Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31 / 257. szám

Kegyelettel emlékezünk halottainkra XXXVI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Ára: 11,50 íoriiií 1992. OKTOBER 31., SZOMBAT ...nem feledkezhetünk soha meg magyarságunkról. Mi Isten kezéből vettük a magyarságot mint eleve elrendelést, sorsot, tehát kiváltságot, elveszíthetetlen minőséget és végeláthatat­lan feladatokat. Lehetnek idők, amikor a magyarságot bűnnek tartják, mikor egy láthatatlan sárga foltot hordoz az, aki magyar. Én már hordoztam ezt a foltot. Isten előtt alázatosan, emberek előtt büszkén hordozzuk. Magyarok vagyunk és azok mara­dunk akkor is, amikor ütnek érte. Ma a megcsappant, irtott ma­gyarságnak egyik jó része a mi kezünkre van bízva, ezeknek a lelkeknek vagyunk pásztorai, halálig hű szolgái. Most érez­zük igazán a Petőfi szenvedélyét: Ha nem születtem volna is magyarnak, / E néphez állanék ezennel én, / Mert elhagyott, mert a legelhagyottabb / Minden népek közt a föld kerekén. (Részlet Ravasz László református püspöknek az Országos Református Lelkész Egyesület 1946. szeptem­ber 25-i ülésén elhangzott elnöki megnyitóbeszédéből. Megemlékezésünk a reformáció ünnepéről a hatodik oldalon olvasható.) Nem a hatalom, a nép szabadította ki Mindszenty bíborosra emlékeztek IFJÚSÁGPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS Horváth Balázs, a kor­mány ifjúsági ügyekért fe­lelős, tárca nélküli minisz­tere. és dr. Angela Merkel, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi nö- és ifjúsági minisztere öt évre szóló ifjúságpolitikai együttműködési megálla­podást írt alá pénteken — közölte a Miniszterelnöki Hivatal az MTI-vel. A megállapodás célja német és magyar fiatalok cseré­jének és ifjúsággal foglal­kozó szakemberek tapasz­talatcseréjének előmozdí­tása. Gyorsítani kell a privatizációt Áttörésre van szükség a hazai privatizációban és ennek érdekében élénkíte­ni kell a privatizációs ke­resletet — jelentette ki pénteken Szabó Tamás pri- vátizációs miniszter Buda­pesten, ,a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Kamarájának kibőví­Paskay László bíboros szalagot tűz fel a rétsági dandár zászlajára tett szövetségi tanácsülésén. Százak igyekeztek tegnap Felsőpeténybén az Almás- sy-kastély parkjában tar­tott Mindszenty-emiékün- nepségre. Elsőként a váci egyházmegye politikai ökokból meggyilkolt, vagy meghurcolt papjaira emlé­keztek a részvevők. Ezt követően az Almássy-kas- tély parkjában, ahol Mind­szentii József, az utolsó magyar hercegprímás az 1950-os forradalom és sza­badságharc kirobbanása előtti időszakban rabosko­dott, ünnepi szentmisét tar­tottak, amit Paskai László bíboros prímás, esztergo­mi érsek celebrált. A nagyszámú hallgató­ság számára felolvasták annak a szentbeszédnek a szövegét, amelyet Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke írt, aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni a nevezetes ünnepségen. A szentbeszédben említést tett arról, hogy a magyar keresztény katolikus egy­ház történetét végigkísérte a vértanúk sokasága. Mél­tatta a bíboros elévülhetet­len érdemeit, aki világo­san látta, hogy az egyház idővel mindent vissza fog kapni, tehát méltó módon kártalanítják, s hogy a szerzetesek ismét zavarta­lanul végezhetik áldásos tevékenységüket. A szentmise után a kas­tély homlokzatán felavat­ták Mindszenty bíboros emléktábláját, amit Keszt­helyi Ferenc, váci megyés püspök áldott meg. A Mindszenty-emléknap P.étságon folytatódott, az MH 31. Hunyadi János Gé­pesített Lövészdandár lak­tanyájában, ahol őrgróf Pallavicini Antal őrnagy, parancsnokhelyettes egy­koron szolgált. 