Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-07 / 211. szám

MUNKANÉLKÜLIEKNEK Betanító tanfolyam Tíz hónapos tanfolyamot indít általános iskolát vég­zett, munkanélküli fiatalok számára a Váci Ipari Szak­munkásképző és Szakkö­zépiskola. A közeli napok­ban induló tanfolyamon betanított varrónőket és textilipari munkásokat, il­letve faipari munkásokat képeznek. A tanfolyam délutáni, napi öt-hat órás elfoglaltsá­got jelent, s azok számára, akik sem továbbtanulni nem tudtak, sem munka­helyhez nem jutottak, in­gyenes. A jelentkezőket a megyei munkaügyi központ váci kirendeltségén (Csányi krt. 45., II. emelet) várja Feidl Ferenc. Nézsa előtt megálltak Csővárról hozzák a telefonvezetéket? A hajdani villamosítás­ban részt vevők mesélik, hogy 1980-ban kiépítették az elektromos hálózatot Keszegen, és úgy „álltak meg”, hogy utána Nézsa következik. Az ÉDÁSZ azonban itt végleg meg­állt, nem építette tovább a hálózatot — így aztán Né- zsát már Nógrád megyé­ből, az ÉMÁSZ villamosí­totta, egy évvel később. A telefonhálózat kiépíté­sében is valahol itt a ha­tár; Nézsa ma nagyon ne­hezen érhető el telefonon, és a község polgármestere azt szeretné, ha — lega­Mentőszolgálat: kánikulai mérleg Augusztus második felé­ben — hasonlóan a tűzoltó­sághoz —, a váci mentőál­lomás dolgozói is helyt áll­tak a legmelegebb napo­kon. összesen 231 kivonu­lást rögzít a munkanapló, ebből 117 volt a sürgős/ azonnali jelzésű. A rendkívüli időjárás ha­tással volt a gépkocsiveze­tőkre. A 2-es főút mentén, Dunakeszinél gázolás tör­tént, egy sebesülttel, Felső- gödnél két sérültet részesí­tettek elsősegélyben. Sú­lyosabb karambol történt a nógrádi elágazásnál, augusztus utolsó vasárnap­ján, egy személyt életveszé­lyes állapotban szállítottak kórházba. Tizenhat esetben kértek segítséget szívinfarktus gyanúja miatt. A gyors or­vosi-mentős beavatkozás életeket mentett meg. Ami szomorú jelenség; a hozzá­juk tartozó területen az el­múlt hónapban 27 öngyil­kossági kísérlet történt. Ami számukra is kedvesebb kötelesség: tizenhat szülő nőt szállítottak a kórház szülészetére. Rusvay Balázs, az Orszá­gos Mentőszolgálat váci ál­lomásának a vezetője, tá­jékoztatójában felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen­kor, szüretelés idején, szin­te törvényszerűen megnö­vekszik a darázscsípések száma. Aki erre érzékeny, nagyon vigyázzon, mert számára a kis hártyásszár- nyú rovar támadása súlyos következményekkel járhat. A csípésre allergiásoknál rendszerint fulladás, ájulás jelentkezik. Ilyen esetben azonnal hívják az orvost, vagy a 04-es telefonszámot tárcsázva, kérjék az ő se­gítségüket. P. R. lább az ideiglenes megöl dásban — a választott me gye segítene. — Sürgősen kell valami megoldást találnunk mondta Surányi János —, vagy rádiótelefonnal, vagy pedig úgy, hogy Csővárról áthozunk egy vonalat a polgármesteri hivatalba, és erre esetleg egy nyilvános telefont is rákötünk. A faluprogramban 1994-es határidővel szerepel a te­lefonhálózat kiépítése, de ezt a polgármester túl tá­voli határidőnek tartja. .— Jövőre feltétlenül sze­retnénk a crossbarközpon­tot kiépíttetni — mondta —, bár még nem kötöt­tünk megállapodást erre. Több telefontársaság léte­zik már, de szerintünk túl nagy a bizonytalanság kö­rülöttük. A Matáv ajánla­ta drágább, de egyelőre ez tűnik biztosabbnak. B. Gyermek­balett Gyermekbalett-tanfolyam indítását tervezik a Váci Reménység Egyesület szék­hazában, ahol a jelentkező­ket is várják. Amint elég résztvevő lesz, de legkésőbb szeptember közepén indul a tanfolyam, ahol 4 éves kortól lányok, fiúk egy­aránt fejleszthetik mozgá­sukat. A részleteket a tanfolyam vezető tanárával beszélhe­tik meg a szülők. A régi helyen Cukorbetegklub Minden hónap első hét­főjén cukorbetegklub. Ezt már jól tudják azok, körül­belül negyvenen, akik évek óta hűséges látogatói a dr. Barta Györgyi belgyógyász főorvos által patronált klubnak. Idén ősszel szép­lét a világbajnokság Szponzor kerestetik a Bártfai—Tóth párosnak Véget ért a nyár, de nem ért véget a kajak-kenu ver­senyszezon. A világ leg­nagyobb maratonistái talál­koznak október elején az ausztráliai Brisbane váro­sában, ahol — a szabályok értelmében — minden nemzet, versenyszámonként két hajóegységet indíthat. A magyar szövetség azonban anyagiak hiányá­ban nem tud élni ezzel a lehetőséggel. így csak a vá­logatóversenyek legjobb­jait nevezi a világbajnok­ságra. Ennek megfelelően két váci sportoló, László Csaba, Góts Károllyal, az UTE versenyzőjével evez­het. A váci szakosztály erejét VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. o A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. • Munkatárs: Dudás Zoltán. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 14-095. Telex: 2S2-297. @ Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. 0 Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től ll-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn ás kedden délután 14-től 17 óráig. mutatja, hogy a tokaji vá­logatón szerzett második helyével, indulásra jogosult a Bártfai—Tóth páros is. Am a fent említett pénz­hiány miatt számukra az indulás csak lehetőség. Ez csak akkor válhat valóra, ha szeptember 25-ig sike­rülne támogatókat találni. 500 ezer forint jelentené ennek a két tehetséges fia­talembernek az indulását. A szakosztályt támogató baráti kör vezetősége ez­úton is kéri e sportot sze­rető emberek segítségét. A versenyt a világ minden tá­ján közvetíteni fogják, így a sportolók mezeiken, ha­jóikon, lapátjaikon viselt emblémák, felségjelek rek­lámot jelentenek a támoga­tó intézményeknek, válla­latoknak. Segítsünk együtt, hogy a két sportoló a megérdemelt lehetőséggel élni is tudjon! Felajánlásokat az alábbi címen kérjük bejelenteni; Simák Attila, Vác, Edison u. 14. (Tel.: 10-476). Befi­zetéseket a váci OTP-nél vezetett 768-3669. számú csekkszámlára lehet tenni. Köszönettel: a baráti kör vezetősége tember 7-én jelentkeznek újra, a régi helyükön, vagy­is a Madách Imre Művelő­dési Központban, annak is 8-as termében. Kovácsné Medgyesi Etel­kát, kórházi egészségneve­lőt. a klub szervezőjét kér­deztük a közeljövőrőí. El­mondta, hogy a foglalkozá­sok 16 órakor kezdődnek, s az elkövetkezőkben a kö­vetkező témákhoz szeretné­nek előadókat meghívni: Higiéniás szabályok, teen­dők a trombózis megelőzé­sére és a betegség után, szívinfarktusveszély, vala­mint egy reumatológus meghívása. Mindezek mellett már készülnek a klub őszi ki­rándulására is. —Z— VÁCI Otília XXXVI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1992. SZEPTEMBER 7„ HÉTFŐ Zöld a zöldben Egy kis séta a verőcei réten Sétálni hívott a Zöld Párt társelnöke. Annak, hogy azon­nal igent mondtam, két oka is volt: egyrészt az, hogy az ember nem mindennap sétálhat egy pártvezetővel, másrészt az, hogy lassan kezdem elfelejteni, milyen érzés is bolyongani a természetben. Persze, kellemesebb sétát is el tudtam volna képzelni, pedig nem sok település dicsekedhet olyan környe­zettel, olyan adottságokkal, mint Verőce. Ott a Duna, másik oldalon a hegyek, a község Kismaros felé eső végén a lefutó patakokkal, Hosszúvölgyi-patakkal, a Morgó-patakkal. — Ez volt a Hosszúhegyi- patak — mutatja a kiszá­radt medret Medveczki Zoltán. Átlábalunk az el­száradt ágakon, s nem ke­vés szeméten is, lefelé tartva. Valahonnan víz bugyog a kiszáradt mederbe. Csak közelebb érve látom, hogy a csővégződésből kijövő folyadék alig nevezhető víznek: bordó színű, s meg­lehetősen habzik. — Van, amikor kék, pi­ros, de szokott zöld is len­ni — mondja a zöldek ve­zetője. — A cső az Exp- ressz-tábor felől jön, csak onnan engedhetik ki a szennyvizet. Miközben lefelé indu­lunk, oda, ahol a szenny­víz táplálta Hosszúvölgyi- patak összefolyik a Morgó­val, megcsodálom a kará­mokban álldogáló gyönyö­rű lovakat. Aztán a Morgó­patak békáit, amelyek jöt- tünkre ijedten ugranak be a vízbe. — Néha tele van a patak felfordult békákkal — szó­lal meg kísérőm, nem sok időt hagyva a gyönyörkö­désre. — Nem hiszi el, nem is olyan régen, itt még pisztráng, rák is volt, most már a békák is alig maradnak meg. A Morgó patak persze, már maga sem tiszta; nem­csak itt, Verőcénél szeny- nyeződik el. — Felső folyása, a Szén­patak, a királyréti üdülőtől kapja a szennyeződést. A volt fővárosi tanácsi üdülő­nek van ugyan szennyvíz- tisztítója, de úgy látszik, nem bírja a nagy mennyi­séget megtisztítani. Ezért aztán a túlfolyatásos mód­szert választják. Átmegyünk a 12-es úton, le, Verőce füzesébe, közben szóval tart Medveczki Zol­tán: — Meghal a patak... És tönkreteszi a kútjainkat. Én már ebből a vízből nem is iszom! És tudja, az a nagy baj, hogy jóformán nincs hová fordulni, nincs igazán gazdája a környe­zetvédelemnek! A füzes előtti mezőn a csodálatos őszi kikericsek fogadnak, ám a zöldek ve­zetője nem áll meg itt. — Tönkremennek az ér­tékeink — mondja. — Néz­zen körül a réten! Itt, ha lehajol és megfog egy ma­rék gazt, dollárokat markol. Csak ez senkinek sem kell! Inkább importáljuk az agyonreklámozott készít­ményeket, amelyek a felét sem érik annak, ami itt van. Jó, ha nem ártanak nagyon... Medveczki Zoltán alapo­san belelendül a magya­rázatba, egymás után mu­tatja a növényeket: — Ez a közönséges ka­tángkóró, gyökeréből készül vagy készülhetne a katáng- kávé. Ez a gilisztaűző va- rádics. Valamikor féreg- űzésre használták. Különb rovarriasztó, mint mond­juk, az ártalmas molyirtó! Ez a mezei zsurló, amit a rómaiak termesztettek is. Vesebetegeknek gyógytéa, sőt ülőfürdő is készülhet belőle. Ez meg a cickafark­fű, az epe- és májbetegsé­gekre ... A hamvasszeder leveléből frissítő teát lehet főzni, a feketeszeder és a vadmálna valamikor mun­kát is adott a falusiaknak, összegyűjtötték, használ­ták ... Amikor körbeérünk a fü­zes előtti réten, a főútra felvezető lépcsőn a szenve­délyes természetvédő még megáll, és visszanéz. — Ez az utolsó termé­szetes színfolt a Duna- part és a tizenkettes út kö­zött. De Verőce felöl már elkezdték feltölteni. Állító­lag csak építési törmeléket szállítanak ide, ám ab­ba mindig belekeveredik a szemét és a veszélyes ház­tartási hulladék. És nem­sokára eltűnik ez a színfolt is. Legyőzi ez az anyagias világ. Bevallom, ott nem tud­tam igazán átérezni Med­veczki Zoltán bánatát, ag­godalmát. Sokkal inkább arra gondoltam, milyen üdítő is volt az a kis séta a verőcei réten. Borsó János Mit, hol mikor? Alsóvárosi búcsú Szeptember 7., hétfő: Délután klubfoglalkozás a Váci Reménység Egyesület Csányi körúti székhazában. Szeptember 8., kedd: Lo­sonci Lilla festőművész tárlata megtekinthető a nagymarosi Duna Galériá­ban. Szeptember 9., szerda: A váci pedagóguskluib a mű­velődési központban kö­szönti az arany-, gyémánt-, vas- és rubindiplomáso­kat, a pályakezdőket és a nyugdíjba vonulókat. Szeptember 10., csütör­tök: A Káptalan utcai Hincz Gyula Múzeumban állandó és alkalmi kiállí­tás Szeptember 11., péntek: ősz elejei túrajavaslatunk: Verőcén a Szamos utca 22.­ben naponta 10—18 óráig megtekinthető a Gorka Gé­za kerámiaremekeit be­mutató tárlat. Szeptember 12., szombat: 16.30-kor Vác FC-Samsung —BVSC Novép NB I-es labdarúgó-mérkőzés az al­sóvárosi stadionban. — A hétkápolnai búcsú első napján 18 órakor szentmise a ' kegyhelytemplomban, majd litánia. Szeptember 13., vasár­nap: A hétkápolnai búcsú második napján fogadják az érkező zarándokcsopor­tokat. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes nagymise a sza­badtéri oltárnál. — Mind­két napon búcsú, szórako­zási lehetőség, sok vidám­ság a Rádi úti nagy téren. A minőséggel nincsen baj Mindennapi kenyerünk A történet a hatvanas évek végén kezdődött, ami­kor a jelenlegi kenyérgyá­rat felszerelték azzal a gépsorral, amelyet a győ­riek nem vettek át. Mit mondjak? Hónapokig tartó próbasütés sem hozta a kí­vánt eredményt — egyszó­val, Vácott sütötték az or­szág legrosszabb kenyerét... Az akkori Váci Naplóban szóvá tettem e tényt egy szösszenetben, hivatkozva szegény anyám maga sü­tötte kenyerére. A követ­kezmény? Üzent a főmér­nök, s erélyes hangon anyámhoz küldött, javasol­va: rágjam azt a régi rozscipót. Tehette, három­hatvanért vesztegették az ehetetlen, kenyérnek neve­zett valamit... Ma? Most nem a minő­séggel, az árral van baj. Nagyon furcsa a helyzet — néhány nap óta —, mivel a különböző boltokban vásá­rolt kenyerek jóízűek, még a régi illatokat is eszünkbe juttatják néha, de egy-egy vásárlás után gondolkod­hatunk. Testem azt, bemegyek a főútvonalon egy új boltba, szemben a régi püspöki uradalom magtárával (kö­rülírom, mert ez a rovat nem a reklám helye!), a csinos eladók előre kö­szönnek. Kenyerük együtt mosolyog velük, kilónként 39 forintért. Finom a cipó, s csak két forinttal kerül többe, mint néhány napja. Nem dicsérni, kóstolni kell! Kenyértörzshelyemen, a csarsi (a régi török piac) egyik árusa negyvenöt fo­rintért adja a mindennapit, nyolc pénzt emelt. A mel­lette lévő menyecske csak hármat tett rá. A minőség egyforma: mindkettő jó! Nem kérdeztem tőlük sem­mit, csak tájékozódtam, mint vak kutya az ugaron. Gondolom, a bérleti díj egyenlő, a liszt ára sem le­het ennyire eltérő. A szál­lítási költség? Igen, ott le­het különbség. Egyikük ta­lán Volga kocsival, a másik Mercedesszel hordja a vek­niket .. Nem vagyok igazi piaci tudósító, sem árszakértő — vannak még olyanok? —, nem elémzek, csak kérde­zek. Arra pedig egyáltalán nem vállalkozom, hogy a nagy élelmiszerboltok árát és elviselhetetlenül csiri- zes vagy száraz kenyerét emlegessem. Ez már lerá­gott kenyérhéj! — esi — Ufódon H

Next

/
Thumbnails
Contents