Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-31 / 257. szám
Kegyelettel emlékezünk halottainkra XXXVI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Ára: 11,50 íoriiií 1992. OKTOBER 31., SZOMBAT ...nem feledkezhetünk soha meg magyarságunkról. Mi Isten kezéből vettük a magyarságot mint eleve elrendelést, sorsot, tehát kiváltságot, elveszíthetetlen minőséget és végeláthatatlan feladatokat. Lehetnek idők, amikor a magyarságot bűnnek tartják, mikor egy láthatatlan sárga foltot hordoz az, aki magyar. Én már hordoztam ezt a foltot. Isten előtt alázatosan, emberek előtt büszkén hordozzuk. Magyarok vagyunk és azok maradunk akkor is, amikor ütnek érte. Ma a megcsappant, irtott magyarságnak egyik jó része a mi kezünkre van bízva, ezeknek a lelkeknek vagyunk pásztorai, halálig hű szolgái. Most érezzük igazán a Petőfi szenvedélyét: Ha nem születtem volna is magyarnak, / E néphez állanék ezennel én, / Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb / Minden népek közt a föld kerekén. (Részlet Ravasz László református püspöknek az Országos Református Lelkész Egyesület 1946. szeptember 25-i ülésén elhangzott elnöki megnyitóbeszédéből. Megemlékezésünk a reformáció ünnepéről a hatodik oldalon olvasható.) Nem a hatalom, a nép szabadította ki Mindszenty bíborosra emlékeztek IFJÚSÁGPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS Horváth Balázs, a kormány ifjúsági ügyekért felelős, tárca nélküli minisztere. és dr. Angela Merkel, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi nö- és ifjúsági minisztere öt évre szóló ifjúságpolitikai együttműködési megállapodást írt alá pénteken — közölte a Miniszterelnöki Hivatal az MTI-vel. A megállapodás célja német és magyar fiatalok cseréjének és ifjúsággal foglalkozó szakemberek tapasztalatcseréjének előmozdítása. Gyorsítani kell a privatizációt Áttörésre van szükség a hazai privatizációban és ennek érdekében élénkíteni kell a privatizációs keresletet — jelentette ki pénteken Szabó Tamás pri- vátizációs miniszter Budapesten, ,a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Kamarájának kibővíPaskay László bíboros szalagot tűz fel a rétsági dandár zászlajára tett szövetségi tanácsülésén. Százak igyekeztek tegnap Felsőpeténybén az Almás- sy-kastély parkjában tartott Mindszenty-emiékün- nepségre. Elsőként a váci egyházmegye politikai ökokból meggyilkolt, vagy meghurcolt papjaira emlékeztek a részvevők. Ezt követően az Almássy-kas- tély parkjában, ahol Mindszentii József, az utolsó magyar hercegprímás az 1950-os forradalom és szabadságharc kirobbanása előtti időszakban raboskodott, ünnepi szentmisét tartottak, amit Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek celebrált. A nagyszámú hallgatóság számára felolvasták annak a szentbeszédnek a szövegét, amelyet Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke írt, aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni a nevezetes ünnepségen. A szentbeszédben említést tett arról, hogy a magyar keresztény katolikus egyház történetét végigkísérte a vértanúk sokasága. Méltatta a bíboros elévülhetetlen érdemeit, aki világosan látta, hogy az egyház idővel mindent vissza fog kapni, tehát méltó módon kártalanítják, s hogy a szerzetesek ismét zavartalanul végezhetik áldásos tevékenységüket. A szentmise után a kastély homlokzatán felavatták Mindszenty bíboros emléktábláját, amit Keszthelyi Ferenc, váci megyés püspök áldott meg. A Mindszenty-emléknap P.étságon folytatódott, az MH 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár laktanyájában, ahol őrgróf Pallavicini Antal őrnagy, parancsnokhelyettes egykoron szolgált. 