Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-10 / 240. szám

I 2 PEST MEGYEI HÍRLAP 1 crV-fffT- isí&.V ilPI ■■ ... KÜLFÖLD rrjje aflCfe 1992. OKTÓBER 10., SZOMBAT------------------------------------1 ’ Brandt, a keleti politika atyja halott Csütörtökön éjszaka 78 éves korában elhunyt Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt tiszteletbeli elnöke, egy­kori nyugatnémet kan­cellár. „Semmi sem jön magától, s csak kevés dolog örökké­való”. Ezekkel a szavakkal búcsúzott el a világtól Willy Brandt, a háború utáni német történelem legtekintélyesebb politiku­sa szeptember közepén a berlini Reichstagban. Bú­csúlevelét felolvasták, már nem tudott eljönni Berlin­be. hogy személyesen kö­szönjön le a Szocialista In- ternaciondlé élén 16 éven át betöltött posztjáról, sze­mélyesen köszönjön el ba­rátaitól, harcostársaitól — mint fogalmazott: „a sors nem így akarta”. Ekkor már Bonn melletti házá­ban kezelték morfiummal a rákbeteg politikust, utol­só erejével még megpró­bálta összerakni még sem írt emlékeit. Röviddel 79. születésnapja előtt érte a megváltó halál. Günter Grass, az „Egy csiga naplója" című írásá­ba.. úgy jellemezte Brandt- ot, hogy olyan valaki, aki felemelkedése közben is fordulóról fordulóra, vere­ségeket gyűjtött össze, s azokat magával cipeli. Brandt örök titka marad, hogy lefüggönyzött házá­ban, életének utolsó nap­jaiban mit sorolt „veresé­gei” közé. A „keleti politi­kát”, a német kibékülést a keleti szoszédokkal min­den bizonnyal nem.- 197(T decemberében a varsói gettó emlékműve előtt a fotósok sietve kap­ták elő gépeiket: Brandt, az NSZK háború utáni első szociáldemokrata kancel­lárja térdre ereszkedett — cselekedetével a németek számára kért megbocsátást. A gesztus bizalmat terem­tett, bizalmat, amely nél­kül „a víziók politikusá­nak” nagy műve, a kibékü­lés nem jöhetett volna lét­re. A Brandt—Scheel-kor- mány a „keleti politikával” kiegészítette azt, amit a másik oldalon Konrad Ade­nauer ért el: ő a nyugati táborban gyűjtött bizalmi tőkét Nyugal-Németország- nak. A brandti enyhülési politika sarkkövének te­kinthető, hogy — odahaza nem kis ellenállást leküzd­ve — szerződéses formában rögzítette azt. amit egy bű­nös német politika elját­szott: lemondtak a keleti német területekről, elis­merték a háború utáni sta­tus quo-t. Brandt, a hazafi előtt végső célként a német új­raegyesítés lebegett, „kele­ti politikája”, minden egyes aláírt szerződés az újra­egyesítéshez vezető utat kö­vezte ki. A másik oldalon, Kelet-Európábán is hajlan­dóság mutatkozott ekkor már a kibékülésre: a szo­cialista országoknak amúgyis könnyebb volt egy ideológiailag valahol még­iscsak rokon kormányzattal tárgyalniuk. A Németor­szág-politika módosulása Budapesten kezdődött: 1969 márciusában a Varsói Szer­ződés tanácskozásán gya­korlatilag feladták azt az elvet, hogy nem tárgyalnak Bonn-nal mindaddig, amíg nem ismeri el az NDK-t, A másik német államot nemzetközi, jogilag száz­százalékosan Brandték sem ismerték el soha. ez még inkább megnehezítette vol­na az álom elérését: ismét egy hazában tudni a néme­teket. Ma már számos po­litikus a Brandt-féle poli­tikának tudja be a keleti tömb lazulását, amely végül is elvezetett 1989 és 1990 viharos sodrású esemé­nyeihez. A német egyesülés