Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-09 / 239. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. OKTOBER 9., PÉNTEK KOLUMBUSZ SZELLEMŰBEN Budaörsi felfedezők / A» TARLATNEZOBEN BACSA Festőből lett orvos Úgy látszik, nincs olyan drága iskola, amelyiknél ne lenne még drágább! Nem­rég írtam egy szentendrei alapítványi elemi iskoláról, ahol sokalltam a néhány ezer forintos tandíjat, s íme, most találkozom egy magángimnáziummal, ahol 150 ezer forint az évi tan­díj. Egyesek talán közön­ségesnek találják, hogy „piszkos” anyagiakkal ve­zetem be egy új gimnázium bemutatását, de mit te­gyek, ha rögtön az jut eszembe, hány értelmes, tehetséges gyerek szorul is­mét perifériára, ha így haladunk! Pedig, ahogy a tantervet elnézem, irigy­lésre méltó az a diák, aki idejárhat. Választott tanár A budaörsi Kolumbusz Kristóf Humángihinázium igazgatója, Kopcsik J István megértőén bólogatott ag­godalmaimat hallgatva: — Valóban nagyon ma­gas a tandíj, de a szolgál­tatásaink is sokba kerül­- nek. A eszközökön kívül benne van például az évenkénti külföldi tanul­mányút, amely önmagá­ban 80-100 ezer forintban van gyerekenként. Hozzátette, hogy gondol­nak a kevésbé tehetős, de kiemelkedően tehetséges tanulókra. Számukra — fő­leg, ha majd az iskolát tá­mogató „Humán 2000” Ala­pítvány és a vállalkozások megerősödnek — kedvez­ményeket, esetleg tandíj­mentességet is tudnak majd biztosítani. Az első évfolyamra beiratkozott 29 gyerek közül egyikük már most.sem fizet tandíjat! A pénz után nézzük a gimnázium rendszerét és tantervét. Mit mondjak, mindig ilyen iskolára vágy­tam! Osztályok helyett tanulócsoportok vannak. Az osztályfőnöki feladato­kat többen látják el; az évfolyamfelelős, és a patro­náló tanár, akit minden gyerek maga választ, s probléma esetén mindkét oldalról felmondható az együttműködés. A pedagó­gusok. szülők és tulajdono­sok tanácsa mellett diák­önkormányzat . is . van. Mindegyik csoport auto­nom, egyenrangú, csak a döntési . kompetenciájuk más és más. — Szabad szellemű, ugyanakkor nagyon ke­mény követelményrend­szert támasztó és önfegyel­met követelő intézmény, — így jellemezte gimná­ziumát Kopcsik István. Itt még a hagyományos tantárgyak sem olyanok, mint másutt, s mellettük új ismereteket nyújtó blokko­kat vezettek be. Ilyen a vízi- és önvédelmi sporto­kat, lovaglást, vívást, te­niszt magába foglaló „test­kultúra”, a „tanulásmód­szertan”, az „általános kész­ségfejlesztés”, a világegye­tem szerkezetével, felépíté­sével. az anyag fizikai, ké­miai. és biológiai jellem­zőivel foglalkozó „helyünk az univerzumban”, vagy az irodalom-, gazdaság-, poli­tika- és technikatörténetet tartalmazó „társadalom- tudományi blokk”. Vado­natúj tantárgy a „világ né­pei”, amelynek program­ját az ELTE bölcsészkará­nak kulturális antropoló­gia tanszékével együtt dol­gozták ki. — így nyilatkozott erről néhány hónapja Boglár Lajos egyetemi docens — mutat, egy régi újságkivá­gást az igazgató: „A kulturális antropoló­gia részben a szociográfia, részben a szociálpszicholó­gia felől közelít a kultúrá­hoz. Foglalkozik a hétköz­napi viselkedésformákkal, az ezeket meghatározó ét- - nikai sajátosságokkal, vég­eredményben összegzi az emberiség kultúráira egye­temesen érvényes - tanulsá­gokat, azzal a céllal, hogy egyfajta etnikai-kulturális kódex, eszméivel hozzájá­ruljon a toleráns magatar­tás kialakításához.” Fotós törzsíőnök — Igyekszünk minél több oldalról megismerni azt a kultúrát, amelyikkel éppen foglalkozunk. Olyankor még a konyhánk is átala­kul. mert megkóstoljuk a nemzeti ételeiket. Előadó­kat hívunk. akik jól isme­rik a helyi szokásokat. Első vendégünk például egy 80 éves, magyar származású fo.tómű vésznő volt, akit egy indián törzs tisztelet­beli törzsfőnökévé avatott. A szakmai kirándulások számomra a