Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-19 / 222. szám
MEGFIGYELŐK A SZAVAZÓKÖRÖKBEN Szőcs Géza a romániai választásokról A Romániában 1992. szeptember 27-én tartandó választásokról, és hangsúlyozottan a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok választási jogairól számolt be pénteken a sajtó képviselőinek Szőcs Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az író-politikus elmondta: sokat harcoltak azért a liberális választási törvényért, amely lehetővé teszi, hogy a külföldön tartózkodó román állampolgároknak is legyen lehetőségük a szavazásban való részvételre. Mint elmondta, a voksolásra két lehetőség kínálkozik. Az egyik, amikor az állampolgár külföldön, a tartózkodási helye szerinti kül- ..seieten szavaz — lehetőség nyílik akár arra is, hogy egy Svédországban élő román állampolgár Budapesten szavazhasson — vagy a szavazás napjára hazatérhet Romániába. Hozzáfűzte: a külföldön leadott szavazatokat Bukavest választó- kerületének eredményéhez számítják hozzá, így mód vau arra, hogy az RMDSZ jelöltje az ország fővárosában is eséllyel induljon. Magyarország területén ct helyen — Budapesten a nagykövetségen és az Izsó utca 5. szóm alatt, illetve Debrecenben, Gyulán és Jrjí>•. V V Az 11MDSZ elnöke a szövetség jelöltjével a sajtótájékoztatón Pécsett — hoznak létre sza- vazókörökeh Az KMDSZ- nek szüksége van minél több támogatóra — mondotta Szőcs Géza, ezért kérte a Magyarországon tartózkodókat: éljenek jogukkal. Visszaéléstől nem kell tartani — vélekedett a politikus —, a törvény liberális, nemzetközi és hazai megfigyelek is biztosítják a választások tisztaságát. Ez a külföldön élők számára azt jelenti, hogy a szavazókörökben útlevelüket lepecsételik. A sajtótájékoztatón bemutatták az RMDSZ bukaresti jelöltjét, Nicolescu Antalt. Mint elmondta, édesapja román, ő magyarnak vallja magát, ezért vállalta a legnagyobb romániai ellenzéki párt, az RMDSZ jelölését. A sajlótáiékoztatót szervező Nemzetközi Transsylvania Alapítvány főtitkára, Abrahám Dezső végül felhívta a figyelmet arra: a választás napján 8-tól 24 óráig folyamatos kapcsolatot tartanak Romániával, illetve a világ nagyvárosaival, és hiteles adatokat szolgáltatnak a beérkező eredményekről. TIZENKETTEDIK NAPJA TARTÓ ÉHSÉGSZTRÁJK A köztársasági elnökre is vonatkozik a törvény (Folytatás az 1. oldalról.) den a helyére kerüljön — törvényes keretek között, nem anarchisztikusán. Ez hosszú menetelés lesz, amelyben megengedhetetlen a játékszabályok felrúgása. Az az eredmény, hogy ez beszédtéma lett. Igen sokan érzékelték, hogy fontos az ügy. Ma Budapesten ezért a célért lesz nagy tüntetés. Mindenképpen szeretnénk ott lenni. — Fldöntötte-e már, mikor hagyja abba az éhségsztrájkot? — Győri Béla barátommal naponta megbeszéljük a kérdést és őrlődünk. Mivel elég régen tart ez az éhségsztrájk — az .orvosi leletek ismeretében — rövid programot határozunk meg magunknak. Délelőtt megbeszéljük, hogy ezen a napon és másnap folytatjuk-e még. Győri Béla, a Vasárnapi újság egykori felelős szerkesztője — szintén néhány napja Réti Miklós otthonában — éhségsztrájkol. — Az erköcsi tisztesség hozta Réti Miklós házába, hogy együtt folytassák a tiltakozást? — Természetesen — felelte Győri Béla.-— Én rögtön az elején értesültem a főorvos úr demonstrációjáról. S ez engem mélyen gondolkodóba ejtett. Az utolsó lökést az adta, hogy nyilatkozott Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke. Any- nyit mondott, hogy ő csak sajnálni tudja az öngyilkosjelölteket. Ez a mérhetetlen cinizmus felháborított, és arra késztetett, hogy azonnal csatlakozzam Réti Miklós főorvos úr erkölcsi és politikai küzdelméhez. Annál is inkább, mert célkitűzéseivel • — minden mondatában és hangsúlyában — egyetértek. — A nehéz napokat egymást bátorítva könnyebb végigküzdeni? — Egy-egy hetet külön tiltakoztunk, ö Cegléden volt a családjával, én Budapesten. Telefonon tartottuk a kontaktust, többször beszéltünk. Az elmúlt hét végén, megint egy enyhén szólva cinikus kijelentés miatt — amit a köztársasági elnök úr tett az éhségBALATONI VÍKENDEN AZ MDF PARLAMENTI FRAKCIÓJA — Nem a politikai események által kikényszerí- tett, ad hoc frakcióülést tartunk, hanem a már korábban meghatározott program szerint kerül sor egy témakör átfogó elemzésére — jelentette ki Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának yezetője pénteken Balatonkenesén a háromnapos eszmecsere megnyitója előtt. Az MTI munkatársának