Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-26 / 228. szám

Kis üstökben - nemes párlat Az átmeneti szaporodás után mostanában ismét csökkent Cegléd körzetében a szesz­főzdék száma, pedig a hullott gyümölcsből kiváló kisüsti íőzhető. A Cegléd és Bcreel között működő főzdében ezekben a hetekben tőként barackból és szilvából készít Péczeli József főzőmester — valóban kis üstökben — nemes párlatot (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Alin elóclesi központ Pedagógusok továbbképzése CEGUm tmila XXXVI. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1992. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT EGY HÖLGY CHICAGÓBÓL Magyarország megváltoztatta az életem Szeptember 29-én, ked­den 10-től 15 óráig a Kos­suth Művelődési Központ kamaratermében Dél-Pest Dzsesszbalett­évadnyitó Szeptember 29-én, ked­den 17 órakor a Kossuth Művelődési Központ B épületében tartják a dzsesgzbalettesek évadnyitó megbeszélését. csak duma!” „Teledumálta a fejét” — mondjuk e ki­fejezéseket akkor, ha vala­ki nem tiszta, őszinte be­széddel akar(t) vagy tud(ott) önös célt elérni. Azért használjuk ilyenkor a du­ma szót, mert — szlávból r— a magyar nyelvbe ke­rülve (1897) ez volt az első jelentése: „zálogcédulákkal .való csalás”. Később, az 1920-as években a „hazug beszéd” jelölője volt. (Mára szelídült és tágult a jelen­tése, főleg a dumál ige el­terjedésével: „beszél”, „szö­vegei”, „fecseg”; a dumcsi- zik már kellemes hangula­tú.) Miért a duma, milyen okai lehetnek a szóbajos szövegnek? Ismereti: nincs meg. az éppen szükséges (aktuális) tudás, információ vagy az igazság érve. Lé­lektani: a zavar, a feszült­ség összekuszálja a gondo­latokat, a szavakat. Erköl­csi: titkolunk valamit, lep­lezni akarunk egy „bűnt”, elhárítjuk a szemrehányást. (Ez — valljuk be őszintén! — gyakran előfordul. Ám azonnal tegyünk különbsé­get a nem igazmondás és a hazugság között. Az előző lehet „kegyes” is, éppen a partnert óvó. Hányszor mondjuk például az édes­anya mindent észrevevő, aggódó és felismerőén rá­cegledi hírlap Cegléd, Kossuth tér I. ** A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. 0 Telex: 22-6353. 0 Hirdetés­felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki ti. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. megye pedagógusainak to­vábbképzést szerveznek egyebek .mellett a munka törvénye és a közalkalma­zotti törvény kapcsolódása és értelmezése; a kollektív szerződés sajátosságai; a közalkalmazotti munkavi­szony létesítésének és meg­szüntetésének feltételei; a közoktatási törvény értel­mezése témakörben. Elő­adók: dr. Selmeczy István­ná jogi szakértő és Nyulász István főelőadó, a Pedagó­gusok Szakszervezete mun­katársai. kérdező mondatára — „Jól vagy, fiam?” —, hogy ugyan, nincs semmi baj. (Pedig van .. .) Egyéni ok: az anya­nyelvi, kommunikációs ké­pesség fejletlensége, rugal­matlansága. Helyzeti (szi­tuációs) : az összefüggések tisztázatlansága, a félreér­tés. (Például valaki meg­szólít, kérdez, s nem tud­juk őt hirtelen „hova ten­ni”, válaszolni viszont il­lik.) Ezeknek a „dumáknak” (szakszerűen: kommuniká­ciós zavaroknak) több típu­sát ismerjük, sőt — gyako­roljuk. Mindegyikről nem eshet most szó, nem csak az írás terjedelmének kor­látái miatt, inkább azért, mert az emberi lelemény, a ,,dumaképesség” eszközei, mesterfogásai szinte szám­ba vehetetlenek. (Ahány ház, annyi duma ...) HAZUDÁS Bár leggyakrabban be­szédben jelenik meg, de le­het hazudni tekintettel, arcjátékkal, gesztussal, fej- bólinlással is. A „jó” hazugság jellem­zője, hogy tartalmaz igaz elemeket is, ezektől lesz hi­hető. A tévedéstől (ebben is keverednek a helyes és ha­mis állítások) a közlő sze­mélye, szándéka különböz­teti meg. A hazudáskor is­meri a valós tényeket, bir­tokában van az igazságnak. Tehát megtévesztő szán­dékkal közöl hamisat. En­nek erkölcsi súlya nem függ attól, hogy a társ el­HÉTFŐN Gazdaköri foglalkozás Szeptember 28-án, hét­főn 17 órakor a Kossuth Művelődési Központ kama­ratermében le*z a gazdakör soron következő foglalko­zása. A földjog és a kár­pótlás kapcsolatáról hang­zik el aktuális tájékoztató. Vendégek: dr. Sztáray Mi­hály, a Pest Megyei Kár- rendezési Hivatal vezetője és Kárteszi Ferenc alpol­gármester. fogadja-e, tehát áldozatul esik-e vagy sem. A hazudásnak nincs sa­ját nyelve, de néhány jel­legzetessége igen. A hazug­ságot megelőzően, az előké­szítő beszédszakaszban szó­torlódás, gyorsabb tempó tapasztalható. Ez arra szol­gál, hogy elterelje a part­ner figyelmét. Egymásra tolul az igaz és hamis ki? jelentés, nehéz szétválasz­tani őket a gyors beszéd­ben. „Amatőr” eljárásnak számít az ellenkezője: a ha­zugság előtti szópangás, az elhallgatás. Ez az árulkodó bizonytalanság jele. Tartalmát tekintve van tárgyi hazugság („Egy kor- . tyot sem ittam.” „Nem jöt­tem későn haza.”) és fogal­mi („Mi az, hogy sok ivás?” „A későn mást. jelent”). MELLÉBESZÉLÉS Olyan, mint amikor va­laki szándékosan a céltáb­la mellé lő. Azaz: eltér a tárgytól, nem a kérdésre felel, mert nem tud, vagy nem mer őszinte választ mondani. A hivatali nyelv, a politikai közélet terem­tette meg „klasszikus” for­máit. Hogy ez manapság is kábít bennünket, ánnak a jele, hogy még forrásban van a demokrácia mustja. Az indokolatlan és szán­dékos „szépítés” (eufemiz­mus) azért tisztességtelen, mert elűzi a nyílt szót, ta­kargatja a hibát. S ahogyan Illyés Gyula történelmi visszhangéi intése szól: ,,... növeli, ki elfödi a bajt”. Az egyszerű igazság Inga Peterson — 23 éves chicagói közgazdásznü — másfél éve elhagyta hazá­ját, azóta Cegléden él. és tanítja az angol nyelvet a Református Általános Is­kolában. — Hogyan került Ma­gyarországra? — Szerettem volna meg­nézni a világ másik felét, ezért jelentkeztem a Béke­hadtestbe, így egyben va­lami jót is tudok cseleked­ni mások javára. — Édesanyja stewardess, édesapja pilóta. Adott-e az ö világjáró bátorságuk va­lamilyen megerősítést el­határozásához? — Igen. Nyolcéves le­hettem, amikor édesanyám egy kínai csoportot kalau­zolt. Teljesen elbűvölte őket, hogy szőke és göndör a hajam, én is elcsodál­koztam, hogy egyetlen is­merősömre sem hasonlíta­nak. A világ egy nagy közös ház — mondták a szüleim, ahol együtt kell élnünk, törekedjek a meg­ismerésére. — Mit tudott Magyar- ,országról ideérkezése előtt? például így szól: ez rossz. Mellébeszélve: nem a leg­jobb, kívánnivalót hagy maga után. Idegen szavakat sokan azért vesznek szívesen aj­kukra, mert ezek még in­kább alkalmasak a leple­zésre. Magyarul: romlik, „Dumául”: negatív irányba tendál. A magyar nyelv — és ember — természete a sze­mélyesség, a cselekvő alany megnevezése. A személyte­len, arctalan közlést azok kedvelik, akik el akarnak bújni a szóbozótban a fe­lelősség elől. Ez világos be­széd: az ügyet nem intéz­tem el. Hivatali homállyal: az ügy nem nyert elinté­zést. LOCSOGÁS Hosszú beszéd, rövid kol­bász — tartja a mondás. Azaz; több a szó, mint az értelem. A szóbőség — gon­dolathiány. Üresen, zajo­san forog a malomkerék. Záporozva hull a fáról a dió, de belül sorvadásos! ... S csak mondja, mond­ja. Ügy forog a nyelve, mint a szédült búgócsiga. Nem a mondanivaló a cél (legtöbbször nincs is), ha­nem a beszéd, a beszélés maga. Ennek a szónarkomániá- nak sok kára van. Nem ad információt; nem kér in­formációt, hiszen nem a partnerre, hanem önmagá­ra figyel (szereplési vágy); etikátlan, mert lopja a drá­ga időt. A szócséplés árt a nyelvnek is: kihull a sza­vak jelentése, hangtörek marad belőlük. ★ Sok a „duma” mostanság. Bölcs hallgatás, alkotó csönd is kéne, amelyben megszülethet a „magáért beszélő” gondolat. Költői Ádára — Sajnos szinte semmit. — Elképzelése csak volt! — A magyar propagan­da sugallatára azt hittem, hogy mindenki népviselet­ben jár, állandóan táncol; a nyugati információk ha­tására pedig azt, hogy az emberek kommunisták, nagy kőházakban laknak, és senki sem boldog. Most úgy gondolom, a magyarok nem nagyon különböznek az amerikaiaktól. Szép és teljes történelmük, társa­dalmuk van. — Mi a véleménye a magyar konyháról? — Kedvelem, bár nem olyan egészséges, mint az amerikai. Mi sok salátát, gyümölcsöt, zöldséget fo­gyasztunk, a magyarok fő­leg húst, és minden zsíros. Barátaim közül néhánynak — akik Magyarországra jöttek — nagyon nehéz, mert vegetáriánusok, és itt nem akarják elhinni, hogy semmiféle húst nem esz­nek. — Mi az, ami leginkább hiányzik önnek nálunk? — Természetesen a lég­kondicionálás, meg a tele­fon. Otthon mindenkinek van, és egész nap csöng. — Nincs honvágya? — Szerencsére, mivel a szüleim légitársaságnál dolgoznak, olcsón jutnak repülőjegyhez, s így már háromszor is meglátogat­tak. E nélkül nem biztos, hogy kibírtam volna. — Hogyan boldogul a magyarok angoltudásával? — Féltem, hogy senki Tart még az uborkasze­zon. Tizenötért mérik a savanyítani való apróbba­kat, a termetesebbekért pedig huszonöt-harminc forintot kérnek a ceglédi piacon. — Azt mondta a vevő, hogy biztosan magvas, azért adom olcsóbban .., Fölvágtám hát neki! Nézze csak meg, aranyos! ... gyönge, mint a harmat — magyarázza az asszony, aki az uborkájától szeretne megválni. Értetlenkedve néz maga elé: már az is baj, ha kevesebbért kíná­lom? A savanyítani való diny- nyél húsz forintért próbál­ják rám tukmálni. A para­dicsom huszonöt forint, a paprika kilója negyven. Burgonyából bőséges a vá­A Szabadság filmszín­házban szeptember 26-án, 27-én, szombaton, vasár­nap. délután 6 órakor: Ko­lumbusz, a felfedező (amerikai film). Este 8 óra­kor: Get Back (koncert­film). Az autósmoziban szep­tember 26-án, 27-én, szom­nem tud angolul, aztán nagy meglepetésemre ki­derült, sokan beszélik na­gyon jól a nyelvet. — Mire fog majd legszí­vesebben emlékezni, ha el­megy? — A tanítványaimra. Szeretem őket. Együtt ne­vetek velük: ők a magyar­tudásomat, én az angolsá­gukat. — Nem beszél magyarul. Lehet így eredményesen tanítani? — Azt hiszem, alaposan, hiszen rákényszerülnek az aktív nyelvhasználatra. — Sok magyar lány ment az USA-ba dolgozni, hogy aztán ott férjhez menjen, és így kinn ma­radhasson. A magyar fér­fiak nem próbáltak még karikagyűrűt húzni az uj­jara? — Nem tudom. Szeretem a magyarokat;, de nagyon nehéz lenne egybekelnem egy itteni férfival. Éh füg­getlen vagyok, az egyete­men nemzetközi kapcsola­tok—német nyelv szakon végeztem, a későbbiekben a diplomáciában vagy az üzleti életben akarok dol­gozni. — Ha hazatér, tervezi-e, hogy majd egyszer vissza­látogat hozzánk? — Természetesen. Ma­gyarország megváltoztatta az életemet, és el sem tu­dom képzelni, hogy örök­re elszakadjak azoktól, akiket megkedveltem. Zimonyi Zita laszték, mégis „sokra tart­ják”: húsz pénzt is megér. A fehér káposzta kilója harminc, a vörösé ötven, a kelkáposztáé hatvan forint. A vajbabot ötvenért mutat­ták, a leveszöldséget hú­szért. Az óriási sárgarépát harmincért. Egy fej karalábé tizenöt, a karfiol kilója száz forint. Ez utóbbi most kevésbé ke­lendő. A körte — fajtától és termettől függően — húsz, illetve negyven forint kö­zötti áron ingadozik, a ba­rack huszonöt—harminc kö­zölt kapható. A görögdiny- nye kilója harminc, a zöld bélű sárgadinnyét negyve­nért mérik. Szőlőt láttam tizenötért, de negyvenért is kínálták. baton, vasárnap: Kolum­busz, a felfedező ('■me- rikai film). Az előadások este fél 9 órakor kezdőd­nek. „Mit dumálsz?!’* „Ez Piaci körkép ÉÉIÍSMwSm ^J£)umcíh

Next

/
Thumbnails
Contents