Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-28 / 254. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. OKTÓBER 28., SZERDA 13 Csinovnyik maffiózck Oroszországban Egymillió rubel csúszópénz Állam az államban — ilyen méreteket öltött az oroszországi szervezett bűnözés, amely a híres-hírhedt olaszországi maffiát messze lekörözi és az élet minden területét felöleli. A korrupt hivatalnokok pedig néha már az ország irányíthatóságát is veszélyeztetik. — A tehetetlenség és a törvénytelenség szinte azonos fogalmak. Jelcin elnök, a kormán}' és a parlament a hangzatos kijelentéseken kívül eddig semmit sem tett azért, hogy véget vessen a korrupciónak — kesergett egy vállalati jogász a Gyelovije Ljugyi című moszkvai gazdasági magazin hasábjain. A „szakma” fejlődését az is mutatja, hogy új ,,iparágak” vannak születőben: az értékpapírok és a keményvaluta hamisítása. A korrupció méreteit, a bűnüldöző szervek tehetetlenségét és esetenkénti „érdekeltségét” talán jobban mutatja néhány adat: az utóbbi hónapokban mintegy 1500 alkalommal derítettek fel kisebb megvesztegetéseket, 1200 személy ellen pedig különösen nagy összegű anyagi ellenszolgáltatás elfogadása miatt indítottak eljárást. A feltárt ügyek között volt olyan, amikor félmillió rubelt fizettek egy üzletközpont építési engedélyének kiadásáért, egy fővárosi tanácstag pedig kerek egymilliót vágott zsebre egy nagyforgalmú helyen levő üzlet bérleti szerződésének meghosszabbításáért. ’ Külön gondot okoz, hogy a hivatalnokok néha maguk is üzleti vállalkozások tagjai. Törvényi szabályozás híján, mindezt szabadon tehetik, nemegyszer besegítve a piszkos pénzek tisztára mosásába. A bűnbandák igyekeznek mindent jól megszervezni. Mihail Jegorov vezérőrnagy, az orosz belügyminisztérium illetékese szerint jelenleg mintegy 2600 szervezett csoport működik Oroszországban, közülük minden ötödiknek területi, vagy akár nemzetközi kapcsolata is van. A bűnözők „exportját-importját” tekintve Oroszországnak aktívuma van, az innen távozó maffiózók száma messze meghaladja az ide érkezőkét. A „forgalom” nagy részét Cipruson, az európai és közel-keleti útvonalak kereszteződésén keresztül bonyolítják le. Némi reményt nyújthat, hogy az orosz rendőrség együttműködési megállapodást kötött Ciprussal, tanulmány- utakra küldik kollégáikat. A korrupciós és bűnözési hullám megállítására csak a gazdasági helyzet stabilizálása esetén lenne esély, ami szakértők véleménye szerint, még így is két-há- rom évet venne igénybe. Francia turista - egy szál semmiben orangután Meztelenre vetkőztetett egy hím orangután Borneó szigetén egy gyanútlanul sétálgató francia turistát. A 14 éves „majomúr” egy parkban támadt áldozatára: váratlanul megragadta a gondtalanul kószáló turistát és lerángatta róla nadrágját, ingét, sőt még fehérneműjét is. A sikeres vet- kőztetés után a majom a zsákmányolt ruhaneművel faképnél hagyta a pucér férfit, aki a procedúra alatt mindvégig dermedten állt felesége mellett — jelentette a Reuter. A pórul járt külföldi végül egy turistacsoporttól kapott kölcsön ruhát. A jelentés nem számolt be arról, hogy a francia divat iránt élénk érdeklődést tanúsító malajziai orangután hogyan festett a rablott öltözékben. Morognak a tisztviselők Hatóságilag ellenőrzött Autótolvajok — Franciaországban is Szervezett exportőrbandák Határtalan pimaszság Egy angliai, suffolki