Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

PEST MEGYEI lllKLAP KÜLFÖLD 1992. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ Kék útlevelesek urnáknál Ezrek álltak sorban va­sárnap a budapesti román nagykövetség, illetve a Ro­mán Kulturális Központ épülete előtt — valameny- nyien hazánkban élő, vagy itt tartózkodó román ál­lampolgárok, hogy „bele­szóljanak”, csöppet sem il­letéktelenül, a romániai választási eredmények ala­kulásába. A háború utáni Romá­niában a mostani a máso­dik szabad parlamenti, il­letve elnökválasztás, ame­lyen eldől: az elkövetkező négy évben Románia vál­tozatlanul a demokratikus világ országainak peremvi­dékén, a természetes válto­zásokból kiszorítva él to­vább, avagy felismeri tu­lajdon érdekeit, s nem hagyja magát további négy évre kizárni a civilizált társadalmak sorából.' A közvélemény-kutató ri­porter számára nem kétsé­ges, a budapesti választá­Vance és Owen próbálkozik Muzulmánok pokoljárásé Olasz folyókat közölte a feltűnő tanulmányt Togliatti hozzájárult a kivégzéshez A menekülők ellen irá­nyuló szerb támadások azonnali beszüntetése érde­kében akar nyomást gyako­rolni a belgrádi vezetőkre tervezett hétfői látogatása alkalmával a nemzetközi J ugoszlávia-értekezlet két társelnöke, Cyrus Vance és Lord Owen. Owen az AP szerint el­mondta, hogy tanúvallomá­sokat hallgattak meg 3000- 4000 Banja Luka-i muzul­mán „szisztematikus kive­téséről”, akiket előbb meg­fosztottak pénzüktől és tu­lajdonuktól, majd leparan- csőlták őket a buszokról, és arra kényszerítették, hogy gyalog induljanak a Szara­jevótól 80 kilométerre északnyugatra fekvő, mu­zulmánok kezében levő Travnik felé. Ezt követően szerb fegyveresek gránát- tűzzel árasztották el a me­nekülési útvonalat. Sokan megsebesültek és vannak halálos áldozatok is. Owan és Vance Zágráb­ban nyilatkoztak újságírók­nak, mielőtt Genfbe indul­tak volna. Owen közölte, Banja Luka-i muzulmán, római katolikus és ortodox papok megerősítették, hogy a szerbek egész konvojokat űztek el az ellenőrzésük alatt áldó területekről. ★ A menekültkérdés ren­dezetlensége miatt október elején tüntetéseket tarta­nak több horvát városban, így Eszéken is az elűzött Lakosok. Az erőszakos ha­zatelepülést azonban az ENSZ-erők nem támogat­ják: Cedric Thomberry, az ENSZ-erők polgári veze­tője rámutatott, hogy ezzel csak újabb megpróbálta­tásnak tennék ki a lakoso­kat. A probléma megoldását elsősorban az nehezíti, hogy az ENSZ-övezetekben még mindmáig nem tud­ták megvalósítani a demi- lifcarizálást, s ászerb „rend­őrség” változatlanul állig felfegyverezve terrorizál­ja a lakosságot. Van olyan hely, ahol a teljes férfila­kosságot rendőrnek nyil­vánították, s így mentesí­tették a fegyverbeszolgál­tatás alól. Ez a helyzet főként Ba­ranyára jellemző, ahonnan tömegesen üldözték el a magyar lakosságot tavaly nyáron a bevonuló szerb erők. Most Goran Hadzic, a szerb „Krajina” elnöke fenyegette meg azokat, akik egyáltlaán gondolni merészelnek a horvát ál­lamra, mivel a cél szerin­te a Szerbiához történő csatlakozás. Ez ugyan tel­jesen ellentétes a Vance- tervvel, amelyet Szerbia is elfogadott, de ez nemigen zavarja a raktárosból hir­telen elnökké avanzsált Hadzicot, már csak azért sem, mert nyilván mind­máig erős támogatói