Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03 / 234. szám

Ecce homo A ceglédi galériában október 5-ig látható Apáti-Tóth Sándor fotóművész Ecce homo című kiállítása. Olva­sóinknak az egykori ceglédi huszárlaktanyáról készüli sorozat két képét mutatjuk be (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Mm elődési közpo n l Ünnepség az időseknek Képviselői fogadóórák Október 7-én, szerdán délután 4-től 6 óráig a vá­rosháza aulájának az 1-es szobájában a 9-es válasz­tókörzetnek Lizik Zoltán, a 10-es választókörzet pol­gárai részére Károly Fe­renc Sándor képviselő tart fogadóórát. Ceglédi galéria Ján Kuchta kiállítása Október 9-én, pénteken 18 órakor, a ceglédi galé­riában Ján Kuchta szlová­kiai magyar festőművész kiállítását Lóska Lajos mű­vészettörténész nyitja meg. A tárlat október 23-ig te­kinthető meg — hétfő ki­vételével — naponta 10-tőI 18, szombat és vasárnap 8- tóí 12 óráig. Művelődési központ Micsoda kabaré! Október 8-án, csütörtö­kön 20 órakor a Kossuth Művelődési Központ kama­ratermében a Pódium-bér­let első előadásaként Mi­csoda kabaré! címmel Csa­ja Zsuzsa és Szombathy Gyula mutatja be új mű­sorát. Bérlet még korláto­zott számban váltható. Ezer apró cikk Október 6-án, kedden 9- től 17 óráig a helyőrségi klubban megrendezik az „ezer apró cikk vásárát” (divatáruk, fehérneműk, illatszerek és játékok) ked­vezményesáron. Október 9-én, pénteken 14 órakor a Kossuth Mű­velődési Központ színház- termében rendaeik meg az idősek világnapi ünnepsé­get. Először Patkós Irma érdemes művész szavalatát hallhatják a város érdek­lődő nyugdíjas korú pol­gárai. Majd Mácz István polgármester mond köszön­tőt. Ezt követően műsor­ral kedveskednek a meg­jelenteknek. Mik? — vélem hallani bi­zonyára több (főleg fiatal, városi) olvasó címen fenn­akadó kérdését. Mik ezek a sústyák? Suskák. Csuhék. Nyilván nem sokat könnyí­tettem a megértésen ez utóbbi két szóval sem. A sústya (suska, csuhé) a ku­koricacső lefosztolt, száraz héja. Időszerű képi tartozéka az őszi tájnak. A zizegő levelek szép hangulatokat idéznek, akár a napsugárra fonódó, fel- fénylő „ökörnválak”. Veréb fürdik a berceli utca selymes porában. Az árokparton tyúkok kot-ko- torásznak az elsárgult fű­ben. A megriadt macska fürgén körmöl föl a kerí­tésre, a tetejéről kígyópóz­ban néz vissza. Az ajtókat, kapukat meg-meglöki a rét felöl beszaladó szél. Mert tárva-nyitva az ud­varok bejárata. Ugyan fé­lik már ők is az idegent, s feszes őrt állnak a zárak, lakatok. De ilyentájt, ku­koricatörés és behordás idején visszaszökik a ha­gyomány a kinyitott por­tákra. Nemcsak a szekerek ki- és bejárása miatt, ha­nem — hivogatóul is. Ott, az udvar végében, a hátsó konyha előtt a csúcsos ku­koricahalom. Fosztani kell, hogy minél előbb padlás­cegledi hírlap Cegléd, Kossuth tér I. ® A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. Q Munkatár­sak : Tihay Agnes és Kó­bor Ervin, é Postacím: Cegléd, Pf. 19 . 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetés­felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (53) 10-763. ra, góléba kerüljön a ter­més. Ami az idén bizony gyenge. S az a jó szokás járja, hogy segít esvmá- son az utca népe. Kinek nincs sürgős dolga, leszed­te a kerti lugast is, ki ló­cával, sámlival a kezében beballag a tárt kapun, s a tenger(ny)i kupac mellé ül. Főleg, ha estébe hajlik már a nap. Az igazsághoz tartozik: a segítés szándé­ka mellett fölparázslik a kedv is — jóízű, színes szavú beszélgetésre. Mert erre aztán kitűnő alkalom a fosztás. Mozog a kéz, mozoghat a száj is. Emlékekről szói a ked­ves hangú munkadal. Hogy eljött a törés ideje, azt először tán nem is a gazda jelezte, hanem a gyerekek ábrázata. A cső végén csüngő kukoricahaj­ból és a kettéhasított sús- tyából bajúszt készítettünk és kötöttünk fel. Felnőtti magunk képzelését erősí­tette a pipa is: a fél gesz­tenyét kivájtuk, nádszá­lat szúrtunk bele, s meg­tömtük összemorzsolt szá­raz levelekkel. Mivel gyu­fát