lakos, kinek nevét nem hozták nyilvánosságra, a kocsmában megivott öt korsó sört, majd kocsijába ült és elhajtott. Ű tközben a rendőrség megállította, és meg- fújatta. Az alkoholszonda azonban valamilyen titokzatos okból nem mutatott semmit. Ezen a sörbarát vezető úgy felmérgelődött, hogy menten följelentette a kocsmát a helyi kereskedelmi hatóságnál azzal, hogy biztosan vizezik a sört. A hatóság kiszállt, vizsgált és nyilatkozott. Alan Fletcher, a hivatal vezetőjének kommentárja a Daily Mirror című lapból: Határtalan pimaszság. Ahelyett, hogy örült volna, hogy megúszta, feljelentést adott be. Egyébként a sört rendben levőnek találtuk, mámorító hatását mi sem bizonyítja jobban, mint ez a feljelentés. Több hónapos munkával göngyölített fel a francia csendőrség egy több mint száz tagú autótolvaj-, hamisító és csempészbandát, amely az elmúlt hónapokban háromszáznál több nagy értékű személygépkocsit lopott el és juttatott ki hamis papírokkal az országból. A lopott autók egy részét észak-afrikai országokba vitték, de akadt olyan kocsi is, amelynek végcélja a közlés szerint Kelet-Európa volt. A jelentések szerint ebben a térségben Bulgária és Lengyelország volt az „export” végcélja. A banda tevékenységének akkor bukkantak nyomára, amikor a múlt év végén egy okmányhamisító műhelyt találtak. Itt készítették a lopott autók számára a hamis forgalmi engedélyeket és más okmányokat. Innen jutottak el egy másik hamisító bandához, majd ebből a nyomból kiindulva találták meg az autótolvajokat és csempészeket. Egyelőre 49 személyt tartanak vizsgálati fogságban. Franciaországban évente mintegy 300 ezer autót lopnak el. Bár ezek egy része idővel megkerül — főként azok a gépkocsik, amelyeket fiatalkorúak „sétakocsikázásra” kötnek el —, már régen kiderült, hogy a lopások jó részét szervezett „exportőrbandák” végzik, s a kocsikat külföldre juttatják. A legdrágább autók a Közel-Keletre jutnak el, a közepes áru és olcsóbb kocsik fő iránya eddig Észak-Afrika volt, de az utóbbi években megélénkült a lopott kocsik kijuttatása a kelet-európai országokba is. Nem dől össze o lübecki városkapu A középkor legismertebb németországi alkotása a Holstentor (Holsten kapu) csaknem olyan ferde, mint a pisai torony de a szakértők szerint a gyönyörű lübecki műér léket nem fenyegeti az összeomlás veszélye. Az 1464 és 1478 közt épített kapu már befejezése után azonal süllyedni kezdett. ^ a talaj azóta is tovább engedett, úgyhogy az also törések már fél méterrel a felszín alá kerültek. Meddig fog állni ez a nagyszerű építmény, amelynek képe az 50 márkás bankjegyet is díszíti? A német városok közgyűlésének szimbóluma, a Hanza- város jelképe és a lübecki marcipánkészítők kedvenc figurája a helyi építészek szerint még hosszú ideig állni fog. A kapu három és fél méter vastag falai ugyan hét méter mély törmelékes talajon állnak, s a törmelék alatt hat méter mélységben mocsár húzódik. Ezen felül a Trave folyó partja csak néhány méter távolságra van. Mindez okot ad bizonyos aggódásra. A kapu két tornya között a „Concordia Domi Foris Pax” felirat díszeleg (Belül egyetértés, kívül béke). Ez a felirat 1863-ban került a kapura. Előtte hosszabb volt: „Pulchra Rés 1st Pax Foris Et Domi Concordia” Kívül béke és belül egység, amely szép dolog). A város felőli oldalon az S. P. Q. L. betűk láthatók. Ez a rövidítés a „Senatus Populus Que L ubecensis” (Lübeck