legizgalma­sabbak. Mint . megtudtam, az első évfolyam ebben a tanévben Görög- és Török­országot, Szíriát, Libanont, Izraelt és Egyiptomot járja körbe. Az utazás egyéb­ként a Kolumbusz Gimná­zium egyik kulcsszava. Kopcsik István iskolaala­pítási törekvései talán ak­kor fogantak, amikor egyik régi tanára az utazás fon­tosságát súlykolta belé. Kalandozások — Fogtam a hálózsákom, és utaztam, utaztam amer­re láttam — idézte diák­korát. — Bejártam a vilá­got Szíriától Kubáig. Azt tapasztaltam, ha a fiatalok megismerik egymás kultú­ráját, összebarátkoznak, ké­sőbb sem lesznek idegen» gyűlölők. Kopcsik István lelkese­dése „ragadós” volt. Mint mondta, a szülők és támo­gatók bizalma nélkül nem jutottak volna messzire abból a kis faházból, ahol a szervezést kezdték. így azonban már á Makovecz tervezte oktatási központot építenék, ha végre megfe­lelő telket kapnának a bu­daörsi önkömrányzattől. (paclmer) Kacsa Antal előbb lett festő, aztán orvos. (Ez többnyire fordítva szokott lenni: az orvos kedvtelés­ből festeni kezd.) Festőnek készült, Pécsett, Martyn Ferenc tanítványa­ként. A pécsi Képzőművész Körnek Martyn Ferenc az elnöke, Bacsa Antal a tit­kára volt. Kétéves képző- művészeti tanulmányok után francia ösztöndíjat kapott volna, azonban édesapja lebeszélte arról, hogy Franciaországba utaz­zon. Háborús idők jártak. A festői pálya sem sok jó­val kecsegtetett, nem Ígért biztos megélhetést. így Ba­csa Antal 1945-ben az or­vosi egyetemre iratkozott, majd nőgyógyász-onkoló­gus szakképesítést szerzett. Orvosként, főorvosként az ország különböző. vicékéin élt, dolgozott. S került akárhová, minden tájban meglátta a szépet, amelyet festőként megörökíthetett. Most Kiskunlacházán él. A háza egyik ablakából egy színes kis utcára látni. Már megfestette. S meg, amit szerte a környék kínál. A vizet, az erdőt. A Duna mindig kedves témáia volt. Régebbi lakóhelyein is, Nyergesújfalunál, Szigetül - falunál a Dunát festhette. Ezernyi színe, arca van a i'olyónak, a partnak. Külö­nös formájú fák kettoződ- nek meg a víztükörben. És az évszakok váltakozása e környezetben, mennyi han­gulatot, mennyi árnyalatot vetet észre azzal, akinek szeme van rá! Bacsa Antal fogékony a természet minden rezdülé­sére. Néhol törékeny embe­ri építmények simulnak a képen teremtett világba: egy híd, egy öreg móló. De portrékat is szívesen fest. A legkorábbi munkája pe­dig, amelyet otthonában láthatok, egy jelenet, címe: A mester. A sötét tónusú képen mester és tanítvány szemlélnek egy éppen elké­szült szobrot. A doktor úr háza akár egy múzeum. Festmények, már sok kiállítást megjárt művek mindenfelé. Egy fa­li vitrinben pedig érmek sokasága. Ezek felesége, Ádám Irén sportoló múlt­ját őrzik. , Elnézelődhetnénk akár­meddig. Azonban vár egy újabb látnivaló: Kiskunlac- haza szeptember 20-án fel­szentelt római katolikus temploma. Szent Lászlót ábrázoló oltárképe, stáció- képei Bacsa Antal alkotá­sai. Előbb készültek eJ, mint a templom, melynek álmát régen dédelgette Becherer András plébános, hiszen Kiskunlacházának nem, csak a vele egybe­épült Peregnek volt római katolikus temploma. Aztán a hívek összefogása, segít­sége lehetővé tette, hogy rendkívül rövid idő, más­fél év alatt felépüljön az Űr szép és tágas új hajlé­ka. Sokat segített Kocsis Mihály polgái'mester — például a telket neki kö­szönhetik — Schváb József pedig, aki most gondnoka, sekrestyése, kertésze a templomnak és környéké­nek, járta, buzdította, ado­mányozásra kérte a híve­ket. Nézelődünk a mészszagú, fahér falak között Bacsa Antallal és Schváb József­fel. Nem győzik sorolni, mi történt már e rövid fenn­állása alatt is ebben a templomban. S azt, hogy melyik képen mi mit jelent. És ha meggyógyulna az a beteg fiú, aki itt járt. .. Orvos, festő, hívő egy em­berben találkozott. (Nádudvari) Ariadné a Kamaraoperában Richard Strauss: Ariad­né Naxos szigetén című operáját mutatja be va­sárnap a Budapesti- Ka­maraopera a Városháza Dísztermében. A — házai színpadokon ritkán játszott — kéífelvonásos zenemű vendégkarmestere az angol Harry Spence Lyth. A főbb szerepekben Mis ura Zsu­zsát, Bandi Jánost, Bokor ■láttát, Gerdesits Ferencet, Rozsos Istvánt hallhatja a közönség. Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője, az elő­adásról elmondta: Strauss operáját éppen 25 eszten­dővel ezelőtt játszották az Operaházban, Abony: október 9-én, ma délelőtt 10 órakor Dobos Krisztina művelődési és közoktatási államtitkár ün­nepi beszédével kezdődik a 35 éves zenei általános is­kola és a 40 éves zeneis­kola jubileumi ünnepségé­nek ' rendezvénysorozata. Tárlatokat és kiállításokat nyitnak meg ebből az alka­lomból. majd a Magyar Ze­neiskolák Szövetségének Országos Közgyűlésére ke­rül sor, délután 14 órakor. Este 7-kor lép színpadra a Liszt Ferenc Kamarazene - kar. Szombaton délelőtt 9- lől a magyar és a külföldi zeneoktatás helyzetét elem­zik a szakértők, 14 órától hangszerárverés és kotta­aukció lesz (50 forintos egységáron kaphatók a kot­lák). 17 órakor kezdődik a Brass Band, majd az Abo- nyi Fúvószenekar és Majo- rettesoport fellépése. A ren­dezvények színhelye a ze­nei általános iskola aulája és tantermei. G.isaliévíz: a Magyar Tudományos Akadémia jö­vőkutató bizottságának ki­helyezett ülése kezdődik ma délelőtt 10 órakor a polgár­Ezt látni, hallani kell mesteri hivatalban. A ta­nácskozást, amelynek témá­ja egy olyan társadalmi mo- dellVizsgálat, amit a Gal- gafarm-programra lehet alapozni, a Galgamenti Népfőiskola szervezi. Budakeszi: a városban élő és alkotó képzőművé­szek első tárlata nyílik ma este 6-kor a Varga Vilm vs Alapítvány rendezésében (a kiállít^terem az Országos Orvosi Rehabilitációs Inté­zet bejáratánál: található). A tárlatot Szemerki Zoltán polgármester nyitja meg. Október 10-én, szombaton 18 órakor a Beregszászi Ze­neiskola ad koncertet az Erkel Ferenc Művelődési Házban. Öcsa: ezen a szombaton játszani hívja a gyerekeket az Egressy Gábor Szabad­időközpont.. Délután 2-től — 70 forintos anyagköltség kifizetése ellenében — tar­solyt, bőrlabdát, nyakláncot lehet készíteni. Délután 4-től a kezdő táncosoké, 17.30-tól a haladóké a tánc- parkett, s amit itt tanul­nak, a 21 órától kezdődő DDA-diszkóban gyakorol­hatják. Vasárnap délután 2-től a verseny táncosok to­vábbképzése lesz, 4-tői a ti­nik diszkója, a Gumimaci Klub várja a tizenéveseket. Ha hét végén szomorú va­laki, hétfőn „Nyugodtan ne­vet he Ez a címe annak a kabarénak, amelyet hétfőn este 7 órakor mutat be Ná­das György, Heller Tamás, a Defekt duó és Kertész János. Vác: a Váci fotográfiai napok keretében ma dél­előtt 10-kor városnéző sétá­ra és gyárlátogatásra (For­te) invitálják a szervezők az érdeklődőket, akiket a Konstantin téren, a székes- egyház előtt várnak. Dél­után fél ötkor nyílik meg Kocsis Iván fotóművész ki­állítása Róma kútjai cím­mel a Katona Lajos Városi Könyvtárban. A tárlatot Philipp Frigyes városi fő­építész nyitja meg. Vasár­nap délután fél háromkor kezdődik a XIV. Nemzetkö­zi Diaporáma Fesztivál gá­laműsora. (A fesztiválon csak az adott napra szóló napijeggyel lehet részt venni. A zeneiskola pénz­tárában váltható.) Budaörs: a vasárnapi ebéd előtt, hogy megjöjjön az étvágy, futhatnak a bu­daörsiek. A Fut az Örs-re keresztelt verseny 10 óra­kor kezdődik, rajt a 2-es számú általános iskola elől. A sportdélelőtt a Budaörsi kulturális napok beveze­tője. A rendezvénysorozat üo^erélyes megnyitására délután 4-kor kerül sor a Jókai Mór Művelődési Köz­pontban, maid — Kosa Pál igazgató köszöntő szavai után — dr. Kovács József irodalomtörténész nyitja meg a Budaörs anno című fotókiállítást.

Next

/
Thumbnails
Contents