Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-16 / 245. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 16., PÉNTEK 3 CHRUGINÄK ALAJOS NYILATKOZOTT LAPUNKNAK Hankiss után um oxonvix (Folytatás az 1. oldalról.) vozása után nem emelkedik jogerőre'! rr. Nem erről van szó. Jogerős döntést hozott. Bi­zonyára arra gondolt, hogy a fellebbezésemet követően az ügy még sókáig elhúzód­hat, és a következő elnök majd korrigálja az ő hibá­ját, — Figyelembe véve, hogy távozni készül, tekinthetjük ezt a döntést bosszúnak? — Mindenféleképpen! Hi­szen ez az utóbbi időszak sárdobálásaiból következik. Egy kicsit olyan ez a hely­zet, mint amikor a tolvaj rendőrért kiált. Én őt so­ha nem bántottam, nem tá­madtam. ö kezdett hadjá­ratot ellenünk másfél év­vel ezelőtt Bányai Gábor- ral és Heltai Péterrel. A történtek mindenki előtt ismeretesek. A műsoridő fokozatos eltolásával, két műsorunk beszüntetésével, pénzelvonásokkal igyekez­tek gáncsolni minket. Jöt­tek a rágalmak, felhánytor- gatták a múltunkat, hazug­ságokat szórtak ránk. Han­kiss a visszautasításaimat sérelemként fogta fel, pe­dig nem igaz, hogy ötven­hatban a másik oldalon álltam, nem igaz, hogy a Panoráma és én a múltban súlyos politikai hibákat kö­vettünk el. Ezeket semmi­lyen módon nem lehet bi­zonyítani. Ezzel szemben ott van a mi húszéves munkásságunk a vádak cá­folataként. Korábban letil­totta a 40 ezer magyar kiir­tását bemutató dokumen­tumfilmünket, majd ami­kor ezt nyilvánosan szóvá tettem, egyszerűen letagad­ta ezt a lépését. Több ha­sonló igazságtalanság ért bennünket, ami ellen nem tudtunk másként védekez­ni, csak úgy, hogy tiltakoz­tunk, és igazunk tudatában érvekkel próbáltuk akadá­lyozni ezt a folyamatot. Sokáig hallgattam, körül­belül tizenegy hónap eltel­tével kezdtem védekezni. Számtalan kísérletet tettem arra, hogy rábírjam, indít­son vizsgálatot azok ellen, akik rágalmaznak. Ennek ellenére tovább folytatták ellenünk a hadjáratot. Egy­értelmű, tendenciózus tö­rekvés volt részükről, hát­ha fel tudnak hozni valamit ellenünk. Mindaz, amit velünk szemben elkövettek, egy. civilizált világban elfo­gadhatatlan. A világon se­hol sem fordulhat elő, hogy egy televízió-elnök a mun­katársát a képernyőn más­fél órán át szapulja, ugyan­akkor megtiltja, hogy a vádakra hasonló módon vá­laszoljon. Ez merőben el­lentétes a sajtóetikával. Hankiss teljhatalmú úr. Nincs, aki kontrollálja, aki felügyelje. A Magyar Tele­vízióban a munkahelyi de­mokrácia minimuma sincs meg. Három ember dönt milliárdokról, emberekről, műsorokról, nézőkről. — A médiavitán belül régóta folyik a Panoráma körüli huzavona. Nem ud­variasságból mondom, hi­szen köztudott tény, hogy ön nélkül nincs Panoráma. — De hát már nincs Pa­noráma! Szétverték a szer­kesztőséget! — Akkor most mi van? Nem tudja megvédeni a szerkesztőséget a nyilvá­nosság? — Nem tudóim. Én nem szervezkedem, én csak az igazamat mondom. Nem hátrálok meg, de a műsor­nak befellegzett. Miként reagál erre négy és fél mil­lió néző, hogyan reagálnak mások, azt nem tudom. Szomorú, hogy az ország idáig jutott. Az, amit nem mertek megtenni Kádár idején, az most bekövetke­zett. Megszüntették a Pa­norámát. — A nyilvánosság tehát nem képes megvédeni önö­ket. De képes-e erre a po­litika? — Egy újságírónak nem kell politikai védelem. Ne­ki ott van a közönség, akik ismerik,. és amelyik állan­dó, nem olyan, mint a poli­tikusok, akik jönnek és mennek. Olyan korban élünk, ahol nincs demokrá­cia, ahol nincs sajtószabad­ság. Ebből