Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-14 / 243. szám
SZÚKEBB HAZÁNK Túlélés és piac A magyar vágóbaromfi termelése a piac térvesztése miatt az elmúlt évben jelentősen visszaesett. A felvásárlás 394 ezer tonnáról 260 ezerre csökkent. Elgondolkodtató, hogy e téren az Európai Közösség által adott kedvezményeket sem tudjuk kihasználni. A termelés a belföldi fogyasztás kielégítésére korlátozódik. Vajon ezt az áldatlan állapotot milyen körülmények idézhették elő? A MOSZ, valamint a Baromfitermelők Országos Választmánya a kiváltó okokat a következőkben látja: működésképtelen a finanszírozási rendszer. A költségek folyamatosan növekedtek, amit a hatékonyság javulása nem tudott ellensúlyozni. A tartósan nyomott termelői árszint, s a támogatás 1991. évi színvonalán nem sok babér teremhet a baromfitartóknak. A tartósan alacsony termelői árszint is aggasztja a gazdálkodókat. A baromfitartók likviditási helyzetük javítása érdekében az agrárágazattól elvonják a pénzt, hogy ezzel finanszírozzák a baromfitermelés növekvő kiadásait. Gondjaikat tetézi, hogy a nagy aszály növelte a táp és takarmány árát. A napnál is világosabb az, hogy a termelői közeg önállóan nem képes megváltoztatni ezeket az áldatlan körülményeket. Abban az esetben, ha a termelés volumene csak a belföldi fogyasztás mértékéig terjed, akkor a termék gazdaságossága csupán árszínvonal kérdése. Ez utóbbit különösen kritikussá teszi a kétkulcsos áfa tervezett jövő év januári bevezetése. A Baromfitermelők Országos Választmánya a túlélés és a gazdasági, piaci kibontakozás lehetőségét egyebek között a következőkben látja: minimál ár, és a megfelelő árarányok rendszerének a bevezetése A dömpin’szállítások, illetve túltámogatottság ellen lefölözéssel és vámmal kell védekezni. Olyan törvény megalkotása szükséges, amely jogkövetkezményekkel tartalmazza az előállítók es forgalmazók felelősségét. Szerencsére akadnak olyan gazdálkodók, akik megtalálták termékeik biztonságos elhelyezésének módját, Pest megyében, Her- nád környékén, a kistermelők a jobban fizető magánfeldolgozóknak adják át a csirkéket. Így nem csoda, hogy az év eleje óta üzemelő hernádi Hercsi- Hús Kft. 16 ezer tonnás vágókapacitásának eddig már 90 százalékát kihasználta. Ugyanis az első félévben több mint 800 tonna csirkemellet exportálhatott az EK-tagállamok- ba. (gyócsi) SZERVEZŐDŐ KÖZALKALMAZOTTAK Kevesebb a törvénytelen elbocsátás Most már hizonyos, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a szakszervezeti választásokról szóló törvényt az idén nem alkotja meg a parlament. A szakszervezetek közötti egyezkedés befejezéséig ugyanis a kormány nem viszi a Tiszteit Ház elé a törvénytervezetet. — Jól tudom, hogy önök örömmel fogadták ezt a hírt? — kérdezem Horsik Józsefet, a Közalkalmazottak Szakszervezetének Pest megyei titkárát. — Bizakodásra adhat okot, hogy elhalasztották a törvényalkotást. Szerintünk ugyanis nincs szükség szak- szervezeti törvényre, mivel a hat konföderáció már megállapodott a vagyonmegosztásban. Ezt az álláspontot a kormány nem fogadja el, ezért további egyezkedésre van szükség. Valószínű, hogy végül a parlamentnek kell döntenie a vagyonmegosztásról született megállapodásról. Ez eilen nemhogy nincs kifogásunk, de formailag fontos dolognak tartjuk, és legalább a későbbiekben nem lesz támadható. — És ha mégis lesz választás, mire számítanak? — Mindent meg fogunk tenni, hogy a választás sikeres legyen. Fel kell készülnünk rá, elsősorban tagszervezéssel. Másrészt megfelelő mozgósításra lesz szükség, hogy minden köz- tisztviselő, minden közalkalmazott vegyen részt a választásokon, mert a va- gyonelosztás létszám alapján történik. — Korábban említette nekem, hogy a munkahelyeken nincsenek megszervezve az alapszervezetek. Van-e változás azóta ebben a kérdésben? — Ez változatlanul probléma. de több helyen van aiapszervezet, mint nincs. Csakhogy az ideális az lenne, ha minden munkahelyen meg tudnánk szervezni a dolgozói érdekképviseletet. Különösen a köz- tisztviselői és a közalkalmazotti törvény, valamint a munkatörvénykönyv megalkotása óta lenne erre szükség, amelyek . egyrészt szűkítették a szakszervezeti jogokat, hatásköröket, másrészt a munkavállalói jogokban olyan előrelépés is van, mint például a vég- kielégítés intézménye, a felmondási időnek és a szabadságnapok számának növekedése. — Sok helyen viszont nem biztosítják a dolgozók számára ezeket a jogokat, SZÜRET TÁBORFALVAN Mézédes, itatja magát Rigó figyel a fán, csupa gyanakvás. Szemlátomást dühös a szokatlan nyüzsgésért. öreg madár, telve tapasztalattal. Tudja, hogy az ilyen nagy jövés-menés nem vezet jóra. A betolakodók letarolják a szőlőtőkéket, s vége szakad az ingyen lakmározásnak. •— Vén szőlőtolvaj! — morog a gazda, s feléje hajít egy száraz göröngyöt. A rigó elhussan, nem így a darazsak. Akik legalább any- nyira szeretik a szőlőt, mint a pákosztos kerti dalnokok. ★ Nem számoltam, de János bácsi állítja, kereken 400 tőke vár ránk, hogy leszüreteljük. Ha valaki, ő csak tudja, ő ültette a tőkéket oltvány korukban. Mikor is volt az, János bácsi? — Jó régen. Hatvanötben. Elsőnek én hoztam nemes oltványokat Táborfalvára a Balaton mellől. A nevüket ne kérdezd, nem adtak mellé írást. Egy biztos: jó fajták. Hasonlítanak a saszlára, a Csabagyöngyére meg az Irsai Olivérre. Először idegenkedtek tőlük az emberek, de aztán látták a különbséget, s szép lassacskán mindenki kivágta a régi tőkéket, ma már mindenütt ezeket találod. Beszélgetünk, de közben jár a kezünk is, egyre- másra lelnek a vedrek. Szép, tömött fürtöket hordunk a kádba, feketét, rózsaszínűt meg aranysárgákat. — Ha így haladunk, délre megleszünk a szedéssel. Ebéd után darálunk, holnap préselünk. Ahogy elnézem, lesz vagy tíz akó mustom. Nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki nem tudom, hogy egy akó hány liter. Nos, egy pesti akó (van soproni is) 50 liternek felel meg, vagyis János bácsinak — ha igaz — öt hektó borral tizet a 400 tőke, a tavasztól őszig tartó törődésért. Mellesleg — ezt sem árt tudni — száz kiló jó szőlő 70-75 liter mustot enged, amiből kiforrva, letisztulva 60-65 liter bor lesz. Félszemmel számolom, hatan szedjük a szőlőt, két asszony a bográcsnál ügyködik, János bácsi fia a préssel bajlódik. Szóval vagyunk vagy tízen. Feleennyien is elegen volnánk ehhez a kis munkához — mondom halkan. — Ja. Csakhogy errefelé a szüret nem munka — vagy nemcsak munka —, hanem ünnep is. Ilyenkor azok is hazajönnek — hazahívjuk —, akik messzire vetődtek. Lásd, itt van a lányom, a fiam a családdal, még a legkisebbik unokát is magukkal hozták. Uzsonnára frissen sült krumplis pogácsát harapunk, hozzá egy pohár taÖ még csak rnusiiv« J Ennél rosszabb sose legyen valyi bort. Szép a színe, jó a zamala. — Ennél rosz- szabb sose legyen — csettint a gazda. Végezvén a szedéssel, próbapréselést csinálunk, kóstoljuk a mustot. Mézédes, itatja magát. — Csak aztán meg ne ártson — inti János bácsi az unokákat, sikamlós példákkal illusztrálva a mértéktelen mustivás következményeit. Észrevétlen telik az idő, máris dél van, a háziasz- szony szól szívélyesen: — jöjjenek, kész az étel. Bográcsban főtt birkagulyást tálalnak. Mi mást, ha egyszer szüret van. Amióta a magyar ember szőlőt nevel és bort iszik, a birkagulyás hozzá tartozik a szürethez, mint a harangszó a templomtoronyhoz. — Jól mondod — bólint rá János bácsi. — Az egyik szép a fülnek, a másik kellemes az ínynek. Tartsd ide a poharad, igyál. Nehogy már azt higgye az a szegény birka, hogy a kutya ette meg. Tölt, koccintunk: Isten, Isten. Iszunk a termésre, a néhai birkára, a jól végzett munkára és arra a nagy- nagy békességre, amely szétárad bennünk. Matula Gy. Oszkár embereket bocsátanak el végkielégítés és felmondási idő nélkül. Találkoznak-e ilyen esetekkel? — Az említett három törvén megalkotása óta csak elvétve fordulnak elő ilyenek. Példát is tudok mondani. Nemrég állította helyre a Munkaügyi Bíróság három olyan embernek a munkaviszonyát, akiknek jogellenesen mondtak fel Solymáron és Budajenőn. A jogsértések csökkenése nagy részben annak a következménye, hogy nagyon nagy súlyt fektetünk e törvények megismertetésére. Konzultációkat, előadásokat, oktatásokat szervezünk. Például nemrég tartottunk egy előadást a közalkalmazotti törvényről, amelyre Pest megye és a főváros nagyon sok jegyzője eljött. Most pénteken pedig a dabasi körzet polgármestereinek felkérésére Tatárszentgyörgyön konzultáción vettem részt a köztisztviselői törvénnyel kapcsolatban. Ezenkívül most készítettünk el egy ötoldalas összefoglaló anyagot az említett törvények alkalmazásáról, amelyben ráirányítjuk a figyelmet néhány dologra. Ezt többek között Pest megye minden polgármesterének eljuttatjuk. — Mit tesznek még a szakszervezeti tagokért, amelyből ők azt érezhetik, hogy önök valóban képviselik az érdekeiket? ■— Mi egyet követelünk, és nem demagóg módon, hogy amit a három törvény munkavállalói jogokként megfogalmaz, azt biztosítsák. És ezt ki is fogjuk hajtani akár törvényességi úton is. Tehát kapják meg a dolgozók a 13. havi bért, a jubileumi jutalmat, a helyettesítési díjakat, a pótlékokat. A munkáltatóknak maguknak kell arról gondoskodniuk, hol találnak minderre fedezetet, mi nem vállalhatjuk át ezt a szereDet. — A közigazgatás területén még mindig nincs ren dezve a sztrájkjog. Hol tartanak a Belügyminisztériummal folytatott tárgyalások? — Ügy tűnik, jó úton haladunk a megegyezés felé ebben a kérdésben. Remény van rá, hogy rövid időn belül megállapodás születik. Egyébként nemrég jött létre egy igen korrekt együttműködési megállapodás a Belügyminisztérium és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége és ezen belül a mi szak- szervezetünk között, amely példa lehet a helyi Önkormányzatok számára is. — A Közalkalmazottak Szakszervezetének jelenleg országosan 25-27 ezer, Pest megyében pedig 1700 aktív tagja van. Mi történik, ha az esetleges választásokon csökken a taglétszám? — Ez nem fordulhat elő, mert akkor nem lennének biztosítva a szakszervezet működésének anyagi feltételei. Én bízom benne, hogy a létszám nem csökkenni, hanem növekedni fog. Egyébként most fogunk egy szervezési kampányt elindítani, amelytől azt várjuk, hogy 8-10 százalékkal növekedjék a tagok száma. Azt szeretnénk, ha minden szakszervezeti tisztségviselő beszervezne legalább egy új tagot. Már most vannak kellemes tapasztalataink, az alapszervezeti titkárok tagkönyveket kértek tűlünk, mert több helyen új emberek léptek be szakszervezetünkbe Pest megyében. Halász Csilla Százhalombatta Város Önkormányzati Képviselő-testülete pályázatot hirdet 0 városháza B épületszárnyának földszintjén lévő helyiségcsoport hasznosítására A helyiség felhasználásának célja: vállalkozásfejlesztési, befektetési, pénzügyi, adótanácsadói, szolgáltatási iroda működtetése. A helyiség alapterüiete: 174,3 m2. A fizetendő igénybevételi díj legkisebb összege: 300 000 Ft. A meghatározatlan időre szóló bérleti jogot az nyeri el, aki a versenytárgyaláson, a licitálás során, a legmagasabb összegű igénybevételi díj megfizetését vállalja. A helyiség bérleti díja: havi 20 000 Ft -f- áfa. A pályázat benyújtásának feltételeiről, módjáról, határidejéről felvilágosítást ad Molnár Mihályné csoportvezető, a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati és hatósági irodáján, cím: Százhalombatta, Május 1. tér 3. I. emelet 133., telefon: (26)-55-044, 77-es mellék.