kérdésére elmondta azt is, hogy a zárt ajtók mögött elsősorban a gazdasági és szociális kérdések kerülnek napirendre. Antall Józééf miniszter- elnök és a miniszterek, államtitkárok részvételével vitatják meg a rendszer- változás és a gazdasági helyzet javítása, a szociális feszültségek csökkentése érdekében szükséges következő, legfontosabb lépéseket. Ez volt a témája a nyári frakcióülésnek is, amikor a gazdasági élénkülés támogatására született állásfoglalás. A mostani ülésen természetesen a költségvetés kap különös hangsúlyt, tekintettel az erre vonatkozó közelgő törvényhozásra. Mindemellett szó lesz a Csurka-dolgozattal összefüggő politikai vitáról, amely ma a sajtón keresztül folyik, és az MDF ismert személyiségei is részt veitek benne, s az egyes frakciótagok egymástól jelentősen eltérő nézeteket fogalmaztak meg. E vonatkozásban — Kónya Imre szerint — feltétlenül szükség van a frakción belül is a mindenre kiterjedő vitára, természetesen Csurka és Debreczeni részvételével , Arra vonatkozóan, hogy a kormány kétéves munkájáról elhangzott beszámolót követő észrevételek és oí- rálatok nem vetették-e fel a frakció munkamódszereinek módosítását, változtatását, Kónya Imre kijelentette: a munkamódszerünket, a belső működést folyamatosan igyekszünk tökéletesíteni. Kónya Imre úgy látja, hogy nagyon jó vita volt, ami a beszámolóról kialakult, a kormány- koalíció tagjai is meggyőzően fejtették ki álláspontjukat, és szembesítették a közvéleményt a való helyzettel, a nehéz örökséggel és azzal, hogy egyszerre kell a rendszert átalakítani és a működőképességet megtartani. A háromnapos zárt ülésről az újságírókat vasárnap tájékoztatják. szabálytalan körülmények között történt. Ezen túlmenően a parancsnok a büntetés-végrehajtás belső eljárási szabályait súlyosan megsértve engedett eltávozásra elítélteket Zemplényi Györggyel. A vizsgálat 60 ezer forint tekintetében pénzügyi visszaélést is feltárt. Mindezek alapján az Igazságügyi Minisztérium a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalánál feljelentést tett Vörös Ferenc ezredes, az intézet parancsnoka ellen hivatali visszaélés és sikkasztás bűntettének gyanúja miatt. A parancsnokot ezzel egyidejűleg állásából felfüggesztette. és fegyelmi eljárást indított ellene.” sztrájkkal kapcsolatosan —- úgy határoztam, hogy csatlakozom Réti Miklóshoz. Azért itt, mert ha mi ketten egymásnak vetjük a hátunkat ebben az erkölcsi vállalkozásban. közösen könnyebben bírjuk. Másrészt igen fontosnak tartottam, hogy megszólalt nemcsak Budapest, a vidék is. Utóbbinak igenis meg kell szólalni. — Igazságtalannak érezte — mint jó néhányon —, hogy eltávolították a Rádióból. Vajon azért önön csattant az ostor, mert az „eretnek" gondolatok szellemi atyját — aki nem az intézmény munkatársa — nem, lehetett megbüntetni? — Az igazságot mondja ki, ha arra gondol, hogy Csurka Istvánról van szó. Őt a Rádióból csak úgy lehetett eltávolítani, hogyha engem elküldenek. A vezetőim két éven keresztül megpróbáltak édesgetéssel, ígérettel, fenyegetéssel rávenni, hogy Csurlta Istvánt hallgattassam el. Ha őt elnémítják, akkor holnap, majd holnapután mással teszik ugyanezt. Ebben nem akartam semmilyen szerepet .vállalni. Annyira azért nem becses az irhám, hogy a nemzetvesztő akcióban részt vegyek. Önök szerint értelmiségi? A színházi szakember előbb azt ajánlotta; az író-politikust idegösz- szeomlásba kell kergetni. Tette ezt azért, mert Csurka István saját kiadású lapjában publikálta saját gondolatait. A színházi szakember, Herényi Imre c publikációra föl ragadtatta magát az imént említett kijelentésre. Igen ám, de csütörtökön meg azt mondta Herényi az Össztűzben, hogy a magyar értelmiség mintegy blokkot alkot Csurka-iigyben Csurkával szemben. Önök szerint egy értelmiségi tömörülés zászlajára tűzheti a Kercnyi-i jelszót: kergessük idegösszeomlásba? Azt hiszem, nem! Nemhogy az idegösszeomlást, de még a kergeiést sem! Aki értelmiségi, ne üldözzön másképpen gondolkodót betegségbe, de még csak le a képernyőről se, mert hisz azt is mondta: nem szabad Csurkát szerepeltetni, például Össztűzbe hívni. Ám nem csodálkozom ma már Herényin, hiszen margi- nalizálni kívánja, igaz, „ha lehet, demokratikus eszközökkel” a Csurka- híveket is. S ha nincs demokratikus módszer, kedves Herényi, akkor a falhoz kell őket állítani? No, az ilyenfajta betegségbe, börtönbe, internálótáborba kergető szabadclvűségből nem kérek! S ma még reménykedem; a színház- igazgató úr még nem rendelt meg új darabot ezzel a címmel: „Csur- kisták agyagba döngölé- se.” (Vödrös) 3 suth térre, a Televízió és a Rádió épülete elé tervezett tüntetéssel kapcsolatban a Tisztelt Házon belül született-e valamilyen határozat, vagy állásfoglalás. Szabad György a válaszadás lehetőségét átadta Soós Tibornak, az ország- gyűlési iroda vezetőjének, aki elmondottá, hogy az épület biztonságát a Köz- társasági őrezred szavatolja, míg a Kossuth tér rendjéért a rendőrség felelős. Továbbra is érvényben van az az állásfoglalás, hogy az épületnek egyetlen négyzetcentimétere sem használható tüntetésre, a tömegnek legalább tíz méterre kell elhelyezkednie az Országháztól. * H. Z. csolatot, elsősorban. fiatalkorú elítéltek támogatása céljából. A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézettel fennálló kapcsolata szabályos keretek között zajlott. Ezzel ellentétben a Fiatalkorúak Börtönében és Fogházában (a tököli büntetésvégrehajtási intézetben) kifejtett tevékenysége során számos jogszabálysértés történt. Az intézet parancsnokának utasítása alapján Zemplényi Györgynek az intézet területére való belépése rendszeresen Az Igazságügyi Minisztérium a következő közlemény közzétételére kérte az MTÍ-t pénteken. „Az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörében eljárva a Zemplényi- ügy néven ismeretessé vált eseményekkel összefüggésben tényfeltáró vizsgálatot folytatott Zemplénéi György és két büntetés-végrehajtási intézet kapcsolatáról. A vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy Zemplényi György két büntetés-végrehajtási intézettel tartott fenn kapFELFÜGGESZTETTÉK HIVATALÁBÓL A TÖKÖLI BV PARANCSNOKOT javaslatot részletesen megvitatják, és ezzel kapcsolatosan határozatot hoznak. Üjra megnyitják az általános vitát a távközlési törvényről, melyről előreláthatóan harminc képviselő nyilvánít majd véleményt. Folytatják az általános vitát — de feltehetően nem hoznak határozatot — az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosáról (ombudsman) szóló törvényjavaslatról. Ugyancsak folytatódik a vita az agrárpiaci rendtartásról, valamint az emberi jogokról és az alapvető szabadságokról szóló egyezmény megerősítéséről. Ez utóbbi napirendet valószínűen határozathozatal követi. Csütörtök estig a képviselők összesen hét interpellációt jelentettek be. Szabad György sajtótá-' jékoztatóján szó esett arról is, hogy a szeptember 28—29-i ülésnapokon megkezdik az általános vitát a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat fölött, és feltehetően határozatot hoznak a ta- valvi állami költségvetés végrehajtásáról. A lehetőség szerint ugyancsak* határozatot hoznak a jövő évi költségvetés irányszámairól, főbb kérdéseiről. Kérdésre válaszolva Szabad . György elmondotta, hogy nem született még döntés abban, hová üljenek azok a kisgazda képviselők, akik nem tagjai a harminchetes frakciónak. ★ Az újságírók megkérdezték az Országgyűlés elnökét, hogy a holnapi, a KosMeglehetősen zsúfolt az Országgyűlés szeptember 21—22-i ülésének napirendje. Kupa Mihály pénzügy- miniszter három megtárgyalandó napirendi pont előadója lesz, szól majd a jövő évi állami költségvetés irányszámairól, a költségvetés-politika főbb alakító tényezőiről, az illeték- törvény módosításáról és az 1991. évi állami költségvetés végrehajtásáról. Még mielőtt a tervezettek megtárgyalására rátérhetnének, a Tisztelt Házat az elnök elöntésre kéri fel abban az ügyben, hogy sürgősen foglalkozzanak-e a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvényjavaslattal, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I-II. törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről adjanak-e ki állásfoglalást az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére, illetve napirendre tűzzék-e Palotás János önálló indítványát a munkaügyi miniszter hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról. , Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki frakciók kérték az eredeti programban csak feltételesen szereplő, a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat vitájának folytatását, így azt napirendre tűzik. A törvényjavaslathoz harminckét képviselő és egy parlamenti bizottság harmincnégy módosító indítványt nyújtott be. A társadalombiztosítási alap múlt év.i költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényMunkában a Tisztelt Ház Erőpróba előtt a költségvetés és a médiatörvény Tíz méteren belül tüntetni tilos
