Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-28 / 229. szám
SZUKEBB HAZANK 1902. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ v<:-> LDPD EL ÉS VIDD! Most rossz lenni mezőőrnek... Igazán hasznos dolog a már évek óta működő „szedd magad” akció. A gyümölcsre áhítozó honpolgár leszedi a maga gyümölcsét, a tényleges ár töredékéért jut a befőzniva- lóhoz. Ám akad — mégpedig szép számmal — olyan kuncsaft, aki még ezt a vételárat is sokallja ... A verőfényes kora őszi délutánon S. I.-vel, az egyik pilisi gyümölcsös ag-‘ ronómusával beszélgetünk termésről, árakról, forgalomról. Majd akaratlanul a gazdaság hívatlan vámszedőire terelődik a szó: — Gyakorta előfordul, hogy a munkatársait megpróbálják becsapni? — Sajnos naponta. Csak az idén száznál több esetet tudnék mondani. Legjellemzőbb, hogy a vásárló a leszedett mennyiségnek csak a töredékét teszi az ellenőrző mérlegre, a többit eldugja a gépkocsiban. Járműve válogatja, hogy milyen trükköt eszelnek ki. A Skodában például negyven kilónál is több alma fér el a hátsó ülések mögött. A teherautókon a so- íőrülés mögé dugják az árut, noha tudják, hogy lebukhatnak, Élve jogunkkal rendszeresen ellenőrizzük a járműveket, és a „tiltott gyümölcsöt” dupla áron fizettetjük meg. Álljon itt égy eset a sok közül. Az ellenőrzést végző kollégám, mintha csak ráérzett volna, kinyittatta az egyik Wartburg motorház- leiejét. Nyert. A tulajdonos a fedél alá szerelt egy hálót, abba dugta el a több mint negyven kiló almát. Nyilván azt gondolta, hogy majd „üresben” legurul a dombon, és a kapun kívül átpakol a csomagtartóba. Hiába, az emberi f ifi ka határtalan, s mi naponta újat tanulunk . .. — Térjünk át azokra, akik még a kifizetőhelyeket is elkerülik ... — Nos, a tolvajokból akad nem egy, nem keltő. Nézze meg a kerítésünket. Sok helyütt már cafatokra tépték. Rövidesen az újonnan épített szakasz is hasonló sorsra jut. Jönnek lopni szatyorral, zsákokkal, teherautóval. Magyarok— cigányok vegyesen. Azaz a cigányok innen balról, a Kolónia felől, a magyarok a túloldalról. És senki ne gondolja, hogy csak szegények vannak köztük ... — Mégis, hogyan tudnak védekezni? — Két főállású mezőőrünk van a kétszáz hektárra, Éppen esért rendőrök vigyázzák a gyümölcsöst bérmunkában. Napi ezerötszáz forintot kérnek érte fejenként. Mindennek ellenére gyümölcstolvajok voltak, vannak és lesznek továbbra is. Sajnos, a régi rendeletek sem bennünket erősítenek. — Mondana erre példát? — Ügy három éve — még a tanácsi rendszer idején — tetten értünk, fülön csíptünk egy tolvajt. Különleges szerencsénk volt. Nem csak a zsákmány volt nála, de kivételesen az okmányai is, melyek alapján megtehettük a feljelentést. A kirótt háromezer forintos bírságot kifizette. Másnap elment ugyanahhoz a hivatalnokhoz. és családi körülményeire hivatkozva fölveti négy ezer (!)■ forintot.,. — S. úr! Az ilyen incidensek kapcsán óhatatlanul eszünkbe jut a túrái ügy. Mi a véleménye róla? — Nézzék, erről én is csak rádióban-t évében hallottam. újságban olvastam. A konkrét esethez nem tudok hozzászólni, de általában a mezőőrök védelmében annyit elmondhatok: sokszor bizony ökölre kell menni a tolvajok ellen. Mii csinálhat egyetlen ember sokszor 20-30 tagú bandával szemben? Higgye el, a legtürelmesebb mezőőrnek is elfogy a cérnája, amikor nem először, hanem század- szőr figyelmeztet valakit, vagy amikor a századik tárgyaláson tapasztalja, hogy a tolvajt felmentik. Nehéz igazságot tenni. Tény, hogy a puska nem tehet pontot a gyümölcslopási perek végére, de az is nyilvánvaló, hogy a mezőőrök élete sem fenékig tejfel. Fotó: Vimola Károly Hazafelé egy diófaliget mentén vezetett az utunk. A fák tövében személygépkocsi állt (fényes nappal), utasai beljebb böngészték