Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

Külföld Vita az éjjeli órákban Ausztria Gyilkosságok, kínzások, etnikai tisztogatások MDF-megfigyelők Washingtonban Az MDF frakció 32 tagja rendkívül aggályosnak tart­ja, hogy magyar belpoliti­kai kérdéseket vitatnak meg az amerikai törvény- hozásban — mondotta Ba­lás István képviselő az MTI washingtoni tudósító­jának. Balás és képviselőtársa, Bogdán Emil azért repült Menekülő miniszter Kabul repülőterén letar­tóztatták Afganisztán egy­kori alelnökét és védelmi miniszterét, Mohammad Ráfit, mielőtt sikerült vol­na feljutnia egy In­diába tartó repülőgép fe­délzetére. Az ITAR— TASZSZ értesülései szerint Ráfi repülőjegyét hamis névre állították ki. az amerikai fővárosba, hogy me gf Így előkést je­len legyenek, amikor a képviselőházban annak magyar származású tagja, Tom Lantos kezdeménye­zésére megvitatják a leg­újabb magyar belpolitikai fejleményeket, nevezetesen Csurka István, MDF-alel- nök tanulmányát. Az ügy­rend szerint az egyórás vi­tára szerdán, a napirend befejezte után került sor — közép-európai idő sze­rint az éjjeli órákban. Balás képviselő hangoz­tatta, hogy megfigyelőként érkeztek és benyomásaik­ról tájékoztatják majd pártjuk frakcióját. — Lan­tos képviselő úr eddigi, pozitív tevékenységét is nyomatékkai kell mérlegel­ni, Magyarország érdeke, hogy a helyzetet ne bonyo­lítsuk szükségtelenül — mondotta Balás István. Jeszenszky—Djukic találkozó A szerb—magyar Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter kedden New Yorkban az ENSZ székhazában találkozott ju­goszláv kollégájával, Híja Djukiccsal. A megbeszélé­sen Djukic tájékoztatta Je- szenszkyt a Panic-kormány legfontosabb célkitűzései­ről. Jeszenszky jugoszláv kollégájának elmondta: Magyarország érdekelt a Szerbiával való baráti kap­csolatok ápolásában. A két­oldalú viszony terén a ma­gyar külügyminiszter meg­oldásra váró feladatnak minősítette egyebek között a szerb menekültek vajda­sági betelepítésének leállí­tását. A rendőrök ölni akarnak? Megszavazták a belépést Az osztrák parlament kedden késő este jóváhagy­ta az Európai Gazdasági Térséghez való csatlako­zásról szóló szerződést. A belépés mellett a két kor­mánypárt képviselői sza­vaztak. ellene pedig a jobb­oldali Szabadságpárt és a zöldk.- A csatlakozás ér­telmében 1993. január el­sejétől az ausztriai szemé­lyek, javak, szolgáltatások és tőke számára könnyeb­bé válik a határok átlépé­se az Európai Közösség belső piacán belül. / Libanonban Mégis él a pilóta Egy izraeli pilóta, akinek gépe hat évvel ezelőtt Li­banonban lezuhant, és akit halottnak véltek, él, és egy iszlám fundamentalista csoport foglya — erősítette meg a washingtoni közel- keleti béketárgyaláson részt vevő libanoni kül­döttség vezetője kedden. Ron Arad gépét 1986-ban lelőtték, ő az egyetlen a Libanonban eltűnt hat iz­raeli közül, akiről feltéte­lezik, hogy él, bár semr milyen életjel nem érkezett tőle. Példa nélkül álló Az Egyesült Államok kedden jelentést terjesztett az ENSZ főtitkára elé a volt Jugoszláviában elkö­vetett emberiség elleni bű­nökről. Az okmány ellen­őrzött tényeket tartalmaz foglyok meggyilkolásáról és kínzásáról, polgári la­kosokkal a fogolytáborok­ban való embertelen bá­násmódról, válogatás nél­küli pusztításokról, és et­nikai tisztogatások esetei­ről — hangoztatta Richard Boucher, a washingtoni külügyminisztérium szóvi­vője. Az ENSZ közgyűlése szerdára virradó éjjel 127 szavazattal úgy döntött, hogy Jugoszlávia ezentúl nem vehet részt a testület munkájában. A döntés el­len csak hat ország szava­zott. Az ENSZ történetében példa nélkül álló lépést abban a reményben hoz­ták, hogy a politikai nyo­mással elősegítik a válság rendezését, a genfi béke- konferencia sikerét. Jugo­szláviának felvételét kell kérnie az ENSZ-be. Erdős André magyar ENSZ-nagykövet felszóla­lásában rámutatott: nem kétséges, hogy az egykori Jugoszlávia területén más­fél éve zajló véres esemé­nyek fő felelősei a belgrá­di hatóságok. A ször­nyű erőszakcselekmények, pusztítások és csalódások ellenére keresni kell a vál­ság megoldását — nyilat­kozta. A nemzetközi közösség­nek joga van beavatkozni államok belügyeibe az ag­resszió megfékezése, egyé­nek, nemzeti kisebbségek jogainak megvédése érde­kében — hangoztatta ked­den este az ENSZ közgyű­lésén Franjo Tudjman horvát államfő. Országa üdvözölné, ha az ENSZ, az EBEÉ ilyen szerepet vállal­na: ha már létezett volna a mechanizmus, nem ke­rült volna sor a „jugo- kommunista, szerb agresz- szióra" Horvátország és Bosznia ellen — mondotta. Tudjman javasolta, hogy állítsanak fel állandó nem­zetközi bíróságot, amely felelősségre vonja a hábo­rús bűnösöket. Ha a nemzetközi közös­ség nem védi meg Bosz­niát, akkor az országnak .legalább módot kell kap­nia az önvédelemre: old­ják fel számára a fegyver- szállítási tilalmat. Erről be­szélt Alija Izetbegovic el­nök kedden a sajtó előtt. ★ Belgrádban hevesen tá­madták a Jugoszlávia ki­zárásáról szóló ENSZ-hatá- rozatot, amely mögött kor­mánypárti politikusok egy­fajta sötét nemzetközi ösz- szeesküvést sejtenek. Göncz Árpád folytatta izraeli látogatását Göncz Árpád köztársasá­gi elnök izraeli útja során tegnap délelőtt villásreg­gelin üzletemberekkel ta­lálkozott. Az elnök rövid áttekintést adott a magyar gazdaság helyzetéről. A kétoldalú gazdasági kap­csolatokról szólva elmond­ta, hogy Magyarország sze­retne több, magasabb fel- dologozottságú terméket exportálni Izraelbe. Az el­nök szavait követően az izraeli üzletemberek közül többen felvetették, hogy Magyarországon — .a ked­vező irányú fejlődés elle­nére — túl sok a bürokra­tikus akadály. A nap folyamán Göncz Árpád felkeresett egy me­zőgazdasági kutatóközpon­tot, egy kibucot, találkozott a sajtó képviselőivel, s elő­adást tartott az izraeli kül­politikai társaság ülésén. m Külföldi események ~~ egy mondcsfban- W, :• - • ­Kiállítás Párizsban Volt frama hadifoglyok Az albánoknak menni kell! A Koszovóban élő albán nemzetiségű gyerekek és ta­náraik kedden nem kezd­hették meg az új tanévet, mivel a szerb rendőrség az iskolák bejárata előtt egyenként igazoltatta a be­lépni kívánókat, és megaka­dályozta, hogy az albán nemzetiségűek átléphessék a küszöböt. Ezt a megdöb­bentő eseményt vette filmre a BBC brit televízió forga­tócsoportja — jelentették hírügynökségek. Az egyik gyerek elmondta, hogy a rendőrök azzal fenyegetőz­tek: megölik őket, ha meg­próbálnak visszajönni az iskolába. A BBC a történ­tek kapcsán megkérdezte a szélsőséges Szerb Radikális Párt egyik tagját. Az illető kijelentette: az albánoknak menniük kell, és házaikat át kell adniuk a szerbek­nek. ★ A nemzetközi Jugoszlá- vta-értekezlet két társelnö­ke Görögország közremű­ködését kérte ahhoz, hogy Szerbiát a túlnyomórészt albánok lakta Koszovó helyzetének igazságos és békés rendezésére lehessen bírni. Az amerikai Cyrus Vance és a brit Lord Owen Athénban kedden tárgyalt Micotakisz görög miniszter- einökkel. A felek megálla­pították, hogy a kérdés megítélésében azonos néze­teket vallanak. A SZERB KORMÁNY három minisztere lemondott hi­vataláról szerdán. A Tanj,ug jelentése szerint a pénz­ügy-, a sport-, és az energiaügyi miniszter lemondását különböző okokkal indokolta. A KONZERVATÍV TÖBBSÉGŰ orosz parlament szer­dán egyelőre elvetette a kabinet elleni bizalmatlansági indítvány napirendre tűzését. Az orosz tévé esti hír­adója szerint a honatyák túlnyomó többsége ellenezte a kommunista és más hazafias frakciók javaslatát. BORISZ JELCIN orosz elnök szerdán a Kremlben fo­gadta Malcolm Toont, a hadifoglyok és a nyomtalanul eltűnt személyek felkutatására alakult közös amerikai— orosz bizottság amerikai társelnökét, és átnyújtotta az eddigi kutatások eredményeit tartalmazó iratokat. LEMOND KÉPVISELŐHÁZI tagságáról Japán legbe­folyásosabb politikusa, amennyiben a bíróság vádat emel ellene — írta Kanemaru Sin közeli munkatársaira hivatkozva szerdán a Jomiuri Simbun című napilap. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK nevadai telepén szerdán földalatti kísérleti atomrobbantást hajtottak végre. A NARODNA OBRODA rendkívüli mellékletének szer­zői között Konrad Weckerle. a Duna-bizottság tekinté­lyes müncheni tisztségviselője is szerepel. írásában a Duna ausztriai és magyarországi szakaszának szükség- szerű hajózhatóvá tételéről, illetve a jobb hajózási fel­tételek megteremtésének fontosságáról szól. MAI KOMMENTÁRUNKÉIBA AZ ENSZ-DÖNTÉS UTÁN A CSUPÁN szerbiara ÉS MONTENEGRÓRA szű­kült Kis-Jugoszlávia nem­zetközi elszigeteltsége ked­den éjszaka tovább növe­kedett. Az ENSZ közgyűlé­se a Biztonsági Tanács ajánlására úgy döntött, hogy felfüggeszti Belgrád tagságát, s ez annyit je­lent, hogy képviselői nem vehetnek részt ezentúl mint a volt Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság jog- folytonos örökösei a világ- szervezet munkájában. Kis- Jugoszláviának, ha bebo­csátást akar nyerni az ENSZ-be, • ugyanúgy, mint a volt államszövetség többi utódállama korábban tette, felvételi kérelemmel kell fordulnia a világszervezet­hez. Panics kormányfő, aki már ;az ENSZ-közgyűlés nyitánya előtt számolt ez­zel a lehetőséggel, s kivív­ta ennek kijelentésével a Milosevics vezette nagy­szert) nacionalisták harag­ját, New Yorkban most mindent megtett, hogy el­halasztássá a Belgrád to­vábbi elszigetelését és er­kölcsi megbélyegzését je­lentő határozathozatalt. Csak azt tudta azonban el­érni, hogy a közgyűlés meghallgassa, hogy a dél­szláv háború békés rende­zésére a körülötte tömörült, de a vérontást megállítani képtelen erők eddig mily sok kezdeményezést tettek. A Kis-Jugoszláviát kizáró határozatot megszavazok nagy száma — 127 tagál­lam mindössze 6 ellené­ben, 26 tartózkodóval — azt mutatja, hogy a nemzetközi közösség Belgrádot tartja a fő felelősnek elsősorban az immár több mint hat hó­napja tartó boszniai véron­tásért, amelynek eddig mintegy tízezer halálos ál­dozata volt. A világszerve­zet kizáró határozatát fi­gyelmeztetésnek is szánta Kis-Jugoszlávia nagyszerb soviniszta vezetői számára, hogy ne a fegyverekkel próbáljanak kiutat találni, hanem békés módszerekkel a tárgyalóasztalnál, alkal­mazkodva á realitásokhoz. A határozattal egy időben került 'az ENSZ főtitkára elé az az amerikai külügy­minisztérium által készí­tett jelentés, amely bizo­nyítékok soráit tartalmazza arról, hogy Boszniában mily kegyetlenül kínozzák a táborokban fogva tartott embereket, s mily szörnyű­ségek történnek „etnikai tisztogatás” címén. A vád főleg szerbek által elköve­tett rémtetteket sorol fel, de egy-egy esetben horvá- tok és bosnyákok kegyet­lenkedéseiről is történik említés. Bár Boszniában polgárháború zajlik, az ok­mány mégis azt javasolja, hogy a kegyetlenkedések elkövetőit nemzetközileg a világszervezet háborús bű­nökért vonja felelősségre. NAGYON IS JOGOS te­hát a nemzetközi közösség 127 országának keddi New York-i határozata. E dön­téssel is nyomást akarnak gyakorolni Belgrádra egy olyan helyzetben, amikor Lord Owen, az EK béke­közvetítője újólag nyoma­tékosan aggodalmát fejezte ki, hogy ha nem bírják gyorsan meghátrálásra a délszláv háború megszál­lottjait, rendkívüli a ve­szély arra, hogy a vérontás átterjed Koszovóra is, s ek­kor a konfliktus további kiszélesedése immár nehe­zen lesz megakadályozha­tó... Arkus István Érdekes kiállítás nyílt kedden a párizsi Magyar Intézetben: a második vi­lágháború idején Németor­szágból Magyarországra menekült, s ott igen mele­gén fogadott francia hadi­foglyok emlékeit, dokumen­tumait gyűjtötte össze Paul Lemaire, aki maga is éve­ket töltött Magyarországon. Lemaire emlékeiből „A szabadság hídja” címmel jelentetett meg könyvet 1980-ban, s elnöke az egy­kor Magyarországra mene­kült franciák baráti társa­ságának. A franciák 1940 után érkeztek Magyaror­szágba, nagyobb számban éppen öt évtizede, 1942-ben jöttek. A számos fényképet, egy­kori dokumentumot, meg­emlékezést tartalmazó ki­állítás megnyitójára szép számban jöttek el a ma is élő idős egykori menekül­tek. Terveik között szere­pel, hogy emléktáblát állí­tanak fel Bálatonbogláron, a francia menekültek egy­kori szálláshelyén. Ennek a menekültközpontnak az életéről számos fénykép ta­núskodik a kiállításon, az egyiken látható a franciák körében id. Antall József, a miniszterelnök édesapja, aki akkor a kormány kép­viseletében foglalkozott egyebek között a francia menekültek ügyeivel is. A kiállítás megnyitása előtt levetítették Kovács András Ideiglenes paradi­csom című filmjét, amely egy Magyárországra mene­kült francia hadifogoly életét dolgozta fel. Fatah—PFSZ párbeszéd Palesztin sztrájk A PFSZ fő erejét adó Fatah ellenvetése dacára, a radikális szervezetek felszólítására általános sztrájkkal tiltakoztak szer­dán a palesztinok a wa­shingtoni tárgyalások napi­rendjén szereplő átmeneti autonómia terve ellen. A Fatah párbeszédre hívta fel PFSZ-beli társszerveze­teit. ­A sztálinista önkény áldozatai ötven tömegsírra buk­kantak a Berlin melletti egykori koncentrációs tá­bor, Sachsenhausen köz­vetlen közelében. A csak­nem 13 000 ember nyugvó­helyéül szolgáló sírokat az 1945 és 1950 közötti időben ásták, amikor is Sachsen­hausen internáló táborként működött tovább, szovjet kezelésben — vált ismert­té szerdán. A .sírok egyenként hét méter hosszúak, három és fél méter szélesek, mélysé­gük öt méter. Szakvéle­mény szerint az áldozatok éhezés vagy hiánybetegsé­gek következtében hunylak el, de egyes esetekben erőszak alkalmazása sem kizárt. A sachsenhauseni kon­centrációs táborban 1936 és 1945 között körülbelül 200 000 embert tartottak fogva Európa minden ré­széből; a foglyok fele éle­tét vesztette. A háború után Sachsenhausen szov­jet kezelésbe került. 1950-ig a „7-es számú különleges táborba” becslések szerint 60 000 embert internáltak, sokakat a németországi sztálinista önkény áldoza­taként.

Next

/
Thumbnails
Contents