van­nak Beigrádban. Hadzic megfenyegette a szerbiai szerbeket is, ha nem harcolnak kellőképp a horvátországi szerbekért, egy tői egyig leszámolnak velük, s valószínűleg ép­pen Milan Panic minisz­terelnökkel kezdik... A Nyugat a fegyverkezési versennyel Toppantotta meg a Keletet, és kényszerítette id a nyolcvanas évek végé­nek korszakos változásait. A NATO 1983-as úgyneve­zett kettős határozata, vagy­is az amerikai közepes ha­tótávolságú rakéták és a manőverező robotrepüiőgé- pek telepítéséről hozott ha­tározata volt a kiinduló­pontja mindannak, ami vé­gül is elvezetett Németor­szág újraegyesítéséhez — vélekedett Németország kancellárja, Helmut Kohl a Welt am Sonntagban meg­jelent interjúban. A beszél­getés abból az alkalomból (Taluin Attila felvétele) sokat elnökjelöltként Emil Constantinescu, a Demok­ratikus Konvenció (amely­nek az RMDSZ is tagja) jelöltje nyeri, s a „kék út­levél esek” juttatják be a szenátusba a bukaresti RMDSZ képviselőjelöltjét is. Az utóbbi három-négy évben ugyanis valamivel több mint 25 ezer magyar nemzetiségű román állam­polgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon. A választások számítógé­pes eredményeit kedd estig összesítik, de hivatalos eredményt csak október 6-án hirdetnek. P. T. ★ Ion Iliescu eddigi államfő a szavazatok 48 százalékára számíthat az Infas német közvélemény-kutató inté­zet vasárnap este közzétett számítógépes előrejelzése szerint, és az őt támogató Nemzeti Megmentési Front szerezte meg a legtöbb sza­vazatot a parlamenti jelöl­tekre leadott voksokból is. Emil Constantinescu, a Román ai Demokratikus Konvenciónak a magyar ki­sebbséget érdek-képviseleti szervezete által is támoga­tott jelöltje a voksok 33 százalékának a váromá­nyosa, a harmadik helyen Gheorghe Funar, az RNEP ultranacionális magyarel- lenességéről ismert el nők je­löltje áll a voksok tíz szá­zalékával. Amennyiben a számítógé­pes előrejelzést igazolják az október 3-án közzéteendő hl atalos eredmények, ak­kor két hét múlva Ion Iliescu és Emil Constanti­nescu csap össze az elnöki tisztségért. Az első forduló számítógépes becslése az előbbi győzelmét valószínű­síti a második fordulóban. készült, hogy a hatvankét éves politikus tíz éve — 1982. október 1-jén — fog­lalta a kancellári széket. — Félreérthetetlenül tu­dattuk a Szovjetunióval, amely már a brezsnyevi évek előtt megkezdte a túlfegyverkezés és a fenye­getés politikáját, hogy a Nyugat nem hagyja magát térdre kényszeríteni — mondta a vasárnapi lap munkatársainak Helmut Kohl. — Magától Mihail Gorbacsovtól tudom, hogy... : a Pershing-raké- ták telepítése után nagyon hamar felismerte: vállozlat­Emlékhely lángokban Valószínűleg gyújtogatók okozták a tüzet a hét vé­gén a Berlin melletti Sach­senhausen egykori koncent­rációs táborában. Mint az MTI tudósítója jelentette: a nyomozás Szerint kizárt, hogy a tűzeset oka műsza­ki meghibásodás volt, A sachsenhauseni emlék­helyen szombatra virradóra lobbantak fel a lángok, fiz nappal az izraeli minisz­terelnök, Jichak Rabin lá­togatása után, és a zsidó újév kezdete előtt. Félig leégett a körülbelül 300 négyzetméter alapterületű fabarakk, amelyben a Zsi­dó Bajtársaink Szenvedé­seinek Múzeuma működött, Új nagykövetünk Tokióban Vasárnap megérkezett Japánba Magyarország új tokiói nagykövete, Rácz István. Feladatairól szólva az MTI-nek adott interjú­jában elmondta, hogy elő­készíti Jeszenszky Géza külügyminiszter látogatá­sát, amelyre várhatóan de­cemberben kerül sor. A nagykövet képviseli majd — Bogár Lászlóval, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok minisztériumi államtit­kárával együtt — Magyar- országot az októberben To­kióban tartandó segélykon­ferencián, amelyen a Füg­getlen Államok Közösségé­nek támogatása lesz a té­ma. Novemberben nagysza­bású magyar kulturális fesztivált rendez a Japán— Magyar Baráti Társaság. A nagykövet hangsúlyozta, hogy fő feladatának tekinti a Magyarországról alkotott kedvező kép további javí­tását. Többnapos szimpóziumot tartottak a szeremségi Kar­lócán a magyarországi szerbek életkörülményeiről és kulturális éleiéről. A Stefaneum épületében vasárnap befejeződött ren­dezvényen megállapodás jött létre arról, hogy a ma­gyarországi szerb kisebb­séget a szerb nemzeti inté­zet különböző módon segí­ti majd: tankönyveket, pe­dagógiai felszereléseket küldenek, tanárokat irányí­tanak át, könyveket ajánla­nak fel a számukra. A tanácsikozáson a ma­gyarországi szerbek fel­hívták a figyelmet arra. hogy a közösség számos ni kell a szovjet külpoliti­kán. Ez eredményezte aztán a leszerelési tárgyalásokat a Nyugat' ni és — belső gaz­dasági okok miatt — a pe­resztrojka politikáját.... Ez teremtette meg az esélyét annak, hogy a német egy­ségről komolyan beszéljünk. Elmondta továbbá: — Először 1989-ben tapasztal­tuk a szovjet vezetésnél, személyesen Gorbaesovnál annak jelét, hogy már nem ellenzi olyan vehemensen Németország újra egységes­sé válását, A szovjet elnök 198.9-es bonni látogatásakor a kan­cellár ismét előhozakodott azzal, hogy a németek soha­sem if »enak belenyugodni a kéttéosztottságba. — Nem ez volt az eső beszélgeté­sem Gorbacsovval, de ez volt az első alkalom, ami­kor nem mondott ellent — emlékezett a kancellár. Palmlro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt vezetője — akit tájékoztat­tak a kommunista pártve- zetők moszkvai értekezletén a készülő perről és ítéletről — nem emelt kifogást, ha­nem hozzájárult Nagy Imre kivégzéséhez. A már ismert tényt most a Micromega cí­mű olasz tudományos fo­lyóirat eleveníti fel, közölve Federigo Argentieri törté­nész tanulmányát budapesti irattárakból, nevezetesen a volt MSZMP KB iratanya­gából általa megszerzett dokumeni uniókkal együtt. A folyóirat közlése vissz­hangot váltott ki a napisaj­tóban is: a Corriere della Sera és a La Stampa egy­aránt bőven foglalkozott ve­le szombaton. Argentieri tanulmánya részletesen ismerteti Nagy Imre Romániába hurcolását a budapesti jugoszláv nagy­A hazai helyzetről, az or­szág külpolitikájáról tájé­koztatta a New York-i ma­gyarság képviselőit pénte­ken este Jeszenszky Géza. A külügyminiszter a főkon­zulátus és a magyar ENSZ- képviselet fogadásán be­szélt, amelyre a magyar át­alakítás történetéről rende­zett fényképkiállítás alkal­mából hívták meg New York és környékének ma­gyarságát. műemléképületét felújítot­ták: renoválták a ráckevei templomot, a szentendrei püspöki rezidenciát. A munkálatokhoz részint a szerb, részint a magyar kormány nyújtott pénzügyi támogatást. Szerb részről