a diót. Közeledtünkre megrettentek, azt hitték, hogy lefényképeztük a rendszámot. Alig haladtunk néhány száz métert, midőn nagy piros kirándulóbusz kanyarodott a fák közé. Meggyőződtünk róla. hogy utasai a diófalombok alatt nem csak árnyékot kerestek ... Tóth Sándor Privátnak megéri, az állam ráfizet Szezon vége a Dunakanyarban Hosszan búcsúzik az idei nyár. Még a fürdőszezon is tovább tart a szokásosnál. A szeptember végéig meghosszabbított idény különben is rendkívülinek minősül, de tapasztalatait itt is, ott is kezdik már összefoglalni. Az elmúlt esztendőkben megnőtt energiaköltségek miatt általában ráfizetéssel végződtek a nyarak. Már az átlagosan százforintos belépődíjak is sok hazai vendéget riasztottak el, bár ezt ellensúlyozta, hogy a rendkívül sokáig tartó hőség idején mind többen menekültek a vízbe. Az év első negyedében az Állami Vagyonügynökség hagyta jóvá a Duna Menti Regionális Vízművek és a helyi önkormányzatok szerződéseit. Az így községi tulajdonba került fürdők üzemeltetője ezután Lepen- cén és Gödön még a DMRV maradt. Vácott a helyi városgazdálkodási vállalat lett a strand kezelője. Szentendrén és Leányfalun egy kft.-t bíztak meg az üzemeltetéssel. Farkas Vince, a Duna Menti Regionális Vízművek Igazgatója nemrég a Kö- zép-Duna-vidéki Intéző Bizottságnak írásos jelentést küldött, amelyben a kedvezőtlen nyári tapasztalatokra utalva szakmai aggodalA LEHETŐ LEGJOBBAT ALKOTTAK Célszerűen puritán Az már első látásra nyilvánvaló, hogy a tervezést nem Corbusier-tanítvány végezte, kívülről olyan az épület, mint egy szokványos munkacsarnok. De vajon miért kellene egy vidéki tornateremnek magán viselnie a modern építészet stílusjegyeit? — szállók vitába önmagámmal. Amilyen puritán kívül, olyan célszerű belül. Minden feltétel adott, amit a rendeltetése megkíván. s ez Laczkó János táborfalvai polgármester szerint nem más, mint hogy életerős, egészséges fiatalokat neveljenek benne a nemzetnek. A megnyitóbeszédben szó esik a múltról is, Laczkó János a saját gyermekkorát idézi: — Generációk nőttek fel Táborfalván, köztük én is, akik' közül sokan ma léptek be egy ilyen tornaterem'. e először. Nemhogy tornáztak, sportoltak volna ilven körülmények közt. de még csak nem is láttak ilyet. Az ünnepség után szűk körben kötetlenül beszélgetünk egy sarokban. Jelen van a körzet országgyűlési képviselője. Fodor István, valamint a tervezők és kivitelezők képviselői: Szed- lacsek Sándor és Szalay László. Ök a számokkal győznek meg: a mai árak mellett 30 millió forintból a lehető legjobbat alkották meg. Laczkó .János az építőket* dicséri. A Monori Vegyesipari Kisszövetkezet és a Hódmezővásárhelyi Fémszerkezet Kft. szakemberei rekordidő alatt építették fel az ezer négyzetméteres csarnokot. í - matuia —) mairól szól. A lepencei meleg vizes ülőmedence töltőürítő rendszere korszerűtlen, a gyermekmedence kicsi, baj van a vízminőséggel, akárcsak a tisztasággal. Adorján Istvánná, Leányfalu polgármestere elismeréssel szólt a Falak Kft. szerepléséről. Nékik áprilisban adták bérbe a Dunakanyar egyik legszebb strandját. Felújították az, öltözőket, s hamarosan elkészülnek a vízvisszaforgató berendezéssel. Hogy jövőre is ez a cég lesz-e itt a bérlő, az a most kiírt pályázat eredményétől függ. Eddigi munkájuk alapján van esélyük rá. — Általános nézet, hogy strandfürdőt Üzemeltetni nem jó üzlet. Minden jel szerint önöknek mégis az. Hogyan csinálják? Vetési Kálmánná, az ügyvezető igazgató felesége meséli, hogy tíz nap alatt készültek fel a nyitásra. Festettek, renováltak. Ha jövőre is bérlők lehetnek, talán léliesítik a kisme- dencét. Eddig úgy látják, megéri. Bár a jó eredmény csak úgy lesz, ha szolgáltatásokkal egészül ki a vállalkozásuk. A komputeres szemvizsgáló bérleti díjat fizet, lehet biliárdozni, férfi-női fordászat nyílt, aki pedig rendes masszázsra tart igényt, megrendelheti. A nyári olimpiai játékok idején kinagyították a vi- deoképeket. Egyszóval, igyekeznek. Mindez már ajánlólevélnek is jó a következő pályázat mellé, amelyet ősszel újra tárgyal a helyi képviselő-testület. K. T. I. Ami egy hirdetésből kimaradt Lapunkban napok óta megjelenik egy hirdetés, ami a fővároshoz közeli Csomód községbe csábítja a vállalkozókat, Mint minden olyan sajtóközlemény, amiért fizetni kell, ez a hirdetés is szűkszavú, ezért hát felhívtuk a csomádi polgármesteri hivatalt, mondanának valamivel többet erről a vállalkozásról. — Az önkormányzat négy hektár területet kíván bérbe adni vállalkozóknak, olyan területet, amely a község tulajdonában van, de nem akarjuk eladni. Telepíthetnek rá akár ipari üzemet, de szívesen látunk raktározóéi >t, vagy szolgáltatást nyújtó vállalkozást is. Annak örülnénk igazán, 1 i egv vagy mondjuk négy-öt cég bérelné ki hosszú időre az egész területet, így bizonyos bérletidíj-kedvezményt is tudnánk adni. Természetesen minden vállalkozónak be kell tartani az üzem vagy raktár telepítésével kapcsolatos állami előírásokat. Jelentkezett már egy úr, aki baromfi-feldolgozó üzemet kívánt telepíteni, de nagyon bizonytalan ígéretet tett arra, hogy miként óhajtja betartani a környezetvédelmi előírásokat öt eltanácsoltuk. Előnyben részesítjük azokat a pályázókat, akik helyi munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. Ugyancsak méltányo# bérleti díjat kérünk Azoktól, akik tíz vagy több évre bérelnék ki a területet. Nos, kedves vállalkozók, szabad a pálya, irány Csornád ! — jrcil — Az első benyomás Üj iskolába jár a gyerek, érthető kíváncsisággal faggatom ki minden este. Tudni szeretném, kik közé került, vannak-e barátai, egyáltalában jól érzi-e magát ebben az új közösségben, mert meggyőződésem szerint ezen nagyon sok múlik. Okítom is eleget, vélt vagy valóságos szögleteit a magam pedagógiai módszereivel kísérelem meg lefaragni, a mások és önmaga megbecsülésén alapuló, tisztességes alkalmazkodásra tanítom. Tanárai felől is érdeklődöm — egyelőre valamennyiük- ről kedvezően nyilatkozik. F.z remek dolog, hogy így van — mondom neki —, de nyilván azért van ez így, mert még egyikével sem gyűlt meg a bajod. Igyekezz, tanulj, légy fegyelmezett, ezzel hosszú időre biztosíthatod — már most előlegezett — bizalmukat. De jól vigyázz, a tanár megbecsülését most, az elején kell megalapozni. Ha most rossz jegyre felelsz, később a jó feleleteidet. sem értékelik kellőképpen. Hogy a gyermek elméjében mindebből mi kapaszkodott meg, nem tudom, de mihelyt intelmeim végére értem, megdöbbentem tőlük. Csakugyan ennyire döntőek és meghatározóak az első benyomások? Valóban ilyen merevek és engesztelhetetlenek lennénk? ítéleteinket ilyen nagy mértékben itatja át a szubjektivizmus? Egy kezdeti ballépés ilyen mélyen süti rá billogját boldogulásunk homlokára? Nagyon elszomorító, de legtöbbször sajnos: igen. Idén végzett fiatal szakmunkás panaszolja minap, hogy nem szereti o munkahelyét. Még nem zökkent ki kellőképpen a vakációból — meséli —, volt két igazolatlan napja. Akkor megkapta értük a magaét. ő is belátja, hogy nagy hiba volt, de azóta is hiába igyekszik. Az eset óta már két hónap telt el, de az é neve még mindig a „lógós”. Bármit csinál, semmi nem jó. Akkor pajkossággal vegyült felületességből hiányzott, ha most maradna ki, annak már nyomós oka lenne, hiszen lám, kogyan bánnak velem — panaszolja keserű szájízzel. Meggyőződésem, hogy szátnos visszaeső bűnöző, „visszaeső” lógós, „visszaeső” rossz tanuló, az első benyomásokra való makacs emlékezésnek, környezete merevségének a terméke. Fáim Tibar
