Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-24 / 251. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MÄGYARORSZAG 1992. OKTOBER 24., SZOMBAT A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata A Duna elterelése súlyos nemzetközi jogsértés (Folytatás az 1. oldalról.) ződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, továbbá javaslatot tett a megszüntetés nyomán keletkező helyzet rendezésére, illetve a térség rehabilitációjára irányuló kétoldalú szerződés megkötésére, A magyar fél nem zárkózott el attól, hogy — műszaki és pénzügyi értelemben egyaránt — hozzájáruljon a közös érdekeken alapuló megoldáshoz. Hamis és félrevezető az az állítás, hogy Cseh- és Szlovákia azért kényszerűit volna a Duna elterelésére, mert a magyar kormány megszüntette az 1977. évi szerződést. Valójában az vezetett a szerződés megszüntetéséhez, hogy sem a szövetségi, sem a szlovák kormány nem mutatott készségét egy mindkét fél számára elfogadható új megállapodás kidolgozására. Azt sem fogadta el, hogy a tervezett háromoldalú szakértői bizottság az egyoldalú elterelés felfüggesztése mellett dolgozza ki ajánlását az államközi jogvita feloldásához. A cseh és szlovák kormány ezzel az Európai Közösség erre irányuló erőfeszítéseit is elutasította. A Magyar Köztársaság kormánya a Duna csehszlovák felségterületre történő elterelését súlyos nemzetközi jogsértésnek tartja, mivel az sérti a magyar állam szuverenitását és területi integritását, amelyet, a nemzetközi jog alapvető normái védenek. Ellentétes az államhatárok sérthetetlenségének elvével, valamint az 1920. évi trianoni és az 1947. évi párizsi békeszerződésekkel, hiszen megváltoztatja a két ország közötti határnak a békeszerződésekben meghatározott vonalát. Az elterelés ellentétes a két állam által 1976-ban kötött, a határvizek víz- gazdálkodásáról szóló egyezménnyel, amely bármilyen beavatkozást a két fél egyetértéséhez köt. Összeegyeztethetetlen a nemzetközi erőforrások használatának az általános nemzetközi jogban kialakult szabályaival és elveivel, Sérti a szomszédos állam joghatósága alatt bekövetkező károkozás tilalmának elvét. Figyelemre méltó, hogy a cseh és szlovák kormány — ismételt magyar kérések ellenére — soha, semmilyen műszaki leírást nem adott a Duna elterelésével kapcsolatos munkálatok terveiről, s válaszra sem méltatta a magyar részről előterjesztett nemzetközi jogi ellenérveket. A Duna egyoldalú elterelése nem csupán jogszerűtlen lépés, hanem olyan helyzetet idéz elő, amely súlyos környezeti károkat okoz. és politikai veszélyekkel terhes. A durva beavatkozás kedvezőtlenül változtatja meg az egész térség természeti környezetét. és emberek millióinak ivóvízkészletét károsítja, árvízveszélynek teszi ki őket. A nagymértékű környezeti károsodás— noha elsősorban Magyarországon érvényesül — túlterjed országunk határain. Magyarország elismeréssel. köszönettel nyugtázza az Európai Közösség és más nemzetközi fórumok, az ügyben szerepet vállaló kormányok erőfeszítéseit. Senkinek nem érdeke, hogy Európában újabb konfliktushelyzet alakuljon ki, ennek elkerülésére mindent meg kell tenni. A magyar kormány magatartását a ma élő és az eljövendő nemzedékek élet- feltételeinek megóvására irányuló szándék, az ezért érzett felelősség határozza meg. Ezt a felelősséget a kormány nem háríthatja el, s nem lehet kétségbe vonni jogát, hogy e felelősség- vállalás alapján lépjen fel. Ugyanakkor a kormány sohasem tévesztette szem elől a jószomszédi viszony, az együttműködés fenntartását. A vitát az európai értékrend alapján, békés, tárgyalásos úton kívánta és kívánja rendezni. A Duna egyoldalú elterelése ugyanis veszélyezteti a visegrádi csoport országainak együttműködését, a közös közeledést Európához. Többé nem egy egyoldalú jogsértés megelőzéséről, hanem egy nehezen jóvá- tehető jogsértés orvoslásáról van szó. Nem kétséges, hogy a kialakult helyzetért a jelenleg nemzetközi jogalany Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot, majd a területén létrejövő új államokat terheli a teljes politikai, jogi. gazdasági és erkölcsi felelősség. A Duna elterelése ügyében a Magyar Köztársaság ma benyújtotta a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elleni keresetét a Hágai Nemzetközi Bírósághoz A magyar kormány egyidejűleg ismételten sürgeti a Duna Bizottság rendkívüli ülésének azonnali ösz- szehívását. A magyar kormány elindította az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sürgősségi, válság- kezelő mechanizmusát azzal a céllal, hogy igénybe vegye a tagországok segítségét a konfliktus megoldására. A kormány folytatja erőfeszítéseit, azokon a nemzetközi fórumokon, amelyek napirendjén már szerepel a kérdés, szoros kapcsolatot tart fenn az egyes kormányokkal, az ügyben illetékes európai és nemzetközi szervezetekkel és megfontolja, hogy az eddigieket meghaladó lépéseket tegyen. Összeszűkült a meder Felállt az uszályhíd Tegnap a Duna tervezett elterelésének helyszínén a hősi erőmű építői három uszályból összeszerelt mesterséges hidat hoztak létre a folyón. Ez a mesterséges híd az immár 170 méteresre összeszűkített Duna-iTie- der két párját köti össze Hamuliakovo (Gútor) és Cunovo (Dunacsún) között. A meder elrekesztése abból áll majd, hogy teherautókkal köveket, kavicsot és földet szállítanak az uszályokból álló hídra, és onnan a Dunába szórják a mederzáró gát anyagát. A három uszályt a két parthoz, illetve két folyami szállító hajóhoz rögzítették. MAGYAR JEGYZÉK A CSEH ÉS SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁGHOZ A Magyar Köztársaság kormánya tegnap délután jegyzéket adott át a Cseh és Szlovák Köztársaság nagykövetének. A jegyzékben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sürgősségi mechanizmusa előírásainak megfelelően magyarázatot kért a CSSZSZK kormányától a Duna elterelése miatt. Az EBEÉ sürgősségi mechanizmusa keretében a tagállamoknak joguk van bármely más tagállamtól magyarázatot kérni, ha úgy ítélik meg. hogy annak cselekedetei sértik az EBEÉ elveit vagy veszélyeztetik a békét és biztonságot a kontinensen. A magyar megítélés szerint a csehszlovák lépések Magyarország területi integritását sértik, és ellentétben állnak a határok sérthetetlenségének elvével is. A csehszlovák félnek kedd reggelig kell magyarázatot adnia, illetve megtennie a megfelelő lépéseket. Amennyiben a választ a magyar kormány nem fogadja el, tizenkét EBEÉ-tag- állam támogatása esetén összeül az EBEÉ vezető tisztségviselők bizottsága. SZOKOLAY SÁNDOR ÜNNEPI GONDOLATAI NE BÁNTSD A MAGYART! Kodály Zoltán és Szokolay Sándor kórusművei is felcsendültek tegnap este a Mátyás-templom ünnepi hangversenyén, amelyet Fábián János őr- kanonok köszöntője vezetett be. A három kórus által előadott Zrínyi szózata előtt Szokolay Sándor szólt a mű mondanivalójának időszerűségéről. A zeneszerzőt az előadás előtt arra kértük, hogy olvasóink számára foglalja össze gondolatait. — Kodály kórusművészete a Zrinyi szózatáig is zömében nemzetféltő jelentőségű volt. Az ötvenes évek elején az ismert nemzeti elnyomás veszedelme ellen a Psalmus Hungaricushoz hasonló erővel kiáltott fel Zrínyi szavával: Ne bántsd a magyart! Ebben a nehéz történelmi időben e mű kemény hangját csak ő engedhette meg magának. Ebben is, mint műveiben általában erősen ösz- szekovácsolta a hitet és a hazaszer etetet. Műve ötvenhat után hosszú időn át némaságra volt ítélve. A forradalom szellemisége, lelkülete végre szabadon megélhető. Fájdalmas azonban, hogy tatár, török, osztrák, szovjet veszedelem után szabad hazánkban ma újra kiáltanunk kell: Ne bántsd a magyart! Kodály művészete nemcsak ostoroz, mindig hitet, reményt is sugároz. Zrínyivel mondja: Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. Jobbítsuk meg hát magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak. Hazánk váratlanul ajándékba kapott szabadsága idején időszerű, hogy Kodály féltő ajánlását szívünkbe zárjuk. (bánó) Három törvényjavaslat h háborús büntetőjog nem évült el Balsai István igazságügyminiszter tegnap a Kál községben tartott ’56-os emléktábla-avatáson kijelentette: 1956 őszétől háború zajlott Magyarországon. Az elkövetkező napokban ennek megfelelően három törvény is beterjesztésre kerül, amelyek révén kielégíthetők lesznek az igazság- tételre vonatkozó elvárások. Az akkori bűnelkövetőket háborús büntetőjog alapján vonják majd felelősségre. S bár a jogi törekvések egy évvel ezelőtt zátonyra futottak, az igazságügy-miniszter emlékeztetett arra, hogy csütörtökön a legfőbb ügyész elrendelte a nyomozást az 1956-os szabadság- harc leverői és a megtorlást kirobbantó, egyelőre ismeretlen tettesek ellen. Meghívás elterelésre! Az MTI pozsonyi tudósítója és vélhetően a pozsonyi tudósí tél testület más tagjai is meghívást kaptak tegnap délután Julius Binder igazgató aláírásával és a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat bélyegzőjével a Duna szombat délutáni elterelésére. A meghívás szerint, amely a balesetveszélyre is felhívja a tudósítók figyelmét, a Duna „csehszlovákiai területen levő medrének az elrekesztése 1992. október 24-én 14 órakor kezdődik”. Tisztelt Elnök Űr! A Külpolitikai Főszerkesztőség munkatársai azzal a kéréssel fordulnak Önhöz, hogy mérlegelve a Panoráma hazai és nemzetközi küldetését, nézőinek hatalmas számát, valamint az október 15-i döntés miatt kialakult általános megdöbbenést, szíveskedjék visszahelyezni tisztségébe Chrudinák Alajost, a Külpolitikai Főszerkesztő- ség vezetőjét. Ez lenne az áldatlan helyzet egyetlen megnyugtató megoldása. Ezt a döntését örömmel fogadnák a műsorok hazai és külföldi nézői. Ha ön úgy ítéli meg, hogy ezt a lépést bármilyen okból nem teheti meg, azt javasoljuk, hogy október 15-i döntésének végrehajtását függessze fel. Igen súlyos következményekkel járna a műsor jövője szempontjából, ha ön az alkotógárdától idegen, vele hatalmi szóval fellépni kívánó új főnököt nevezne ki mindannyiunk világosan kifejezett kérésével szemben, ön — megelégedésünkre — azt mondta az október 15-i találkozón, hogy jó ötletnek tartja a műsor alkotókoilektívájá- nak önigazgatását és beleszólását a vezető kiválasztásába. Ezért ismételten Mindenki aláírta A Panoráma levele A Magyar Televízió elnöke megtiltotta a Panoráma szerkesztőségének, hogy nyilvánosan — egyénileg vagy kollektiven — elmondhassa véleményét, tehát a munkatársakat súlyosan korlátozza állampolgári jogaik gyakorlásában. A szerkesztőség — Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyettessel együtt — leveleket juttatott el Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, Antall József miniszter- elnökhöz, a parlament kulturális bizottsága elnökéhez, valamint a MÜK-hoz és a MUOSZ-hoz. A Hankiss Elemérhez és Kosa Csabához írott leveleket közreadjuk, mert úgy véljük, ez a legkevesebb, amit kollégáink iránti szolidaritásból, a szakmánk iránti megbecsülésből megtehetünk. ráma) teljes kollektívája által Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének írt levelét, amelyben őt október 15-i döntésének felülbírálására kértük meg. A napisajtóból, illetve a televízió és a rádió híradásaiból Elnök Ür bizonyára ismeri Hankiss Elemér elnök úr döntését és indoklását. Abban a meggyőződésben kérjük, Elnök Űr, az ön, illetve az Ön által vezetett érdekvédelmi testület állásfoglalását és fellépését, hogy a Magyar Televízió elnökének szerkesztőségünket érintő döntését ugyanúgy a sajtószabadság elleni támadásként értékeli, hogy azt mi, a döntés szenvedő alanyai átéljük. Mindezekre tekintettel kérjük a MŰK Elnöksége és személyesen az ön nyilvános állásfoglalását ügyünkben. Előre is megköszönve, megkülönböztetett tisztelettel a Magyar Televízió Külpolitikai Főszerkesztő- ségének valamennyi munkatársa nevében: Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyettes kérjük, hogy az átmeneti időszakban Kocsis L. Mihály vezesse a szerkesztőség munkáját. Az ország vezető politikai erői most a konszenzus útját keresik médiumügyekben. Ezért — minthogy közeleg a megoldás határideje, október 27-e — tisztelettel felkérjük önt a maximális higgadtságra és türelemre, nehogy az elkövetkező néhány napban olyan döntés szülessék, amely nehezítené az egyensúly kialakítását. Kérésünk összhangban van a Magyar Köztársaság elnökének, miniszterelnökének, vezető egyházaknak és közvéleményének óhajával, illetve tükrözi azt. / ILC :Xtr E levelünk másolatát — állampolgári jogon — megküldjük a Magyar Köztársaság elnökének, miniszter- elnökének, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának, valamint az újságírók két érdekvédelmi szervezetének. A Külpolitikai Főszerkesztőség teljes kollektívája, valamennyi munkatársa Kása Csaba Elnök Ürnak, Magyar Újságírók Közössége Tisztelt Elnök Űr! Engedje meg, hogy el- küldjem önnek a Magyar Televízió Külpolitikai Főszerkesztőségének (Panokjj-nti-Cc t ZicUv, SOütJlí írvk-' A Külpolitikái FÖ*2erk«sitCsif telje* kollektívája,'valamennyi ■unkatár ri^0M> vf f Áj' —* >-uyc\