ismét sür­gették, hogy juttassák visz- sza a szerb közösségnek az egyik hagyományos kultu­rális központot, a Tököliá- n-um épületét, valamint több más ingatlant, ame­lyet a magyar állam 1952- ben államosított. követségről, az alkudozást a Kádár-kormányzattal, majd 1957-beli hazaszállítását és bebörtönzését, a pert és ki­végzést. A dokumentumok szerint ezt elsősorban Pe­king sürgette, és a kommu­nista pártvezetők 1957 no­vemberében Moszkvában tartott összejövetelén hatá­rozták el. Ott egyedül a lengyel Gomulka ellenezte. A jelen levő Togliatti egyetlen ki­fogása az volt, hogy a pert és a kivégzést lehetőleg az 1958 májusában esedékes fontos olasz választások utánra halasszák, tekintettel az OKP helyzetére. így ke­rült sorra a per és a ki­végzés júniusban. Az Olasz Kommunista Párt csak jóval később, 1988-ban ítélte el nyilvá­nosan Nagy Imre kivégzését és az 1956-os magyar for­radalom elfojtását. A miniszter szólt a de­mokratikus ellenzéknek a változásokat előkészítő har­cairól, munkájáról, az el­múlt 3 évben megtett útról, a fiatal demokrácia vívó­dásairól, megosztottságáról. Mint elmondotta, tudatá­ban van annak, hogy a kül­földi magyarság is megosz­tott az óhaza politikájának kérdéseiben, de egy szabad országban sem kelthetnek megütközést tüntetések: sem az, amelyen nemrég a szabad sajtóért, a tisztessé­ges tájékoztatásért tüntet­tek, sem a csütörtöki, ame­lyen a demokráciáért — jóllehet a demokráciát Ma­gyarországon nem kell fél­teni, mondotta Jeszenszky Géza. Nagy tapsot kapott a külügyminiszter, amikor kijelentette: tovatűnt a korszak, amikor Magyaror­szág politikáját Moszkvá­ból irányították — de ma nem irányítják sem New Yorkból, sem Tel-Avivból. A külügyminiszter a hét végén a New Brunswick-i Magyar Házban tart elő­adást a környék magyarsá­gának. Hétfőtől folytatja kétoldalú tárgyalásait az ENSZ-közgyűlésen, majd csütörtökön felszólal az ál­talános vitában. 1981 óta az Egyesük Államokban Lengyel szuperkém rivaldafényben Egy lengyel vezérkari tiszt tizenegy éven át Len­gyelország, a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szinte minden fontosabb katonai tervét’ átadta az amerikai hírszerzésnek. A háború utáni korszak legeredmé­nyesebb hírszerzője 1981 óta, új néven, az Egyesült Államokban él, de volt ha­zájában ma sem szívesen hallanak róla. Erről szá­molt be vasárnap a The Washington Post. Ryszard Kuklinski ezre­des vezető posztokat töl­tött be a lengyel vezérkar­nál, utóbb Wojciech Jaru­zelski tábornok bizalmas munkatársa volt, es össze­kötő Viktor Kulikov mar- sallnál, a VSZ akkori fő- parancsnokánál. A beszá­moló szerint maga ajánlot­ta fel szolgálatait az ame­rikai hírszerzésnek 1970- ben, egy németországi tu- ristaúton. A következő ti­zenegy évben példátlan mennyiségű. 35 000 oldalnyi értesülést juttatott el az Egyesült Államokba — köztük voltak a VSZ felvo­nulási tervei és új fegyve­rei, részletek arról a há­rom, szupertitkos föld alat­ti harcálláspontról, an>e- tyekből a Szovjetunió egy európai háborút irányított volna. Kohl-interjú a közeledő évforduló alkalmából Tíz esztendő a kancellári székben Szimpózium Karlócán Hazai szerbek támogatása Jeszenszky Géza New York-i beszéde Nem kell félteni a demokráciát

Next

/
Thumbnails
Contents