szenátusa és népe) szavaknak. A nép tréfásan értelmezi a négy betűt. így: Schlechtes Pflaster Quält Lübeck (ami annyit jelent, hogy „Rossz aszfalt gyölri Lübecket”). kávézás Nem mindennapi rendelkezést hozott a napokban az olasz műemlékvédelmi minisztérium — megtiltotta, hogy tisztviselői írásos engedély nélkül hagyják el munkaidő alatt a minisztérium épületét, ellenkező esetben carabinierik (csendőrök) kísérik vissza őket munkahelyükre. — nyilatkozta a szak- szervezet képviselője. (Az olasz szakszervezetek különben éveken át ellenszegültek a tervezett intézkedésnek, de végül is elfogadták azt, látva az egyre hosszabb idejű kávészüneteket a közhivatalokban.) Más minisztériumok — így a külügv, a pénzügy, a Vrvzrn ii n Ír n íicr v —- áe a SZEMPONT Töprengések ünnep után A rendelkezés azt a celt szolgálja, hogy elejét vegyék a túlságosan hosszúra nyúlt munkaidő alatti kávészüneteknek. A tisztviselők kezdetben „morogva fogadták” Alberto Ronchey műemlékvédelmi miniszter utasítását, de lassacskán beletörődtek Bár köztudott, hogy Willi m Shakespeare cselszövő, álnok, gyilkos gonosztevőnek írta le III. Richárd angol királyt, történészek egy kis csoportja mégis eltökélten állítja: alig van bizonyíték arra, hogy az uralkodó ennyire elvetemült lett volna. A „richárdiánusok” — 75 tudós és irodalmár — a közelmúltban tanácskoztak New Orleansban, hogy fokozik harcukat az 1438 és 1485 közt uralkodott III. Richárd nevének tisztára mosásáért. Azzal vádolják Shakespeare-t, hogy híres drámájában lényeges fényeket elhallgatott. Szerintük számvevőszék a komputeri- zált információs rendszer bevezetése mellett döntöttek, amely lehetővé teszi a jelenlétek folyamatos ellenőrzését a munkahelyeken. A miniszterelnökség még az év vége előtt rátér erre a komputerizált rendszerre. tévesen állította drámájában. hogy Richárd nemcsak a feleségét gyilkolta meg, hanem nemeseket, sőt 12 éves unokaöcesét, V. Ed- wardot is. Azt is kétségbe vonják, hogy az uralkodó sántított, és azt állítják, hogy Shakespeare ezt a terii fogyatékosságot csak a torz lelki alkat ábrázolására használta. A „richárdiánusok” végül azzal érvelnek, hogy III. Richárdról még bírálói is elismerik: igazságos döntőbíró volt, felkarolta a polgárságot és támogatta a művészeteket és az oktatást. Dégi szokásom, hogy ün- ■*-*- népekkor szeretek eltöprengeni olyasmiken, amikre más, lótó-futó, munkás napokon aligha nyílik lehetőség. Így volt ez az idei október 23-án is. Délelőtt négyéves fiacskámmal kimentünk a 301-es parcella koszorúzási ünnepségére. A komor alkalmat szívmelengető események tették számomra emlékezetessé. Az amúgy nem túl gyakran járó autóbusz már a Baross téri végállomásnál megtelt, így okkal számíthattunk rá, hogy a kicsinyke fiúval végigálljuk a jó félórányi utat a temetőig. Hogy nem így történt, az annak a kedves asszonyságnak köszönhető; aki egv cserkésztársaság kíséretében utazott az ünnepségre, és kedvesen ölébe vette az apróságot. Közben a cserkészszokásokról, jelképekről is mesélt neki. jól érthető, világos észjárással. Amikor pedig már a temető területén baktattunk a távoli parcella felé. egy férfi vett fel bennünket a kocsijába, miután megtudakolta, hogy az ünnepségre igyekszünk-e. Idáig minden remekül sikerült, csakhogy a helyszínen a sok magas felnőttől az én fiam nem látta a díszelgő katonákat, mígnem egy nálam magasabb idős