nem mertünk otthonról csenni, a nagyítóüveg gyűj­tötte sugarakkal parazsat szítottunk. Amint orrunk­ba csapott a füst, krákog- tunk és könnyeztünk, s bár igazából nem ízlett e „nagy­világi” passzió, öklendtünk kitartóan tovább. Fosztáskor, már az esté­ben égett az udvari villany. Körben ültek a szomszé­dok, az utcabeliek. Ügy járt szájró! szájra a szó, mint aratáskor a friss víz­zel teli kannatető. Mi, gye­rekek jókat kortyoltunk az élet meséiből. Amikor már magasra jutott égi útján a hold, s hűvös pára eresz­kedett ránk, nyakig bebúj­tunk a sústyába. Olykor­olykor hangos kiáltás szö­kött fel a kéményig: valaki piros csövet talált. A gaz­da mondhatta ilyenkor: a szerencsés kezű mehet im­már aludni. Ám, ha leány kezében piroslott föl a ku­korica, mosoly kélt az ar­cán, mert hitte, hinni akarta, hogy „Ki először piros esőt lel, / Lakodalma lesz az ősszel.” (Ahogy Arany János leírta e lány­boldogító népmondást a Tengerihántás című bal­ladájában.) Éjféltájt már elzsibbadtak az ujjak, le­lecsukódtak a szemek, ham­vadni kezdtek a szavak. A vendégek el, az asszony­nép be a házba, s néhány nagylegény — persze apai társaságban — kint. a sza­bad ég alatt vetett ágyat a puha melegű, jó illatú sús- tyában. Sokáig bámultuk a csillagokat, fényükben lát­va meg a kamasz álmok valóra válását Adott dolgot a kukorica ezután is. Fölhordani a padlásra. Ügy megpakol­tuk a széles hasú kosarat, hogy nyögött belé a fonat. Apánk vállára kapta, s taposta a lépcsőket, föl-le, föl-le. (Míg majdan vér buggyant ki a száján ...) C E GLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1992. OKTOBER 3., SZOMBAT Észten (lore cearn oka va tás Jó eséllyel pályázhatnak Abony városnyi méretű település, ám közműháló­zatának fejlettsége elma­rad az elvárható városi komforttól. A két legké­nyesebb kérdés az ivóvíz­ellátás biztonságossága, il­letve a szennyvízelvezetés, -tisztítás. Most kedvező hí­reket hallottunk e témák­kal kapcsolatban. A nagyközség polgár- mesteri hivatalában Lend- vai József, a műszaki iro­da vezetője elmondotta, hogy folyamatban vau az ivóvízbázis fejlesztési prog­ramjának második üteme. Ehhez huszonnégymillió forint állami céltámoga­tást nyertek el pályázat út­ján, és ugyanennyit az ön- kormányzat tett hozzá. Igaz, még az idei káni­kulában sem volt vízhiány a településen, ám ahogy a meleg vizű kutakat kikap­csolták, most csupán egy látja el a községet. Ezért kell tartalék kutat fúrni, hogy műszaki hiba esetén ne legyen fennakadás a víz­ellátásban. Igv hosszú idő­re megnyugtatóan rende­ződik a helyzet. A vízműtelep kiépítése során a már meglevő két­Ahol a pénzszűke nem olyan feszítő gond, mint nálunk, ott a világ legter­mészetesebb dolga, hogy az ivóvízvezeték kiépítésével párhuzamosan alakítják ki a szennycsatorna-hálózatot, oldják meg a szennyvíz- tisztítást. Az alapvető kör­nyezetvédelmi szempon­tok is ezt követelik. Ná­lunk ez még kevés helyen valósult meg teljes mér­tékben. Abonyban most látnak hozzá a szennyvíz- program szervezéséhez. A megvalósítás ötszáz- millió forintot emészt fel, amit természetesen képte­len a költségvetés teljes egészében fedezni. Indo­kolt, hogy állami céltámo­gatásért pályázzanak az összeg ötven százalékáig. Beadják a kérelmüket a Környezetvédelmi Alap­hoz is, ahonnan — jó eset­ben — további húsz száza­lékra remélhetnek fedeze­tet. A fennmaradó harminc százalékot részben a la­kosságnak, részben az ön- kormányzatnak kell fedez­nie. Ennek érdekében hoz­zákezdtek a szennyvíztársu­lás szervezéséhez. A tanulmányterv már korábban elkészült. A ki­viteli terveken a munkák elvégzésével megbízott Keviép dolgozik. Az ön- kormányzat bízik benne, hogy az indokolt kérelem kedvező elbírálásra talál, és ha a parlament elfogad­ja a jövő évi költségvetés tervezetét, akkor hozzájut­hatnak a pénzhez. Az abonyi polgárok leg­frissebb öröme, hogy a Ki­nizsi-gimnázium jórészt üresen terpeszkedő telkére felvonulnak az építők, és hozzálátnak a hőn óhajtott tornacsarnok felépítésé­hez. Ez a hetvenmillió fo­rintos beruházás sokkal többet ad, mint ami a kö­zépiskola testnevelési igé­nyének kielégítése. Alkal­mas lesz mindenféle terem­sport művelésére, verse­nyek rendezésére. Ehhez negyven százaléknyi céltá­mogatást kaptak, a többit saját erőből fedezi a nagy­község. A kivitelezők nem lazsálhatnak, mivel 1993. szeptember 1-jén már az átadást szeretnék ünnepel­ni. (t. t.) százötven köbméteres tá­rozó mellé még egvet épí­tenek, továbbá épületre, gépekre és berendezésekre fordítják a pénzt. A határban, a földeken folytatódott a munka. A szárvágás. Amikor csap­kodni kezdtünk a hosszú élű szerszámmal, úgy tűnt fel, mintha sortűz kasza­bolná a szárak katonás rendjét, egymás után dől­tek el. Kévébe kötöttük, egy részét behordta a sze­kér a kert aljába. Ügy sorakoztak a szárkúpok, mint a nomád sátrak. Belé- bújtunk, a közepe üres volt, igazi búvóhelye sok kalandnak. „Harcost” ját­szottunk leginkább, a szá­rakból összeügyeskedett puskákkal. Mire télbe fordult a föld­kerék, megszáradt a tető alatt a kukorica. Hosszúra nyúltak az esték, mint a petróleumlámpa által raj­zolt árnyak a falon. Lá­bunk előtt a kerek szájú szakajtó kuporgott, s csak nyelte, nyelte a szemeket, miket a csövekről morzsol­tunk. A repedt vasú kály­ha résein kiszökött a pa­rázsfény, s. úgy ingott ide- oda a plafonon, mintha tengeren hányódó sajka lett volna a kis konyha. Ha lohadt a tűz, a lyukas la­vórban púposodé csutkák­ból dobtunk rá. Amikor kinyílt a kályha ajtaja, vö­rös sugarak hulltak az ar­cokra. Azok nagy meséjű vonásait figyeltük, nem volt még televízió. A munka jutalmául ku­koricás étkeket kaptunk. A kukoricakására — hús híján — hagymás zsírt csö- pögtettünk. Majd az asz­talra került a forró sütő­ből a jó illatú tepsi — fi­nom kukoricamáiéval. De íóiesne most egy fa- latnyi ebben a hot dögös, hamburgeres, pizzás, goffris világban!... Költői Ádám A zöld asztalnál Rossz kezdés után fordítottak A férfi asztalitenisz NB I-ben a H-lyőcsaba elleni váratlan fiaskó után a har­madik fordulóban Kapos­váron javított a Ceglédi VSE, bár az elején nem úev tűnt, hogy az összecsa­pás vendégsikerrel végző­dik. Kapós Zselic—Ceglédi VSE 5-13. A két páros után — mi­vel a Berta, Tihanyi és a Kaiser, Zoltán kettős is ki­kapott — 2-0-s előnyt sze­reztek a hazaiak, s az ezt követő két egyest is meg­nyerték. tgy már jelentős­nek tűnő, 4-0-s . vezetést szereztek. A rossz kezdést követően azonban magukra találtak a ceglédiek, s mi­vel sorban 11 összecsapás az ő sikerükkel végződött, nemcsak egyenlítettek, hanem végül fölényes győ­zelmet arattak. A Vasutas versenyzői közül Zoltán és Berta t esítménye kíván­kozik az élre. Mindketten valamennyi ellenfelüket le- evőzték, közben Zoltán még játszmát sem vesztett. Kai­ser az első veresége után lendült bele, s a későb­biekben már nem kapott ki, míg Tihanyi az első és az utolsó t0yéni találkozó­ját vesztette el. Időrendi sorrendben, pá­rosok: Frank, Hayden— Berta, Tihanyi 2-1, Révfy, Varga—Kaiser, Zoltán 2-0. Az első körben: Frank— Tihanyi 2-0, Révfy—Kaiser 2-1, Hayden—Zoltán 0-2, A második körben: Frank —Kaiser 0-2, Révfy—Zol­tán 0-2, Hayden—Berta 0-2, Varna—Tihanyi 1-2. A har­madik körben: Frank— Zoltán 0-2, Révfy—Berta 1- 2, Hayden—Tihanyi 0-2, Varoa—Ka'iser 1-2. A be­fejező szakaszban: Frank— Berta 0-2. Révfy—Tihanyi 2- 0, Havden—Kaiser 0-2, Vargx—Zoltán 0-2. A ranglistán elfoglalt helvezésük alaoián legkö­zelebb a ceglédiek közül Zoltán és Berta áll asztal­hoz a „B” tízeken, ahon­nan az első három kerül be az egyik legrangosabb ha­zai viadalra, a „tízek” baj­nokságába. U. L. Aranyvásár Fémjelzett, 14 korátos, olasz arany ékszerek 20-40 százalékos árengedménnyel kaphatók október 5-én 9 és 17 óra között Abonyban, a Művelődési Házban. Mozis»» A városi filmszínházban október 3-án, 4-én, szom­baton, vasárnap 6 és 8 óra­kor: Dermesztő szenvedé­lyek (amerikai krimi). </fíw(an mwimmimtEBamtmsrmmBr*

Next

/
Thumbnails
Contents