Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-19 / 222. szám
, Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok. ' (Máté íi. 2Ü > Templomszentelés Közel másfél évvel ezelőtt Kískunlacházán bensőséges ünnepség színhelye volt az akkori Lenin úti, ma már Kossuth Lajos utcai telek. Ekkor rakták le annak a római katolikus templomnak az alapkövét, amelyet a helyi lakosság és az önkormányzat összefogásával azóta felépítettek. Akkor Marosi Izidor — már nyugalomba vonult — megyés püspök celebrált a szertartáson a helyi polgármester és a főpásztor is a lakosság adakozását emelte ki beszédében. Holnap, vasárnap du. 3- kor ismét ünnepségre készülnek a lacházi katolikus közösség hívei, ekkor kerül sor a templomuk felszentelésére, amikor is Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök átadja a hívőknek. A sok kicsi forintból felépített templom tornyából a harangszó mesz- szehangzóan hirdeti majd a hitét gyakorló ember akaratát. A Művelődési Közlöny negyedik száma 210—214. oldalán sorolja a hitoktatás tankönyveit. Hat egyház: a római katolikus, a görög katolikus, a református, az evangélikus, az izraelita, a magyarországi babtista és a magyarországi unitárius egyház közli itt azoknak a munkáknak a sorát, amelyeket hittankönyvként használhatónak javasol. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyházi főosztálya a nagy tankönyvi támogatásból (ez a Visszatérnek a nővérek Jó Pásztor rend Négy évtizedes kényszerű szünet után Óbudán újjáalakul a Jó Pásztor nővérek szerzetesrend, amely éppen 100 éve telepedett le Magyarországon. A centenáriumot követően a tervek szerint a jövő év első hónapjaiban a rend ismét megkezdi munkáját egykori helyén, a Szőlő utcában. Ezt a Rómából idelátogatott Lliane Tau- vette nővér, a rend legfőbb elöljárója jelentette be. Elmondta: a Jó Pásztor nővérek szerzetesközösséget 1835-ben Pelletier Szent Mária Eufrázia alapította a franciaországi Angérs városában. Tevékenységük homlokterébe a veszélyben forgóba társadalom perifériájára szorult nők segítségét állították — elsősorban azzal, hogy megmutatják nekik: van kivezető út a lelki válságból. Megkeresik a kallódó, csavargó fiatalokat, segítik a gyermeket nevelő magányos nőket, családi tanácsadó szolgálatot tartanak, mentik az alköhol és a kábítószer áldozatait. Vállalják a betegek gondozását, ápolását is. „Tcbenncd bíztunk elejétől fogva’ Hálát zengett az ének JLégy bátor és erős, és kezdj hozzá, semmit ne félj és ne rettegj, mert tz Űr Isten, az én Istenem veled lészen, téged el nem hagy, tőled el sem, távozik, miglen elvégzed az Űr háza szolgálatának minden művét” (Krónika I. könyve, 28. rész, 20. vers) F.gy község hitéletében is lehet mélypont, melynek előidézője — többnyire — a lelkipásztori hozzá nem értés. Gyálon 1975-ben a református gyülekezet mindössze háromszáz lelket számolt. az imaház összterülete nem érte el a hetven négyzetmétert. Ekkor, kemény téli időben került ide Takaró Károly lelkipásztornak, az eklézsia negyvenezer forintos évi költségvetéséből ezerkétszáz forintot szavazott meg részére a presbitérium havi stallum- nak. A megbecsüléshez s/ererct társul Sziszifuszi munka kezdődött a szó szoros értelmében. Takaró tiszteletes úrnak akkor már két gyereke volt. akiket ennyi pénzből aligha lehetett nevelni. Éjszaka kijárt a ferencvárosi rámpához vagont kirakni. Nappal pedig kereste a megoldást, miként szoktassa vissza a híveket a templomba, miként kerüljön hozzájuk emberi közelségbe. Takaró Károly ma egyike azon keveseknek, akit felekezetitől és politikai hová- tartozástól függetlenül mindenki tisztel a községben. A tiszteletnek több formája létezik. Vannak, akik tudásukkal, példaadó magatartásukkal érdemlik ki a közmegbecsülést, ám ehhez nem társul szeretet. Az Ilyen emberek magányosak és boldogtalanok. Takaró Károlyt tisztelik, és emellett szeretik. Van benne D íirin ■ <yCiiMiP BHHBMBBHBBHHBBBBS&HQGQSEH valami szellemi áram, mely fluidomként kisugárzik belőle. ö szerényen habitusnak nevezi, s az isteni kegyelemnek tulajdonítja. Szerinte az sem az ő érdeme, hogy 1982-ig a gyülekezet kinőtte az imaházat. s hogy háromszázról ezer- hétszázra gyarapodott azon hívők száma, akik nemcsak szóval, hanem anyagilag is segítik az egyház megmaradását. — Nem vitatom, része van benne az embernek is. A pásztornak. De ha az Ür nem adna erőt. bizakodást. kitartást, ugyan mivel terelné a nyájat az akolba a jó pásztor? — érvel a nagytiszteletű úr. Az 1982-es év mérföldkő volt a gyáli eklézsia történetében. Egy vasárnapi Istentiszteleten, csupán véletlenül, Takaró Károly a Krónikáik könyvéből azt a versszakot választotta textusnak. amelyben Dávid templomépítésre buzdítja fiát, Salamont. Igényből fogant ötlet — Ez adta a kezdeti lökést és az eltökéltséget. Űj, méltó istenházát építeni Gyálon. olyat, ami szemet gyönyörködtető, de nem hivalkodó, amibe mind beférhessünk az Istent dicsérni. Az isteni kegyelem nemcsak sugallt, hanem kirendelt egy tehetséges építészt is a gyáli pap mellé. Jakab Zoltán, aki papírra álmodta a pesti Hiltont, hosszú hetek vajúdásával megszülte a gyáli templom terveit. Ennek költségei meghaladták az egymillió forintot, de Jakab Zoltán nem vette fel a honoráriumot. sőt mindvégig díjtalanul jelen volt, amíg a terveikből valóság lett, megépült a sátortetős, erdélyi stílusú, szerkezetében túlnyomórészt íaelemes új templom. Kerek hét évig épült, az alapkövet 1985. márciusában rakták le. s a betonalapot 1986-ban egyetlen nap alatt 106 ember öntötte ki önkéntes munkával. Ekkor és később is, az önszántukból Iparkodók közt nemcsak a reformátusok, de a katolikusok is ott voltak. Manapság nem ritka a tízmillió forintos magánház. A gyáli református templom húszmillióba került, s talán egyedül Takaró Károly tudja igazán, milyen nehezen és sok erszényből gyűlt össze ez a pénz — többnyire egyszerű hívek adományából. Még nem szól a harang A mész- és gyantaszagot még érezni a templomban, s kis fantáziával a fel- szentelési ünnepség hangulatát is fel lehet idézni. Harangzúgás nem volt, mert haranglábra, harangra már nem jutott. Fent a karzaton is még csak egy harmonium szerénykedik az orgona helyén, melynek ézüstsípjairól csupán álmodni mer a tem- lom kántora. Egyszer majd az is meglesz. Az orgona nem létkérdés, az orgona ráadás. A legszebb és legtökéletesebb hangszer az emberi hang — mondta Beethoven. Ez töltötte be a gyáli templomot, majd ezer ember énekelte bent és kint: Tebenned bíztunk elejétől fogva. A kilencvenkilencedik zsoltár veretes sorai a hálaadást zengték, hálát a templomért, a templom paoiáért, és azért az isteni kegyelemért, mely a nehéz időkben is megtartotta a hitet és az egyházakat Magvarországon. » Matula Gy. Oszkár költségvetésből az oktatás számára elkülönített pénz) kap egy összeget, amelyet szétoszt az egyházak között. Az egyházakhoz került pénzzel természetesen minden egyház maga gazdálkodik, határoz arról, hogy a rendelkezésére álló összegből és saját erőforrásaiból milyen könyveket jelentet meg. Döntenek a tananyagról, összeállítják azoknak a könyveknek a jegyzékét, amelyek hittankönyvként szerepelhetnek. E könyvek .beszerzéséről a hitoktatók adnak tájékoztatást a tanulóknak. Ha a hittanórákat az iskolában szervezik, akkor az iskolai hitoktató ad tájékoztatást, hogy hol szerezhető be a hittankönyv, ha az -oktatás az egyházaknál folyik, akkor ott. A hittankönyvekre nem alkalmazzák a minisztériumi jóváhagyási rendet. Az adott felekezetek, egyházak önállóan intézkednek, döntéseikbe senki sem avatkozik bele. A hittankönyvek beszerzése tehát nem az iskola dolga, hanem'a hitoktatóé, aki lehet egyházi vagy egyházak által megbízott világi személy. A terjesztés is az ő feladatuk, saját csatornáikon bonyolódik. Minden érdekelt szülő a hitoktatás szervezőitől kap tájékoztatást teendőiről. Az a taóintat, ami ebben a kérdésben jellemezte az egyházakat eddig, a megfelelő együttműködéshez is garancia. Évközi huszonötödik vasárnap A hűtlen intéző Gyermekkoromban általában az volt a szokás, hogy a lelkipásztorok felolvasták ugyan magyarul az evangéliumot (latin nyelvű szentmisék voltak!), de nem azt magyarázták, hanem egyháztörténeti, dogmatikai, erkölcstani sorozatokat tartottak. Ezért nagyon «okáig egyáltalán nem értettem jó néhány példabeszédet. Ilyen volt a tíz szűzről szóló példázat, a konkoly, és a mai is, a hűtlen intéző története. (Lk 16,1—13) Miről van szó? Mit dicsér Jézus? A csalást, azt a zavaros bűnténysorozatot, amelybe tudatosan keverednek bele az intéző (sáfár) és az úr adósai? Egyáltalán nem! A sáfár — reszketve az elbocsátástól —, azt gondolja, új „barátokat” szerez, akik majd gondoskodnak róla. Különös módon hajtja végre tervét: urának adósleveleit rendre meghamisítja, kisebb ösz- szeget tüntet fel azokon, így reméli, hogy lekötelezettjei révén biztosítva lesz további megélhetése. Any- nyira „jó” gondolat ez, hogy még a kárvallott úr Is megdicséri a gonosz sáfárt. Ez a történet. És benne Jézus nem a csalást magasztalja, hanem arról az irdatlan buzgóságról szól, amely áthatja az intézőt. Földi, evilági létéért, végső soron múlandó életéért küzd és harcol. Ha ilyen célért ennyire tud lelkesedni, ő, a világ fia, altkor mit tesznek a világosság fiai egy örök, elveszíthetet- len cél érdekében? Bizony, a világ fiai a maguk módján okosabbak a világosság fiainál — jegyzi meg Jézus. Ez a példabeszéd is rokonságot mutat a meghökkentő, felrázó beszédekkel, jelképes cselekedetekkel. A szokatlan történettel arra figyelmeztet Jézus, hogy mi mindent meg tudunk tenni rövid életű, esetleges, múlandó célokért! Teljes boldogságunkért, a lélek valódi békéjéért meg szinté semmit. Nem fanatizmust, de józan elszántságot és törekvést vár el tőlünk Mesterünk. Molnár Béla lelkész Pedagógusok Szakszervezete Egyházi tagozat Jelenleg a hazai nevelési-oktatási intézmények 2 százaléka van egyházi kezelésben. Az egyházak álEzer kopjafa Több mint kileneszáz kopjafa került elő a szentesi százéves református temető rendbehozatalánál. Az elhanyagolt, folyondárral benőtt sírokat Tajnai László temető- gondnok és munkatársa, Benkő Lajos (a képen) tisztították meg 18 hónap alatt. Szakértői vélemények szerint a szentesi régi temetőben az ország legjelentősebb kopjafagyűjteménye található tál visszaigényelt oktatási ingatlanok száma meghaladja a négyezret. Ha ez megvalósul, az intézmények több mint 40 százaléka lesz egyházi tulaj-, donban. A tanévváltás soriin újabb oktatási intézmények kerültek önkormányzati kezelésből az egyházhoz. Tehát, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére vonatkozó törvény végrehatjása intenzíven folyik. Ennek velejárója, hogy — akár újonnan szerveződnek a nevelőtestületek, akár átadják azokat —, pedagógusok ezrei lesznek állami alkalmazottakból egyházi intézmények munkavállalói. Ezért is kezdeményezte több egyházi tulajdonba visszakerült intézmény ne- vélőtestülete a Pedagógusok Szakszervezete Egyházi Tagozatának megalakítását, amelynek legfőbb feladatai — az egyházi kezelésben lévő nevelési-oktatási intézményekben dolgozók érdekeinek védelmében; — a közalkalmazotti jogviszonyból fakadó garanciák megszerzésében; — a szervezkedési és lelkiismereti szabadság vér delmében foglalhatók ösz- sze. A Pedagógusok Szak- szervezete Országos Irodája az Egyházi Tagozat működéséhez jogi, szakmai és anyagi segítséget nyújt. A közoktatás legnagyobb létszámú érdek-képviseleti szerveként, szakmai segítséget kívánunk adni a helyi munkaügyi kapcsolatok működő rendszerének kialakításához éppúgy, mint e terület érdekeinek országos szintű megjelenítéséhez és képvise'etéhez. Ezt ígéri a Pedagógusok Szakszervezete országos vezetősége Önállóan döntenek a felekezetek A hitoktatás tankönyvei