úr a nyakába nem ültette. Pedig bizony volt mit nézni rajtuk, mert a felvonult díszegvség már a régi-új honvédegyenruhát viselte: Bocskai-sapkát és olyan szabású zubbonyt, amilyet a két világháború közötti időszakban hordtak honvédeink. A csapatzászló, a tisztelgés módja és a díszmenet is ezeket a hagyománytisztelő időket idézte. Mert ne felejtsük el, hogy az akkori egyenruha és katonai külsőségek egy szerves fejlődést követően a magyar múltból nőttek ki, s találták meg helyüket a jelenkorban. Anélkül, hogy egyik-másik ország hadseregével ellentétben holmi színpadias jelleget öltöttek volna. Talán nem túlzás azt állítani. hogy a maavar honvédség egvenruhúi a legszebbek közé tartoztak az akkori Európában. Annál sajnálatosabb, hoay a Rákosi-, maid a Kádár-rezsim átvette az orosz-szovjet hadsereg nemzetideaen egyenruházati. vezénylési és egyéb szokásait a gim- nasztyorkától a tányérsapkáig és a vörös csapatzászlóig. Ráadásul azok a tiszti egyenruhák a többszöri átalakítás ellenére is — engedelmet az ide nem illő kifejezésért — képtelenül trotíyosra sikerültek. Különösen a daliás Bocskai- és a még rendszeresített merev, széles tányérsapka közötti különbség volt számomra ott egymás mellett szembeötlően disszonáns. Persze mindez bizonyára ízlés dolga, de azért szeretném mégis csendesen megkérdezni azoktól, akik mostanában : z új honvéd- egyenruha megtervezésén fáradoznak, hogy nem lenne-e egyszerűbb ezúttal is a nemes hagyományokhoz visszatérni, mint feltalálni újra a melegvizet? Ünnep harmadnapján vasárnapi nagymisére betértem a budavári Nagy- boldogasszony-templomba. A ki-be járó turisták sokasága ellenére Haydn ritkán hallott Mariazelli miséié kivételes hangulatot adott az áhítathoz. Hátul, a főhajó végében, kívül a nézelődőket távoltartó kötélkordonon szúrós, rebbenéstelen tekintetű, kemény arcú idős férfi állt, s ügyet sem vetve a nyüzsgő, kíváncsiskodó sokaságra, érces, zengő hangon együtt énekelte a pappal és a kórussal a mise latin szövegét. „Confiteor...” — zengett, olykor dörgött ez az igaz átéléstől hiteles, nemes veretű férfihang. A sokaságban is egyedül volt, a megvilágosultak boldog magányában.... egyedül Istennel. Elbűvölten álltam mellette, s buzgón imádkoztam, hogy valami az én lelkemet is megérintse ebből a komor és sziklakemény áhítatból. Évek óta ismerem ezt az embert, s a rendszerváltás óta a szavát sem hallottam. Holott korábban ő volt a kádári diktatúra egyik leghangosabb és legengesztelhetetlenebb ellenfele. Ha nem tévedek, ahhoz a csoporthoz tartozott, amelyből a manapság legismertebb ellenzéki párt vezérkara verbuválódott. ö afféle frontembernek számított közöttük, az a típus, akit elpusztítani lehet, de megtörni nem lehet soha. Vagy talán mégis? |Z ezdetben testileg, lel ki- leg gyötörték, bebörtönözték. később ördöei cinizmussal nevetségessé igyekeztek tenni. Vajmi keveset törődött vele. Tüntetett, szervezkedett, petíciókat szerkesztett, s éhségsztrájkolt. ha úgy látta jónak. Aztán az elvbarátai pártvezérek, képviselők lettek, s ő elhallgatott. Vajon miért? S ki kérdezte meg tőle? S tisztelt volt elvbarátai. harcostársai: az 56 ns forradalom ünnepe előtt még senkinek nem jutott eszébe önök közül, hogy az újabb keletű csillaghullásban ezt az élő tilalomfává némult embert az elismerés valamely méltó jelével illesse? Pusztaszeri László Rehabilitálják Ili. Richárdot?
