Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17 / 246. szám

6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1892. OKTOBER 17., SZOMBAT . Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik me^fmtdhtfok. ' (Mái:- M, 28.) Emléktúra A Magyar Cserkészszö­vetség az egyházakkal kar­öltve október 23rra emlék- túrát szervez. A résztvevők reggel 8 órakor a pomázi HÉV-állomásról' indulnak. A 42 kilométeres túra út­vonala : Pomáz—Dobogókő —Szentkút—Kevély— Csillaghegy. A 24 kilomé­teres túra útvonala: Po­máz—Lajosforrás—Ke- vélynyereg—Csillaghegy. A szintidőn (10 éra, illetve 8 8 óra) belül érkezőknek emléklapot és kisebb aján­dékot adnak a rendezők. A nevezési díj 30, illetve 10 forint. Érdeklődni lehet a 1G0-6308 telefonon. Évközi huszonkilencedik vasárnap Igazságtalan híró Miért nem szolgáltat igazságot Isten? Miért tűri a gonoszságot? Miért nem bünteti a bűnösöket? Miért tűri el a földön a sok szenvedést, nyomort? Miért hagyja, hogy napjainkban is annyi vérengzés, hábo­rúság legyen? Miért nem avatkozik közbe akkor, amikor a kisebbségeket ül­dözik ? Ez a sok kérdés ölt tes­tet, ötvöződik eggyé az igazságtalan bíróról szóló példabeszédben. (Lk 18, 1—S) A történet arról szól. hogy egy özveayasszony kérésével állandóan ostro­mol egy gonosz, igazságta­lan bírót. Az eleinte ellen­áll, a kérés teljesítésének, míg végül belefárad a küz­delembe és megunja az asszony állandó sürgetését. Igazságot szolgáltat neki, nem jóságból, hanem amint mondja: ... annyira Latin-Amerika és a katolicizmus Tizenkettedik lit II, János Pál pápa — mint ismert — a múlt héten a Dominikai Köztársaságba látogatott. A fővárosban, San­to Domingóban megnyitotta a 4. latin-amerikai püspöki konferenciát és részt vett az Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsoroza­ton. A katolikus egyházfő idén harmadszor, sorrend­ben 57. alkalommal kelt útra. Az utazó pápa a ka­tolikus vallás nagykövete­ként eddig több mint 100 országban fordult meg, a Vatikántól több mint egy évet töltött távol. Európán kívül Latin-Amerikában járt a legtöbbször (először 1979 elején, legutóbb pedig 1991 októberében), s a mos­tani a 12. látogatása volt. Kubán kívül a földrész szinte minden államában megfordult, néhány or­szágban (Brazília, Mexikó, a Dominikai Köztársaság, Peru) már többször is. Latin-amerikai érdekes­ség, hogy Brazíliában mű­ködik a legnagyobb lélek­számú nemzeti katolikus egyház, Uruguay a legke­vésbé vallásos a latin-ame­rikai országok közül, bár a lakosság 80 százaléka meg van keresztelve, aktív hit­életet csak 4 százalék él. A pápa latin-amerikai utazásai az egyház szem­pontjából különösen fon­tosak. mert itt él a világ katolikusainak csaknem fe­le, és az ezredfordulóra az egyház súlypontja ide he­lyeződik át.. Az. itteni fej­lemények nagy hatással le­hetnek a katolicizmusra, ahogy a Szentírás tanait igyekeznek a harmadik vi­lágbeli társadalmakra al­kalmazni. II. János Pál út­jain a szegények mellett az erőszak '' és a forradalom nélküli reformok útján zajló társadalmi változá­sok szószólója. Arra hívta fel a . kontinens népeit, hogy törekedjenek a súlyos társadalmi-gazdasági prob­lémák békés megoldására. Egyúttal felszólította a fej­lettebb országokat, hogy az elmaradottakat segítsék hozzá a gazdasági és politi­kai éréshez. A pápa foglal­kozott a felszabadítás teoló­giájával is. (A tanítás azt vallja, hogy az egyháznak a szegények mellett a helyei és harcolnia kell társadalmi felemelkedésükért, akár a napi politikába is beavat­kozva. XI. János Pál e filozófia hatását igyekezett tompí­tani, elítélve a teológiának politikai ideológiák szolgá­latába állítását. Politikai állásfoglalásoktól azonban nem voltak mentesek az ő megnyilatkozásai sem, így például latin-amerikai lá­togatásain bírálta a nica- raguai sandinista kor­mányzatot és az abban sze­repet vállaló két katolikus papot; sürgette a salvado- ri polgárháború befejezé­sét; megbélyegezte a dik­tatúrát, az emberi jogok megsértését; kiemelten fog­lalkozott az adósságproblé­mával. A pápa olyan idő­szerű kérdésekben is véle­ményt nyilvánított, mint a brazíliai indiánok helyzete, a környezetvédelem (aimazo- nasi őserdők), kábítószer­kereskedelem és -fogyasz­tás problémája; védelmé­be vette a nyomornegyedek lakóit, az elhagyott gyer­mekeket; elítélte a válást, a fogamzásgátlást és az abortuszt. Harcba szállt a terjedő szekták. vallási, csoportok, . befolyásával, amelyek híveinek száma eléri a 17 milliót. Limában 1988-ban, a bo- livári államok (Bolívia, Pe­ru, Ecuador, Kolumbia, Pa­nama és Venezuela) egy­házainak 5. eucharisztikus -kongresszusán a vatikáni irányvonal követésére in­tette a püspököket; 1990- •foen Mexikóban a Közép- Amerikában tisztelt sötét- bőrű Guadalupei Szűz, az ország védasszonya előtt pontifikáit szentmisét, és| több' mexikói egyháztörté­neti személyiséget avatott' boldoggá; a brazíliai Flo- rianapolisban tavaly bol­doggá avatta, az 1942-ben ' elhunyt Amabile Visian- tert (Paulina anyát). II. János Pál az emberi szolidaritás és a társadal­mi igazságosság szellemé­ben új -evangelizálást sür­getett Amerika felfedezé­sének 500. évfordulója al­kalmából. Felhívta az egy­ház figyelmét, hogy végez­zen határozottabb lelki- pásztori munkát, és méltón ünnepelje meg fél .évezre­des évfordulóját annak, hogy a kereszténység a spanyolok révén eljutott a földrészre. terhemre van ez az özvegy, hogy igazságot szolgáltatón nem, nehogy végál nekem jöjjön és arcul üssön. A példabeszéd rokonsá­got mulat a kitartó kérő ima gondolatával, de vá­laszt ad kérdéseinkre is. Ha a gonosz bíró — igaz,' kényszerből — meghallgat­ja az özvegy kérését, akkor mennyivel inkább Mennyei Atyánk! Ő is igazságot szolgáltat az őt kérőnek. De mikor? Hogyan? A teremtés egyik nagy titka a szabad akarat. Mi­vel Isten a tökéletes szere­tet, olyan lényeket terem­tett, akik képesek szembe­szegülni vele. A szembe­szegülés, a tagadás a bűn. Az ember olyan akar len­ni, mint az Isten. Ö akarja megállapítani, mi a jó es mi a rossz. Ez minden bűn forrása. Isten újra meg új­ra prófétákat küldött e földre, hogy figyelmeztesse az embert. Végül B'ia által hozta el a végleges megol­dást: a tökéletes, szeretet- ben való önátadást. És itt a titka annak, hogy Isten miért tűri a go­noszságot, miért szolgáltat késlekedve igazságot. Mert földi életünkben mindig képesek vagyunk a meg­változásra, a megtérésre. És még valami. Általános bibliai tanítás, hogy az Atya nem avatkozik be csodaszerűen (egy-két ki­vételtől eltekintve) a világ eseményeibe, mindennapi dolgainkba. Azt akarja, hogy az ember a teremtés­ben társa legyen Molnár Béla lelkész Hívek adománya Fülöpházán újonnan épült római katolikus templomot szentelt fel a közelmúltban Marosi Izi­dor nyugalmazott váci püs­pök. A templom a Bács- Kiskun megyei önkor­mányzat. a Váci Egyház- megyei Hatóság, valamint a helyi és a környékbeli hívek adományaiból na­gyon sok társadalmi mun­kával épült. A falu védő­szentje. Szent Fülöp dia­kónus tiszteletére szentel­ték fel. EGY MAGYAR ZARÁNDOK EMLLKE A kereszthordozó öreg Egy múlt századi magyar belső kínt okozó csalódását és a rámérctctt csapásokat egy anyagian valóságos ke­resztfába ácsolta, mintegy kivetítve élete szellemi