Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-12 / 241. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1092. OKTÓBER 12., HÉTFŐ Vendegek és bűzniük a kiskun kulturális napokon Botláb, botfül nincs! Kedves, vendégei voltak Kiskunlachózának, a németországi myhl-vvassen- bergi tér fi kórus tagjai. Búcsúfellépésüket a kiskun kulturális napok keretében rendezett műsoros esten tartották. Előzőleg koncertet adtak a Kiskúnlae- házávai egyesült Pereg katolikus templomában. s Taksonyban is szerepeitek. BARÁTSÁGOK SZÖVŐDNEK. Kovácsné Nagy Mária, a kiskunlacházi művelődési ház igazgatója tájékoztatott, honnét, mióta az ismeretség ; — A mostani az első közös programunk a németországi férfikórussal. Idén áprilisban esett szó először róla. hogy kialakítjuk velük a kapcsolatot, A kórus tagjai most járnak először Magyarországon, de vezetőjük évek óta itt üdül, Kiskunlacházán talált barátokra. főként Ilorák Me- nyus népzenésszel barátkozott össze. Mielőtt a műsoros est elkezdődött volna, hépi kismesterségek bemutatójának és táncháznak adott otthont a művelődési ház A bemutatón leginkább Erdélyi Antalné tevékenykedett magával hozott szövőszékén. A táncházat Bakonyi Ernő n éptáncos vezette, s a békásmegyeri gyermekzenekar játékára ropták a táncot a kört alkotó fiatalok Virág Miklósáéval néztük a táncolókat. s szemlélődésünk közben gyakran odaléptek hozzánk öregek, fiatalok. Persze nem engem szólítottak meg, hanem Virág Miklósnét, Irma néninek nevezve a nála szemmel láthatóan idősebbek is. Húsz éve vezeti az itteni Kiskun néptánccsoportot. Cserélődtek a tagok a hosszú évek alatt, most ismét sok az új táncos, a fiatal, akik betanítása a jövő feladata. — Botlábú ember nincs — mondta Virág Miklósáé, — Csak nem érzi az értél- iáét. a táncnak. Pedig a mozgás, a zene a feszültségeket. gátlásokat oldja. A tánc csodálatos eszköz, az általa teremtett oldott- ság és önbecsülés lehetővé teszi, hogy rengeteg olyan dolgot megtanítsanak a gyerekeknek, amit se az anyjának, se a tanárának, tanítójának nem hitt el. A tánccsoportban barátságok szövődnek. Tragédiának tartom, hogv a kis csoportok támogatására egyre kevésbé jut pénz. Akik elosztják az anyagiakat, nem érzik, mi a fontos. Az az ötven-hatvan gyerek, aki esténként nem a kocsmában. hanem egy olyan színjátszó csoportban, énekkarban. tánccsoportban tölti az idejét, ahol megtanulja becsülni a szépe:, megtanulja becsülni a közösségi munkát, nem ér annyit, amennyibe az a csoport kerül? FELLÉPÉSÜK TOBORZÓ IS VOLT A peregi nyugdíjasklub tagjainak még a vérében van a szépnek, a közösségi munkának a becsülése is. Amilyen méltósággal járták a német vendégek tiszteletére betanult német táncokat! Tüzes poíOrszagos pályázat fiataloknak Gvógyerejű természet Az egészség megőrzését segítő életmód és a természetben rejlő gyógy erő iránt kíván széles körű érdeklődést kelteni a legfogékonyabb korosztályban a kecskeméti Kodály-iskola legújabb országos pályázata A Sanitas Természet- gyógyászati Alapítvány támogatásával és orvosi szakmai irányítással zajló játékra 10—1!5 év közötti fiatalok nevezhetnek be, egyénileg vagy legföljebb 15 tagú csoportként. Jelentkezni október 1.3-éig lehet a Kotlái}-iskola címén. 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7. A jövő év tavaszán záruló pályázat lényege: a résztvevőknek havonta egy feladatlapot kell kitölteniük, a jelentkező számára díjmentesen megküldött Természetgyógyászat című lapban közölt írások, egészségügyi ismeretek alapján. A legjobb eredményt elérők értékes jutalomban részesülnek. meghívást kapnak a nyári életmódtáborba, illetve a játékot záró országos találkozóra, amelyre Kecskeméten, a Kodály- iskolában kerül sor. A XX. század kézikönyve Az eredeti Gulag-szigetvilág Szolzsenyicin: A Gulag- szigetvilág című remekművét három kötetben, az eredeti képi dokumentumokkal jelenteti meg az Európa Könyvkiadó. Osztovit. Levente, a kiad' igazgatója elmondta: szinte bizonyos, hogy veszteséges lesz a vállalkozás, ám egy olyan könyvkiadónak, amely elkötelezte i ía- gát. az értékek közvetítése mellett, erkölcsi kötelessége „a XX. század kézikönyvének” megjelentetése. A század talár legfontosabb könyveként emlegetett Gulagot a tervek szerint novemberben, tízezer példányban jelentetik meg. A köteteket kétféle jegyzetanyaggal látják el: a szerző számára evidens utalásokat a kiadó kiegészíti. Szolzsenyicin Gulagját Soproni András fordította magyarra. kájukat a nézőtér ütemes tapsa kisértc. A fiatalabbak is mutattak be neme: táncokat, a gyerekek, majd a fiatal felnőttek, a Kiskun néptánccsoport tagjai. És született egy új csoport is Kiskunlacházán: az énekkar. Mostani fellépésüket — magyar népdalfeldolgozásokat énekeltek — toborzónak is szánták: jelentkezzenek közéjük minél többen. A myhl-was- senbergi .férfikórus — sötét ruhás férfiak ünnepélyes csoportja —. mely német népdalok csokrát adta elő, remélhetőleg még gyakran szerepel Kiskunlacházán. I I EVEN ÉLETET ÉLNEK A helyi csoportok pedig a közösségi munka fontosságának tudatában, s szépségét érezve, eleven életet étnek továbbra is. legalább annyira elevent, mint amilyenről az október 8-i szép este tanúskodott —. úgy legyen ! Nádudvari Anna Historizmus és eklektika Némi túlzással, azt is állíthatnánk, voltaképpen az egész művészet története a historizmusok története. Azaz korábbi, stílusok felélesztése, újrafelfedezése, ötvözése. Persze kivételek — mint az absztrakt — akadnak. Az „igazi" historizmus a 19. század végének jellegzetessége, amely Európában és Amerikában főként az építészetben, uralkodó stílusirány. A. romantika építészetében jelentke-. ze:t először, amikor neogótikus. majd neobarokk, neoreneszánsz és neoromán stílusjegyeket használtak fel, kevertek az épületeken. Ennek a századvégi stíluskorszaknak a bemutatására vállalkozott most az Iparművészeti Múzeum Historizmus és eklektika címmel. A kiállítás, amely több mint fél évig tart nyitva, folytatása az európai iparművészet stíluskorszakait tárgyaló sorozatnak. Különös gazdagságban sorakoztatják e korszakot reprezentáló kézműves és művészi tárgyakat, főúri és polgárlakások enteriőrjeit. használati és dísztárgyait, bútorait, öltözékeit. Es mivel ezekben az évtizedekben alakult ki a Történelemtanárok országos konferenciája Többszáz érdeklődő jelenlétében kezdődött szombaton Budapesten a történelemtanárok kétnapos országos konferenciája A Történelemtanárok Egylete másodízben rendezte meg a tanácskozást, amelyen előadások és szekcióülések keretében vitatják meg a történelemoktatás aktuális kérdéseit. Az Eötvös Loránd Tudo- ményegyetem Gólyavárában Gerő András egyetemi docens Polgárosodás és posztfeudalizmus című előadása nyitotta még a konferenciát. Az előadó egységes korszakként, a polgárosodás folyamataként szemlélve mutatta be az 1048 utáni magyar történelmet. Ezután Szilágyi Ákos egyetemi docens tartott előadást „Számháború — avagy: számszerűsíthető-e a történelem” címmel, majd Salamon Konrádot, az ELTE oktatóját hallgathatták az érdeklődők. A délután folyamán a Történelemtanárok Egyletének közgyűlésére került sor. Az egylet — iskolatípustól függetlenül — minden jelenlegi és egykori tanár érdek-képviseleti szervezete. Legfőbb céljuk, hogy segítséget nyújtsanak a történelemtanításhoz, és emeljék az oktatás színvonalát. Egyben fórumot kívánnak teremteni a különböző nézetek ütköztetésének, és a szakmai, módszertani információcserének. Szeretnének közreműködni az új.országos oktatási követelményrendszer kialakításában, és a történelem érettségi megreformálásában. Véleményezik a készülő új tankönyveket is. Kolumbusz-bemutató az Operett Színházban A Fővárosi Operett Színházban szombaton este tartották a Kolumbusz, az örült spanyol hányattatásai szárazon és vízen, avagy egy vállalkozó Odüsszeiája című rockopera bemutatóját, Az Amerika felfedezésének 500. évfordulóját köszöntő darab — amelynek szövegét Fábri Péter, zenéjét pedig Gallai Péter írta —, Kolumbuszt, mint az önmagát menedzselni kénytelen vállalkozót és felfedezőt mutatja be. Ily módon — vallják a szerzők —, a spanyol tengerész története a mához, a máról is szól. A címszereplő Bubik István, Izabella spanyol királynőt Kováls Kriszta alakítja. A rendező Novák Ferenc érdemes művész, a jelmez Ke menés Fanny érdemes művész, a díszlet Rajk íjászló munkája. A szombati bemutatót ma zártkörű' díszelőadás követi, amelyre korlátozott számban, 5 ezer forintért válthatók még jegyek. Ez alapítványi támogatásnak számít, és az adóalapból levonható. . Az évadban a ro.ckro.pe- rából 50 előadást terveznek, s a hazai „vizek után” Fábri Péter és Gallai Péter Kolumbusza is külföldre indul. Művészet és üzlet A budakeszi művelődési házban működő Budakör- nyéki Szakképző Népfőiskolán ma este a magyar irodalom kezdeteiről, majd a vállalkozások megszervezéséről és irányításáról lesz szó. Az előadók: Ne- meskürthy István egyetemi tanár, Nagy Zoltán újságíró és Bándi Kunct közgazdász. A program délután 5- kor kezdődik. A másik stílusteremtő bútorgyáros Thonet volt, Becsben. De a hajlított bútor karrierje nem állt meg a császárvárosban, Egyre több gyárat, alapítottak a Thonet fivérek a monarchiában, és üzletük volt Becsben, Berlinben, Hamburgban, Párizsban, Londonban és Pesten is. S egyre több vállalkozás utánozta, követte a Thonet-lele hajlított bútort, természetesen Magyarországon is. A historizmus volt a herendi porcelángyár legjellegzetesebb és legtermékenyebb korszaka. (A gyár alapítását az 132ö körüli évekre teszik.) Pantocsek Leo Valentin — végzettsége szerint orvos — találmánya, az írizáló üveg az első, 1855-ös párizsi világkiállítás szenzációja volt. íriszes üvegeit később a Zsolnay gyár és az amerikai Tiffany cég alkalmazta, s tette a szecesszió legkedveltebb díszítményévé. A Zsoinay gyár munkásságában a historizmus ugyancsak jeles korszakot képvisel. A magyarországi népművészet, a távol-keleti egzotikus motívumok fel- használásával kiemelkedő szépségű tárgyakat produkáltak. Az új stílűé törekvések jelen vannak a kor más művészeti és gyári termékein is. Különösen ■ az ötvösség, a vasművesség prezentál pompás munkákat. (kádár) Gólya. Egger Henrik budapesti műhelye (?). 19. század végé. Arany, zománc, barokk gyöngy, gyöngyház. Ajándék Egger Henrik hagyatékából gyári — de még igen igényes, a kézművesség jegyeit viselő — tömegtermelés, itt vannak az első hazai bútor- és porcelán- gyárak munkái is. Thék Ede, a francia bútorstílusokon nevelkedett, világ- kiállításokat sikerrel megjárt asztalos gyára kivételes berendezéseket készített. Nevéhez fűződik a budai vár Szent István-ter- mének berendezése, dolgozott a Parlament, az Opera, a Kúria, a Károlyi István- és a Wenckheim- palota számára. Zsolnay Terez terve, Zsolnay Vilmos gyárában készült 1882-ben. Porcelánfajansz. Magastűzű zománctechnikával,. színes l'öldpátos mázakkal festett, a kontúrvonalak és a belső rajzolatok aranyozottak. A váza kínai élőképek elemeinek jellegzetesen európai párosítását mutatja vidám, kissé bizarr összhatásban Ünnépi hangi erseny Október 23-án az Operaházban Ünnepi hangverseny lesz október 23-án este fél 8-tól az Operaházban, az 1956-os forradalom és szabadság- harc évfordulójának- tiszteletére. Ünnepi beszédet Antall József miniszterelnök mond. A műsoron Kodály Zrínyi szózata; Liszt A-dúr zongoraverseny és Kodály Psalmus Hungaricus című műve szerepel. Énekel Polca Balázs, Kelen Péter, zongorán játszik Várjon Dénes. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Lukács Ervin, a Magyar Állami Énekkart Antal Mátyás vezényli. A hangverseny nyilvános, jegyek — elővételben — a Nemzeti Filharmónia Vörösmarty téri jegypénztárában, valamint az előadás előtt egy órával az Operaházban válthatók.