1956. október 30-án ő szabadította ki a bíborost fogságából, s ezért az életével fizetett, . A laktanya területén katonai tiszteletadás kíséretében Paskai László megáldotta a lövészdandár zászlaját. (Folytatás a 3. oldalon.) A hazai privatizációs folyamat jelenlegi akadályának mondta a miniszter a kereslethiányt. Ez főként a hazai befektetők kis száma miatt igen kedvezőtlen. Nem tartotta viszont veszélyesnek a külföldi befektetők arányát. Véleménye szerint versenyszerűvé kell tenni a tulajdonváltást, kilépve a zárt üzleti körből. A privatizációs kereslet élénkítésére a miniszter bejelentette, hogy két új privatizációs technikát vezetnek be: a hiteljegyet és a hitellevelet. Ezek mesterséges fizetőeszközként szolgálnak majd az állami vagyontárgyak megvásárlásához. NEMZET ÉS HIT „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen, magyarság, ha nincs — Kálvin? Nem hiszem.” — töpreng A reformáció genfi emlékműve előtt című versében a római katolikus Illyés Gyula. Belegondoltank-e már az idézett gondolat súlyába? A f rancia származású, életművét Svájcban ki- teljesítő, XVI. században élt reformátor, valóban ily’ nagy hatással lett volna nemzetek sorsára? Ha az irodalmi nyelvünket megteremtő Károli- bibliafordításra, a kultúránk terjedéséhez döntő mértékben hozzájáruló nyomdák megszervezésére, a csöppnyi Erdély megmaradásáért hősies harcot vívó fejedelmekre, az irodalmi nagyfáinkat — és a nevenincs falusi tanítókat képző-nevelő híres kollégiumokra, s a parasztsággal együtt síró és együtt nevető prédikátorokra gondolunk, akkor látjuk, hogy Illyés nem túlzott. Kálvin valóban nemzet megtartónk. De nemcsak Kálvin. A magyarság megmaradása szempontjából a reformátussághoz hasonló —* legfeljebb számarányai niiatt kisebb — szerepet töltöttek be történelmünkben a Luther tanait ícö- vető evangélikusok, Dávid Ferenc szellemi örökö- • sei, az unitáriusok. A református Arany János, az evangélikus Petőfi Sándor, az unitárius Bartók Béla egymást erősítve képezik nemzeti kultúránk részét. Tovább megyek: Illyés vers-ötletét kölcsönvéve kérdezem, volna-e magyarság, ha nincs a népünket a keresztény hitre térítő Szent István király? Bizonyára nem, hiszen már Kálvin tanai terjedésének idejében sem lett volna magyar e tájon. Elvesztünk volna, mert a keresztény tenger nem tűrt volna egy pogány szigetet Európa közepén. A szerzetesek nélkül ki tanította volna földművelésre, ki vezette volna be az európai kultúrába, gondolkodásmódba népünket? Pázmány Péter egyetemet alapított, a ferencesek szintén osztoztak a sanyar- gntottak sorsában, a piaristák több száz éves tanítói tevékenységéről éppen a napokban emlékeztünk meg. Nincs hát értelme a rivalizálásnak! Nemcsak a protestáns egyházak, hanem a római katolikus és a többi egyházak között sem. Ki kell mondanunk: ‘ leiárt a hitviták ideje. A sérelmeket a. Biblia tani-' tása szerint megbocsátva, a szellemi értékeket, a kegyességi irányzatokat, a magatartásmintákat megőrizve kell munkálkodnia minden hívőnek. Az egyházaknak napjainkban nem kisebb a fet- . adatuk, mint Szent István és a reformáció idejében: oroszlánrészt kell vállalniuk a nemzet megmaradásáért folytatott küzdelemből. Hardi Péter A szabadságszeretet nem ismer határokat Az egyetlen fotós, aki 1956-ban a Köztársaság téren rögzítette az eseményeket, Jean-Picrre Pedrazzini, a Paris Match haditudósítója volt. A gyilkos golyó itt érte, s az utókor tegnap emléktáblával adózott neki. A francia nagykövetség tanácsosa, Obri úr helyezi el koszorúját haza falan Jean-Pierre Pedrazzini emléktábláját. Itt gyülekeztek most — a szakadó eső ellenére — a megemlékezek. Szlama Árpád, a harcok résztvevője, hajdani szemtanú a szomorú (Folytatás a 2. oldalon) Jean-Pierre Pedrazzinire, a francia Paris Match 1956- ban hősi halált halt tudósítójára emlékezett tegnap délután az MDF ’56-os Köre és más szervezetek. Egy évvel ezelőtt heíyezték el a Köztársaság tér 25. számú
