Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MACYARORSZAG 1992. OKTÓBER 15., CSÜTÖRTÖK 3 ANTALL JÓZSEF CIA-VE2ETŐT FOGADOTT A miniszterelnöki sajtó­iroda tájékoztatása sze­rint Antalt József minisz­terelnök tegnap hivatalá­ban fogadta Robert Michael Gates urat, az. Amerikai Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatalának (CIA) igazgatóját. A talál­kozón jelen volt Baross Pé­ter belügyminiszter, Fü- zessy Tibor nemzetbizton­sági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, valamint Charles H. Thomas, az Amerikai Egyesült Álla­mok budapesti nagykövete. RészvétÜvirat Göncz Árpád köztársasá­gi elnök és Antall József miniszterelnök táviratban fejezte ki részvétét Hoszni Mubarak egyiptomi elnök­nek a kairói földrengés okozta emberi áldozatokért és anyagi veszteségekért. Ali Shariaímadari Szűrös Mátyásnál Szűrös Mátyás, az Or­szággyűlés , aleinöke teg­nap a Parlamentben fogad­ta az Iráni Iszlám Köztár­saság Tudományos Akadé­miájának küldöttségét. A delegáció dr. AH Shariat- madari elnök vezetésével tartózkodik Magyarorszá­gon. A küldöttség a nap folya­mán találkozott az IPU magyar csoportjának ma­gyar—iráni baráti tagoza­tával, majd megbeszélést folytattak Kulin Ferenccel, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnökével. Vádindiivány Eörsi elfen A bíróságon bizonyíthat liobüszemcíná liiloyessjvü! Az SZDSZ polgári de­mokratái a gazdaságot és a nemzeti kérdést állítják politizálásuk középpontjá­ba, és erről tanácskoznak vasárnap Budapesten is — jelentették be tegnap a párt Mérleg utcai székházá­ban rendezett sajtótájé­koztatójukon. A Polgári Demokrata Kör ügyvivői kifejtették: a kör sok tag­ja rokonszenvezik Töí- gyessy Péter pártelnökkel, arról azonban nem szüle­tett. még testületi állásfog­lalás, hogy a pártelnöksé­gért vívott küzdelemben őt támogatnák. Hivatalos személy nagy nyilvánosság előtti meg­sértéséneit vétsége miatt nyújtottak be vádindít­ványt tegnap a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróságon Eörsi Mátyás ellen. Mint ismeretes, a minisz­terelnök — a kormány ne­vében — június 14-én tett feljelentést a legfőbb Ügyésznél az országgyűlési képviselő ügyében. A fel­jelentés szerint a képvi­selő a Magyar Televízió 1-es csatornáján sugárzott Hőmérő című műsorban többek közölt azt a kije­lentést tette, hogy .. a taxisblokád alatt... Hor­váth Balázs akkori bel­ügyminiszter azt fontolgat­ta, hogy a tömegbe lövet”. Miután az Országgyűlés jú­nius 23-i ülésén felfüg­gesztette Eörsi Mátyás mentelmi jogát, az ügy­ben megindult a nyomo­zás. A Legfelsőbb Bíróság közleménye Nem volt törvénysértés A Legfelsőbb Bíróság szer­dán a következő közlemény közzétételére kérte a táv­irati irodát. „A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának el­nöke elutasította Németh Béla törvényességi óvás iránti kérelmét. Németh Béla kifogásolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság végzésével elutasította az Országos Választási Bizott­ság határozata ellen be­nyújtott jogorvoslati kérel­mét. Mint ismeretes, az Or­szágos Választási Bizottság elrendelte, hogy a Pest Megyei Választási Bizott­ság adja ki Izsó Mihály részére az országgyűlési képviselői megbízólevelet. A Legfelsőbb Bíróság nem talált törvénysértést az Or­szágos Választási Bizottság eljárásában. A Legfelsőbb Bíróság el­nöke, Németh Béla kérel­mére megvizsgálta az ed­digi eljárásokat, s nem ta­lált alapot törvényességi óvás emelésére. Az Orszá­gos Választási Bizottság ugyanis a pártnak a vá­lasztási bizottság döntése­kor irányadó jogi helyzet­ben bejegyzett képviselője által előterjesztett jelölést fogadta el. Ennek alapján rendelkezett a képviselő mandátumának kiadásáról, s ez az eljárás megfelel az 1939. évi XXXIV.'törvény 40. paragrafus (5) bekezdés aláírásának.” Németh Bála az MTI tu­dósítójától értesült a leg­felsőbb bírósági döntésről, s ennek megfelelően nem bocsátkozott a végzés rész­letes értékelésébe. Annyit azonban elmondott, hogy Izsó Mihály beiktatása után már mindenképpen nehéz lett volna kívülről beavatkozni az ügybe. Hoz­TQßGYAN MLKM ÚJ NAGYVÁLASZTMÁNYI ÜLÉS? „A .Torgyán nélküli egy­séges Független Kisgazda- párt megteremtéséért foly­tatott munkát” kezdte meg Tegnap Budapesten lő ügy­vivő annak a közlemény­nek a tanúsága szerint, amelyet szerdán kora dél­után juttattak el az MTI- hez. Ä dokumentumot Né­meth Béla főtitkár, Szabó János frakcióvezető és Horváth László, a törté­nelmi tagozat elnöke — az ügyvivő-testület tagjai — jegyezték. Németh Béla az MTI ér­deklődésére elmondta: az ügyvivők egyeztették állás­pontjukat az ősszel össze­hívandó nagy választmány- nyal kapcsolatosan. A nagy választmány ülésén új pártalkotmányt terveznek elfogadni, a megrendezés időpontjáról később dönte­nek. Torgyán József a beje­lentés kapcsán az MTI ér­deklődésére úgy fogalma­zott: az FKGP politikáját, munkáját és jövőjét nem érinti a 10 ember elhatá­rozása. A pártalkotmány értelmében ugyanis egye­dül ö jogosult összehívni országos nagygyűlést és or­szágos nagy választmányt. zátette azt is: véleménye szerint politikai döntés született, amikor Izsó Mi­hály elfoglalhatta Borz Miklós helyét a Parla­mentben. Németh Béla emlékeztetett arra, hogy korábban többször hangsú­lyozta: jogi és politikai megoldásra van szükség. A mostani döntéssel a jogi megoldásnak ez a formája zsákutcába jutott, azonban úgy érzi, hogy a politikai megoldás lehetősége még megvan. Kormányzati értékelés. Politikai megállapodás a médiaügy érdekében (Folytatás az 1. oldalról.) Judit elmondta, hogy a Fi­desz álláspontja szerint előbb kell a médiatörvényt elfogadni, és csak azután kerülhet sor személyi dön­tésekre, ugyanakkor a fia­tal demokraták nem zár­kóztak el a párhuzamos tárgyalások elől. Az SZDSZ frakcióvezetője lehetséges­nek tartotta a párhuzamos megbeszéléseket, amennyi­ben a személyi kérdésekről való tárgyalást és döntést megelőzően pártközi meg­állapodás születik a média- törvény kritikus pontjai­ról. Az MSZP frakcióveze­tője a tárgyalási menet­rendben történő megálla­podás fontosságát hangsú­lyozta. — A keddi tárgyalás részvevői egyetértettek ab­ban, hogy a rádió és a tele­vízió körüli konfliktus fel­oldása halaszthatatlan fel­adat, ami azonban nem szoríthatja háttérbe az Or­szággyűlés és a kormány előtt álló gazdasági, szociá­lis, külpolitikai és bizton­ságpolitikai teendők elvég­zését. Azt is elfogadták, hogy a személyi kérdések és a mé­diatörvény még áthidalan­dó problémáinak megoldá­sára két héten belül sort kell keríteni. Ennek érde­kében állapodtak meg ab­ban, hogy a parlamenti frakciók két-két megbízott­ja és a kormány képviselői október 27-éig mindkét kérdésre vonatkozóan pár­huzamos, egyeztető tárgya- lásolcat folytatnak. A tár­gyalássorozat célja az. hogy a felek a vitatott kérdések­ben kétharmados többségű bizottsági megállapodásra jussanak. — Ami az október 27-e utáni helyzetet illeti: a mi­niszterelnök úr kifejtette, hogy amennyiben a tár­gyalások a közösen elfoga­dott határidőn belül nem vezetnek eredményre — te­kintettel az Alkotmánybí­róság döntésére, illetve an­nak határidejére —, a kor­mány megteszi személyi ja­BEHRJTHR TÓ TJSR Budaörsön titok, Cegléden több millió Településüzemeltetési Konzultatív Fórumot hoztak létre tegnap különböző érdekszövetségek — így a Hőszolgál­tatási Egyesülés, az Ingatlan- és Vagyonkezelők Szakmai Szövetsége, a Köztisztasági Egyesülés, az Ingatlankezelé­si Társaság, a Településszalgáltatási Egyesület, valamint az önkormányzati szférát teljesen átfogó szervezetek. A gondok ültették asztalhoz a feleket. A sajtótájékoztatón Köll- ner Ferenc, a Települési önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára is­mertette az újonnan ala­kult fórum állásfoglalását. Elmondta, a lakásbérleti díj és a lakás fenntartásá­val kapcsolatos szolgálta­tások díjána-k hátraléka el­éri a nyolcmilliárd forin­tot. A hátralékok összege dinamikusan növekszik. Tavaly, a díjhátralékok aránya 4,9 százalék volt, ma időarányosan 8 száza­lék. Az 1992-ben fennálló, illetve az Í993-ra tervezett lakáscélú szociális támoga­tások összege töredékét sem fedezi a már fennálló hátralékoknak. Ilyen körül­mények között a hátralé­kok növekedése aligha ál­lítható meg. A szolgáltató szervezetek — különösen az önkormányzati alapítá- súak — rendkívül nyomott árakon dolgoznak. A hátralékok nagysága veszélyezteti a szolgáltatá­sok biztonságát, és a kar­bantartáshoz szükséges pénzek előteremtését. A la­kosság mellett a gazdálko­dó szervezetek is tartoznak. A gazdasági szerkezetátala­kítást kísérő csőd- és fel- számolási eljárások után a megszűnő szervezetek köz­üzemi díjhátralékait nem egyenlítik ki. Mindezen gondokra az újonnan alakult, fórum tag­jai javaslatokat fogalmaz­tak meg. Ezeket Szarvas Tibor, a településszolgál- tatási egyesülés. igazgatója ismertette. Meggondolandó: a közszolgáltatási díjaknál — amennyiben a kétkul­csos áía törvényerőre emel­kedik — vagy ne legyen érvényes az áfa, vagy öt­éves lépcsőben, folyamato­san érvényesüljön. Az ön- kormányzati tulajdonú cé­gek részére fejlesztésekre létesüljön külön pályázati alap. Az önkormányzati tu­lajdonban maradt lakások felújítására, karbantartásá­ra teremtsenek külön álla­mi alapot. Áz önkormány­zati közszolgáltató szerve­zetek minősüljenek köz­üzemnek, és így kapjanak a behajtásra lehetőséget. A közszolgálati díjtartozások mértékéig legyen módja a szolgáltatónak jelzálogot bejegyeztetni a nem fizető, vagyonára forgalomkorlá­tozó célzattal, Javasolták továbbá, hogy a közszol­gáltatási díjak legyenek az adók módjára behajthatok. A konferencia részvevői sürgős és azonnali intézke­déseket látnak szükséges­nek, a léli várható nehéz­ségek elkerülésére. Az in­tézkedéseknek teljes körű­eknek kell lenniük, értve ez alatt az állam.. az ön- kormányzatok és a szolgál­tató cégek intézkedési kényszerét. ★ , Az újságíró tervez — az emberek, meg a régmúlt­ból megmaradt pártállami titkolózások végeznek! A fenti tudósítást szerettük volna öészletessn kibővíte­ni megyei adatokkal. Biz­tosak vagyunk benne, hogy nálunk sem jobb a helyzet, mint Hódmezővásárhelyen, Nagykanizsán vagy Sop­ronban. Telefonon hívtunk fel néhány települést: mi­lyen cégek, intézmények, hány magánszemély meny­nyi közüzemi díjjal tarto­zik. van-e remény a be­hajtásra? Budaörsön nagy nehezen megtaláltuk a várost ..üzemeltető” ré~z- vénytársaságot — s a meg­lepetés ekkor ért bennün­ket. Jámbor Istvánná fő­könyvelő mereven elzárkó­zott attól, hogy telefonon bármiféle adatot adjon. Személyesen igen — mond­ta. Amikor ecsetelni kezd­tük, hogy városát Buda­pesttől megjárni — néhány adatért — több óra, s öt perc alatt mindent megbe­szélnénk a véletlenül jól működő telefonon — letet­te a kagylót. Ez is vá­lasz ... Ceglédről — Juhász Jó­zseftől és Lukácsi Ferenc- től — viszont megtudtuk: a városban 5,2 millió fo­rintnyi melegvíz- és fűtési hátralékot tartanaik nyil­ván. Az adósok nagy része magánszemély, de akad kö­zöttük néhány költségveté­si intézmény — például is­kola — is. A város lakói 600 ezer forintnyi villany­számlát nem fizettek ki. de ez az összeg nem tartal­mazza a nagy fogyasztók tartozását, J. Sz. I. — II. Z. vaslatait, illetőleg felkéri a kulturális bizottságot, hogy a módosító indítványok fe­lett késedelem nélkül sza­vazzon. Ezzel Kulin Fe­renc, á bizottság elnöke is egyetértett. Egyébként An­tall József bízik abban, hogy a kormánypárti ko­alíció és a kormány javas- . lata alapján, valamint a köztársasági elnökkel tör­tént kormánypárti és ellen­zéki megbeszélés alapján sikerül az adott határidőn belül megoldást találni a médiaügyre Erre vonat­kozóan a három ellenzéki frakció képviselője is ki­nyilvánította egyértelmű szándékát. önök szerint kurzus? Reggel tágra nyílt fül­lel hallgattam a rádiót, an.ikar közölte: Hollan­diában az iskolák het­ven százaléka az egyhá­zak kezén van. Nálunk, ha jól tudom, ez az arány kettő százalék. Ennek el­lenére úgy emlékszem, hogy nem holland la­pokban olvastam ama vélekedéseket, jamelyek szerint Hollandiában ke­resztény kurzus van ké­szülőben, mert az egy­házak rá kívánnak tele­pülni az oktatásra. Ez a kurzusos vélemény a magunk kettő százaléka mellett alakult ki, na­gyon markánsan jelez­vén: nem egykönnyen szabadulunk meg az el­múlt évtizedek felekeze- leket leíró ideológiájá­tól. Persze ez így nem teljesen igaz. hiszen tu­dom: a sajtótermékek többségének előállítói mozdulnak csak nehe­zen, azaz szívesebben kérdezték azokat a szülő­ket, akik nem szeretnék, ha gyermekeik az egy­szereggyel együtt a tíz- parancsolatot is ma­gukba szívnák. Az ő dolguk, persze csak ad­dig, amíg saját ideoló­giájukat nem kívánják ráerőltetni azokra, akik ez ügyben másképp vé­lekednek. (Véleményem szerint megpróbálják, s ebben kitűnő partnerre leltek újságírói körök­ben.) Kérdem: önök sze­rint baj lenne, ha mond­juk, több száz százalék­kal emelkedne az egyhá­zi gondozásban működő iskolák száma? Gondo­lom, nem, hiszen a száz- százalékos emelkedés is csak az összes négy szá­zalékát jelentené, azaz száz iskolából négyet. Tán megjegyezhetem: még ez sem jelentené az iskolahálózatra való drasztikus felekezeti rá­telepedést. Sajnos! Mert isten tudja, de nagy elő­deink többségükben va­lamely felekezeti iskolá­ban végeztek, s eme in­tézmények szellemiségé­ről többnyire jó véle­ménnyel voltak. E jó vélemény kialakítását kívánom minden kis- és nagy diáknak. Magyaror­szágon úgy, mint Hol­landiában. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents