Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-15 / 244. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. OKTOBER 15., CSÜTÖRTÖK 5 NEM A HIVATAL M k elégedetlen Martusné A bajban, gondban, nagyon meg tud keseredni az ember. Tüskés lesz, ok nélkül is rosszindulatúnak tartja embertársait. Ilyesmiket gondolok én Martus Istvánnéról is, akinek sok szempontból tipikus a története, melyet elém tárt pomázi lakása udvarán. Talán sorsánax terhe az, aminek súlya alatt sokszor meg is hara pítja az őt eleinte megérteni akaró környezetét. Elmegy például az önkormányzati ülésekre. Megzavarja a tanácskozást. Bármit tárgyalnak, ő csax a magáét hajtogatja. Azt is, hogy bezzeg jók voltak ők akkor, amikor mint községi pásztorok, azt a sok disznót őrizték a férjével. Igaz, hogy régen lehetett, mivel ő most 73. Martus István pedig 79 éves. Martus bácsi a ház körül már nem tud segíteni, amiben súlyos tüdőbetegsége is magakadályozná. Felesége műveli a tágas veteményeskertet, aminek a termésével egy kicsit besegítenek a család ellátásába. Ott, a kerti terepszemle k'zben panaszolja Martusné, hogy a lényegében szo- ba-konyhás önkormányzati tulajdonú ház havi 514 forintos bérén kívül mennyi minden kiadás terheli mag őket, s a gyógyszerek is milyen drágák. Időnként hozzánk csatlakozik, majd dolga után lát egy fiatal nő, a lányuk, akinek szintén a betegsége miatt nincs munkahelye. Ilyen ok mia't lett korán nyugdíjas János nevű testvére is. Rajtuk kívül most ötödik lakója a háznak az Amerikából huszonkét év után hazatért férfitestvér, aki a családot is haza akarja hozni. Ök az alsó, elég romos lakásban rendezkednek majd be, mert javukra lemondott annak régi lakója. A használatbavételhez per- sz\ még hiányzik a polgár- mesteri hivatal engedélye. Az öreg épületen sokat javíttatott már a tanács, majd a mostani önkormányzat. Ám újabban megint attól kell tartani, hogy nekilódul, s lezuhan az egyik tűzfal. — Ha így van, megnézzük, mit tehetünk — mondja a községházán dr. Czink József jegyző, aki szerint nagyon is megértik a Martus család rettenetesen nehéz helyzetét. Valóban elkelne annál még több segítség, mint amennyit a falutól kaptak, de azért az sem kevés. Mert Martusné szerintük rosszul emlékszik, s méltatlanul szórja nyilait jegyzőre, polgármesterre, hivatalra. Am beszéljenek minderről a tények — ajánlja a jegyző, majd kolléganője behoz egy nagy könyvet, amiből megállapítja: idén hét alkalommal segélyezték a családot, ösí- szesen 20 ezer forinttal. Minden ember a maga bajától szenved a legjoo- ban, s azt tartja a legnagyobbnak — gondolom én. Á hivatal emberei pedig velem együtt gondolják, hogy még az a húszezer sem olyan nagy pénz. Adnának ők többet is, de hát többre nem telik. Éven-e 10 millió forintot oszthat szét az önkormányzat rendkívüli, gyámügyi és szoci á- lis segélyként. Ám ebből a pénzből esztendőnként két- kétezerötszáz rászoruló gondjain kell enyhíteni. K. T. I. Szombaton: megyei kisgazdaválasztmány Nem zárhatn ki mindenkit! A közelmúltban elhunyt Borz Miklós o-szá-g gyűlési képviselő emlékére október 17-re. szombatra Budakeszire hívták össze a soron következő megyei kisgazda választmányt. Ebből az alkalomból megyei kisgazdavezetők egy csoportja nyilatkozatot tett közzé. „Végére kell járni az önpusztító türelmetlenségnek,bizalmatlanságnak, az antidemokratikus vezetési stílust félre kell tenni. Ez a sajnálatos eddigi po- litizálási stílus teljesen idegen a kisgazda érzéstől, az egész kisgazda-társadalomtól” — hangsúlyozzák a nyilatkozat bevezetőjében. A továbbiakban kifejtik: szellemiségében kell megújuljon a párt, mert különben minden, ami a kisgazdatársadalomban érték, egyszerűen eivész. „Legyen a