1956. októ­ber 30-án ő szabadította ki a bíborost fogságából, s ezért az életével fizetett, . A laktanya területén ka­tonai tiszteletadás kísére­tében Paskai László meg­áldotta a lövészdandár zászlaját. (Folytatás a 3. oldalon.) A hazai privatizációs fo­lyamat jelenlegi akadályá­nak mondta a miniszter a kereslethiányt. Ez főként a hazai befektetők kis száma miatt igen kedvezőtlen. Nem tartotta viszont ve­szélyesnek a külföldi be­fektetők arányát. Vélemé­nye szerint versenyszerűvé kell tenni a tulajdonvál­tást, kilépve a zárt üzleti körből. A privatizációs kereslet élénkítésére a miniszter bejelentette, hogy két új privatizációs technikát ve­zetnek be: a hiteljegyet és a hitellevelet. Ezek mes­terséges fizetőeszközként szolgálnak majd az állami vagyontárgyak megvásárlá­sához. NEMZET ÉS HIT „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen, magyarság, ha nincs — Kálvin? Nem hiszem.” — töpreng A reformáció genfi emlékműve előtt című versében a római katolikus Illyés Gyula. Belegondoltank-e már az idézett gondolat súlyá­ba? A f rancia származású, életművét Svájcban ki- teljesítő, XVI. században élt reformátor, valóban ily’ nagy hatással lett volna nemzetek sorsára? Ha az irodalmi nyelvünket megteremtő Károli- bibliafordításra, a kultúránk terjedéséhez döntő mértékben hozzájáruló nyomdák megszervezésé­re, a csöppnyi Erdély megmaradásáért hősies har­cot vívó fejedelmekre, az irodalmi nagyfáinkat — és a nevenincs falusi tanítókat képző-nevelő híres kollégiumokra, s a parasztsággal együtt síró és együtt nevető prédikátorokra gondolunk, akkor látjuk, hogy Illyés nem túlzott. Kálvin valóban nemzet megtartónk. De nemcsak Kálvin. A magyarság megmaradá­sa szempontjából a reformátussághoz hasonló —* legfeljebb számarányai niiatt kisebb — szerepet töltöttek be történelmünkben a Luther tanait ícö- vető evangélikusok, Dávid Ferenc szellemi örökö- • sei, az unitáriusok. A református Arany János, az evangélikus Petőfi Sándor, az unitárius Bartók Bé­la egymást erősítve képezik nemzeti kultúránk ré­szét. Tovább megyek: Illyés vers-ötletét kölcsönvéve kérdezem, volna-e magyarság, ha nincs a népün­ket a keresztény hitre térítő Szent István király? Bizonyára nem, hiszen már Kálvin tanai terjedé­sének idejében sem lett volna magyar e tájon. El­vesztünk volna, mert a keresztény tenger nem tűrt volna egy pogány szigetet Európa közepén. A szer­zetesek nélkül ki tanította volna földművelésre, ki vezette volna be az európai kultúrába, gondolko­dásmódba népünket? Pázmány Péter egyetemet alapított, a ferencesek szintén osztoztak a sanyar- gntottak sorsában, a piaristák több száz éves taní­tói tevékenységéről éppen a napokban emlékez­tünk meg. Nincs hát értelme a rivalizálásnak! Nemcsak a protestáns egyházak, hanem a római katolikus és a többi egyházak között sem. Ki kell mondanunk: ‘ leiárt a hitviták ideje. A sérelmeket a. Biblia tani-' tása szerint megbocsátva, a szellemi értékeket, a kegyességi irányzatokat, a magatartásmintákat megőrizve kell munkálkodnia minden hívőnek. Az egyházaknak napjainkban nem kisebb a fet- . adatuk, mint Szent István és a reformáció idejé­ben: oroszlánrészt kell vállalniuk a nemzet meg­maradásáért folytatott küzdelemből. Hardi Péter A szabadságszeretet nem ismer határokat Az egyetlen fotós, aki 1956-ban a Köztársaság téren rög­zítette az eseményeket, Jean-Picrre Pedrazzini, a Paris Match haditudósítója volt. A gyilkos golyó itt érte, s az utókor tegnap emléktáblával adózott neki. A francia nagykövetség tanácsosa, Obri úr helyezi el koszorúját haza falan Jean-Pierre Ped­razzini emléktábláját. Itt gyülekeztek most — a sza­kadó eső ellenére — a meg­emlékezek. Szlama Árpád, a harcok résztvevője, haj­dani szemtanú a szomorú (Folytatás a 2. oldalon) Jean-Pierre Pedrazzinire, a francia Paris Match 1956- ban hősi halált halt tudósí­tójára emlékezett tegnap délután az MDF ’56-os Köre és más szervezetek. Egy év­vel ezelőtt heíyezték el a Köztársaság tér 25. számú

Next

/
Thumbnails
Contents