Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
TANYÁVAL TELJESEBB ÉLET Elvonulhat a világ zajától A galambdúc, mint egy fejre állított felkiáltójel, barátságosan kiinteget az országúira a tanyát övező akácon négyszögéből. A Ceglédet I.ajosmizsével összekötő betonszalagon alig néhány kilométert keil megtenni, máris feltűnik a Kökénydűlő, melynek közelében a nevezete' hajlék áll. A kapuban ' láncra vert, kuvaszra emlékeztető kutya a portás. A gazda jóváhagyása nélkül nem juthat be senki. Orisek Ferenc azonban már vár. Feleségével, két felnőtt fiával mutatja körbe birodalmát. Voltaképpen ez a mágnes húzott ehhez a családhoz. Mindig is foglalkoztatott, vajon meddig juthatunk el az önmegvalósításban életünk során, kinek-kinek mit jelent az élet minősége? Orisek — ízlelgetem a ritka vezetéknevet. Azt mondják, ez a szó szlovákul diócskát jelent. Nos. ez esetben telitalálat, hiszen a házigazda legszebb remekeit valóban diófából faragja. A házaspár a nyolcvanas évek elején Szegedről költözött Ceglédre. A faipari mérnök a hordógyár élére állt, felesége a zeneiskolában tanít. Néhány éve a férfi az ipari szakmunkásképzőben lett pedagógus. írt már két tankönyvet is. A dunántúli származású ember Csongrádiján került a tanyák vonzásába. így történhetett, hogy amikor költözködésre került a sor, hamarabb vették, meg a városközeli tanyát, mint az emeletes házban kiszemelt lakást. NÉGY ÉVSZAK A TÁMLÁKON — Gyere, nézz körbe! — invitálnak. — Elhanyagolt, szerény kis épületet vettünk. A magunk munkájával tataroztuk, szépítgettük. Ez a tornácról nyíló helyiség a műterem. A famunkákhoz kellő gépeket öreg alkatrészekből bütyköltem. Egész évben itt formálom a fát. A faragott padot, az asztalt és a székeket magam készítettem. Most újabb ülőalkalmatosságok vannak munkában. Támlájukon a négy évszakot szimbolizálom. — Sorra előkerülnek a tiszta motívum- világú, finoman faragott széktámlák. Fönn, a padlástérben kialakított legényszobában két tekintélyes gondolkodószék. Igazi míves munkák. SZOBROK A SZEKRÉNYBEN A ház középpontja a konyha. Belső harmadából boltívvel választották le a komfortot kínáló fürdőszobát, de úgy, hogy az egykori szabadkémény hangulatát máig megőrzi. A tisztaszoba a helyhez illő és méltó berendezési tárgyakkal kínál a szemnek szépet, a testnek puritán kényelmet. A legfőbb látványosságot a frissen faragott szobrok regimentje adja. Szekrény tetején sorakozik a kukuricát morzsoló ember, a présházból hazaigyekvő férfi, a fejkendőt kötő asszony, a mozsaras fehércseléd, a magvető ember, a bárányos és a bal- tás férfialak figurája. Az asztalon Bem tábornok lovas szobra. Mellette az egyik fiú élethű portréja. A modellek általában pásztor- és parasztemberek. Mindenütt eredeti, írásos hímzések, régi cseréptányérok a falakon, a sas- körmökkel díszített tükröst is a gazda faragta, akárcsak a keresztre feszített Krisztust. A munkák java a fővárosban látható, a Néprajzi Múzeumban, illetve Szentendrén, a Népművészetek Házában. Toldy Ferenc szobra a ceglédi kórházban, Flór Ferencé a kere- pestarcsaiban. A Bem apót ábrázoló a róla elnevezett ceglédi ipariskolában, de méltó helyen Széchenyi és Török János alakja is. A házból az udvarra szól az invitálás. A csavart szarvú, hosszú szőrű rackákat mutatja, melyek közül néhányat tolvajok vittek el a közelmúltban. Ázsiai ludak és gyöngy- tyúkok tipegnek a baromfiudvarban a parlagi csirkék, tyúkok mellett. A birtok szemrevételezése után a kerti asztal