békés szó a fegyverünk, legyenek jó szószólóink ... Nem nélkülözhetünk egy tenni akaró embert sem, de így tovább létezni nem lehet. A belső demokráciának működni kell! Nem zárhatnak ki mindenkit, aki gondolkodni mer.” Befejezésül a kisgazdavezetők emlékeztetnek arra, hogy a csalódott választók a huszonnegyedik órában talán még hisznek nekik, s a kisgazda-társadalom látja a kárát, ha a szószólókat is elhagyja a remény. Új szolgáltatás Ma a Magyar Távközlési Rt. Budapest Vidéki Távközlési Igazgatósága ügyfélszolgálati irodát nyit Szentendrén a Kossuth Lajos út 23—25. szám alatt. A jelentős hálózat- és központfejlesztés után ebben az irodában lehet telefont igényelni, a számlák ösz- szegét reklamálni, a havi dijakat befizetni, telefonkönyvet vásárolni. Az ügyfélszolgálati iroda hétfőn délelőtt 9-től este 6 óráig, kedden, szerdán és csütörtökön délután háromig, szombaton kettőig tart nyitva. A számai (16-444 és 17-444) díjmentesen hívhatók. CSÖMÖRÖN CYáRTIÉK CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉSSEL ENYHÍTKETŐK AZ ASZÁLYKÁROK Csepegtető öntözéssel nagymértékben enyhíthe- tők vagy megszüntethetők az aszálykárok — hangzott el a Queen Gil elnevezésű csepegtető öntöző- rendszerről szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Az újdonságot a Polifer Kft. és a Budapest Pista mokány kis ember, jó ha van egy méter hatvan. Amilyen alacsony, olyan vaskos. Nem volna jó vele összeakaszkodni. Napi két liter borra van hitelesítve. Ez is benne van a megegyezésben. Meg a napi háromszori étkezés. Pista juhász, több száz juh felügyelője. Reggel kihajtja a nyájat a hodály- ból. s szép lassan végigereget velük a csatorna partján. Ilyenkor különösebb dolga nincs velük. Ami lenne — visszaterelni az elcsámborgó jószágot —, elvégzik helyette a pulik. -3 csak bandukol a nyáj után, nyáron porban, ősszel sárban, télen meg a havat tapossa. Mikor minek van ideje. Pistának nincs furulyája, mint ama Kukorica Jancsinak, sőt Iluskája sincs. Azért nincs, mert a legközelebbi falu, Dömsöd is öt kilométerre van a tanyától. Ki az a bolond fehérnép. aki kijárna hozzá? Amúgy vénlegény, soh’sem volt hi- zasember. Tanyát írtam, pedig nem is tanya. Csak egy kiszupe- rált lakókocsi. Nem túl tágas, nem is lakályos. Nyáron komisz meleg lehet benne, most meg már hideg. No de nem azért tartják a juhászt, hogy a fene nagy jólétben eltunyüljön. ★ Pista eredetileg bányász volt, tizenhét évet húzott le az oroszlányi tárnákban. Akkor jött egy kis sújtóBOLDOG EMBER A TANYÁN Bányászból lett juhok felügyelője lég, amitől megijedt, s piég aznap leszámolt. Arról nem beszél, milyen kitérőkkel érkezett a Dömsöd és Rác- keve környéki pusztára, mint ahogy arról is hallgat, miért nem telepedett haza, ■Orosházára. — Jó kis hely ez itt — int körül a kampósbotjá- val. —- Nyugodt szolgálat, nem piszkál senki. Megvan a szállásom, a kosztom, és kapok havi hétezer forintot. Nagy szó ez manapság. — Az — bólintok rá a szóra, majd lassan elkezdem vallatni. Pista sorolja, mit is ad ő cserébe e főúri jólétért. Napi 24 órás ügyeletet tart. Mert a birkára éjjel is oda kell figyelni, főleg az ellések idején. Etet, itat, ganét hány, rendben tartja a hatalmas juhhodályt. A reggeli és délutáni legeltetés során legyalogol tíz-tizenkét kilométert. — Na de van szabadság is — dicsekszik felemelt hangon. — Havonta kapok egy fél nap eltávozást. Bemegyek Ráckevére, a gazda visszahoz a kocsijával. Beülök a presszóba, rendelek. Likőrt, kávét, mikor mit. Aztán elmegyek vásároln:. Most utoljára egy izét vettem. Hogy is hívják... nudli vagy judli... — Jogging — igazítom helyre, s magamban szidom az elárusítót, aki a cifra hacukára rábeszélte az ötödik X-et taposó emberre. — Mondja, a hétezer bruttó vagy nettó? — Nettó — húzza ki magát Pista. — Tiszta pénz. — Na és az adó, a tb-já- rulék? Azt ki fizeti? — A gazda intéz mindent, azt mondta, ne legyen gondom semmire. — Biztos? Mert ha nem fizeti maga után a tb-t, baj lesz a nyugdíjjal. Pista köti az ebet a karóhoz, hogy márpedig minden rendben van. ★ Közben érkezik a gazda 5Ü Zöld Volkswagen Golffal, sportsman öltözve, melegítőben, Adidas cipőben. Jó kiállású, még nincs negyvenéves. A környék egyik legmódosabb vállalkozója, valaki megsúgta, nem Pista az egyedüli alkalmazottja, több nyája is van Dömsöd és Ráckeve környékén. Pistával vált néhány szót, távolabb, hogy ne halljam. Valamit velem kapcsolatban is mondhatott a gó- ré, mert Pista gyanakvón méreget, már nem barátságos. Foghegyről válaszol- gat. Már magamban, kis fejszámolást végzek. A napi koszt 200 forint. Két liter bor másik százas. Ha elosztom a 7000-et 30-cal, az 230 forint. Vagyis nap: 530-550 forintba kóstál a Pista munkája, ami nem több a szerény munkanélküli-segélynél. Mellesleg — ez is a témához tartozik — egy jól hizlalt birkát 4-4500 forintért vesz át az olasz vagy török importőr a gazdától. Él egy ember a pusztán (ki tudja, hányán vannak). Könyvet, újságot nem olvas, tévét nem néz, hétszámra — kivált télen — emberrel sincs találkozása. Él? Vegetál. Keményen dolgozik. Hogy más gyarapodjon. Mindazonáltal Pista boldog. Mert van munkája, s gyűl a pénze a takarékban. Ha úgy vesszük, igaza van. Hányán nem mondhatják ezt el magukról manapság. Persze az azért nem volna jó, ha csupa ilyen boldog emberrel volna tele Magyarország. Isten óvjon bennünket tőle. Matula Gy. Oszkár Holding képviselői ismertették az újságírókkal. A technológiát izraeli és japan szakemberek fejlesztették ki, s a közel-keleti országban már több mint három évtizede alkalmazzák sikerrel. Hazánkban e módszert egy csömöri vállalkozó, Marcsinké István vásárolta meg, és a technológia birtokában április óta már gyártja a Queen Gil az öntözőcsöveket. A gyártóberendezés megvételére mintegy 100 millió forintos exportfejlesztő hitelt is kapott a Pest környéki vállalkozó. A csepegtető öntözés lényege: a vizet takarékos módon, közvetlenül a növények tövéhez juttatja el, ahol a legkisebb veszteséggel hasznosulhat. A Queen GiLtechnológia újdonsága, hogy az így készített öntözőcsövek — eltérően a többi rendszertől — a csepegtetőtestet már önmagukban tartalmazzák, azaz be vannak építve a csőbe. A csöveket olyan speciális anyagból készítik, amely megakadályozza az ásványi és algás lerakódást is. A csövek ellenállnak a melegnek és a nap ultraibolya sugárzásának, s így igen hosszú élettartamúak. A rendszer alkalmazhá- tó fóliasátrakban, kertekben, zöldségek, virágok, pázsitok öntözésére, szőlő és különféle gyümölcsfák, továbbá egy sor szántóföldi növény — például dóhány, cukorrépa, napraforgó, kukorica — öntözésére is. A rendszer rendkívül alacsony nyomáson működik, így energiatakarékos és ejtőtartályból is működtethető. Minimális karbantartást igényel és házilag is egyszerűen összeállítható. Az öntözőcsövek óránként és méterenként csupán 4.3 liter vizet használnak fel az öntözéshez. Jelenleg egy méter cső ára nem haladja meg a 15 fo. rintot. míg a hasonló rendeltetéssel gyártott eszközöké jelenleg hazánkban 20—48 forint között van méterenként. Akció a szezonban! Bőrkabátok, bőrdrsekik, bőrkosrtümök termelői áron, már 7509 Ft-tól, valamint alkalmi nadrágok és bélelt nyermekkabátok kaphatók, október 16-án 9-től 17 óráig, Dobáson, a Művelődési Házban. Mindenkit szerettei vár az Ali Kft.! Delel a nyáj, juhász nélkül. A gazda megtiltotta a fotózási Ebben a „főúri” lakosztályban él Pista télcn-nyáron
