Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 252. szám

1992. OKTOBER 26., HÉTFŐ Kölnin busz-képmás A hónap műtárgya Kolumbusz képmását, is­meretlen festő alkotását te­kinthetik meg a látogatók a hónap műtárgyaként a Szépművészeti Múzeum­ban. Amerika felfedezőjéről nem maradt fent hiteles, korabeli portré. Sebastiano del Piombo 1519-es datálá- sú festménye — amelyet a New York-i Metropolitan Museum őriz — az egyik legkorábbi Kolumbusz-áb- rázolás. A Szépművészeti Múzeumban most első íz­ben kiállított festményt er­ről a képről másolta egy ismeretlen XVII. vagy XVIII. században élt alko­tó. A képen spanyol nyelvű felirat ismétli meg az Új­világ felfedezőjének sírkö­vére vésett sorokat: „Kasz- tíliának és Leónnak új vi­lágot talált Colon,' 1492- ben.” A Piembo-képről több festménymásolat és met­szet is készült. A budapesti Kolumbusz-portré 1919-ben került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe, a képet 1992-ben restaurál­ták. Magyar képek Olaszországban Magyar képek címmel M agy a rorszá got bemutató, nyolcrészes dokumentum- film-sorozatot készített a TV1 és a RAI — jelentette be Bányai Gábor, a TV1 intendánsa. Az olasz televízió kultu­rális és oktatási csatorná­jának (RAI DSE) megren­delésére készült sorozat minden epizódja más-más magyar rendező munkája. Mészáros Márta négy ma­gyar színésznő (Tordai Te­ri, Hernádi Judit. Kútvöl­gyi Erzsébet és Pécsi Ildi­kó), András Ferenc pedig Iványi György bankár portréját vázolja fel. Mol­nár György a budapesti kávéházak hangulatát idé­zi meg, Balogh Zsolt Veszprémet, Lengyel Zsolt Pécset mutatja be. Gaál István filmje a zenei élet­ről szól a Liszt Ferenc ka­marazenekar közreműködé­sével, Schiffer Pál Komis Péter fotóművésszel együtt azt vizsgálja: mit mutat a fotó és mit a mozgókép? Jancsó Miklós egy látvá­nyos parasztlakodalmat láttat — némi öniróniával. A filmeket novemberben sugározza az olasz televí­zió, s ugyanebben az idő­ben a TV1 is műsorára tű­zi. Az olasz—magyar tele­víziós együttműködés to­vábbi lehetőségeiről szólva Bányai Gábor elmondta: tárgyalásokat kezdtek a Kísértet hagyta el Európát című, a kommunizmus tör­ténetét feldolgozó doku- mentumfilm-sorozat kopro- dukciós forgatásáról, s a most elkészült sorozat „párja” — az Olasz képek — is legkésőbb 1994-ben a képernyőre kerül majd. Több roll) mint művészet Hol rontottuk el? Erdély Miklós neve az avantgárd művészek szűk körén kívül nem túl ismert. Annak idején már megje­lenésében is jelenségnek számított, ahogy sűrű, feke­te hajával, bozontos sza- kállával, nagy pocakjával, bő malaclopó köpenyében végigsétált a pasaréti ut­cákon, vagy a Fiatal Mű­vészek Klubjának termein. Szobrász, építész, filmren­dező, szakkörvezető, s ki tudná felsorolni, mi min­den volt még. A siker azon­ban elkerülte. Amikor a Marcibányi téri művelődési ház előte­rét — a vezetők nagy ré­mületére — szénkiállíta-s címén telehordtuk szénnel, vagy amikor „feleltetett” minket, milyen összefüg­gést tudunk kimutatni egy szakácskönyv kinyitása es egy földrengés között, ugyan kinek jutott volna eszébe, hogy ezt az örökif­jú, nagydarab mackót — aki valaha munkaszolgálátos volt, aki négy testvérét vesz­tette el a zsidóüldözésék so­rán — egyáltalán érdekli a politika. Egyik 56-os tettét ma már az akcióművészet egyik korai példájaként emlegetik, pedig nem an­nak indult. Feleségétől, Sze­nes Zsuzsa textilművésztől tudjuk, aki akkor — az ügy sikerének érdekében — az utolsó előtti százast vette ki a családi kasszából, hogy egy látványos akciónál sok­kal többről volt szó! Így született meg az „ön­zetlen pénz” elnevezésű ak­ció. A főváros hat pontján üres, nyitott ládákat állítot­tak ki (csak úgy az utcán, az egyik például a Filmmú­zeum előtt volt), melléjük egv-egy, százforintossal át­tűzött plakátot ragasztottak, melyen hírül adták, hogy gyűjtést rendeznek a for­radalom áldozatainak és hozzátartozóinak javára. Egyesek nemzetőröket akar­tak a ládák mellé állítani, de Miklósék nem enged­ték. A pénz szorgalmasan szaporodott, és' sem a lá­dákból, sem a plakátokról nem tűnt el semmi. Er­dély Miklós és barátai es­ténként összegyűjtötték és bevitték az írószövetségbe, ahol szétosztották a rászo­rultaknak. Tudom, manapság nem lehetne ezt megismételni. Talán még a ládák is el­tűnnének. Hol rontottuk el? (pachner) Budapesti csapat «• a nizzai operában Kirobbanó sikerrel mu­tatta be pénteken este a nizzai opera Rossini Olasz nő Algírban című operáját. A nagy zeneszerző jubileu­mának keretében színre került előadást „magyar csapat” vezette: a rendező Sándor János, a díszletter­vező Csányi Árpád, a jel­meztervező Jánoskúti Már­ta. A Nice Matin így már előre is azt írta az előadás­ról, hogy „Rossini — ma­gyar körítéssel”. A három művésznek ez már a második munkája a nizzai operánál: tavaly Sándor János a Mozart-éo keretében a Cosi fan tutte- elöadást vitte színpadra, ugyancsak Csányi Árpád­dal és Jánoskúti Mártával együttműködve, s jelenleg már folynak a tárgyalások a jövő évi vendégrendezés­ről is. Az előadáson számos je­les művészből álló nemzet­közi együttest irányított a magyar rendező. A kar­mester az izraeli Vri Segal volt, akinek — közvetve — szintén volt kapcsolata a magyar művészettel. Tíz éven át állt az országában működő Hungária kama­razenekar élen. Budaörs — képekben (Erdősi Ágnes felvételei) Ezt látni, hallani kell Gödöllő: E héten a gö­döllői művelődési ház kí­nálja a legtöbb műsort! A magyar filmek kedvelői ma 17 órától az 1943-ban ké­szült Szeptember végén cí­mű filmet tekinthetik meg, amelyet Zsabka Kálmán rendezett. 19 órától a Kor­társ filmek sorozat kereté­ben vetítik a Jim Jarmusch rendezte Mistery Traint. Holnap este 7 órakor nyí­lik Joshi Judit Kő című kiállítása „benemlátható- véggel és előrenemlátható megnyitóval”. Belépődíj egy darab vagy egy kiló kő! Ha valaki korábban érkezik, a művelődési ház színháztermében meghall­gathatja Vivaldi Négy év­szakát a Gödöllői városi kamarazenekar előadásá­ban, 15 órától. A meseszínház és a báb­színház bérleti előadásai is ezen a héten kezdődnek. Ma három előadásban (9.30, 11.00 és 15.00), holnap pe­dig délelőtt 10-től lát­hatják a gyerekek a pécsi Bóbita Bábszínház vendég­játékát, a Hókirálynőt. Csütörtökön (14.30-tól és 17 órától) és pénteken (11-től és 14.30-tól) az egri Gár­donyi Géza Színház művé­szei varázsolják színpadra Pinocchio, a hosszú orrú fabáb történetét. Cegléd: Ebben a hónap­ban nyílt meg, és novem­berben is nyitva tart a IV. ceglédi őszi tárlat, a város művészeinek közös bemu­tatója. Üröm: Tegnap, a Hagyo­mányőrző Népfőiskola ala­kuló összejövetelével egy időben nyílt meg Pataki Mihály grafikus tárlata a művelődési házban. A no­vember 21-ig tartó kiállí­tás a művelődési ház nyitvatartási ideje alatt tekinthető még. Budaörs: Az év elején Alföldiné Kölűs Judit fes­tőművész — több pályatár­sával együtt — a németor­szági Brezzfeldben állította ki festményeit. Most szű- kebb hazájában mutatko­zik be, műveit, e héten láthatja a budaörsi közön­ség a Jókai Mór. Művelő­dési Központban. Alberíirsa: A Pest Me­gyei Közművelődési Infor­mációs Központ idén a ma­gye több-városában, közsé­gében szervezett már if­júságsegítő képzést. Októ­ber 27-én, kedden az al- bertirsai művelődési ház­ban kerül sor arra a fó­rumra, amely az ifjúság legégetőbb problémáival foglalkozik. Galgahévízen túl vannak az első megbe­széléseken, ott ifjúságse­gítő képzésre kerül sor ok­tóber 30-án, pénteken a polgármesteri hivatalban. Szentendre: A Duna-par- ti Művelődési Házban egy különleges előadás-sorozat­nak lehetnek tanúi az ér­deklődők október 30-tól. Előadások az egyetemes hagyomány köréből címmel egy olyan metafizikai tra­díció