mellett folytatódik a beszélgetés. Kirajzolódik a gyerekkor, amikor felfigyeltek a kis Feri rajztudására. Hathétéves korában — a temetőben látott sírkövek mintájára — kőbe faragta a lehajtott fejű Krisztust. Lerajzolta a fél falut, legalábbis azokat, akik megfordultak a pálinkaházban, ahol nagy élet folyt. Képzőművészeti gimnáziumba jelentkezett, de őt nem vették fel. így került a faipari technikumba, ahol azért ragadt meg, mert lehetett barkácsolni fúrni- faragni, ismerkedni az anyaggal. Ott akkoriban még — a régi hagyományok szellemében — míves mesterséget tanítottak. Végül ösztöndíjjal a brassói egyetemre került, így ' lett faipari mérnök. ÉRTÉKEK ÉRLELŐDNEK A bölcsészhallgató leány már férjnél van. A két fiatalember még együtt vágja a rendet az apával. (Kaszát kalapálni viszont senki sem tud úgy a környéken, mint Orisek Ferenc.) Etetik, itatják az állatokat. szemlátomást jól érzik magukat ebben az élettérben, ahol védelmet talál a család a világ zaja ellen. Belső értékeket érlel folyton gyarapodó bölcsességben. Becsülendő értékrendjükben messze előbb szerepel a négyéves paripa, mint az öreg Skodában sl- ernyedő lóerő. Tamási Tamás r • • TV K-TŰKÖ R Montenegro «Jó minőségű vígjáték populáris megjelenésben és mérsékelt erotikával.” Egy évtizeddel ezelőtt e szavakkal reklámozták Angliában a Montenegro című filmet Szombaton este a Magyar Televízióban hangzottak el e szavak. A filmet felvezető riporter még hozzátette: döntse el a néző, hogy a Belgrádból származó Dusán Makavejev Svédországban forgatott alkotása valóban művészfilm-e. vígjáték-e. s egyáltalán milyen értéket képvisel. Ezt a művet úgy kínálták a tévések a nyájas né- *ő figyelmébe, mintha nem is 1992. augusztus végét mutatnák a naptárak. Mintha nem látnánk naponta éppen a tévés kamerák segítségével a huszadik századvég borzalmait. Mondhatnánk: a műalkotást sohasem értelmezheti át a napi politika. De íme a példa, hogy minden egyes mondatát átszínezheti. Sajnos a történelem átlényegítette e film egészét. Mi is a mű lényege? A cselekmény látszólag egyszerű. Marilyn, a gazdag amerikai asszony unatkozik svéd férje és családja mellett. Meglehetősen élvezi, amikor belecsöppen egy jugoszláv emigrációs csoport életébe. Itt szembesül a más kultúra idege.nségével, primitívségével. A nő a film végén megöli idegen szerelmét, s hazatérve pusztulásra ítéli családját is. A rendezői szándék ily módon az alkotás befejezésében összpontosul. A jellem- és emberábrázolás az emigránsok bemutatásával tökéletes, hiszen belülről ismeri e világot. Mai szemmel a barbárság ábrázolása felerősödik. Elborzadunk, s képtelenek vagyunk józan ésszel ítélkezni, mint ahogyan ezt annak idején a rendező kívánta. Éppen ezért a film vetítése ma nem éppen a legszerencsésebb. „Manipulál” bennünket a történelem, s nem figyelhetünk pusztán a művészi ábrázolásmódra. Mitől tévés műfaj? Évadnyitás idején fontos, hogy a nagyérdemű tájékozódjon a színházi életről. Bizonyára e felismerésből született Endrei Judit műsora. Ült egy kerek asztal mellett, egyedül, mellette egy üres szék. Telefonon felhívta a kecskeméti színház igazgatóját: ugyan mondjon néhány szót az évadnyitóról. S míg a színigazgató tájéBUDAÖRSIEK TAPASZTALTÁK Beregi tű és kötözött tészta Némelyik budaörsi konyhában újabban szabolcs- szatmári ízeket próbálnak a fazékba varázsolni. A kö- tözött-tészta-leves, a szilvalekváros fánk és a beregi sajtos tű az augusztus elején tett szatmári kirándulást idézi, melyet Kosa Pál, a művelődési ház igazgatója szervezett népművelők és aktívák számára. Egyébként is nagy hagyománya van errefelé az országjáró kirándulásoknak, a művelődési központ ország-világjáró klubja rendszeresen szervez túrákat, de a szatmári út nemcsak szórakoztatni kívánt. A budaörsiek arra voltak kíváncsiak, hogy az ország más tájain hogyan szerveződik a kulturális élet, milyen az önkormányzatok és a művelődési házak viszonya, hogyan oldották meg a rendszerváltás okozta konfliktusokat. Kosa Pál két kirándulás között, a Zemplénbe készülődve mondta el a szatmári út tanulságait. Szerinte azok, akik Magyarországnak ezt a csücskét az ország „legsötétebb” részének tartják, azért teszik, mert nem ismerik, s az alaptalan előítélet hibájába esnek. Az igazgató úr azonban otthon van ezen a vidéken, éppen ezért szervez ide tanulmányuta- kat. A templomok és kastélyok, a népi építészet remekei, a Tisza menti táj varázsa és a történelmi, irodalmi emlékek minden erre járót rabul ejtenek. Egy igazi népművelő számára felejthetetlen élmény Kölcsey síremléke, vagy Móricz Zsigmond szülőháza. Fényképek őrzik a mária- pócsi templomot, a túrist- vándi vízimalmot és a szat- márcsekei temető csónak formájú fejfáit — ezeket is illik megnézni legalább egyszer az életben. A helyiek tájjellegű ételekkel és italokkal várták a Pest megyei vendégeket. A fehér asztal” mellett szó esett munkáról, pénzről, gondokról és sikerekről. Nyírbátorban, Debrecenben, Vaján, Nyíregyházán, s amerre még jártak, a Pest megyeihez hasonló problémákkal találkoztak: kevés a pénz, a képviselők veszekedésének a művelőkoztatott, a kamera — jobb híján — Endreit mutatta, aki egyre kínosabban érezte magát e szituációban. Nem csodálom, hogy ebben a helyzetben a még oly rutinos bemondónő is csak feszengett és feszengett. Születésnapi köszöntő, Faludy Györgyöt köszöntötte nyolcvankettedik születésnapján Wisinger István az e heti „Névjegy”- ben. Üjra megállapíthatjuk: Faludy György éppoly kellemes társalgó, mint amilyen jelentős költő. Pontosan fogalmaz az élet sorsdöntő és aprónak tűnő dolgaiban egyaránt. Minden egyes szavának hitele van. Mit tart legfontosabbnak a világban? A becsületet, a boldogságot, a bátorságot. A vígság pedig védelem. Védelem, hogy a pokol bugyraiból is ki lehessen kerülni. Most is elmondotta, a recski tábor olyan volt, hog1' maga sem hiszi: mindez megtörténhetett. Vallomása költői magasságokba emelte mindazt, ami Faludy György életét jelenti. Erdőst Katalin dési intézmények isszák meg a levét. Amelyik part egy faluban vagy városban megszerezte a hatalmat — függetlenül attól, milyen szerepet játszik a parlamentben —, diktálni akar a helyi kultúrának is. „Pedig a kultúra mindenkié kell, hogy legyen!” — sommázta a népművelők véleményét Kosa Pál. Az általánosságban megfogalmazott panaszokat néhány példával is alátámasztotta: Nyíregyházán eladták a nagy kultúrhá- zakat, üzleteket nyitottak az előadótermek és szakköri szobák helyén. Mindössze néhány kerületi „fiókház” és egy kis kulturális információs szolgálat működik. Politikai túlbuzgóság áldozata lett a vajai kastély, ahonnan a csodálatos Rákóczi-anyagot akarja száműzni a helyi önkormányzat, hogy a helyén egy ’56-os múzeumot rendezzen be. A vásárosnamé- nyi Tisza-part végeláthatatlan diszkóvá alakult, de az egymásba érő szórakozóhelyek ahhoz sem veszik a fáradságot, hogy némileg egyeztessék a zenei anyagot. Csoda, hogy a halak még nem menekültek el a hangzavar elől. Volt persze olyan kezdeményezés is, ami elnyerte a budaörsiek tetszését, például a vásárosnaményi fafaragó tábor, vagy a nyírbátori zenei rendezvények. Kosa Pál már azon gondolkozik, hogyan lehetne ösz- szegyűjteni Budaörsön. a festőket, keramikusokat, fafaragókat, s a helyet is keresi, ahol dolgozhatnának. Pachner Edit Megyei pályázat művelődési bizottságoknak Pest Megye önkormányzata 1992 őszén rendezi meg Pest megye (területi) önkormányzatai kulturális bizottságainak I. konferenciáját, melynek előkészítése és eredményessége érdekében pályázatot hirdet a megyében működő, művelődési területet is gondozó bizottságok és bizottsági tagok számára. A pályázat célja: A bizottsági munka folyamán keletkezeit és az államigazgatási, önkormányzati, valamint végrehajtó munkában hasznosítható tapasztalatok feltárása és közreadása. A fentiek értelmében a pályázatok foglalkozhatnak például: — a bizottsági munkát behatároló országos és területi szabályozók és a gyakorlat elemzésével; — a bizottságok önkormányzaton belüli kompetenciáival; — a bizottságok és a helyi művelődési formák, folyamatok és demokratikus kezdeményezések viszonyával. A beérkezett pályaműveket a konferencia előkészítő bizottsága bírálja el. és a szakmailag igényesebb dolgozatokat (max. 10 gépelt oldal) a megyei konferenciát megelőzően szerkesztett kiadványban megjelenteti. A pályázatok díjazására 50 000 Ft áll rendelkezésre. A pályázatok benyújtásának új határideje: 1992. szeptember 7. Pest Megye önkormányzatának Hivatala, művelődési iroda. 1052 Budapest, Városház u. 7. címre. Renoir,; Picasso, Chagall Örök értékek — olcsó áron — Micsoda? Egy akkora zseni, mint én, mindössze 550 Ft-ért? — kérdezi a lűhegyesre pödört bajszú Salvador Dali a Benedikt Taschen Verlag és a Kul- turtrade Kft közös kiadású ismertetőíüzeiének címlapján. Ügyes reklámmondat, s a lényegre utal. Arra tudniillik, hogy a Kölnben székelő német kiadó, mely művészeti albumok megjelentetésével és forgalmazásával tette ismertté a nevét, valóban a hasonló kiadványok megszokottan magas árán jóval alul képes kihozni például olyan könyveket, mint a Dali munkásságát bemutató, 23X30 cm-es, 96 oldalas, ötven színes reprodukciót tartalmazó album, amelynek hazai ára csakugyan 550 Ft. A cég partnere a Kultur- trade Kft., amely részint a terjesztésben, részint a kötetek magyar nyelvű kiadásában működik közre. A tegnap délelőtt tartott sajtótájékoztatón azt is megtudtuk a fentieken túl, hogy a Benedikt Taschen összesen közel harminc hasonló monográfiát jelenük tett már meg eddig, s ezekből novemberig magyarul is hozzáférhető lesz Chagall, Dali, Gauguin, Kan- dinszkij, Picasso, Renoir és Van Gogh albuma. A sorozat sok kötetét egyébként angol vagy német nyelven máris meg lehet vásárolni több könyvesboltban. Kiadják az úgynevezett nagy művészeti sorozat köteteit is (ezeket 250 nagyalakú, 24X30 cm-es oldalon, 150—350 színes illusztrációval, 1590 Ft-ért). Ez évi tervük a Klimt- és a Gaudi-kötet magyarul. (A Gaudi- és a Palladio-kötet már kapható, bár egyelőre csak németül agy angolul.) Igen érdekes kiadvány az úgynevezett poszter- könyv. Ezekben egyébként hat, 31X44 cm-es reprodukció található. Ezek kiemelhetők. és akár bekeretezve is a falra helyezhetők. E kötetek ára is darabonként 550 Ft Eddig 24 művésztől ■ielentettek meg posterbookot, Matisse-töl Kandinszkijig. A Kulturtrade úgy tervezi, hogy a kiadványok megjelentetése és terjesztése folvamatos lesz. (t. i.)