Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

Muzeum lesz a „Goldfiiiger”-házhó! A SOKARCÚ Az emberi természet dialektikája Saját emberi nemünk jellegzetességeit, termé­szetének törvényszerűségeit felfedezni — ez az embe­riség ősrégi és jogos vágya. Ennek egyik alapvető buk­tatója, hogy a gondolkodás éppen „saját magát” — az emberi tudat legbelső tulaj­donságait — nem igazán képes teljes mélységében megragadni. Amit viszont megértünk a lelki jelensé­gekből meg az emberek egymásra gyakorolt hatá­sából. abban rendkívül sok ellentmondást találunk. Néhány kézzelfogható „igazságnak” az ellentéte' is éppen olyan találó és igaz. Ilyen például a párválasz­tás — nem tudatos — hát­tere: éppen olyan gyakran választunk partnert, bará­tot a hasonlóság elve alap­ján, mint ahányszor a saját ellentétünket keressük a másikban (és mindkét­fajta választás lehet sike­res vagy kudarcos). Egy másik példa: a határozott, „rámenős” fellépés mögött mindig bátorságot feltéte­lezhetnénk — ha nem tud­nánk, hogy ez a viselkedés- mód olykor kompenzáció (ellensúlyozás, kiegyenlítés) eredménye is lehet, vagyis néha éppen a gyáva ember­nek van legnagyobb szája („a legjobb védekezés a tá­madás”). Azt hinnénk, az emberi tulajdonságok örökké tarta­nak. Igaz jó néhány jellem­vonás elkísér a bölcsőtől a koporsóig (hogy kinél me­lyik, az egyéni „titok”), de bizonyos érzelmek, lelkiál­lapotok olykor fokozatosan, de igen látványosan az el­lenkezőjükbe fordulnak. Például birkatürelmű em­berek közömbösen fogad­nak bizonyos bosszúságo­kat, bosszantásokat, aztán hirtelen (lehet, hogy csak évelt múlva) „elszakad a cérna”. A negatív élmé­nyekből lassan gyűlik össze „egy pohárra való” (attól függ, kinek mekkora a po­hara és mekkora megráz­kódtatások érik), aztán egy- szercsak belehullik az a bi­zonyos „utolsó csepp” ... Az ember kedve, indíté­ka, szándéka érdekes mó­don gyakran aszerint vál­tozik, hogy viszonyul hozzá a környezete. Mindenki is­meri azt a jelenséget, hogy Oswald KGB-dossziéja nem oszlatja a ködöt Nem oszlik, sőt, tovább sűrűsödik a köd Lee Harvey Oswald, Kennedy elnök feltételezett gyilko­sának szeméiye körül an­nak nyomán, hogy napvi­lágra került a róla szóló KGB-dosszié — írta vasár­nap a Sunday Express cí­mű brit lap, amely részle­teket szerzett meg az ira­tokból. Oswald, akit 1963 novem­berében tartóztattak le a gyilkosság gyanújával Dal­lasban, s néhány óra múl­va maga is merénylet ál­dozata lett. 1959 októberé­ben érkezett Moszkvába. A hatóságokkal vívott rö­vid küzdelem után — mi­közben öngyilkosságot is megkísérelt — politikai menedékjogot kapott és Minszkben telepedett le. Három évet töltött a Szov­jetunióban, majd vissza­tért az Egyesült Államok­ba. A brit lapban nyilvános­ságra hozott részletek sze­rint a szovjet hírszerzés és elhárítás meg volt győződ­ve, hogy Oswald nem lehe­tett John F. Kennedy elnök Kisebb sérülésekkel meg­úszta öngyilkossági kísér­letét az a szófiai férfi, aki végső elkeseredésében ki­ugrott lakótelepi lakásának negyedik emeleti ablaká­ból. A „24 óra” (Dvajszet i Csetiri Csasza) című szó­fiai napilap beszámolója szerint az alig 30 eszten­dős E T. életét egy autó- matuxéi'em mentette meg. A 25 «s-.ri-ter.deje szolgáló „bulpárrenault” a lakótele­pi ház fala mellett parkolt, amikor a szófiai főváros egyedüli gyilkosa. Az Os- walddal foglalkozó szovjet elhárító csoport vezetője ezt írta egyik záróelemzé­sében: „Hihetetlennek tart­juk, hogy egyedül cseleke­dett volna. Nem tudott cé­lozni, nem volt politikai meggyőződése, még az sem derült ki, miért jött a Szovjetunióba." Följegyezték, hogy Os­wald egy ízben egy minsz­ki sportlőtéren gyakorolt pisztollyal. Cowboy stílus­ban vidáman lövöldözött, de egyszer sem talált — olvasható a dokumentum­ban. Húsz szovjet ügynököt állítottak Oswaldra, laká­sát lehallgatták, ételébe nyelvoldó kábítószereket csempésztek, mégsem hal­lottak tőle semmi használ­hatót. Csalétkül munkát kapott egy minszki elekt­ronikai gyárban, amelynek katonai részlege is volt. de nem próbált titkokat ki­lesni a CIA javára — más­felől a szocializmust sem igyekezett építeni. Igazából „semmi sem érdekelte, fél napon át csak lustálkodott és lógott a munkapadnál” egyik legelkeseredetlebb la­kója kivetette magát ne­gyedik emeleti lakásának ablalcán. A férfi az autó tetején landolt, betörte an­nak szélvédőjét, alaposan behorpasztotta a motorház­tetőt. A „pórul (?) járt” férfi az ugrás után vissza- szaladt lakásába és csak a szomszédok által kihívott rendőrök unszolására volt hajlandó kórházba menni. A szerencsés öngyilkos ko­rábban már többször is pszichiátriai kezelés alalt állt. — ezt figyelték meg titkos őrei. Noha elektronikai szakembernek tartotta ma­gát, még a tulajdon rádió­ját sem tudta megjavítani. Oswald meg is nősült Minszkben és 1962-ben kis­lánya született. Ezenkívül mi lehetett szov.jetunióbe- li tartózkodásának értelme, arra — mint az iratokból kitűnik — a szovjet ügynö­kök éppúgy nem tudtak rá­jönni, mint később a CIA kutatói — írta a Daily Exp­ress. Az elmúlt hetekben fe­jeződött be Amszterdam­ban a hatnapos VIII. AIDS világkonferencia és a III. STD (szexuális úton terje­dő betegségek rövidítése) konferencia. Dr. Vass Ádámot, a Nép­jóléti Minisztérium főor­vosát, a Magyar AIDS Bi­zottság elnökét a konfe­renciáról kérdeztük. — Százharminchárom or­szágból 10-12 ezren vettek részt különböző szakterü­letű orvosok és nővérek, szociológusok, szociális munkások, jogászok, gaz­dasági szakértők, egészség- ügyi vezetők, politikusok, és igen nagy számban kép­viseltették magukat az AIDS-betegek és a HIV- fertőzöttek különböző or­szágokban szerveződött egyesületei is. Az előadá­sok és a poszterek közre­adták mindazokat a ta­pasztalatokat, amelyek az AIDS-járvánnyal kapcso­latban a föld különböző országaiban képződtek a tavalyi firenzei világkon­ferencia óta. — Milyen kérdésekről volt szó? — Az AIDS definíciója, a nők és az AIDS kapcso­lata, a tbc és az AIDS, va­lamint a kábítószer és az AIDS összefüggései, a fer­tőzést megelőző vakcinák, valamint az AIDS-meg- előzés gyakorlati tapaszta­latai voltak a fő témák. — Szenzációs bejelenté­sek voltak-e? Ugrás a negyedikről Életmentő Qiitómatuzsdlem az a cselekvés kevésbé kí­vánatos, amit szabad tenni. Ha ajánlják vagy netán kö­telezővé teszik, egyre in­kább veszít maradék vonz­erejéből, és keserves kény- szerűséggé válhat így még az evés is. Még a síró em­ber is abbahagyja a zoko­gást, ha rászólnak „sírj csak!” Bezzeg ha megtilt­ják, ugrásszerűen megnő a vágy az étel, ital, vagy bár­mi egyéb iránt. Hasonló ellentmondás, hogy gyakran az elhatáro­zásunknak az ellenkezőjét hajtjuk végre. Ismert do­log: a legtöbb gyermek másképpen fogja rendezni a családi életét, aztán húsz év múlva hűen követi az elítélt rossz mintát. Az emberi lét különböző oldalai között állandó köl­csönhatás figyelhető meg Ilyen például a testi folya­matok és a lelki jelenségek egymásra hatása. A testileg egészséges személy általá­ban lelkileg is kiegyensú­lyozott („ép testben ép lé­lek”); ha pedig megbeteg­szik, ez a lelkiállapotára is negatívan hat: ingerültté, feszültté vagy szomorúvá, fásulttá, reménytelenné válik. Fordított irányú ha­tás is mindennapos: a kis­hitű, reményvesztett, le­hangolt vagy pedig elfoj­tott ellenséges indulatokkal küszködő egyének hajlamo­sak különféle testi megbe­tegedésekre (szívinfarktus és rosszindulatú daganat is könnyebben kialakul az ilyen lelkiállapot „talaján”). A bizakodó, derűs, énerős. tettrekész személyiség (és a nevetés!) gyógyító erejű, megkönnyíti a kilábalást a különféle testi betegségek­ből. Az ember — és persze sa­ját magunk — lelkivilága tehát változó, ellentmondá­sos, nehezen kiismerhető, titokzatos. De éppen ez te­szi izgalmassá az emberi kapcsolatokat, az önismere­tet és másik megismerését Egyben ez ad olyan kreatív lehetőséget az élethez, hogy minden napunk szinte egye­di „alkotás” lehet. Dr. Ignác/ Piroska James Bond alakjának kiagyalója, a hírneves an­gol író, lan Fleming állító­lag tiltakozott az ellen, hogy a magyarországi szü­letésű Goldfinger Ernő épí­tész 1938-ban ultramodern házat épített a szomszédsá­gában. Fleming később az­zal bosszulta meg magát, hogy regénysorozata leghí­resebb bűnözőjének a Gold­finger nevet adta. Fél év­század elteltével most is­mét vita tárgyát képezi a londoni Hampstead negye­dében épült lakóház. A National Trust nevű szervezet ugyanis, amely az angol kultúrörökség meg- rzésén fáradozik, meg akarja vásárolni a házat, hogy múzeummá alakítsa át. A szervezet több mim kétmilliós, nagyrészt kon­zervatív beállítottságú tag­sága viszont fellázadt a terv ellen. Ez lenne ugyanis az első eset, hogy a National Trust, amelynek számos történelmi értékkel bíró vidéki lakóház és kastély képezi a tulajdonát, modern épületet szerezne meg, A Trust azzal érvel, hogy mekkora lehetőség rejlik a híres modernista építész lakóházának megszerzésé­ben, méghozzá a ház teljes berendezésével együtt. A bútorzat egy részét ugyan­is maga Goldfinger Ernő tervezte, s a berendezési tárgyak közt nagy szám­ban vannak Henry Moore- és Max Ernst-alkotások is. Csaknem 16 esztendővel a „nagy kormányos”, a népköztársaság megalapító- iának halála után valósá­gos Mao-láz árasztotta el Kínát. Mao Ce-tungot istenítő filmek és tévésorozatok töltik be tévékészülékek millióinak képernyőjét az óriási birodalomban. A Nankingi Egyetem előtt egy utcai standon Mao-jelvé­nyek mellett, Mao-sapkák, Mao-verseskötetek és Mao- arcképes pólóingek kap­hatók. A kínai nagyváro­sok karakoe-bárjaiban új- t)ól sláger lett az egekor oly népszerű „A Kelet vö­rös” kezdetű. Maót dicsőítő dal. A legtöbb taxi visz- szapillantó tükrén, sőt a kocsi slusszkulcsán is Mao- embléma fityeg. — Szeren­csét hoz — mondja mo­solyogva egy taxis. Természetesen mindez sokaknak igen jó üzlet. A turisták közt sok a szenve­délyes gyűjtő, aki egv ilyen emléktárgyért akár 20 dol­lárt is képes megadni. Utánpótlásban pedig nincs hiány — a ..kulturális for­radalom” idején 6.5 mil­liárd „Mao-bibliát” nyom­tak és nyolcmiUiárdnál is tak Kínában. A Kínai Népköztársaság­ból Hongkongba áttelepült üzletember számára nem meglepő ez a Mao-kultusz. „Egyet meg kell hagyni Maónak és a kommunis­táknak — mondja —, visz- szaaüták a kínaiaknak nemzeti büszkeségüket és a pekingi vérfürdő után az emberek most keresnek va­lamit. amiben hihetnek” A pekingi mauzóleum­ban naponta ezrek vonul­nak el Mao Ce-tung üveg­koporsója előtt. Akad olyan hetven évnél idősebb asz- szony, aki fiával és három unokájával együtt S00 ki­lométert utazott, hogy be­juthasson a mauzóleumba-. Minden jel szerint mára már feledésbe merültek a „kulturális forradalom” borzalmai, amikor a ..vö­rösgárdisták” százezreket üldöztek. Sokan éppen a jelenlegi kínai vezetést hi­báztatják, mint az a 22 éves fiatalember a mauzó­leum előtt kígyózó sorban, aki úav vélekedik, hogy a mostani kormánv ..eltorzít­ja a szocializmust és csak a maga cél falra igyekszik azt kihasználni.. Mao-láz Kínában több Mao-jelvényt gyártot­RiASZTO KILÁTÁSOK: 2000-ben ötvenmillió AIDS-es? — Ilyen volt például az amerikai Laurence hozzá­szólása, amely szerint né­hány olyan személyt talált, akik klinikailag AIDS-be- tegségben szenvedőknek tűntek, de vérükből a fer- tőzöttségre jellemző ellen­anyagokat nem tudták ki­mutatni, és hasonlóan si­kertelen volt a HIV-vírus izolálása is. Később kide­rült, hogy más országok kutatói is észleltek hason­ló eseteket, így 25 személy okoz jelenleg talányt a szakértőknek. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szakértője is hozzászólt a vitához, megjegyezve, hogy tudtak ők is néhány ilyen esetről, de a kongresszusig nem kívánták ismertetni, annyi még ezzel kapcsolat­ban a tisztázatlan kérdés. Köztük a legfontosabb, hogy HÍV mutánsa, vagy egy teljesen más vírus, vagy egyéb kórokozó okozza-e ezeket az eseteket. Talán a legnagyobb érdeklődést az a bejelentés váltotta ki, hogy öt amerikai kutató- csoportnak sikerült hason­ló eredményre jutnia egy úgynevezett „terápiás vak­cinával”. Sikerült ugyanis elérniük, hogy bizonyos anyagok adagolásával le­lassult a fertőzöttekben a HIV-nek az immunrend­szert romboló hatása, fo­kozódott a szervezet véde­kezése, és a kutatók arra számítanak, hogy ennek a révén lassítani, vagy meg tudják akadályozni, hogy a fertőzötteknél az AIDS ki­alakuljon. — Milyenek a kilátások? — A járványügyi prog­nózis rendkívül riasztó, ugyanis, ha érdemben nem sikerül a hatékony meg­előzést világméretűvé ten­ni, akkor az ezredforduló­ra akár 30—40 millióra nö­vekedhet a fertőzöttek és 12—18 millióra az AIDS- betegek száma. Az Egész­ségügyi Világszervezet AIDS-programjának igaz­gatója. Merson dr. sürget­te. hogy most már az el­méleti kutatások és felmé­rések mellett kerüljenek előtérbe az aktív megelő­zést biztosító akciók. Csak ezek révén remélhető, hogy a világ felnövekvő fiatal­jai ne fertőződjenek meg. A világszervezeti ATDS- program 3 fő stratégiai irányelve is az előbbi cé­lokat tükrözi: — megelőzni a HIV-fer- tőzéseket, — csökkenteni a HIV- fertőzések személyi és szo­ciális hatásait, — mobilizálni a nemze­ti és a nemzetközi összefo­gást az AIDS ellen. — A konferencia után hogyan körvonalazná a magyarországi feladato­kat az AIDS elleni küzde­lemben? — A konferencián hallot­tak megerősítették: csak szervezett, alaposan meg­tervezett, több évre előre meghatározott feiadatterv- től lehet eredményeket vár­ni. Nemzetközi tapasztala­tok bizonyították, hogy a védekezés csak akkor le­het sikeres, ha a társadal­mi összefogás valóságos, és ebben aktív szerephez jut­nak a nem állami A1DS- ellenes szervezetek is. A szexuális magatartás meg­változtatása. elmozdítása a biztonságosabb szex felé a magvar lakosság, illetve a fiatalság körében kiemelt célunk. Mérő Éva

Next

/
Thumbnails
Contents