mutatkozik be, mely­nek első ismert magyar képviselője Hamvas Béla volt. Pénteken Szántai La­jos mutatja be a magyar népmesékben fellelhető metafizikai szimbólumokat. Az előadás 18 órakor kez­dődik. Tehetséggondozók ki lálkozója Budaörsi gyermekek Münchenben Október 11-től 14-ig tar­tották meg a European Council for High Ability (ECHA) harmadik európai konferenciáját München­ben. A szervezet — amely a különleges, nagy tehetségű fiatalok problémáival, ki­választásuk és támogatásuk kérdéseivel foglalkozik — legutóbbi, 1990-ben tai'tott kongresszusát Budapesten rendezték meg. A konferencián a világ 31 országából érkeztek résztvevők és mintegy 350, a kérdéssel foglalkozó szakember veit részt. Az előadók között igen sók ma­gyar szakember volt, így a budapesti konferencia szer­vezőbizottságának Vezető­je, Gefferth Éva is. aid az egyik üdvöslűbcszédet tartotta. Az előadók között a németek1 után a magva-. írok szerepeltek a legtöb­ben. Feltűnőén sok volt a lengyel előadó is. A konferencián megvá­lasztották a szervezet, új elnökét, a holland Franz J. Mönks professzor szemé­lyében az angol Joan Freeman utódaként. Az előadások túlnyomó része angol nyelven folyt és igen széles témakört ölelt fel. Németországban hasonló célok támogatásának kü­lön egyesülete is van, ame­lyet a bonni szövetségi kor­mány 3 millió márkával támogat, évente négyszer országos versenyeket ren­dez a matematika, idegen nyelvek és a művészetek szakkörének témáiban á fiatalok számára. A konferenciának külön magyar színfoltja is volt. Lukács András vállalkozó, a Talerito Alapítvány alapítója és főtitkárának vezetésével négy pedagó­gus kíséretében 12 budaör­si 9-10 éves . diák jött Münchenbe, Csak hazánk­ból érkezett ilyen gyerek­csoport a kongresszusra. Mind a budaörsi iskola egyik osztályának tanulói. Eszperantóra tanítják őket. A tanulók csoportja fellé­pett, a konferencián mate­matika, eszperantó és fran­cia nyelvi teljesítményét mutatva be, amelyet a tv felvett. Balogh Elemér A világ legnagyobb kiállítóterme A múlt hét végén hivata­losan is megnyílt a világ „legnagyobb, kiállítóterme” Párizsban: a francia fővá­ros legismertebb útvonala, a. Champs Élysées egy jó­kora szakasza alakult át hatalmas bemutatóvá, ahol a kolumbiai származású híres festő és szobrász, Fer­nando Botero 31 monu­mentális alkotását mutat­ják be január 31-ig. Az ut­cai kiállítás mellett a Grand Palais-ban a bika- viadalokról készített fest­ményeit, egy párizsi galé­riában - pedig lcismérc-tű plasztikáit és papírmunkáit tekintheti meg a művésze- . te iránt alaposabban érdek­lődő közönség, sőt Párizs egyik legforgalmasabb te­rén, a Rond Point-en a vi­rágágyakat is az. ő vázlatai alapján alakították ki. Az utcai kiállítást Párizs pol­gármestere, Jacques Chirac adta át a főváros, lakóinak. Botero -— saját nyilatko­zatai s a műkritikusok vé­leménye szerint — a Ko­lumbus előtti művészetből és az olasz reneszánszból merített ihletet hatalmas és különlegesen torz, kövér figuráihoz. A párizsiak mindenesetre most alapo­san tanulmányozhatják művészetét akár a gépko­csiablakból is. PEST MEGYEI HÍRLAP vV a* f Szűri tárgyakkal. A budaörsi éle­tet megörökítő fényképeket és patinás eszközöket no­iclők vember közepéig tekinthe­tik meg az érdeklődők. pe Puttonyos asszonyok Hol lehetnek ma már a puttonyos asszonyok? Hol a kosarakban pompázó sző­lő? Ki örült annak idején, új korában a kis, ütött - kopott kávédarálónak? A budaörsiek valószínűleg tudják. Összedugják a fe­jüket a művelődési házban kiállított tablók előtt, öröm­mel fedezik fel nagyszülei-' két, szomszédaikat, régi házukat a fényképeken. A „Budaörs anno” című kiállítás megmozgatta a várost, az igazgató — Kosa Pál — gyűjteményét és a helytörténeti múzeum anyagát sok magánember egészítette ki a pincékben és padlásokon talált, rési

Next

/
Thumbnails
Contents