Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-10 / 214. szám
FILM- ÉS VIDEÓBŐSÉG VÁRHATÓ? Érdek helyett érték A mozinézőt, avagy a videózó polgárt nem az érdekli, hogy mondjuk, mikent jutott a szalag őhozza, hogy minek és kinek köszönheti ama élvezeti cikket, amelyből — jó esetben — okulhat is. Nem érdekli, pedig ez sem éppen elhanyagolható oldala az információszerzésnek. Mondjuk ki magyarul: a beszerző, újabb keletű szóval a forgalmazó, voltaképpen elhanyagolhatatlan láncszem abban a sorban (.láncsorban), amely minket, egyszerű mozi- vagy tévénéző polgárokat a székünkhöz köt. Ilyen gondolatok közepette kértük fel Csócsics Zsolt urat, a Guild Entertainment Hungary marketingmenedzserét (ugye milyen közérthető kifejezések?), vázolná néhány szóban: mi is ez a Guild, amelyről a jóhiszemű olvasó mindössze annyit tudhat, hogy angol... A be- avatottabbak esetleg arra Is gondolhatnak, hogy netalán az az Angliában híressé vált, s még 1936-ban létrejött filmforgalmazó vállalat, amely annak idején Chaplin- és Hitchcock- filmekkel szórta tele a nagyvilágot. — Ez év januárjában lépett először a magyar közönség elé a Guild E. Hungary filmjeivel. Aki a Farkangyalt, a Dupla dina- mitot, a Freddy halálát, avagy a Pest megyében épp ezekben a napokban vászonra kerülő Ásó, kapa, nagykaland című filmeket látta, vagy látni fogja, az a Guild forgalmazásának köszönheti mindezt. Most érezzük igazán, hogy tulaj- dónképpen elérkezett a bemutatkozásunk ideje — hiszen szeptembertől már videóstevékenységünket is megkezdjük. Színre lépett tehát a Guild Home Video Hungary — vagyis a videofilmek szinkronzálása és forgalmazása a hazai közönség érdekében ... Megtudtuk Csócsics úrtól, hogy a brit cég, a tulajdonos, a világ vezető független producereitől vásárol sikeres filmeket, amelyek aztán — a „magyar Guild” révén természetesen -— a nézők elé kerülhetnek. Mellékes adalékként megjegyezte, miszerint idén Varsóban, Prágában, sőt Bukarestben is megvetették a lábukat leányvállalataik által. — Cégünk — folytatta Csócsics Zsolt — élni fog a Guild által nyújtott lehetőségekkel, hogy a magyar A Magyar Filmintézet őszi tériéiből Ami eltűnt, előkerült A Magyar Filmintézet olyan filmek bemutatására törekszik, amelyek filmtörténeti jelentőségűek, művészi értékükkel kivívták a nemzetközi filmszakma elismerését — summázta a célokat a Magyar Film,intézet részéről Horváth György, az Örökmozgó Filmmúzeum nyári szünet utáni ünnepélyes megnyitója alkaknából. Az évadot Kuroszava Akira 12 millió dollárért forgatott Ran (Káosz) című szuperprodukciójának bemutatójával indítják. Filmtörténeti kuriózumként említette Deésy Alfréd Afroditee című 1918- ban készült magyar némafilmjét. A már elveszettnek hitt kópiára a londoni film- archívumban akadtak rá. A filmet novemberben tűzik műsorra az örökmozgó Filmmúzeumban, s még ugyanabban a hónapban a Francia Intézettel közös szervezésben Jean-Luc Godard filmjeit vetítik. film- és videoforgalmazás színesebbé váljon, hogy minél értékesebb és jobb művek kerüljenek a hazai piacra — végső soron a magyar kultúra piacára. Kérdésünkre, hogy milyen garanciák vannak arra, hogy a film- és video- forgalmazásban az érték legyen a döntő, és ne az érdek, a megkérdezett ekképpen válaszolt: — A mozik műsorára, s természetesen a videósok örömére is, szeretnénk változatos és igényes programot nyújtani. A nyári szórakoztató filmeket hamarosan olyan művek követik majd, mint Jean-Jacques Annaud filmje, A szerető, Marguerite Duras önéletrajzi regénye alapján; Robert Altmantól, a cannes-i fesztivál legjobb rendezés és legjobb férfi színészi alakítás díjával kitüntetett A játékos, majd Ridley Scott Kolumbusz életét bemutató, 1492 című műve. És sor kerül első magyar játékfilm-bemutatónkra is, A nagy postarablás vetítésére. Sőt Sándor első filmes rendező munkájának az elindítására. A „magyar Guild” szakembere külön kitért annak a fontosságára, hogy cégük videoforgalmazással is foglalkozik. — Büszkék vagyunk rá — jegyezte meg —, hogy a FOX cégünknek biztosította a magyarországi videoforgalmazás kizárólagos jogát. A FOX filmjei mellett még három ismert amerikai vállalat produkcióit jelentetjük meg vi- deokínálatunkban. És ami nem utolsó szempont; valamennyi szinkronizálva, megbízható és hozzáértő szakembergárda közreműködésével. Ezek után már csak arra lennénk kíváncsiak: vajon mikor lesz igazából magyar cég a Guild __Nyilván ehhe z nem elegendő az akarat — ehhez más is kellene. De hogy a hazai Guild erre törekszik, arra már mutatkoznak az első jelek. (bágyoni) ■ Heti filmtegyzetb Ásó, kapa, nagy kaland... Chris (Kim Cattrall) és A cím az ismert magyar mondásra utal: ásó, kapa, nagyharang választhatja csak szét a házastársakat. Azaz: a sír, mert azt ássák ásóval, egyengetik kapával, s temetés közben szól a nagyharang. Van erre szebb mondásunk is; holtomiglan-holtodiglan. Az új amerikai film (holnaptól játsszák a megye mozijai) az utóbbi címet használja: az angol esketé- si forma — for better or for worse: jóban-rosszban egyaránt — szépen magyarítható a holtoimiglan- holtodiglannal. És ez illik is a filmhez. Arról van •zó, hogy egy fiatal pár olyan kalandokba keveredik, amelyekben majdnem a halálig tartó házastársi hűség és együvé tartozás válik valóra. No de ne titokzatoskod- junk, mondjuk meg, mi is történik Gene Quintano rendező vígjátéknak szánt, de néhol a nevettetés helyett véres kalandokkal traktáló filmjében. Egy kissé kelekótya fiatalember, aki egyébként író volna, Washingtonban, a Központi Könyvtárban, meglát és megszeret egy feltűnően csinos szőke lányt. A megismerkedés úgy történik, hogy a fiú, Sean, megmenti a lányt, Christ egy dagadt úrtól, aki a lány kis táskáját akarja elrabolni. A lova- gias gesztus házasságba torkollik, és Sean meg az utazási irodában dolgozó Chris nászútra megy Európába. Csakhogy a nászutat a CIA finanszírozza, mert hát a szép Chris a nevezetes amerikai kém- és kémelhárító ügynökség alkalmazottja, és az utazási iroda csak fedőszerv. A nászút pedig egyúttal egy boLazos (Christopher Lee) nyolult feladat végrehajtását leplező kiruccanás. A baj csak az, hogy Chris nem munkaköri kötelességből szereti Seant, hanem szívből, igazán. Tovább mesélni fölösleges, vagy inkább nem illő, mert megfosztanánk a nézőt a film fordulataiban rejlő meglepetésektől. Any- nyit mindenesetre el kell mondani: ez a vígjáték főbb tekintetben is jobb, mint TÁVOL AMERIKÁTÓL Csak az a tévé ne lenne! Kevesen tudják nálunk, mit jelent az Amerikai Békeszolgálat, pedig tagjai közül jó néhányan Magyarországon dolgoznak. Nemrég arról kaptunk hírt, hogy szeptembertől negyedik csoportjuk kezdi meg a munkát hazánkban; legutóbb 49-en tettek esküt a szekszárdi pedagógiai főiskolán. Rövid kutatás után Pest megyében is találtunk egy „békeszolgálatos” fiatalembert. a 24 éves Dean Schultzot, aki a Gustavus Adolphus College politikai tudományok és német szakán végzett és most az alsógödi Huzella Tivadar Általános Iskolában tanít angol nyelvet. Magas, kisportolt termetével, felszabadult mosolyával tipikus amerikainak látszik, de a neve európai származásról árulkodik. Apai ágról német, anyai ágról angol- norvég rokonságot örökölt. Mindezt tőle tudtam meg, amikor az iskola tanárijában beszélgettünk egyik angol szakos kollégája segítségével. Származásának „tisztázása” után arra kértem, mutassa be az Amerikai Békeszolgálatot. — A békeszolgálat az egész világra kiterjedő szervezet, az a célja, hogy személyes segítséget nyújtson a rászoruló országoknak. 1961-ben jött létre Robert Kennedy kezdeményezésére. Olyan szakembereket foglalkoztat, akik vállalják, hogy néhány évig „idegenben” dolgoznak, átadják az Egyesült Államokban tanult módszereket és tapasztalatokat. A várhatóan nehéz körülmények ellenére sokan szeretnének a tagjai lenni. Az első időkben még televízióban és újságokban népszerűsítették, de ma már nincs szükség reklámra, mert a vállalkozók maguktól jelentkeznek. ■ Hogyan kerülnek kapcsolatba a szervezettel a bajba jutott, illetve segítségre szoruló országok? — Az illető ország maga kér segítséget az USA kormányától, megjelöli, milyen szakemberekre lenne szüksége. az utóbbi hetek filmjeinek többsége. Egy: bár vannak benne lövöldözések, verekedések, véres jelenetek, ezekben nem a durva erőszak, az agresszivitás vagy a már-már szadista ösztönök leplezetlen bemutatása dominál. Sokkal inkább az effajta filmek paródiájaként hatnak e részek. Inkább nevetünk, mint borzon- gunk. Kettő: a filmnek van humora. A szituációkat, a dialógusokat és a képi megoldásokat illetően is. Lehet rajta nevetni. Ez manapság, az oly sok bárgyú és szellemtelen, nyögvenyelős, filmvígjátéknak nevezett mozgókép bemutatásának időszakában szintén méltánylandó. Három: jók a színészek, elsősorban a már több filmjéből (és a televíziós műholdakon futó Airplane sorozatból is) ismert Robert Hays (Sean) és Chris, azaz Kim Cattrall, akivel legutóbb az örült Stone című vad és véres filmben találkoztunk, de láttuk a Rendőr akadémia- filmekben és a Nagy zűr Kis-Kínában című jópofa őrültségben is. Van még egy szereplő, aki százötven százalékig „hozza” a rossz ember figuráját: a Draku- lából és a Frankenstein- filmekböl ismerős Christopher Lee. Itt ő Lazos, a mindenre elszánt, de némiképp ütődött gengszter. Nem egetverő alkotás ez a film, de amit vállal, teljesíti: másfél órás kellemes szórakozást nyújt. Takács István ■ A békcS7.olgálatnak állandó tagsága van a legkeresettebb szakemberekből? — Nem, változó tagsággal működik, hogy az újabb jelentkezőknek is lehetőségük legyen bekapcsolódni a munkába, másrészt nem lehet előre tudni, milyen szakemberekre lesz szükség. Például korábban elsősorban a távol-keleti és afrikai országok kértek szakértőket, nekik pedagógusokra és mezőgazdászokra volt szükségük, az újabban jelentkező kelet-európai országok inkább üzletembereket kértek. ■ Mennyi időt töltenek egy-egy helyen? — Általában két évre terjed a szolgálat, csak né- hányan maradhatnak tovább — ha az adott ország változatlanul igényt tart rájuk, illetve, ha ők is vállalják. Az is előfordul, hogy a két év lejárta után más országba irányítanak valakit. ■ Ki állja a költségeket? — Az USA fizeti az egyszeri oda-vissza utazást (ha valaki a szolgálat ideje alatt szeretne hazalátogatni, csak a saját költségén teheti) és a havi fizetés felét. A szakembert kérő ország kormányát terheli a fizetés másik fele, és a szerződésben az is szerepel, hogy önálló lakást kell biztosítani. ■ Megéri anyagilag, hogy két évig idegenben él? — Pénzért nem érdemes csinálni, mert odahaza sokkal magasabbak a fizetések, de világot látok, tapasztalatokat szerzek. H A korából ítélve nem lehet túl sok utazás a hála mögött. Hogyan került kapcsolatba a békeszolgálattal? — Egy barátom ajánlotta, aki Lengyelországban tanított. Nekem ez a magyarországi az első utam, tavaly augusztus óta vagyok itt. ■ Végzett előtanulmányokat? — Minden jelentkezőnek el kell végeznie egy tízhetes előkészítő tanfolyamot, ahol megismeri azt az országot, ahol szolgálatot fog teljesíteni. Csak ezt követően válik a szervezet tagjává. ■ Hogyan került éppen Alsógödrc? — Az iskola pályázott, amikor megtudtuk, hogy van ilyen lehetőség — válaszol ezúttal magyar kollégája —, nemcsak a tanulóknak, de nekünk is nagyon nagy segítséget jelent, hogy Dean itt van. Egyrészt módunkban van állandóan gyakorolni a nyelvet, másrészt javul a kiejtésünk is. B Mi a véleménye a magyar diákokról, elégedett a szorgalmukkal? — Sokkal komolyabban veszik a tanulást, mint a mieink. Az amerikai gyerekek túl sokat tévéznek, videóznak, rengeteg egyéb dologgal vannak elfoglalva, a tanulásra jut a legkevesebb idejük. (Már kezdenék büszke lenni, de észreveszi, és tréfásan lehűt: Sajnos azt tapasztalom, hogy itt is egyre többet néznek tévét!) (paehner) Messziről jött ajándék Faragott oltárt adományozott Ferencz Béla Los Angelesben élő szobrászművész a magyarországi pálos rendnek szerdán. A Gellért Szálloda teaszalonjában rendezett ünnepélyes átadáson a művész néhány jelentősebb alkotásával mutatkozott be. Az oltárt a gellérthegyi sziklakápolnában helyezik el. Képünkön az idős mester egyik kiállított faragványa (Erdősi Ágnes felvétele)