gyors lehetősége a nyolcvanas évek Végén mindenesetre Brandtot is váratlanul ér­te. A Bundestag éppen ülé­sezett. amikor megérkezett a Berlini Fai jelképes le­omlásának híre. Mindenki elsőként hozzá, az egykori nyugat-berlini főpolgár­mesterhez ment gratulálni, s ekkor hangzott el azóta jelszóvá vált mondata: „Most összenő mindaz, ami együvé tartozik”. Sarkadi Kovács Ferenc Részvéttávirat Antall József miniszter- elnök a magyar kormány nevében részvéttáviratot intézett Björn Engholmhoz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökéhez Wil­ly Brandt, az SPD tisztelet­beli elnöke, a Szocialista Internacionálé volt elnöke elhunyta alkalmából. Rögös úton az amssztiatörvény A Magyar napok siksre A világörökség védelme Külön köszönetét mon­dott Magyarországnak Fe­derico Mayor, az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezeté­nek (UNESCO) főigazgató­ja azért az igen jelentős hozzájárulásért, amelyet a világörökség védelméről létrejött konvenció 20. év­fordulójának ünnepségei­hez adott. Az UNESCO főigazgatója kiemelte: Magyarország nemcsak jelentős résztve­vője volt a kiállításnak, amelyet a világszervezet székházában három hónap alatt több mint 30 ezer lá­togató keresett fel, hanem a Magyar napok megren­dezésével, kiváló művé­szek, együttesek fellépésé­vel. konferenciák megtar­tásával hozzájárult a ren­dezvénysorozat méltó és magas színvonalú befeje­zéséhez. Mayor azon az estén mondott beszédet, amely a székházban lezár­ta a Magyar napok, egy­ben a világörökség-rendez­vények sorozatát. A főigaz­gató aláhúzta: a világörök­ség védelme állandó fel­adat. Fejté Ferenc francia irodalmi díja Fejtő Ferencnek, Párizs­ban élő magyar törté­nésznek és újságírónak ítélték oda idén a francia nemzetgyűlés által alapí­tott irodalmi díjat. Fejtő A népi demokráciák vége című munkájáért részesült a magas elismerésben. A három évvel ezelőtt alapított díj nyertesét a nemzetgyűlés elnöksége ál­tal létrehozott tekintélyes zsűri javaslata alapján ha­tározzák meg. Ugyancsak díjban részesült Patrick Weil francia történész, aki a franciaországi bevándor­lás legújabb kori történetét dolgozta fel. MAGYARORSZAG Szlovákia Nincs ok a bocsánntkérésre Stanislav Ryban, a szlo­vák belügyminisztérium szóvivője pénteken úgy nyilatkozott, hogy a szlo­vák félnek nincs oka a bo­csánatkérésre a szeptember 16-i pozsonyi Slovan—Fe­rencváros mérkőzésen tör­tént rendőri beavatkozás miatt. Szerinte a rendőri fellépés nyomán csupán kelten szenvedtek köny- nyebb sérülést, ezért nehéz lenne azt állítani, hogy a bevetés „nem volt a hely­zetnek megfelelő”. Tegnap aláírták Magyar—osztrák tOiOncegyezmény Salzburgban pénteken Franz Lösehnak osztrák és Baross Péter magyar bel­ügyminiszter aláírta a két ország közötti toloncegyez- menyt. Az MTI tudósító­jának adott nyilatkozatá­ban Boross Péter elmond­ta, hogy a most aláírt egyezmény a Magyarorszá­gon keresztül ■ illegálisan Ausztriába érkezőkre vo­natkozik. Eddig Magyar- ország 72 órán belül en­gedte vissza az Ausztriából kitoloncoltakat, s ha azok­nak sikerült ennél hosz- szabb ideig elrejtőzniük, Magyarország már visz- szautasíthatta őket. Most 90 napra bővült ez a ha­táridő, ugyanúgy, mint ahogy a Magyarország és Románia közötti megálla­podás is ezt a feltételt tar­talmazza. MAGYAR ÚT Értesültünk arról, hogy egyes postahivatalok­ban nem veszik fel, vagy vonakodnak felvenni a Magyar Vt Alapítvány számára kiállított piros postai utalványokat. Ez szabálytalan. Ezt a má­sutt felvett és továbbított küldemények nagyszá­ma is bizonyítja. Az utalvány címzése a követ­kezőképp elégséges: Cím: Magyar Vt Alapítvány. Rendeltetési hely: MHB—222-22071. A Magyar Űt Alapítvány sárga színű, bérmen­tesítés nélkül feladható utalványokat nyomtatott, amelyek egyelőre a következő helyeken vehetők át: Magyar Fórum Szerkesztősége — Budapest, Blaha Lujza tér 3. MDF-központ — Budapest, II., Bem József tér 3. MDF I—XII., Budapest, Márvány u. 40. MDF XI„ Budapest, Bartók Béla út 61. A közeli napokban minden MDF megyei és vá­rosi iroda megkapja az utalványokat. Minden érdeklődőnek felvilágositással szolgála Magyar Fórum Szerkesztősége, ahol önkéntes to- vábbterjesztők jelentkezését is örömmel veszik. Magyar Üt Alapítvány Nagykövetek a Külügyminisztériumban Nem oda, Duna! A Külügyminisztérium pénteken az alábbi közle­ményt juttatta el az MTI- hez: „Dr. Martonyi János, a Külügyminisztérium állam­titkára pénteken fogadta az Európai Közösségek, vala­mint az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Érte­kezlet tagállamainak szá­mos, Budapesten akkredi­tált nagykövetét és tájé­koztatást adott a dunai víz­lépcsővel kapcsolatos ak­tuális külpolitikai kérdé­sekről. Bejelentette, hogy a csehszlovák kormány fris­sen érkezett válasza értel­mében október 13-án szak­értői tárgyalásokra kerül sor Pozsonyban, ahol a ma­gyar küldöttséget Martonyi János külügyi államtitkár, Sztrájkjog és felmondás A Munkástanácsok Or­szágos Szövetsége tiltako­zását fejezte ki amiatt, hogy a nyári vasutas- sztrájk nyomán a MÁV felmondta a Vasutasok Füg­getlen Szakszervezete két vezetőjének munkaviszo­nyát. A Munkástanács Szövet­ség felkérte a Magyar Köz­társaság legfőbb ügyészét, hogy indítson vizsgálatot a két tisztségviselő ügyében. Alapos ismeretszerzés csak anyanyelven A pedagógusoknak az ol­vasás szeretetére és a könyvtárak használatára egyaránt meg kell taníta­niuk a gyermekeket — mondotta Kálmán Attila kultuszminisztériumi ál­lamtitkár tegnap, a Magyar Olvasástársaság Olvasásra nevelés és pedagógusképzés címmel rendezett konfe­rencia megnyitásakor. Külön örömmel köszöntöt­te Kálmán Attila a tanács­kozáson részt vevő, hatá­rainkon túli magyar anya­nyelvű pedagógusokat. Rá­mutatott: az anyanyelv ok­tatása országhatárainkon túl azért is igen fontos, mi­vel az átlagember csak anyanyelvén képes bár­mely ismeret, tudomány mélyebb elsajátítására. a csehszlovák delegációt pedig Zdenek Pirek cseh­szlovák külügyminiszter­helyettes vezeti. A tárgya­lások célja, hogy az Euró­pai Közösségek bizottságá­nak korábban meghatáro­zott feltételeivel összhang­ban elkészüljön a két or­szág kérelme az Európai Közösségek felé. A közös kezdeményezés alapján az Európai Közösségek részt venne egy háromoldalú szakértői bizottság felállí­tásában és tevékenységé­ben a dunai vízlépcső kö­rüli vitás kérdések rende­zése érdekében. Az államtitkár felhívta a diplomaták figyelmét, hogy súlyos következményekkel járna, ha a pozsonyi szak­értői tárgyalások nem jár­nának eredménnyel és a csehszlovák fél végrehaj­taná a Duna