le kell vonni a konzekvenciákat. — Érez-e magában any- nyi erőt, hogy folytassa a harcot, és reméli-e, hogy egyszer ismét beindul a Panoráma? — Nem tudom, hogy a hazai politika merre tart. Ilyesmit, ami velünk tör­tént egy évvel vagy másíél évvel ezelőtt nem lehetett volna megtenni. Természe­tesen folytatom a küzdel­met. Nem törődöm bele az igazságtalan döntésbe, mert az teljes mértékben ellent­mond a sajtószabadságnak, a függetlenségnek, ordító ellentéte annak is, amiről eddig Hankiss Elemér be­szélt, és amit hirdetett. A magam részéről mindent elkövetek azért, hogy az igazságra fény derüljön. Bánó Attila A kormány megdöbbenéssel fogadta az MTV elnökének döntését, amely súlyosan megzavarhat­ja a médiatörvény vitás kérdéseire, valamint a személyi kérdések rendezésére vonatkozó, október 13-án elkezdődött hatpárli megegyezéssel kialakí­tott tárgyalási menetrendet. Az MTV elnökének mind a korábbi, mind a csütörtökön meghozott döntései veszélyeztetik az MTV belső működésé­nek rendjét, annak nemzetközi megítélését és a már megkezdett tárgyalások eredményességét. A miniszterelnök csütörtökön levélben hívta fel Hankiss Elemért arra, hogy semmiféle személyi, szervezeti intézkedést ne tegyen a folyamatban lévő tárgya’ások időszaka alatt. Majd ezt köve­tően a leghatározottabban felszólította döntésé­nek visszavonására. A főszerkesztőnek kijelölt Vári Attila a Pano­ráma munkatársaival folytatott megbeszélését kö­vetően a megbízást nem fogadta el. Ezt követően Kocsis I,. Mihályt bízták meg a feladatkör ellátá­sával. ETÍKAI VIZSGALAT DEBRECZENI JÓZSEF ÜGYÉBEN Pénteken a Magyar. De­mokrata Fórum országos etikai és fegyelmi bizottsá­ga Debreczeni József or­szággyűlési képviselő ellen ÚJ IGAZSÁGTÉTEL! TÖRVÉNY Büntető feljelentés 1956-os bűncselekmények miatt (Folytatás az 1. oldalról.) jelölt jogszabály szerint háborús bűnös az is „aki bármilyen formában olyan tevékenységet fejtett vagy fejt ki, illetőleg mozdított vagy mozdít elő, amely a népek háború utáni béké­jének vagy együttműködő- sínek megnehezítésére vagy megbontására avagy nemzetközi viszály előidé­zésére alkalmas.” A felje­lentők véleménye: a ren­delkezés jövőre szóló ér­vénnyel változatlanul ha­tályos, s a büntető törvény- könyv 33. paragrafus 2. be­kezdése szerint a büntet­hetőség elévülése kizárt. A feljelentés tartalmazza azoknak a személyeknek a körét, akik a feljelentők szerint elkövették a meg­jelölt bűncselekményt, il­letne részesek voltak a né­pek háború utáni bé­kéjének megbontásában, együttműködésük megne­hezítésében. etikai, fegyelmi eljárást in­dít a képviselő a Népsza­badságban megjelentetett, Csurka Istvánnak címzett nyílt levele miatt. Mint MDF-körökből megtudtuk: a párt alapszabálya szerint minden egyes MDF-tagnak joga van az etikai bizott­sághoz fordulni. Az orszá­gos etikai és fegyelmi bi­zottság első fokon jár el -az országgyűlési képviselő- csoport tagjainak ügyében, és a bizottság döntését má­sodfokon az MDF országos gyűlésénél lehet megfelleb­bezni. Debreczeni esetében Pol- gárdy Géza, az MDF égjük tisztséget nem viselő tagja fordult a bizottsághoz. Pol- gárdi elmondta: nem tartja elfogadhatónak azt a mód­szert, ahogyan Debreczeni József Csurka István tanul­mányaiból idézeteket kira­gadva jut el következteté­seihez. Kifogásolja ezen­kívül, hogy Debreczeni kormánypárti képviselő­ként ellenzéki lapban je­lentette meg véleményét. Antall— Kinkel találkozó Támogatjuk a kisebbségeket (Folytatás az l oldalról.) Az Európai Közösségek­kel kötött társulási szerző­dés kapcsán a magyar kor­mányfő kérte a német kül­ügyminisztert, hogy Bon 1 segítse elő a megállapodás minél gyorsabb megerősí­tését, életbe léptetését. Elő­retekintve Antall József a német partner támogatását pérte ahhoz is, hogy a tár­sulási szerződés aktív, szo­ros kapcsolatok alapja le­gyen, éi ne bizonyuljon mellékvágánynak. Klaus Kinkel kedvezően fogadta az intenzívebb kapcsolat- tartás igényét. A térséggel kapcsolatos kérdések sorában a német diplomácia irányítója meg­említette szerdai találkozó­ját Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökké. A meg­beszélésen elmondta a szlovák vezetőnek, hogy Németország sajnálja Cseh­szlovákia kettéválását, de tudomásul veszi a tényt, és mindkét független állam­maj/kiépíti kapcsolatait, il­letve támogatja bekapcsoló­dásukat az európai integrá­cióba. A bősi erőművita kapcsán Klaus Kinkel arról tájékoztatta Vladimir Ma- ciart, *.ogy ~z EK 12 orszá­ga nemkívánatosnak tartja újabb feszültségek megjele­nését a térségben. Bonn megítélése szerint ezért Szlovákia jól tenné, ha tar­tózkodna a kész tények po­litikájától. összességében Antall Jó­zsef biztosította a német di -’omácia irányítóját, hogy — miként a délszláv válság ügyében is — Magyarország önmérsékletet. visszafo­gottságot tanúsít északi szomszédjával. Budapest ál­talában is minden szom­szédjával jó kapcsolatokat kíván fenntartani, és kerüli a konfliktusokat. Szó esett a nemzeti ki­sebbségek helyzetéről is. Antall József ezzel kapcso­latban elmondta: Magyar- r -zág anyagi tcherbírásá­Kormáuyszóvivői tájékoztató Nem tárgyaltak a devizabetét-adóról A kormány sürgős tár­gyalást kérve az Országgyű­lés elé terjeszti az Európai Közösséggel kötött társulá­si szerződést a parlamenti megerősítésért — jelentette be László Balázs szóvivő a csütörtöki kabinetülés szü­netében tartott tájékozta­tón. Juhász Judit szóvivő a kabinetülés belpolitikai té­máit ismertetve bejelentet­te: a kormány ismét foglal­kozott a Magyar Államvas­utak helyzetével, és a ma­mutvállalat fizetőképességé­nek helyreállításához továbé bi intézkedéseket tart szük­ségesnek. Ezért felkérte a közlekedési tárcát, hogy mi- elc'bb tegyen javaslatot a MÁV szervezeti, működési és gazdálkodási rendjének megújítására. A miniszteri testület ren­deletet hozott bizonyos nyugdíjhátrányok orvoslá­sára is. Ennek értelmében a szolgálati időbe beszámítják az 1929. január elseje előtti közszolgálatban, bánya- nyugbérbiztosításban, illető­leg vállalati nyugdíjbiztosí­tásban eltöltött időt, továö- bá a díjazás nélküli, illetve csökkentett díjazású mun­kavégzésre kötelezettek munkában eltöltött idejét is. Annyiszor havi 100 forint­tal emelik meg az érintet­te nyugdíját, ahány esz­tendő ily módon utólag a szolgálati időbe beszámít. A kabinet végül hozzá­járult, hogy a népjóléti, a művelődési, a földművelés­ügyi és a pénzügyi tárca Human-Agape néven, ösz- szesen 25 millió forintos tő­kével alapítványt tegyen a szenvedélybetegségek terje­désének megelőzése céljá­val. A továbbiakban — kér­dések nyomán — elhang­zott: a kormány egyelőre nem tárgyalt a Magyar Nemzeti Bank előterjeszté­séről, amelv a devizabetétek megadóztatását indítvá­nyozza. Meg kívánja várni a Gazdasági Kabinet állás­foglalását, s feltehetően jö­vő szerdán tűzi napirendjé­re a témát. Válaszul a találgatásokra MDF-elnökök ülése Az MDF elnökeinek .ülé­sére november 29-én, a Műszaki Egyetemen kerül sor — közölte Medgyasszay László MDF-alelnök és saj­tószóvivő. Hozzáfűzte: lég­ből kapottak azok a sajtó- találgatások, hogy ezt az ülést a párt belső vitái miatt halasztották volna el. Az eredeti, október 18-i idő­pontot időegyeztetési okok­ból nem tudták tartani. Az elnökök ülése tanácskozó­fórum, amelyen az MDF belső ügyeit, problémáit tárgyalják meg minden fél­évben. A november 29-i időpontot az MDF szerda esti ügyvezető elnökségi ülésén döntötték el. A szer­dai tanácskozáson szóba került a január végi orszá­gos gyűlés előkészítése is. Még nin~s végleges döntés ezen esemény forgatóköny­véről. Medgyasszay László szavai szerint olyan orszá­gos gyűlés megrendezése a cél, amely a politikai vitá­kon kívül összegezi: mi va­lósult meg eddig az MDF 1990-es programjából, az orrzágos gvűlés tavalyi ha­tározataiból, illetve ami nem valósult meg, az vajon miért nem? Mindezek alap­ján a legmagasabb fórumon egy olyan reális további programot kívánnak előké­szíteni, amely már előre­mutat az 1994-es választá­sokra is. nak megfelelően támogatja az itt élő nemzetiségek identitásának - megőrzését, illetve kapcsolattartásukat anyaországukkal. Ezeket az elveket erősíti meg a nem­zeti és etnikai kisebbségek­ről szóló törvényjavaslat is, amelynek itája most folyik a magyar törvényhozásban. ★ Bonn rendkívüli jelentő­séget tulajdonít a Buda­pesthez fűződő kapcsola­toknak, és érdekelt Ma­gyarország stabilitásában — hangoztatta Klaus Kin­kel a nemzetközi sajtó kép­viselői előtt. A német szö­vetségi külügyminiszter vendéglátójával, Jeszensz­ky Géza külügyminiszterrel közös sajtókonferenciát tartott Budapesten, miután tárgyalásokat folytattak a Külügyminisztériumban. Klaus Kinkel a német— magyar kapcsolatok külön­leges jellegére utalva egy­ben gratulált Antall Jó­zsefnek kormánya igen si­keres elmúlt kőt és fél éves teljesítményéhez. Összessé­gében Bonnban úgy látják, hogy Magyarország nagy­mértékben előrehaladt a jogállami keretek és a piacgazdaság kiépítésében. Németország a lehetőségek szerint az Európai Közössé­gekben is támogatja Ma­gyarországot. Azt szorgal­mazza. hogy Magyarország a társuláson keresztül be­kerülhessen a közösségbe. Önök szerint fiatalok? Olyan zavarban va­gyok. A közelmúltban egy levélírónk — rövi­desen közöljük írását — arra kért, > hogy mint új főszerkesztő, mutatkoz­zak be, írjam meg, va­jon milyenek a politikai nézeteim. Nos, én ezt a kérdést e szerkesztőség­ben meg senkinek nem mertem föltenni, és a jövőben sem fog érde­kelni: ki mely pártnak, polgári tömörülésnek a tagi,a, ki milyen tünte­tésre jár. Nos, kíváncsi levélírónk különben vá­laszol önnön kérdésére: „Nyilván a Bem rak­partról érkezett.” (Való­színűleg a Bem térre gondolt, az MDF-szék- házra.) Nem! Nem on­nan jöttem, jöttünk. Vá­laszomban szerettem volna megírni, hogy nem is a Fidcsztől, saj­nos, hisz korunk már nem éppen fideszcs, de nem írom! Nem ám, merthogy olvasom az if­jak pártja elnökének be­szédéről szóló tudósítást: „ ... a Fidesznek a li­berális választási győze­lem érdekében formáli­san is fel kell oldania a 35 éves korhatárt.” Hop­pá! Jöhettünk volna hát e pártból is. De nem, mert ez az ügy nekem (nekünk) már kissé kö­dös. Egy párt, amelyik nevében benne a szó: fiatal, most meghirdeti, hogy kapui tárva-nyitva állryk az idősebbek előtt is. Érthető, hisz a párt elnöksége azt mutatja: ők sem a legifj bbak immár. Szerintem azért is érthető a Fidesz kor határnyitása, mert örc- gecske gondolatokhoz azokkal harmonizáló tagságrp van szükség. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents