Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-19 / 247. szám
Folytassa, Vác! A Vác FC-Samsung labdarúgó-együttese l-O-s bajnoki győzelemmel „hangolt” a szerdai lisszaboni feladatra, a Benfica elleni UEFA Kupa-felmérőre. (Tudósításunk a 15. oldalon.) XXXVI. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Ára: II,50 forint 1992. OKTÓBER 19., HÉTFŐ Finnugor , világtalálkozó December 1—3. között a Komi Köztársaságban — Siktivkarban — megtartják a finnugor népek első világtalálkozóját — jelentették be a Szombathelyen rendezett háromnapos nemzetközi uralisztikai konferencia záróülésén. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola kezdeményezésére létrejött tanácskozáson a finnugor népek politikai, kulturális és nyelvi önállósághoz vezető útjának kérdéseit vitatták meg. A eszmecserére az Amerikai Egyesült Államokból. a nyugat-európai országokból, Észak- és Ke- let-Európából érkeztek neves szakemberek, jelentős részben egyetemi tanárok. NAGYMAROS NYITOTT SEBE A körtöltés megmozdul A barna orkánkabátos, ősz hajú néni már másodszor fordul. Kissé görnyedt alakjával lassan cammog a mélyben tátongó régi Du- na-meder felé. Megható elszántsággal viszi kezében a kilónyi követ. Odalent a kis test egy szempillantás alatt eltűnik a föld hatalmasra tátott szájában. Mintha az eső is megérezte volna, hogy itt többről van szó mindenféle magamutogatásnál, most egyszeriben alábbhagyott. Pedig, amikor a demonstráció résztvevői a nagyállomásról elindultak a körtöltés által határolt műm kagödör felé, az undok felhők kövéren és felfuvalko- doltan állták útját a nap sugarainak, és dézsából zúdították a nyakunkba a kellemetlenül hűvös esőt, — Mi újból szeretnénk itt hatalmas dózerokat látni, hogy ezt a sebet, amit a falun ejtettek, betemesA piaristák 350 éve Magyarországon Együtt ünnepelt a család sék — mondja a mikrofonba Gyaraki Frigyes alpolgármester. De egyelőre csak pár száz lelkes ember van itt, hogy jelképesen megbontsa a gátat, és hogy a meder fenekét szintbe hozza. Margit néni nem sajnálja minőségi fehér pulóverét, mint mondja, azt ki lehet mosni, bárcsak a Duna helyreállítása is ennyiből állna. — Én itt születtem, ebben a faluban, még emlékszem rá. milyen volt ’45 előtt a part. Két strand is volt itt, és mondhatom, gyönyörű volt. Nagymaros. Ö az, aki az elsőtől az utolsóig minden rendezvényen ott volt, amit a Dunáért szerveztek, és részt Vesz ezután is mindaddig, amíg nem rendeződik a falu sorsa. — Ha kell, még hetven(Fohjtatás a 3. oldalon.) ERŐMŰ ADHAT-E FÉNYT? Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy miért szeretem az édesanyámat, nem tudnék rá válaszolni, Mert e szeretetnek ugyanúgy nincsen miértje, mint annak, vajon miért szeretem az anyanyelvemet, a történelmünket vagy a hazámat. És arra sem tudnék válaszolni, ha megkérdezné az a valaki: miért szereti ön a Dunát? Megkérdezhetné még, hogy vajon szeretem-e szomszédaimat, akikkel együtt kell élnünk itt, a Kárpátmedencében. Azt válaszolnám, igen. velük együtt szeretem a nagy folyót, amelyet volt, ki kéknek, látott, volt, ki zavarosnak, bölcsnek. És éppen t szeretetböl — hisz nem lehetünk kevésbé bölcsek, mint a víz — azt mondanám nekik, hogy ha a meder megváltoztatásával tudnék csak áramot nyerni, akkor én azt mondanám, nem! Akkor már inkább a gyertya! Azt mondanám, hogy nincs az az erőmű, nincs az az erőmű nyújtotta kényelem, nincs az a színes televízió, az a hűtőgép, az az utcai fény, amely többet érne, mint a nyugodt lelkiismerei. Mert nem hiszem, hogy e gigászi létesítmény, az a nem is tudom, mennyi kilowatt megéri: az Öreg-Duna életébe — a nem is tudom, mennyi ezerévesbe ■— durván beavatkozzunk. Ha ez az ára, hogy fölhajózhassak az Isten tudja, meddig, akkor azt mondom: én nem hajózom! Maradok! Azt üzenem hát szomszédaimnak: vigyázzanak, sötét cselekedetekkel nem lehet, képtelenség fényt varázsolni, Erőművekkel se megy! A legértékesebb, a legláthatóbb fény belőlünk árad. Mindenütt. Szlovákiában is! Vödrös Attila Megváltozott az utca képe szombat délelőtt a Vígszínház körül. Minden irányból jó kiállású, egyenes tartású, nyílt tekintetű férfiak, néhányan feleségükkel és felnőtt fiaikkal oldalukon igyekeztek az épület felé. Egykori piarista diákok, a rend tagjai és tanárai és mai tanulók szülei gyülekeztek a rend magyarországi fennállásának 350. évfordulóját ünnepelni. Az elő- csárnokba érve csoportokba verődtek és derűsen idézték a régmúlt vagy közelebbi múlt emlékeit. Hogy aztán a széksorokban visszahallják gondolataikat az egykori alma műterek történetéről, szellemiségéről. kapták a máig működő két iskolájukat, de a rend tagjainak kétharmadát elvesztették. Ez emberi számítások szerint kiheverhetetlen vérveszteséget jelentett. De a kemény negyven év ellenére a rend fennmaradt, és a megpróbáltatások közepette rendtagok, tanárok és diákok egyetlen nagy családdá forrtak össze — mondta Salacz Tamás. Összefogásuk és eltökéltségük eredményei a Vácott, (Folytatás a 3. oldalon.) Otthont adott a fecskéknek A nézőtéren egyetlen dekoráció elég vol: a hangulat megteremtéséhez. A hatalmas függöny előtt piarista jelvény ragyogott a reflektorfényben. S a felgördülő függöny mögött felsorakozott énekkar első hangjára egy emberként pattant fel a közönség: O páter parvulorum ..., zen- dült fel a piarista himnusz 1200 torokból. A rend ifjú tanulóinál? zeneszámai között aztán mikrofon elé léptek a szónokok. Az egybegyűlteket Salacz Tamás, a Piarista öregdiák Szövetség elnöke köszöntötte. Majd felidézte a rend magyarországi történetét, A 350 év előtti podolini iskolaalapítástól kezdve, ahol 13 tanar 200 lengyel, szlovák és magyar diákot tanított a XVIII. századi, 24 iskolát működtető virágkoron át a trianoni sokkig, amikor területeinkkel együtt 14 intézményt vesztettek el. A mélypontra 1943-ban, az egyházi iskolák államosításakor süly- lyedlek. 1050-ben vissza (Mezei Máriáról szóló írásunk az 5. oldalon olvasható) KDNP-NAGYVÁLASZTMÁNY Védelmet a magyar gazdaságaak A Kereszténydemokrata Néppártnak világosan ki kell dolgoznia, hogy mit kíván tenni a következő választási ciklusban, és az ebben partner politikai erővel akár koalícióban is együtt tud működni a párt — jelentette ki Surján László pártelnök a KDNP szombati nagyválásztmányi ülésén, amelynek fő napirendi pontja — a politikai helyzetelemzés mellett — az alapszabály módosítása volt. Surján László elnöki beszámolójában kül- és belpolitikai elemzés mellett aktuálpolitikai kérdésekre is kitért, és szólt a kereszténydemokraták 1994 utáni közéleti szerepvállalásáról. Egy jövőbeni koalíció esélyeit taglalva utalt arra, hogy a közös kormányzati felelősségvállaláshoz nem elegendő pusztán az ideológiai rokonság, és kijelentette: a KDNP olyan nyitott középpárV amely hajlandó együtt munkálkodni valamennyi jó szándékú politikai erővel. Érzékeltette egyúttal, hogy hasonló politikai célkitűzések cselén a KDNP kész ideológiai téren engedményeket tenni egy koalíciós együttműködésben. A jelenlegi koalícióról szólva a pártelnök az MDF-cn belüli megosztottságban, illetve a kisgazdaellentétekben látott feszültségforrást. Ügy vélekedett, hogy bár a legnagyobb kormányzópárton belüli ellentétek tényleges válságra utalnak, éppen a kormányzati felelősség miatt egyelőre nem kell számolni pártszakadással. A kisgazdapárti viszályokat értékelve pedig úgy fogalmazott: politikai nonszensz, hogy egy parlamenti képviselőcsoport mögött ne álljon szervezett párt, és ez hosszú távon nem is tartható. A koalíciós partnerekkel való együttműködés kapcsán ugyanakkor Surján László ismételten hangoztatta a kormányzópártok közötti egyeztető tárgyalások fel- (Folytatás o 3. oldalon.) Tápióbicskei variáció TSZ-ÁTALAKÍTAS A „DEMOKRÁCIA JEGYÉBEN” Vagyonmegosztó szövetkezeti közgyűlést tartanai? szerdán Tápióbicskén. A .nagy. átalakulási domping- ben ez az esemény annyi nyilvánosságot érdemelne, mint a többi, ha az előzmények nem tartalmaznának Sajátos, ismereteink szerint a környéken, sőt a megyében is egyedi, vélhetően csak erre a tsz-átaiakításra jellemző vonásokat. Kétségkívül ebből ered az a sok szóbeszéd, találgatás, amely a szomszédos Tápió- ságon és Pándon, meg azon túl járja. Csendes, lármázó, f elmarasztaló és elítélő hangot széles körben egy-, formán hallani. Bennfentes szakmai berkekben ejnye-bejnyéző fejcsóválás- sal minősítik a fenemód furcsa „bicskei variációt”. A közelgő közgyűlés előtt ezért nagy a várakozás. Talán végre kiderül: törvénytelenül jártak-e el eddig Tá- pióbicskén, vagy egyszerűen, furfangos észjárással ügyesen alkalmazva a paragrafusokat, megtalálták a szakszerűen joghézagnak nevezett kiskapukat? A szerdai vagyonmegosz- tó közgyűlés előzményeit (Folytatás az 5. oldalon.)