ke­resztjét, és azt Circnei Simonként hordozta — Isten di­csőségére — egészen Jeruzsálemig. A magyar zarándokról ■— aki súlyos lelki és testi terhét nehéz fagerendákba zárva letette a Getsemá- né-barlangban, amit most Árulás barlangjának ne­veznek — több, Szentföld­del foglalkozó hazai és kül­földi írás is megemléke­zik. Huber Lipót teológiai tanár, főszentszéki. ülnök Az Ür Jézus szülőföldjén című, 1900-ban megjelent könyvében ezt olvashat­juk: ...a Getszemáni Bar­lang egyik oldalánál nehéz fakereszt vonja magára a magyar zarándok figyel­mét, melyet 30 évvel ez­előtt egy Bács megyei hon­fitársam, aki 2 évi gyalog­lás után ért Jeruzsálembe, vállain hozott ide. Rajta ez egyszerű felírás olvasható: Az Isten dicsőségére, a Jé­zus szeretettért hozta ezen körösztöt Magyarországból bajai lakás, Mérő József, 60 éves zarándok, 1868 .... Gerhard Kroll Lipcsé­ben, 1970-ben megjelente­tett munkájában egy kép látható, amely az Árulás barlangját, azaz a barlang­kápolnát ábrázolja, ahol a Vórrelverítékezés-szen- tély egyik pillérén látható az ember nagyságú ke­reszt. (A képen.) önkéntelenül . felvetődik a kérdés, miért fogalmazó­dott meg a magyar zarán­dokban a gondolat, és ho­gyan valósította meg elha­tározását. A mindhalálig gyászoló, életben maradt gyermekeiben csalódott magányos öregember lel­kében fogant meg az a gondolat, hogy hite szerint a Szentföldre zarándokol­jon. Kivágta bajai háza kertjében a diófát, abból keresztet ácsolt, amivel a hátán, 60 éves korában el­indult Jeruzsálembe. Htja a Balkán-félszigeten ke­resztül, majd a kis-ázsiai tengerparton át vezetett céljához. Zarándoklata két esztendeig tartott, nyáron rekkenő hőségben, télen dermesztő hidegben, kité­ve a legkülönbözőbb vi­szontagságoknak. Amerre ment, keresztények, moha­medánok egyaránt szere­tettel fogadták az öreg ke­reszthordozót, ellátták étsl- lel-itallal, és amikor le­szállóit az est, jó szándé­kú emberek befogadták hajlékaikba. A Szentföld­re megérkezve előbb bejár­ta a szent helyeket, majd végezetül a keresztet a Gebsemáné-barlangba vit­te, és átadta az Ottani fe­renceseknek. Ezután testi- lelki kínjaitól megszaba­dulva tért vissza Magyar- országra. Itthon gyerme­keivel megbékélt. Leányá­ból boldog családanya, fiá­ból híres ügyvéd, ismert közéleti személyiség lett, aki a század végén barát­jával, Jókai Mórral együtt sokat tett a főváros, első­sorban a budai hegyvidék fejlesztése érdekében. Dr. Ijjas József érsek mesélte később, hogy ami­kor mint fiatal pap két évet Jeruzsálemben töltött, jól ismerte, és büszkén mu­tatta a keresztet, odautazó honfitársainak és más za­rándokoknak; Talál kozot t olyan élemedett korú szerb zarándokokkal is, akik még gvermekfejjel láttuk Mérő Józsefet, amint vál­lán cipelte keresztjét. A budai rendházban élt Maj- sn'i Mór ferences páter több ízben járt a Szentföl­dön. ő a keresztet 1930-ban még látta a sziklakápolná­ban. Egy erős zivatar követ­keztében 1955 őszén, a megáradt Kedron patak el- . öntötte a környező vidéket, így a barlangkápolna is színültig telt vízzel. A kö- . vetkező évben kezdték re- . noválni a kápolnát. A munkálatok során a tá­masztópilléreket eltávolí­tották, és azokkal együtt a keresztet is. A munkák be­fejeztével a számunkra ér­tékes kegytárgy, sajnos, nem került vissza korábbi helyére, további sorsáról nem tudunk. B. E. Az atyai ház (Jn. 14,2). „Atyám házá­ban sok lakóhely van. Azért megyek el, hogy he­lyet készítsek nektek". A sok^t hányódott székely írónak, Tamási Áronnak regény hőse s aíteregója, a világ vándorává lett Ábel a katekizmus kérdésére; „Mi végre vagyunk a vi­lágon? Ezt . feleli: „Hogy valahol otthon legyünk benne". Mit jelent - otthon Mária Magdaléna 4 Kék madár szerzőjének, Maeter- í 1 linóknak van egy háromfelvonásos színműve, amelyet nálunk sosem ját­szottak. Mária Magdalénáról szól, akiből Krisztus hét ördögöt űzött ki. Mária gyakran volt vendége a fényűző római villáknálc. ahol karthagói már­ványszobrok álltak a kertben, .babiloni fehér pávák sétáltak, és .az ebédlőben olyan mozgó tolófalak működtek, ame­lyek összhangba kerültek az asztalra kerülő ételekkel. Mária Magdaléna háromszor beszélt az Ürral, akkor is keveset, ám eleget ah­hoz, hogy élete megváltozzon. A tizen­egyedik órában találkoztak, amikor föl­bomlott az élet minden törvénye az okosak is csak vitatkoztak és pereltek egymás közt, a város pedig tele volt be­tegek, csavargók, hajléktalanok tömegé­vel. Mária Magdaléna mélyen sebzett lé­lek volt, de ki látta meg benne azt, amit ő maga sem. Konkrét drámákban élt, s az ő hét ördöge csak elenyésző töredéke volt a világot megszállt hetvenhélezer- nek. A tizenegyedik órában, a tizenkettedik óra előtt föllép az az egyensúlyhiány, amely a megadatott és elmúlt időn át nö­vekedett a végkifejletig. Ez időn át volt kegyelem, csak nem vették észre. A ti­zenkettedik órában pedig félő, hogy elég lesz-e a kegyelem megbirkózni ekkora erkölcsi veszteségekkel. AxZ ember lassan, aprónként ért és lát, tisztáz dolgokat: Mária Magdaléna szu­verén döntéséivel az abszolúthoz került közel; amely hirtelen láttatja meg, xnl- lámfényszérűen a lényeget, hogy a lel- keknek-adni magát az ’igazi szerelem, s a szív hét angyal palotája lehet. Ha■'szerte széle étnek a gondolatok és á tették, Krisztus egyben tartja azokat olyan egyszerűi kijelentésekkel, mint a Boldogok a tisztaszívűek, vagy Szeres­sétek ellenségeiteket. Az Evangélium közösségi üzenet. Leg­szebb tetteit nem az olcoskodók, az írás­tudók, hanem a legszegényebbek hajtják végre.-Mária Magdaléna két súlyos csapást visel el Jézus halála napján Maeterlinck drámájában: mestere elvesztését, és meg­tagadja Lucius Verus római légioná­rius katona szerelmét. Am megtapasztalja az emberi öntudat teherbíró képességét, amikor bűneit nem foghatja már az ártó szellemekre, a hét ördögre, sem férfit nem képes szeretni már, csak Isten bárányát, akit megöltek, s mint minden földi történet, a végső igazságra vár. P. A. lenni valahol, az érzi iga­zán, aki sokáig hányódott otthontalanul. Fizikai vé­dettséget is jelent az ott­hon, de megértést is, em­lékeket is, jövőre nyíló ígéretgt - is, közösséget, amely körülvesz, magáé­nak ismer; szinte áldásá­val indít naponta az embe­rek közé. Jézus szavából kiderül, hogy az örokéiet: atyai ház. Valóban arra szület­tünk, hogy valahol egyszer otthonra találjunk. De ez az otthon nem e világban lelhető meg, hanem odaát. Isten hajlékában, s nem magunk építjük meg, ha­nem Jézus nyitja meg előt­tünk. Persze a földi otthon je­lentősége ebből a távlatból nézve sem enyészik el. Ez a földi otthon ideiglenes, Veszélyeztetett, de Isten atyai házának ígéretét hor­dozza, annak békéjét elő­vételezi. Kialakítja, s éb­ren tartja bennünk a re­ményt, amely aztán az örök hajlékhoz húz, és ak­kor teljesül, amikor oda eljutunk. Otthon nem épül áldozat nélkül. Családi otthon sirícs az alapítók nagy, éle­tet átfogó vállalkozása és a hétköznapok apró áldo­zatai nélkül.. Az örökélét atyai hajlékát Jézus ke­resztáldozata nyitotta meg előttünk. Bejárata fölött a szemöldökfa a húsvéti Bá- rányunk vérével van meg­kenve. (Jeleníts István Betű és lélek című könyvéből) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents