Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

Kulturális központ nyílik Budapesten és Bukarestben Készen állunk a tárgyalásra A magyar kormány ké­szen áll arra, hogy akár Budapesten, akár Prágá­ban haladéktalanul tár­gyalásokat kezdjen a cseh és szlovák szövetségi kor­mány képviselőivel a bősi erőművel kapcsolatos szak­mai bizottságok felállttá-, sáról. Ezt a javaslatot tar­talmazza az a levél, ame­lyet Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter intézett Csehszlovákia szövetségi külügyminiszteréhez. A dokumentumot Herman János külügyi szóvivő is­mertette szokásos keddi sajtókonferenciáján. A magyar diplomácia irányítója levélben emlé­keztetett arra. hogv Meciar szlovák miniszterelnök bu­dapesti látogatása alkal­mával az a közös álláspont alakult ki, hogy szakmai bizottságok létrehozását kezdeményezik a Hágai Nemzetközi Bíróság előtti közös fellépés ügyében, il­letve a vízlépcső ökológiai vonzatainak elemzésére. Ez utóbbi testület munkájába bekapcsolódnának az Euró­pai Közösség szakértői is. A bejelentések sorában elhangzott, hogy Antall Jó­zsef miniszterelnök meg­hívására szeptember 23-án hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezik Han­na Suchocka, a lengyel mi­niszterelnök asszony. Október 1-jén megnyitja kapuit Bukarestben a Ma­gyar Kulturális Központ. Ebből az alkalomból a ro­mán fővárosba látogat Andrásfalvy Bertalan kul­tuszminiszter. Október 8-án pedig Budapesten nyílik meg a Román Kul­turális Központ. A közelgő romániai álta­lános választások kapcsán a szóvivő beszámolt arról, hogy a román fél szóbeli jegyzékben kérte Budapest hozzájárulását szavazó­körzetek kialakításához Magyarországon. A Ma­gyar Külügyminisztérium egyetértett azzal, hogy sza­vazókörzetekét állítsanak fel Budapesten, Békéscsa­bán, Nyíregyházán, Pé­csett, sőt javasolta, hogy Debrecenben és Gyulán is voksolhassanak a Magyar- országon tartózkodó román állampolgárok. Jeszenszky Géza külügy­Cöncz Árpád Szlovéniában Példaértékű kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról.) kéréssel fordult a. magyar államfőhöz, hogy az anya­ország segítsen ellátni a kisebbség könyvtárait szép magyar könyvekkel, hogy a gyerekek megtanulhassák és ápolhassák anyanyelvű­ket. A szlovéniai magyarok — Pozsanec Mária elmon­dása szerint — fontosnak tartanák azt is, hogy fej­lődjenek a gazdasági kap­csolatok, ezért kérték Göncz Árpádot és a talál­kozón részt vevő Milan Ku- cant: segítsenek, hogy élénkülhessen a kereske­delem, hogy a régióban vegyes vállalatok alakul­hassanak és munkahelyek teremtődhessenek. A térség gazdasági fellendülését se­gíti majd, ha elkészül a Trieszt és Budapest között tervezett autópálya, és megéoül Hosszúfalu és Lendva között a vasútvo­nal. Gönc László, a Magvar Érdekközösség titkára, úgy vélekedett, hogy a magyar ■—szlovén kapcsolatok ~ a nemzetiségi kérdés tekin­tetében példaértékűek le­hetnek. A magyar köztársasági elnök válaszában kifejtet­te: a modern kor megne­hezíti az identitás megőr­zését, az azonosságtudat megtartásában a legfonto­sabb szerep az iskolának jut — mondta az államfő, majd hangsúlyozta: a ki­sebbségek megmaradásá­nak záloga a két ország polgárai közötti eleven, személyes kapcsolat, a ha­tárok átjárhatósága — sőt: lebontása. Ha a határok kinyílnak, a gazdaság is fellendül. Göncz Árpád a szlovéniai magyarokat és a magyarországi szlovéne­ket kétnyelvűnek született­nek nevezte, akik óriási szolgálatot tehetnek a két ország kapcsolatainak ápo­lásában. Göncz Árpád az esti órákban szálláshelyén, a Brdo-várban találkozott Janez Drnovsekkel, a Szlo­vén Köztársaság miniszter- elnökével, majd Ciril 7Ao- bec. a Szlovén Köztársaság elnökségének tagja — ne­ves műfordító — adott va­csorát a magyar köztársa­sági elnök és felesége tisz­teletére. In tézményren dszerrel Minőség, versenyképesség (Folytatás az I. oldalról.) rium helyettes államtitká­ra előadásában kedden, amelyet a minőségi héten tartott. Elmondta: az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­riumban jelenleg mintegy 250 direktíva előkészítése folyik, ezek közül sürge­tően aktuális a termékfe­lelősség, fogyasztóvédelem, a szabványosítás és a mű­szaki szabályozás. Az IKM arra törekszik, hogy a megfelelő minősé­gi intézményrendszert ki­alakítsa, meghatározza azt a működési rendszert, amely állami, szakmai és társadalmi szervezetek be­vonásával megoldja a mi­nőség ellenőrzését. A minőség megkövetelé­se feltételezi a folyamatos információcserét. A helyet­tes államtitkár elmondta: az IKM-ben előkészület alatt van egy minőségügyi információs központ kiala­kítása. miniszter szeptember 20-án New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-köz- gyűiés 47. ülésszakán. A szóvivő kitért arra is: a Nyugat-Európai Unió (WEU) és a NATO a kö­zelmúltban egyaránt kész­ségét fejezte ki, hogy tevé­keny támogatást nyújtson az ENSZ számára a Bosz­nia-Hercegovinában talál­ható nehézfegyverek ellen­őrzéséhez, illetve a segély­szállító konvojok védelmé­hez. Magyarország üdvözli a NATO és a WEU hatá­rozatait, és a Biztonsági Tanács tagjaként is aktí­van támogatja, hogy az ENSZ terjessze ki tevé­kenységét az említett terü­letekre. A magyar külügyminisz­ter levelet intézett John Major brit miniszterelnök­höz és Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárhoz. A dokumentu­mok leszögezik, hogy Ma­gyarország különösen nagy jelentőséget tulajdonít a genfi J ugoszlávia-konfe­renciának. Budapest állás­pontja szerint kiemelt fi­gyelmet érdemel a kisebb­ségek helyzetének rende­zése. Emellett Magyaror­szág szorgalmazza, hogy a szerb csapatok nehézfegy­verzetét vonják' ENSZ-el- lenőrzés alá, és tiltsák be a katonai repüléseket Bosznia felett. A nemzet­közi jelenlét elengedhetet­len az egykori Jugoszláviá­nak azokon a részein, ahol tartani lehet az etnikai el­lentétek eszkalációjától. Az ENSZ erőinek növelésére, tevékenységi körük kiszé­lesítésére van szükség. A magyar kormány állás­pontja szerint megoldandó feladat az egykori Jugo­szlávia területén levő had­erők és fegyverzetek kor­látozása, illetve csökken­tése. A jugoszláv utódálla­mok mellett célszerű a ré­gió egyéb országainak be­vonása is az ezzel kapcso­latos szerződés kidolgozá­sába. Pró és kontra a kétkulcsos áfáról Az egészségügy reformjához nem elég a költségvetési kiadások csökkentése Az Országgyűlés kedd délelőtti ülésén Varga Zol­tán (MDF) napirend előtti felszólalásában a szövetke­zeti és a kárpótlási törvé­nyek végrehajtása során jelentkező szélsőséges ma­gatartásokra és álláspon­tokra hívta fel képviselő- társai figyelmét. Török Ferenc (SZDSZ) azért kért szót, mert egy évvel ezelőtti interpelláció­jának megtárgyalására az alkotmányügyi bizottság már nyolc hónap óta nem tud sort keríteni. A kép­viselő a miniszterelnökhöz intézett interpellációjában elsősorban arra kívánt vá­laszt kapni: kit terhel a fe­lelősség azért, hogy a kor­mány nem nyújtotta be a törvényi előírásoknak meg­felelő határidőre a helyiség- és lakásgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot. Török Ferenc annak idején meg­kérdezte azt is, hogy Antall József mit kíván tenni a felelősökkel szemben, il­letve annak érdekében, hogy az ilyen esetek elke­rülhetők legyenek. Remé­nyét fejezte ki, hogy inter­pellációjának ügyében An­tall József intézkedni fog azokkal szemben, akik a miniszterelnököt ilyen hely­zetbe hozzák, és lejáratják tekintélyét az Országgyűlés előtt A képviselő végezetül felszólította a Tisztelt Há­zat, hogy ne engedjék á parlament munkájának semmibevételét. A kormány figyelmét pedig arra hívta fel. hogy tartsa be a parla­mentáris demokrácia szabá­lyait, mert az Országgyűlés csak így tehet eleget egyik legfontosabb feladatának, a végrehajtó hatalom ellen­őrzésének. A bizottsági előadók és a frakciók vezérszónokai­nak felszólalásaival foly­Csökken a fogyasztás A mezőgazdaság mini e A mezőgazdaságnak hosszú távon is eltartó sze­repet. kejlfivátlalnia. Ezt jelehretfé ;kó György, a Földművelésügyi Minisz­térium államtitkára keddi sajtótájékoztatóján. Az államtitkár az ágazat helyzetét elemezve kiemel­te: 1993-ban a földterület mintegy 90 százaléka lesz majd magántulajdonban, s jövőre a termelőeszközök 80-85 százaléka is magán­kézben tudható? Az ágazat egyik alapvető gondjaként említette a túlfoglalkozta­tottságot, amely a felméré­sek szerint 30 százalékos. Várhatóan ennyi embertől kell majd megválniuk az üzemeknek hatékony gaz­dálkodásuk érdekében. A privatizációról szólva kifejtette: igen nagy érdek­lődés mutatkozik elsősorban külföldi cégek részéről a magyar élelmiszer-ipari vállalatok iránt. Az elmúlt két évben a privatizációs bevételek 43 százaléka az élelmiszer-ipari cégek érté­kesítéséből származott. Az államtitkár elmondta, hogy a keleti piacok össze­omlásának hatása jelenleg ,is érezhető az ágazatban. Az idén az EK-ba irányuló kivitel a tavalyihoz hasonló mértékben, mintegy 20 szá­zalékkal növekedhet. Az aszály ellenére a mezőgaz­dasági export azonban nem éri el a tavalyi szintet, mintegy 2,3 milliárd dollár lesz. Az agrárkivitel azon­ban — vélekedett az állam­titkár — a kilencvenes év­tized második felére négy- öímilliárd dollárra futhat fel. A hazai fogyasztás visz- szaesé-se az idei év végére a nyolcvanas évek második feléhez viszonyítva elérheti a 10 százalékot. A sertés­húsfogyasztás például 20-25 százalékkal, azaz 10-12 kilo­grammal mérséklődött. Vél­hetően az élelmiszerek ál­talános fogyasztási adójá­nak növelése további keres­letcsökkenést okozhat, és a reális áremelkedésen felül 4 5 százalékkal növelheti a fogyasztói árakat. A vállalkozásélénkítésről kijelentette: a szaktárca nem tudott érdemben elő­relépni. Jövőre a tárca el­indítja azt a programját, amellyel az ágazat fejlesz­tését kívánja előmozdítani. A program elindításához 4-8 milliárd forint áll ren­delkezésre. Ehhez kapcso­lódik egy 100 millió dollá­ros világbanki és egy — a kelet-magya'rországi térség fejlesztését szolgáló — 100 millió ECU-s EBRD-hítel. tatták az 1993. évi költség- vetés irányelveinek általá­nos vitáját. Takácsy Gyula (MDF), a gazdasági bizottságban le­folytatott vitát magas szín­vonalúnak minősítette, amelyben a képviselők ér­demi kérdéseire kimerítő válaszokat adtak a kor­mányzat képviselői. A szo­ciális bizottságban másfaj­ta vita zajlott. Amint ar­ról Kulin Sándor (MDF) beszámolt, a bizottság el­fogadhatatlannak tartja a kétkulcsos áfa tervezett mértékű bevezetését, mert az leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja és ki­dolgozatlan a kompenzáció módja. Elfogadhatatlannak nevezték azt az elképze­lést, hogy a költségvetési kiadások csökkentésével végrehajtható lenne az egészségügy reformja. Becker Pál az MDF ve­zérszónoka megalapozott­nak nevezte a mérsékelt gazdasági fejlődésre építő gazdasági programot, vala­mint az ez alapján kidolgo­zott költségvetési irányel­veket és annak elfogadás sara hívta fel képviselőtár­sait. Kiemelte: a költség- vetés közel 150 milliárd fo­rint bevételtől esett el á keleti piac elvesztése és a gazdaság átalakulása miatt. Ezt hivatott ellensúlyozni a kétkulcsos áfa beveze­tése, ami egyben a javak igazságosabb elosztását is eredményezi. Szintén tá­mogatták a családi pótlék megadóztatását, de csak ak­kor, ha a befolyó jövedel­met a járandóság emelésé­re fordítják. Becker Pál szorgalmazta, hogy a vál­ságterületeken vizsgálják meg: célszerű-e a nehéz pénzügyi helyzetbe jutott vállalatok működésének megszüntetése, ha csupán adózni nem tudnak, illető­leg részesüljenek-e rövid távra szóló állami segít­ségben. A tervezett 180-185 milliárd forintos hiány — hangsúlyozta a képviselő — a Magyar Nemzeti Bank gazdasági előrejelzései sze­rint is finanszírozható. Soós Károly Attila (SZDSZ) kijelentette, hogy lát esélyt a gazdaság jó irányba fordítására, de ehhez elengedhetetlen a tervezett hiány másfajta kezelése. Az államháztar­tás bármilyen hiánya csak akkor elfogadható, ha az beruházást szolgál és nem a folyó kiadások fedezését. Békési László (MSZP) teljes egveiértését fejezte ki az SZDSZ vezérszónoká­nak gazdasági helyzetelem­zésével és értékelésével. Jövőre szerinte sem várha­tó gazdasági fellendülés, hiszen egy 0-3 százalékos elmozdulásnak nincs ha­tása a költségvetésre. Az export valójában nem nőtt, sőt csökkent — állapítja meg Békési László. Idén is külkereskedelmi passzívum lesz és jövőre is ez vár­ható. A nyugati tőke előre­láthatólag óvatosabb lesz, hiszen egy válságövezet­ben van hazánk, s így már az idei érték megismétlése is nagv eredmény lenne jö­vőre. Be kell vallani: maxi­mum stagnálás 'érhető el. Válságköltségvetésre van szükség. Az MSZP a két­kulcsos áfa bevezetését tá­mogatja, de úgy hogy első évben 0 és 25 százalékos kulcsok legyenek. Radiká­lisan csökkenteni iíeil az igazgatási kiadásokat és ném jndokolt a honvéde­lem és a közbiztonság ki­emelt kezelése. Békési László kiemelte: a családi pótlék megadóztatásának az igazságosabb elosztásra hivatkozó indoklása hamis, hiszen a tipikus jövedel­mek elérik az adóköteles évi 100 ezer forintos határt, s így a családi pótlékok többségéből vonnának el adót. Varga Mihály (Fidesz) kétségeit fejezte ki a kor­mány költségvetési irány­elveinek megalapozottsá­gával kapcsolatban. Ezt az­zal a ténnyel magyarázta, hogy két héttel a vita meg­kezdése előtt még más szá­mokat tartalmazó terveze­tet tarthattak a kezükben a képviselők. Rótt Nándor (KDNP) szerint az irányelvek tár­gyalásakor csupán az idő­pont töltheti el örömmel a képviselőket. A KDNP vé­leménye szerint reálisan a GDP 1-3 százalékos csök­kenésére és nem emelkedé­sére lehet számítani jövő­re. A KDNP szükségesnek tartja a munkanélküliség elleni harcban az aktív eszközök használatát. Mo­netáris politikai szigor he­lyett a gazdaság élénkíté­sét szorgalmazzák, a ka­matlábak csökkentését és a forint leértékelését. A két­kulcsos áfa bevezetését csak úgy támogatják, ha annak nincs inflációs ha­tása. Az elnöklő Szűrös Má­tyás ezután a témát elna­polta. A vitában még nem szólalt fel a 37-ek és a függetlenek vezérszónoka. Törvényfek . és más ren­delkezések helytelen végre­hajtását, illetőleg elmara­dását kérték számon a mt^ niszterektől az Országgyű­lés keddi interpellációs idő­szakában a képviselők. A dunakiliti erőmű-épít­kezés felvonulási épületei­nek privatizációja kapcsán interpellált a pénzügymi­niszterhez Bakó La jo» (MDF) és Pap János (Fi­desz). A törvényhozók meg­látása szerint a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ki­játszotta a helyi önkor­mányzatot. Egy sikertelen, 33 millió forintra meghir­detett árverés után a KVSZ a képviselő-testület beje­lentett igénye ellenére, s jóvaláron alul. 7,5 millió forintért egy kít.-nek adta el az említett ingatlanokat. Igaz. a vagyonkezelő felajánlotta a vételi lehető­séget az Önkormányzatnak is. ám mindössze egynapos határidőt szabott a válasz­adásra. Kupa Mihály pénz­ügyminiszter szerint vi­szont nem terheli mulasz­tás a vagyonkezelő szerve­zetet. Hisz az ingatlanok értékét nem a KVSZ, ha­nem a beruházó határozta meg. Másfelől a vagyon­kezelőnek nem kötelessége együttműködni az önkor­mányzatokkal, még ha ezt az említett esetben az ár­verést követően meg is tette, és tájékoztatta a tes­tületet a vételi lehetőség­ről. A miniszter úgy vélte: az önkormányzatot nem érte jogsérelem. Minden­esetre tanulság valamenv- nyi képviselő-testület szá­mára, hogy legközelebb időben cselekedjék. Sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogad­ta el a választ, így az ügy megtárgyalását kiadták a költségvetési bizottságnak. Mfaaz 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents