Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-08 / 212. szám

MAI SZÁMUNKBAN Takarékszövetkezeti konferencia (5. OLDAL) Negyedszázada a katedrán (7. OLDAL) Rendőrökre támadtak (8. OLDAL) Üveg bajok (9. OLDAL) Garanciális gondok (10. OLDAL) Nyolcvannyolc legyező (12. OLDAL) Bombariadó Budaörsön (16. OLDAL) PEST MEG YEI XXXVI. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Ára: II,50 forint 1992. SZEPTEMBER 8., KEDD FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK HAZÁNK ÉS BELGIUM KÖZÖTT ÍRÁSTUDATLANOK S zeptember nyolcadika világnapnak van nyil­vánítva 1965-től kezdődően, amikor az UNES­CO által Teheránba összehívott világkongresz- szus úgy döntött, hogy a (jelesnek semmiképpen nem mondható) szeptemberi napot az írástudat­lanság elleni küzdelem (alfabelizálás) nemzetközi napjává nevezi ki. Természetesen nem ünnepről van szó, hiszen milyen alapon lehet megünnepelni azt, hogy né­hány esztendővel ezelőtt több mint 800 millió volt világszerte az írástudatlanok száma. És noha az ENSZ égisze alatt elindult azóta számtalan jó szán­dékú próbálkozás, az írástudatlanok számát még­sem sikerült látványosan visszaszorítani. Minden erőfeszítés ellenére a nyolcvanas évek­ben is még évente harmincmillió volt azoknak a gyerekeknek a száma, akik vagy el sem kezdték a tanulást, vagy pedig nem jutottak el a negyedik osztályig, s így lényegében az írástudatlanokhoz tartoztak. A megdöbbentő adatot idén tavasszal tette közzé az UNESCO párizsi központja, amely­ből megtudjuk, hogy roppant aránytalanul oszlik meg a világban az írástudatlanok száma. A szer­vezet vizsgálatai szerint a legtöbb ilyen gyermek Latin-Amerikában, a Karib-tengeri térségben, Dél- Azsiában és Afrikának a Szaharától délre eső te­rületén él. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy egyre ijesztőbb méreteket ölt a jelenség az Egye­sült Államokban, ahol az adatok szerint a 250 mil­liós lakosságból 27 millió felnőtt tekinthető írás- tudatlannak. Amennyiben komolyan lehet venni a statisztikai adatokat, akkor látnunk kell, hogy az írástudatlanság nemcsak a föld szegényebbik felén, de a fejlett országokban is komoly problé­ma, csak erről szemérmesen hallgatnak Nagy- Britanniában, Franciaországban vagy pedig Né­metországban. Hogy mi a helyzet Magyarországon, azt nem lehet pontosan tudni. Nálunk gyakorlatilag min­denki számára biztosítva vannak a tanuláshoz szükséges feltételek, szakképzett pedagógusok ta.- nítják matematikára és magyar helyesírásra a ne­bulókat, és a statisztikai adatok sem arról szólnak, hogy egyre nő az írástudatlanok száma. Lehet, hogy nálunk nincs írástudatlan, lehet, hogy tudnak róluk, de nem beszélnek a dologról, az viszont tény, hogy a hétköznapi életben számos olyan figyelmeztető jelet láthatunk, amelyek elgondol­kodásra kell késztessenek minden felelősen gon­dolkodó személyt és szervezetet. Annál is inkább, mert egyre nő azoknak a száma, akik nem isme­rik ki magukat a gazdasági folyamatokban, akik nem értenek a pénzvilág ügyes-bajos dolgaihoz — és hadd mondjam ki! —, nő azoknak a száma, akik írástudatlan módon kürtölik világgá politikai elgondolásaikat, amelyekkel többet ártanak, mint használnak. Ezért is örvendetes az UNESCp elhatározása, hogy az ezredfordulóra felére csökken jen az írás- tudatlanok száma. Szakértők szerint évente közel 6 milliárd dollár többletkiadásra lenne csak szük­ség a világ valamennyi gyermekének iskoláztatá­sára, ez pedig a laikusoknak tűnhet csak nagy Összegnek. Azt is nagy tudású matematikusok szá­mították ki, hogy ennyit költenek vodkára egy év alatt a szovjet utódállamokban, \ragy ennyibe ke­rül az Egyesült Államokban a cigaretták hirde­tése. M ilyen szép és jó lenne, ha szeptember 8-án Magyarországon is elhatároznák, hogy az alfabetizálás napja alkalmából jelentősen meg­emelik a tanítók bérét, évente sok-sok pénzt köl­tenek új iskolákra és tantermekre, és — tegyem azt fel — 1996-ig minden magyar nebuló meg­tanul írni és olvasni, Papp Jánoa TANÉVNYITÓK - KITÜNTETÉSEKKEL Universitas Gödöllőn Hány éve is volt... ? Soha nem kezdték meg ekkora számban tanulmá­nyaikat a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem első évfolyamain — hangzott el tegnap a felsőfokú oktatási intézmény tanévnyitóján. A helyi és kihelyezett ka­rok ezernél is több hallga­tó számára teszik lehetővé a mezőgazdasági szakem­berré válás útján való el­indulást; közöttük idén is akadnak Erdélyből, Kár­pátaljáról és a Vajdaságból érkezett fiatalok. Dr. Kocsis Károly, az egyetem rektora a dékánok és főigazgatók társaságá­ban harmadszor állhatott az egyetem oktatói és diák­jai elé, hogy megnyissa a tanévet. Mint szavaiból kiderült, túl megbízatásuk kétharmadán, elmondhat­ják: az egyetem fejlődésé­ben számottevő eredményt értek el: az intézmény- rendszert Gödöllőn az idén beinduló környezetvédelmi karral és az ország több pontján létrehozott tanszé­kekkel bővítették, öt ku­tatóintézettel közösen alá­írt szándéknyilatkozatuk értelmében helyi központ­tal regionális jellegű ag­ráregyetemi és kutatási központot létesítenek; e majdani Universitas — Martonvásárral és Herceg­halommal együtt — egy olyan, nyugati mintájú tengelyt fog képezni, amely mezőgazdasági és agráripa­ri szellemi bázist jelent a honi mezőgazdaság szá­mára. Az egyetem rektora az intézmény oktatási és kép­zési rendszeréről szólva hangsúlyozta; különböző szintű, hosszabb-rövidebb ideig tartó képzéssel lehe­tővé keli tenni a hallgatók (Folytatás a 3. oldalon.) JÓ IDÉNYT ZÁRI A FALUSI TURIZMUS Már 600 tagja van a Ma­gyar Falusi Tanyai Ven­dégfogadók Szövetségének, miután az idén újabb 209 fogadó kérte felvételét s szervezetbe. A taglétszám emelkedé­séből Csáky Csaba elnök arra következtet, hogy jó idényt zárt a falusi turiz­mus Magyarországon. Pon­tos statisztikai adatokkal a szövetség nem rendelke­zik. és ilyet készíteni sem kíván, mert még a látsza­tát is szeretné elkerülni annak, hogy szervezetük az adóhivatal meghosszabbí­tott karja lenne. E vállal­kozás előnyeit egyre töb­ben ismerik fel megyénk­ben is. és terjedését számos kedvezmény is segíti. Pél­dául: 10 ágyig vagy évi 300 ezer forint bruttó be­vételig — az üdülő- éí gyógyhelyek kivételével — adómentesség jár a vállal­kozóknak. Pályázat útján 1200 településen juthatnak beruházási támogatáshoz az erre pályázók szep­tember 24-én nyílt fóru­mot szerveznek Budapes­ten a kezdő vállalkozók megsegítésére. ALBERTIRSÁN EGYÜTT MARADT A TAGSÁG Továbbra b bíznak a szövetkezetben A kormány és a Földmű­velésügyi Minisztérium se­gítségével az egyetem meg­kapta a Gödöllői Tangaz­daság területei egy részé­nek kezelői jogát, ahol sa­ját farmergazdasági prog­ramot indítanak, míg Gö­döllő határában az Agro- expo ’96 megszervezésére kaptak lehetőséget. Sorsfordító éveket élünk, és szűkebb környezetünk­ben magunknak is felada­taink vannak munkahe­lyünk, életkörülményeink átformálásában. A gazdasá­gi változások keretében módosul a szövetkezeti mozgalom. A parasztságra fölülről ráerőszakolt for­Létkérdésekről - Gödöllőn mák helyett most önmaguk döntésén múlik, hogyan, milyen keretek között kí­vánnak gazdálkodni a jö­vőben. Erről döntöttek a minap az albertirsai Sza­badság Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben. A hároifiszázhuszonhat tag zöme nyugdíjas, még a százat sem éri el az aktív kenyérkeresők száma. Va­lószínűleg az alapos, türel­mes előkészítésnek, a két helyen megtartott jelölő­gyűléseknek köszönhető, hogy az idős emberek la megismerkedtek, azonosul­tak a témával, és szükségét érezték annak, hogy sze­mélyes részvételükkel döntsenek a gazdálkodás további kereteiről, meneté­ről. Nagy Gábor leköszönő téeszelnök az irányítása, alatt eltelt öt esztendő munkáját vázolta fel em­lékeztető summázatul. A szövetkezet átalakulásáról, (Folytatás az 5. oldalon.) (CIKKÜNK A 4. OLDALON.) ANTALL JÓZSEF miniszterelnök hétfőn délután hiva-t tálában fogadta David Krauszt, Izrael Állam budapesti nagykövetét, aki a találkozót előzetesen kérte. A meg­beszélésen Göncz Árpád köztársasági elnök közelgő hiva-t talos izraeli látogatásáról volt szó, ezenkívül érintették a két ország gazdasági, politikai kapcsolatait és egyéb időszerű kérdéseket. A DUNA MOZGALOM szerdára, Vladimir Meciar szlo­vák miniszterelnök magyarországi látogatásának idő­pontjára időzítette a bősi erőmű üzembe helyezési terve elleni aláírásgyűjtő akcióját. TÜRKEVÉN, az ország hajdan első szöyetkezeti városá­ban sorsfordulóhoz érkezett a város egyetlen mezőgazda- sági termelőszövetkezete: a közgyűlésen az 1357 tag kö­zül 19 határozott a kilépés mellett, a többiek új típusú szövetkezetét alakítanak. Bt IP OÚTIK A! KRÓNIKA találkozón, amelyen fogadta Willy Claes belga külügy­minisztert. A Magyar Köz­társaság elnöke kérte Bel­gium segítségét, hogy Ma- (Folytatás a 3. oldalon.) Szorosabb kapcsolatot és egyeztetést javasolt a kü­lönböző nemzetközi fóru­mokon, így az ENSZ-ben is Magyarország és Belgium között Göncz Árpád azon a

Next

/
Thumbnails
Contents