Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-14 / 243. szám
A Tapló mentén Tájegységek, ha találkoznak A Tápió vidéke nemcsak földrajzilag, de kulturálisan is egy viszonylag jól körülhatárolható kistája Pest megyének. A korábbi közigazgatás megszűnte óta nincsenek már az összetartozást erőltető adminisztratív kötöttségek, ennek ellenére a „civil szférában” sűrűn tapasztalható az együttdolgozás igénye. Néhány éve errefelé is sorra alakultak a helyi hagyományok ápolását, a helytörténet tárgyi és írásos dokumentumainak ösz- ezegyűjtését felvállaló, programjaikkal egy-egy település kulturális életét színesítő baráti körök. Több településen — Nagy- kátán, Tápiógyörgyén, sokáig Tapiószelén, újabban Tápióságon — ezek a körök adják ki a helyi nyilvánosságot biztosító újságokat. Tápiószecsőn szabad idő eltöltésére alkalmas faluparkot építenek, Sze.itmártonkátán községtörténeti kör néven működnek, s állandó helytörténeti kiállítást hoztak ösz- sze. Pándon a honismereti szakkör vált a falu múltjának legfőbb kutatójává. Komoly hagyományokkal rendelkezik r- kókai baráti kör. A napokban felhívást kaptunk Tápiószeléről, a Blaskovich-múzeum baráti körétől. „Egy vidéken élünk — bizonyára az alakulással és működéssel kapcsolatosan hasonló gondokkal, sikerekkel rendelkezünk —, de nem ismerjük kellően még a szomszéd faluban hasonló cél érdekében működő közösséget sem. Ezt pótolandó 1992. október 17-én, szombaton 14 órai kezdettel a tápiószelei múzeumban megrendezzük a Tápió menti baráti körök találkozóját. Azzal a céllal tesz- szük, hogy ismerjük meg egymás tevékenységét, tapasztalatokat merítsünk a másik sikereiből, de gondjaiból is.” A rendezők a Pest'Megyei Hírlapon keresztül is szívélyesen invitálnak minden kört, szervezetet a fenti napon a Blaskovich-mú- zeumba. Ugyanakkor felhívják; Dél-Pest megye általános iskolásainak a figyelmét, hogy a 7—8. osztályos tanulók még beadhatják 2—3 oldalas pályamunkáikat a XIX—XX. Századi köznemesi életmód témájában. A kutatás alapját elsősorban a tápiószelei kúriamúzeum anyagának tanulmányozása jelenti. A pályázatról lapunk szeptember 14-i számában részletesen írtunk. (tóth) Kerényi József nagydíja Kerényi József nyerte el az Amerikai Építészeti Intézet nagydíját. Az intézet egyházi épületekre kiírt nemzetközi pályázatán osztatlan sikert aratóit a magyar építész által tervezett ceglédi római katolikus kápolna. A díjat október 25-én Cegléden adják át. Az eseményre 35 tagú amerikai építészküidöttség érkezik Magyarországra. Kolumbiai kulturális hét A Nobel-díjas író, Gábriel García Márquez hazája, Kolumbia mutatkozik be ezen a héten Budapesten. Az október 18-ig tartó rendezvénysorozatnak különleges hangsúlyt ad, hogy az európai és az amerikai kultúra találkozásának 500. évfordulóját ünnepeljük ezekben a napokban. .z egyhetes rendezvénysorozat nyitányaként A kolumbiai Ammónia és Putumayo indián művészete címmel nyílt kiállítás hétfőn, a Néprajzi Múzeumban. A tárt ion az élő indián népművészet tárgyait — használati eszközöket, fej- üíszeket, textíliákat, hangszereket, fegyvereket, a halászat és a vadászat szerszámait — mutatják be. Színes- fotók és videofilm segíti a látogatók tájékozódását. A túrlat 1993. január 31-ig tekinthető meg. BAR THA ÁGNESNÉL PJLISBOROSJENŐN Életöröm a zománc csillogásában Bartha Ágnes ötvösművész munkáival mindenfelé találkozhatunk az iparművészeti boltokban. Mással össze nem téveszthetően jellegzetesek zománcozott ékszereinek, óráinak, tükörkereteinek, textiltestre illesztett zománcozott arcú babáinak, bohócainak színei, formái. Faliképéit múzeumok, magángyűjtők őrzik, vagy templomnak, szál» loda halijának a falút díszítik. Otthona és műhelye Pi- lisborosjenőn van. A kertes portán kutyák, cicák, madár, sőt, egy ló is — Flórának hívják — fogadják a házigazdákon kívül a látogatót. Bartha Ágnest a tanulmányairól kérdezem. — Főiskolára nem jártam, mindent amit tanultam, én kutattam fel. Kimentem Párizsba, aztán újra és újra kimentem, a franciaországi tartózkodások voltak az én egyetemeim. Minek is jártam volna főiskolára, mikor a szüleim festők, s mar a nagyapóm is művész volt, erdélyi szobrász. Ha az ember ilyen családba születik, benne ét a művészet világában. A szakmával persze mégsem a családban ismerkedtem meg, mert ha képzőművészek voltak is előttem, iparművész én vagyok az első. Sokat tanultam En- gelsz József ötvösművésztől, mintegy fél évig foglalkozott velem, de a zománcozást teljesen egyedül tanultam egy könyvből. Kaparintottam egy német nyelvű könyvet, és azt Bar- tos Tibor műfordító barátom lefordította nekem. 1963-ban kezdtem a szakmát, akkor itt nálunk nem nagyon zománcoztak, bár valamennyire lehetett még kapni ékszerzománcot. Azóta már akik zománccal dolgoznak, külföldről szerzik be, én például Francia- országból, 69 óta, mióta először voltam ott, csak limoges-i zománcot használok. □ Ösztöndíjjal került ki Franciaország ba ? — Soha életemben nem kaptam semmilyen ösztöndíjat. összegyűjtöttem az útra a pénzt. Azonkívül már voltak kész munkáim, amelyeket magammal vittem. Azok alapján rögtön meghívtak, hogy kiállítsak. 1970-ben a Quartier Latinben volt életem első kiállítása. □ Ezt követték itthoni kiállítások? — 72-ben a Fényes Adolf teremben mutatkoztam be, s ugyanebben az évben Szombathelyen is. 74-ben Helsinkiben, s még hat finn városban állítottam ki, 75- ben, 76-ban Franciaországban, Compiegne-ben, 80-tól számos alkalommal Aix en Provence-ben. 87-ben felvettek tagnak a francia iparművészek közé, háromszor ki is állítottam közöttük, de a távolság miatt nem tudtam fenntartani ezt a tagságot. Arra volt jó, hogy lemérhessem, mit csinálnak a többi zománcozok, és mit én. önbizalmat adott. 85-ben volt a Csók Galériában nagy kiállításom, de különben itthon mindig csak kisebbek, nagy, csoportos kiállításokon nem szoktam részt venni. Soha nem volt velem kedves a szakma. Mindig az volt a baj, hogy sehová sem illeszkedik, amit csinálok, Nem egy elvet, nem egy gyakorlatot követünk a szakmabeliekkel. □ Mi az a más, amit csinál a többi iparművészhez képest? — Az az álláspontom, hogy a zománcozás nem festészet. Ennek az anyagnak megvannak a maga törvényszerűségei, más képi világot, más képalkotást követel, mint egy festmény. En soha nem keretezek, maga a kép alkot a háttér előtt egy olyan körvonalat, ami hangulatos és szép. A megmunkálásnál erdélyi technikát követek; domborítással képezem ki az alakokat, majd magasabb hőfokon égetek az előírtnál. A szo- kásosnáh magasabb hőfoxú hevítés során a zománc úgy ég rá a rézre, mintha lenne alatta alapozó, holott nincs. A mondanivaló hozza magával a technikát. Én azon igyekszem, hogy az életörömet fejezzem ki minden munkámban. Jó élni. A zománc, a zománcnak a csillogása tökéletesen alkalmas ennek a megmutatására. Egy művész ne legyen'pesz- szimista, ki más segítse az embereket, ha nem ő? Jól megértett mindig a közönség. Érdekes, hogy ebben nincs országonkénti különbség. Akár külföldön, akár itthon, mindig a legjobb darab kel el elsőnek. □ Kik vásárolnak ötvös műtárgyakat? Sajnos csali Szege Jen Év végéig láthatók az aradi relikviák — Amíg magyar ember él a földön, addig soha nem szabad megfeledkezni 1848- rol, arról a korról, amelyik nem válogatott vallás, nemzet vagy faj szerint, amelyik a jobbágyok felszabadítását, minden idők legnagyobb magyar társadalmi változását — nemzeti hovatartozástól fügetlenül — megadta románnak, magyarnak, szlováknak és németnek egyaránt. És örökre meg kell őrizni annak a 13 hős államférfinak és katonának a nevét is, akik hazaszeretettől vezérelve életüket áldozták a magyar és a világszabadságért, az emberi előrehaladásért —■ mondta Katona Tamás történész, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban, az 1848- as forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő tárgyak és dokumentumok kiállításának megnyitóján. A román forradalom győzelme után, amikor Arad Szeged testvérvárosa lett, megkezdődtek a tárgyalások a relikviák ügyében a telmében — december 31-ig tekinthető meg a szegedi múzeumban, majd az anya- go1; visszajuttatják Aradra. ★ Próbáltuk megtudni, miért nem sikerült az évforduló alkalmából megnyitni a kiállítást, a kiállított tárgyak viszontagságos útjának részleteivel is szerettük volna megismertetni olvasóinkat, de a Móra Ferenc Múzeum illetékesei úgy vélték, nem lenne szerencsés feszegetni a körülményeket: „Örülünk — mondták —, hogy nálunk van az anyag, igaz, fél évig tartott, amíg megkaptuk, de nemzetközi tekintetben ez nem is olyan hosszú idő!” Azonosság és másság Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából jelent meg az Ezredvég című folyóirat különszáma, valamint az Azonosság és másság című tanulmánykötet. A kiadványokat hétfőn mutatták be a Nemzetek Házában. Az Ezredvég különszáma 3000 példányban jelent meg. Célja: versekkel és regényrészletekkel felidézni, hogyan élték át az őslakosok a gyarmatosítást. A kiadványban írások találhatók többek között: Radnóti Miklóstól, Walt Whitmantól, Bertolt Brecht- től és Vlagyimir Majakovszkijtól. Az Azonosság és másság című tanulmánykötet — 500 példányban — a Z-fü- zetek sorozatban jelent meg. A kiadványban a Magyar Latinamerikanisták Társasága -szegedi konferenciájának anyagából található válogatás. A könyvbemutatón levetítették Boglár' Lajos Brazília elveszett kultúrái című dokumentumfilmjét. A tanárok véleménye: Tanítsák, de ne kérdezzék az 1945 utáni történelmet két város vezetői és muzeológusai között. Hosszú és bonyodalmas szervezés eredményeként ez év szeptember 25-én átszállították a kollekciót Szegedre. A kiállítás — a megegyezés érAz 1945 utáni időszakot is tanítani kell a történelem órákon az általános és a középiskolákban, az egyetemi és főiskolai felvételiken azonban ezt az anyagrészt ne kérdezzék a diá— Sajnos, a művészetet értő réteg mostanra elszegényedett. Nemcsak itthon, az egész világon lecsúszott az értelmiség. Aki azért venne meg egy szép ■ tárgyat, hogy örüljön neki, aki a szívével szereti a művészetet. egyre kevésbé engedheti meg magának a vásárlást. Én is az elszegényedettek között vagyok, de ány- nyira még nem, hogy ne tudjam elkészíteni, amit akarok, A puszta csontjaim vannak meg a munka. Minden pénz a munkára megy el. Annyi a bevételem, hogy meg tudom belőle venni a zománcot. Szétnézünk a műteremben. A most készülő nagy kép: Mózes összetöri a kő- táblákat. Mózes felmagasodó, fehér inges. haragos alakját a nép színes figurái figyelik a kép aljáról. Fotókat nézünk régebbi munkákról. A Baross Gábor telepi katolikus templom falára Bartha Ágnes készítette a keresztút tizennégy stációját, ő díszítette a szószéket, a szentségház ajtaját. Munkája a pannonhalmi apátság díszmisekönyvének borítója. — Mint egyházművesz dolgoztam, amikor nem kaptam más munkát. Meg a költészettel függ össze, amit csinálok. Rimbaud Részeg hajó című versétől ihletett képet látok az egyik fotón. Aztán IIven címűeket: Kártékony szelek, Hihetetlen szelek. — Szeretek fogalmakat ábrázolni —- mondja Bartha Ágnes. — Most olyan témákról gondolkodom, melyeknek ilyen sorozatcíme lehet: az én legszebb emlékeim. Stílusokat is szívesen ki fejez. A Szecesszió című képhez fűzi hozzá: — A szecesszió sok mindent beengedett a képző- művészetbe, ami addig nem tartozott oda. Akkor mindent lehetett, mert óriási műgonddal dolgoztak. Akkor még mindenre volt remény. Nádudvari Anna koktól. Így foglaltak állást a történelemtanárok országos konferenciájának résztvevői. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének ügyvezetője szerint a felvételivel kapcsolatos döntést az indokolja, hogy a diákok ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe. • Jelenleg ugyanis nincs negyedikes gimnáziumi tankönyv, s ezért kizárólag a tanárok szakmai felkészültségén, igyekezetén és korrektségén múlik, hogy miről mit tanítanak. Az ügyvivő a távirati iroda munkatársának elmondta. hogy a tankönyvkiadásról is állásfoglalást juttatnak el a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz a konferencia résztvevői. Ennek lényege az, hogy egyenlő eséllyel pályázhassanak, illetve később majd megjelenhessenek a ma még alternatív tankönyvek. A jelenlegi szabályozás szerint a miniszter dönt arról, mely kéziratok kerülnek fel a tankönyvlistára, s ennek megfelelően anyagi tam o- gatást kaphatnak. A listán szereplő tankönyvek így jóval olcsóbban megvásárolhatók, mint azok. amelyek kívül rekedtek. Mindezeket figyelembe véve a történelemtanárok javasolták, hogy minden szakmailag megfelelő kézirat fel- ■kerülhessen a listára, s így esélye legyen a tankönyvvé válásra. Ismeretlen Moholy-Nagymetszet Moholy-Nagy László (1895—1946) festő, fotográfus eddig ismeretlen linómetszetére, bukkantak egy New York-i magángyűjteményben. A metszet hazahozatalában a Külügyminisztérium nyújtott segítséget a Szépművészeti Múzeumnak. A szakértői vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy a lino- leummetszet Moholy munkája. Az 1920-ban készült Próbanyomat a múzeum grafikai kiállítótermében látható.