Bizottságban bejelentett szándékát a Duna október 20-án törté­nő elterelésére. Hangsú­lyozta, hogy a csehszlovák lépés hazánk területi integ­ritásának és szuverenitásá­nak megsértését jelentené, s politikailag és jogilag egyaránt visszafordíthatat­lan helyzetet teremtene, amelyben bizonyos külpo­litikai lépések, köztük az EBEE sürgősségi mechaniz­musának beindítása elke­rülhetetlenné válna. A tájékoztató során, a diplomaták kérdéseire vá­laszolva a külügyi állam­titkár részletesen is ismer­tette a magyar álláspont fontosabb elemeit.” A MÉDIATÖRVÉNYRŐL KÉSŐBB Földtulajdon és magzatvédelem Jövő heti ülésnapjain az Országgyűlés folytatja a nemzeti és etnikai kisebb­ségekről szóló törvény ál­talános vitáját, majd meg­tárgyalja a termőföld tu­lajdonával és használatával összefüggő jogszabályok módosítását célzó törvény- javaslatot. Feltehetően ked­den kerül sor a magzatvé­delmi törvény vitájának megkezdésére. Ugyancsak kedden vitatja meg az Or­szággyűlés a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Tiszaderzs község önkormányzatának, testületének feloszlatásáról szóló javaslatot, mert a testület immár fél éve mű­ködésképtelen. Ebben az ügyben a törvényhozás sürgős állásfoglalást kért és kapott az Alkotmánybíró­ságtól. Amint Szabad György elmondta, a döntés példátlan az új magyar demokrácia történetében, mint ahogy arra nincs pél­da, hogy egy polgármester 1— jelen esetben dr. Herédi Dezső Tiszaderzsről — megszólalhasson az Ország­gyűlés plenáris ülésén. A házelnök említést tett róla, hogy hamarosan jordániai parlamenti delegáció érke­zik Budapestre, míg a hó­nap végén magyar törvény­hozók utaznak a Spanyol Királyságba és a Portugál Köztársaságba. A tegnapi sajtótájékoz­tatón Sárdy Péter, az Or­szággyűlés irodájának kül­ügyi főosztályvezetője be­számolt az Európa Tanács parlamentjének őszi ülés­szakán részt vett magyar küldöttség munkájáról. Mint mondotta, az ET em­berjogi és kisebbségi mun­kabizottsága megköszönte a magyar parlamentnek, hogy még a tárgyalás előtt elküldte Strasbaurgba a magyar nemzetiségi és et­nikai törvény tervezetét. Sárdy Péter szólt arról is, hogy igen kedvező a vissz­hangja az Európa-parla- menlben dr. Témák Gábor magyar honatya javaslatá­nak. (A szekszárdi, MDF-es képviselő neve az öbölhá­ború idején vált ismertté országszerte, ő volt a Szaúd-Arábiába küldött orvoscsoport vezetője.) Ternák doktor arra kérte az Európa-parlamentet, ja­vasolja a tagországoknak, büntessék a faji vagy val­lási alapon való uszítást. A főosztályvezetőtől megtud­tuk, az Országgyűlés min­den, hazánkkal határos or­szág törvényhozásának megküldték a nemzetiségi és etnikai törvény terveze­tét. —yes tatában. Korábban azt re­mélte, mondotta, hogy a törvény még augusztus­ban a parlament elé kerül, az akkori fogadtatás azon­ban egyáltalán nem volt bátorító. Az utóbbi hetek­ben kicsit oldódik az ellen­kezés, ts egyre több a par­lamentet kívül és belül tá­mogató. Nagyon rögös úton ha­lad annak . a jugoszláviai amnesztiatörvénynek a vi­tája, amely azokra vonat­kozik, akik nem voltak hajlandóak szolgálatot tel­jesíteni a jugoszláv hadse­regben — jelentette ki Várady Tibor szövetségi igazságügy-miniszter az MTI-nek adott nyilatko-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents