Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám

A dolgozói résztulajdonra építenek Az üzlet nemcsak stratégia A Pemü privatizációjában a közeljövőben dönt az Ál­lami Vagyonügynökség. Ez már csak azért is lényeges mozzanat lenne a vállalat számára, mert így legalább pont kerülne a régóta hú­zódó átalakulási folyamatra. Ennek első elemeként — a holland kormány anyagi támogatásával — a holland Peter Felix cég a Buda­pesti Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetemen működő Eeonofnix Kft.-vel karöltve átvilágította a jelenleg négy Pest megyei .telephely­ivel gazdálkodó Pemüt. A cég pénzügyi stabilitására helyezték a legfontosabb hangsúlyt: pontosabban ar­ra, hogy a magas hitelállo­mányt a Pemü jelenlegi va­gyonértékének a felére csökkentsék. A veszteséges üzletágakat (flakonfúvás, granulátumkészítés) meg­szüntették, a 2400 fős lét­számot rövid idő alatt 1300- ra csökkentették. A válság­kezelésre gyáron belül ér- dekegyeztriő fórumot hoz­tak létre a munkástanács, a szakszervezet, valamint a szervezetlen dolgozók kép­viselőiből. Az egyeztetést egy magyar tanácsadó tár­saság koordinálta a válla­lat vezetőivel, nevezetesen a Budapest Investment. A végkielégítés, illetve a kor­kedvezményes nyugdíjazás 157 ember problémáját ol­dotta meg. Szóba került, hogy akiktől most megválik a cég, valamilyen később létesítendő vállalkozásba ismét bevonná őket. A vál­lalat vezetőinek ezzel az operációval az volt a köz­vetlen céljuk, hogy semmi­képpen se lépjék túl azt a bérköltséget, amelyet eddig 2400 embernek kifizettek. Így viszont béremelést haj­tottak végre, illetve az adósságuk nagyobb részét is törleszteni tudták. A solymári nagyvállalat­nak ezzel még nem hárul­Százhalombatta rész az egészben Listások lettek a fajtanemesítők A nyáron megszavazott privatizációs törvénycso­mag szabályozta, milyen vagyonrészek maradnak ideiglenesen és tartósan ál­lami tulajdonban. Az ideig­lenes vagyonrészeket to­vábbra is az Állami Va­gyonügynökség értékesíti. A tartósan állami tulajdon­ban maradó vállalatok az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársasághoz kerülnek, ez képezi az AV Rt. induló vagyoni körét. Az állam biztosítani kí­vánja a tulajdonosi elsőbb­ségét az energiahordozó, a beszerző, a feldolgozó és az átalakító vertikumok nagy társaságaiban. A kormány 126/1992. rendelete szerint — első­sorban márkavédelmi okokból — a Pestvidéki Gép­gyár felkerült erre a listá­ra. A mezőgazdasági szektor­ból elsősorban azokat az állami gazdaságokat jelöl­ték, amelyek fajtanemesí­téssel, vetőmagtermeléssel foglalkoznak. A Herceghal­mi és a Ceglédi Állami Gaz­daság, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Kutató- intézete, a Pilisi Parkerdő- gazdaság, valamint az Ipolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság az állam tulajdonát képezi. Az átalakuló gazdaság nagyfokú rugalmasságot igényel az energetikai ipar­tól. A gazdasági szuvereni­tás megőrzéséért a szak­tárca sürgeti, hogy minden energiahordozónál miha­marabb teremtődjenek meg az energiabehozatal tech­nikai feltételei. Ez annál inkább szükséges, mert a volt szovjet piacra, az utódállamokkal még ér­vényben levő szállítási szerződések teljesítésére egyre kevésbé lehet számí­tani. A MÓL Részvénytársa­ságban 50+1 százalékos szavazattal az állam több­ségi tulajdoni hányaddal bír. A társaság feldolgozási és kereskedelmi vezérigaz­gató-helyettese, Sebestyén Béla a. százhalombattai kő­olaj-finomítóval kapcsolat­ban kifejtette: ma még nincsenek konkrét elkép­zelések, milyen tulajdoni hányadot vásárolhatnak meg a dolgozók. A dunai kőolajfinomító a MÓL Rt. része; nem kiszakítható, a társaság egészéből kaphat­nak részesedést a részvé­nyeket vásárolni akarók. I. M. Érvényben: 1992. szeptember 17. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 138,74 141,54 Ausztrál dollár 57,70 58,94 Belga frank (100) 254,33 258,99 í)án korona 13,56 13,83 Finn márka . 16,63 17,03 Francia frank 15,38 15,66 Görög drachma (100) 41,91 42,75 Holland forint 46,48 47,34 ír font 139,31 141,91 Japán jen (100) 63,44 64,64 Kanadai dollár 64,84 66,24 Kuvaiti dinár 263,75 269,25 Német márka 52.37 53,33 Norvég korona 12,98 13,22 Olasz líra (1000) 63.32 64,60 Osztrák schilling (100) 744,96 758,56 Portugál escudo (100) 59,97 61,07 Spanyol peseta (100) 75.38 76,90 Svájci frank 60,03 61,11 Svéd korona 14,27 14,53 USA-dollár 79,17 80,73 ECU (Közös Piac) 101,76 103,73 tak el teljesen a problémái. Továbbra is meg kell olda­niuk, hogy az 1989-ben fel­vett világbanki hitelt vissza tudják fizetni. Az akkori 8 millió dolláros kölcsönt tíz évre kapták, ebből a műanyaggyártáshoz szüksé­ges korszerű gépparkot vá­sároltak. Rövid lejáratú hi­telekre is szükségük volt, ezt a Budapest Banktól kapták. Ebből tudták fi­nanszírozni az exportszállí­tásokat, illetve részben az adósságaikat törleszteni. Sarlós Berr.át vezérigaz­gatótól tudjuk: a piacpoli­tikájukban korábban a te­rületi elv érvényesült. Ja­nuár 1-jétől (az átvilágítás­ban segédkező cégek javas­latára) létrehoztak kilenc üzleti egységet, amelyet an­gol rövidítéssel SBU-nak jelölnek. A Strategies Busi­ness Unit (stratégiai üzleti egység) az innovációs lánc valamennyi elemét meg­vizsgálja, s ahol kell, köz­vetlenül is beavatkozik a gazdálkodás ésszerűvé té­tele érdekében. Üj üzlet lesz az eszter­gomi Suzuki-gyártáshoz szállítandó termékek sora. Már alá is írták az általá­nos együttműködési keret- szerződést. Tavaly 4,2 milliárd forint termelési értéket állítottak elő a Pemü ceglédi, soly­mári, zsámbéki és pesti gyáraiban. A vállalatnál nagy re­ményt fűznek a közelmúlt­ban elfogadott Munkavál­lalói Résztulajdonosi Prog­ramhoz. Privatizációs stra­tégiájukat erre építik, ter­mészetesen előbb az átala­kulást is szeretnék végre­hajtani. Ugyanis hiába a kormányzat által maximá­lisan támogatott MRP- program, ennek az a felté­tele, hogy előbb társaság­ként működjenek. Nyolc­vanszázalékos MRP-t sze­retnének, a jelenlegi össz- létszám kétharmada már aláírta a szándéknyilatko­zatot a csatlakozásra. Ilonka Márta Új tőzsdeigazgató A Budapesti Értéktőzsde új ügyvezető igazgatója — a tőzsdetanács döntése értelmében — a 29 éves Lotfi Farbod lett. Az iráni származású pénzügyi szakember Magyarországon végezte az egyetemi tanulmányait, és 1991 óta főosztályvezetőként dolgozott a tőzsdén Északra húzódó mediterrán klíma Az aszályos nyár, a nagy szárazság számos kalá­szost, kertészeti növényt, gyümölcsöt igencsak meg­viselt. Ugyanakkor bebi­zonyosodott, hogy a már- már elfeledett cirok kitű­nően bírja a csapadéksze­gény időszakokat is, mi több, ragyogóan fejlődik. Agrár szakemberek és me­teorológusok szerint fel le­het készülni arra, hogy a mediterrán klíma egyre inkább északra húzódik, ami lehetővé teszi a már említett cirok és a szudáni fű termesztését Európa északi részein is. Dr. Tunyogi András, az FM megyei földművelés- ügyi hivatalának vezetője a témával kapcsolatban el­mondotta, hogy a történel­mi feljegyzések szerint már voltak a Földnek olyan időszakai, amikor a medi­terráneum észak felé ha­ladt, s ez a mezőgazdaság számára olyan növények termesztését tette lehetővé, amelyet megelőzően csak délen vetettek. Pest megyében arra is volt már példa, hogy együtt vetették a oirokot a kukoricával. Még pontosab­ban, egy sor cirok, egy sor tengeri volt a sorrend. Jelenleg nem haladja meg az ezer hektárt a ci­rokkal vetett földterület a megyében. A jövőben azon­ban a vetésterület növeke­dése várható. A „dühöngő szárazság” a burgonyát sem viselte meg. A hektáronkénti 160-180 mázsás hozamok minden­nél beszédesebbek. Minő­ségre, küllemre egyaránt igen értékesnek tekinthető az idei termés. Gy.L. Nem pénz, üzleti érték Expo-prog ram­pályázat A Világkiállítási Társadal­mi Tanács (VTT) rövide­sen megjelenteti az 1996- os Expo elő-, utó- és ki­egészítő rendezvényeire vo­natkozó pályázati felhí­vást. Mint elhangzott: a VTT pályázatára 1992. október 15-től november 16-ig le­het jelentkezni. A bizott­ság az első fordulóban csak a megvalósítandó öt­letet minősíti, a konkrét üzleti terveket egy későb­bi időpontban bírálják el. A pályázati bizottságnak anyagi forrása nincsen, így állami pénzt nem oszto­gathat, A résztvevők ígf mindössze az Expo-emblé- ma használatát, valamint a világkiállítási információn rendszerben — például programfüzetekben — va­ló szereplést nyerhetik el, aminek azonban üzleti ér­téke is van. A pályázati kiírást eljuttatják az or­szág valamennyi önkor­mányzatához és vállalkozói szervezetéhez. Kialakulóban van egy úgynevezett Expo-kontakt- hálózat is, melynek lénye­ge: a térségi önkormányza­tok, vállalkozói szövetsé­gek, egyesületek fogjanak össze és karolják fel a jó ötleteket, készítsenek kö­zös terveket, a megvalósí­tásra pedig keressenek szponzorokat. A rendezvé­nyekhez — melyek többsé­gükben vidéki helyszínhez fognak kötődni — ugyani* a költségvetés nem bizto­sít támogatást. Pályázatok­ban várhatóan nem les* hiány, hiszen már jelenleg is több száz ötletről tud­nak a VTT szakemberei. Ha nyár vége, akkor ki­állítás. A mindjobban te­ret hódító kiskertmozga- lom augusztus végén, szeptember elején szokta bemutatni az egész évi fá­radozás legszebb terméseit. A Gyáli Kertbarátok Köre az elmúlt napokban tartot­ta az évi virág- és zöldség­seregszemléjét, bár koránt sem olyan gazdag kínálat­tal, mint a korábbi évek­ben. Az agglomerációs nagyközség különösen megszenvedte az idei szá­razságot, melyet a többnyi­re nyugdíjas, kispénzű ta­gok nem tudtak kellőkép­pen ellensúlyozni locsolás­sal. Azért nem, mert a vár­ható termés ellenértéke nem állt volna arányban a tetemes vízdíjszámlával. Mindez a kiállítás anyagán abból is érződött, hogy a ritka szobanövények voltak túlsúlyban. GyerekSejnyi karalábé Kirukkoltak a kiskertesek A zöldségfélék kategóriá­jában Ambrus Miklós, a kör elnöke fölényes győ­zelmet aratott, 250 gram­mos burgonyáival. Hason­lóan nagyok és szépek vol­tak a répái, petrezselyem­gyökerei és zellergumói. Egy répát és egy gyökeret lemértünk, a kettő 900 gramm volt. — Van-e valami titka a sikeritek? — kérdem az el­nöktől. Valaki — nyilván bejáratos a csodakertészhez — elárulja a titkot. Olyan talajban termel­te, amely húsz évig állt parlagon. Fák voltak azon a helyen, az árnyékukban még a fű sem igen nőtt ki. A fákat kivágta, a pihent föld meghálálta a törődést. Soós Antal 3,5-4 kilós ka­ralábéi is ámulatba ejtet­ték a látogatókat, akkorák, mint egy gyermekfej. Emel­lett a dísznövényei is szé­pek, a jukkák, legyezőpál­mák és clorofitumok mellé már az első órákban oda­került a kis tábla: eladva. Csinos Sándorné muskátli­jai és begóniái úgyszintén elismerést arattak. Formabontásként hímzé­seket és horgolt kézimun­kákat is kiállítottak a kör hölgy tagjai, sőt Lakatos József né kosárfonóként mutatkozott be. Saját for­matervezett virágcseréptar- tói praktikusak, lakásban, erkélyen, teraszon egyaránt használhatóik. A leg­szebb hímzéseket viszont Lőrincz Józsefnétól láthat­tuk. A kertbarátok körének zöme nyugdíjas, akik a kerttel való törődést nem csupán nyugdíj-kiegészítés­nek tekintik. Egyfajta ön- tevékenység ez náluk, mely egyeseknél könnyít az egyedülléten, mások attól a gondolattól boldogok már előre, hogy milyen jól mu­tat majd egy virágcsokor a lányuk szobájában, vagy milyen jóízűen eszi a kis- unoka a nagyszemű, na­gyika által termesztett Csabagyöngyét. Néhányan olyan növény­fajtákat is nevelnek, ami­ket a kiállításon nem lát­hattunk. Díszcserjét, facse­metéket iskoláznak. Ezek kerülnek ki Gyál utcáira, köztereire, melyek fásítását, szépítését a kör vállalta magára. Ezért időnként ki­utal' némi forintokat a pol­gármesteri hivatal egy-egy kirándulásra. (—matula—)

Next

/
Thumbnails
Contents