Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
A város szépségéért A közterület őre Monoron tavaly február óta járja a várost a közterület-felügyelő. Igaz, azóta már személycsere is történt. Az első „hivatásos" felügyelő az idén márciusig negyvenezer forint összegben szabott ki bírságot az engedély nélküli közterület- foglalások miatt, s dobálta be a kis cédulákat a magánházakhoz, hogy ekkorra meg ekkorra takarítsák el a porta elől a sódert, téglarakást, miegyebet, vagy fizetniük kell érte. Áprilisban aztán a helyére állt valaki más, akinek tevékenysége azzal kezdődött, hogy két hétig a szolnoki polgármesteri hivatalnál volt tapasztalat- cserén. Ügy tűnik, nem hiába, működésének eredr menye ugyanis — a legutóbbi városi testületi ülés elé került beszámoló szerint — a következő: Június 30-ig 1600 szórólapot kézbesített, felhíva a ügyeimet a szabálytalan közterület-használatra. Ennek hatására a figyelmeztetettek fele be is hordta á kerítésén belülre a közterületen tárolt anyagot, tíz százalékuk pedig engedélyt kért a közterület-használatra. Százhatvankilenc alkalommal figyelmeztetett, 501 alkalommal a helyszíni bírságolás eszközével élt a felügyelő, ebből már 145 ezer forint került a város kasszájába. Közterületen való engedély nélküli árusítás miatt Kézilabda női NB II. Északnyugati csoport: Kelenföldi Goldberger— Gyömrő 14-12 (11-7), Budapest, XI. Vezette: Juhász G., Mihalovics M. Gyömrő: Molnárné—Ba- lázsné (2), Balogh P. (1), Galambos K. (1), Mikes K. (1), Balaton Zs. (5), Lend- rainé (2). Csere: Pappné.i Németh J. Edző: Gulyás László. Kora téli hideg, nyálkás időben találkozott a két együttes, és bizony a csarnokhoz szokott gyömrőiek láthatóan szenvedtek, míg a hazaiak — ha nem is nagy élvezettel játszották a szabadtérhez jobban alkalmazkodó játékukat. Mindez persze nem azt jelentette, hogy a vendégek eleve feladták, mivel a második félidőben határozottan feljavult védekezésük — csak azok a támadások. Sajnos a legtisztább helyzeteket is kihagyták, amiből volt vagy hat.. Még hétméteresekből sem sikerült kétszer betalálni. A máskor gólokat szóró emelkedő lövők, Balogh P. és Galambos K. most legfeljebb csak korcsolyázni tudtak, lőni sajnos nem. Egyedül Baginé Balaton Zsuzsa birkózott meg igazán az időjárással, a többiek bizony kínlódtak. A körülményekhez jobban alkalmazkodó, helyzeteiket MONORI HÍRLAP Manor, Kossuth u. 71. r A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. 0 Munkatársak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. 0 Postacím: Mtraor, Pf. 51. 2201. Telefon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig »-tói 11-ig. száztízszer figyelmeztetett, négyszázkilencszer bírságolt. Szabálytalan parkolás miatt 114 alkalommal kezdeményezett eljárást. Park- rongálókat húszszor ért tetten. Környezetszennyezés, szemétlerakások és szennyvizek közterületen való leengedése miatt egyszer figyelmeztetett, hatszor bírságolt. Hogy mit szóltak mindehhez az érintett monoriak? A legjobb védekezés, a támadás: agresszíven, durván léptek fel, esetenként még tettlegességgel is fenyegetőztek. Többnyire. Ügyhogy közterület-felügyelőnek lenni sem egy életbiztosítás, ahogy mondani szokás. A piactéren és környékén például — a gépkocsiparkolás, az engedély nélküli árusítások akut gondja miatt — a rendteremtés csak nagyobb létszámmal vagy rendőri segédlettel lehetséges, állapította meg a testületi ülés elé került beszámoló. Maga a testület pedig egyetértett abban, hogy egy felügyelő nem felügyelő, s megszavazta még egy álláshely létesítését. A monori állapotokat ismerve ketten is meg tudnak dolgozni a fizetésükért. Előbb-utóbb majd csak szemmel látható lesz az eredmény. —ez— Ha szó! a sziréna Halál az állomáson A monori mentősök csendes hetet hagytak maguk mögött, s ezt örömmel nyugtázhatjuk. Ügy tűnik, a véget ért kánikula az emberek közérzetét javította, s a labilisabb betegek is átvészelték a drasztikus időjárási átmenetet. Szeptember 2-án a 4-es számú fő közlekedési úton egy autó és egy motoros balesetéhez kellett a mentősöknek kivonulniuk, de szerencsére a helyszínen kihasználó hazaiak — fájdalom — megérdemelten győztek. Ifi: Cegléd—Gyömrő 10- 14 (6-5). Második félidei jobb játékukkal kerekedtek felül a vendégek az ítéletidőben lejátszott találkozón. Góldobó: Erős Gy. (5), Hajzer T., Somogyi V., Ti- botd J. Goór K. (2-2). Gyömrő—Tatai MAC 19-17 (9-7), Gyömrő, sportcsarnok, 150 néző. Vezette: Tóth L., Zsarnóczay F. Gyömrő: Földi Sz.—Balogh P. (4), Lendvainé, Baginé, Balaton Zs. (1), Galambos K. (7), Mikes K. (5), Balázsné (2). Csere: Molnárné Mészáros Á. — Pappné Nagy J.. (Váczy I., Szeldeli D. Edző: Gulyás László. Forró hangulatú mérkőzést vívtak a gyömrőiek a fiatal vendégcsapattal. Az első félidőben fej-fej mellett haladtak a csapatok, de a végén gyöm- rői vezetéssel zárult az első 30 perc. Szünet után — a labdarúgó-mérkőzésről átérkezett szurkolók támogatásával — újult erőre kaptak a gyömrői hölgyek, s négy góllal elhúztak ellenfelüktől. Ám elég volt egy-két rövidzárlat, s a Tata kiegyenlített. 17-17-nél Földi Sz. két ziccert hárított., s ezután megszületett a hőn óhajtott hazai győzelem, amit a közönség nagy tapssal honorált. Jó: Földi Sz.. Balogh P., Galambos K., Mikes K. Férfi NB II. Északnyugati csoport: Domony— Gyömrő 25-16 (13-8). Domony, 300 néző. Nem volt egy súlycsoportban — sajnos — az újonc hazai csapat ellen a gyömrői együttes. László Lóránt már nem játszott, mert felvették őt a gyöngyösi főiskolára, s ott folytatja pályafutását. Űj egyesületben is sok sikert kívánunk neki! teer) el tudták látni a sérülteket. Ugyanezen a napon Mono- rierdőn a vasútállomáson rosszul lett egy 52 éves férfi. Mire a mentők és az orvos a helyszínre érkeztek, már csak a férfi halálát tudták megállapítani. Szeptember 3-án Monoron a Kistói úti hentesbolt előtt egy alkoholos férfi rosszul lett. mert erős gyógyszert is beszedett. Állapota válságosra fordult, s a Ferihegyi repülőtérnél az esetkocsinak kellett őt átadni. Ugyancsak ezen a napon a Kifut utcában elesett egy 76 éves férfi, akit combnyaktöréssel szállítottak kórházba. Szeptember 4-én az Üllő és Gyömrő közötti fénysorompón a tilos jelzés ellenére akart átmenni egy motoros, aki összeütközött a vonattal. Óriási szerencséjére megúszta könnyebb sérülésekkel. Egy nappal később a gomba—úri úton történt karambol, s a sérülteket a Központi Baleseti Ambulanciára vitték. Kisebb-nagyobb sérülésekhez kellett még a mentőknek kivonulniuk és az úgynevezett „megrendelt” szállításokhoz. G. J. D. GyiHa 13 éves volt 45 éve. Apjukkal csak lopva találkozhattak, hiszen ő is háborús bűnösnek számított, mert postás lett az anyaországban. 1945 után csak szökve látogathatta meg a Nagyölveden élő családot. — Az egykori lévai járás, mint esztergomi érsékségi birtok, szinte teljesen magyar vidék volt. Csak egy Kúrál nevű, szlováklakta település volt a közelben. 1944-ben az erdélyi Ara- nyostorda megyéből a front elől menekülő családokat fogadtunk a faluba, hozzánk is került egy család. Eszünkbe se jutott, hogy mi is erre a sorsra fogunk jutni. Akkor még magyarul tanultunk az iskolában, de 1945 után szlovák tanárt kaptunk, ö nem értett minket. mi pedig őt, aminek rendre az lett a vége. hogy jól elvert bennünket. Mintha tehettünk volna gyerekként valamiről! A régi tanárainkat, egyházi tisztséget viselőket, közben elhurcolták. Szóval kegyetlen diákévek voltak. Anyámmal és a testvéremmel műveltük a hétholdnyi családi birtokot, amíg lehetett. 1947. februárban ugyanis kaptunk egv értesítést, hogy a többi rokonhoz hasonlóan a Szu- déta-vidékre visznek a cseh „gazdákhoz”, cselédnek. . A párkányi (sturovói) hivatalból küldték az iratot, hogy Julius D., nővére és MONORI XXXIV. ÉVFOLYAM, 213. SZÄM 1992. SZEPTEMBER D„ SZERDA A polgármester (is) szeretné Diszkó a csarnokban? A diszkőorülct elérte kis hazánkat, s ezt számos jó és rossz példa bizonyítja. Tudomásul kell venni — nekünk idősebbeknek —, hogy a tizen- és huszonévesek kedvelt szórakozási formája a diszkó. Ezeken a helyeken ugye van hangos gépzene, sötétség és — a menőbbekben — toplesstánc. Ez így együtt jó alkalmat teremt a hétvégi szórakozásra. Gyomrán, a Halászkert- ben zajló szombati diszkók nemcsak a helybelieket, hanem a környező településekén élő lányokat és fiúkat is vonzzák. Jó oka van ennek. A diszkós lépést tart a különböző zenei irányzatokkal, a slágereket szinte „első kézből” hallgathatják az ott szórakozók. Amúgy a Halászkertben jóformán már csak a diszkók tartják a lelket. A forgalom erősen lecsökkent az egyébként nyitva tartó eszpresszóban. Most azt fontolgatja a bérlő, hogy a téli hónapokra bezárja az eszpresszót. Néhány hónappal ezelőtt lapunkban beszámoltunk arról, hogy egy fővárosi vállalkozó föld alatti diszkó létesítésére kért engedélyt a Mendei úti üres telkek egyikén. A környékbeliek már nevet is adtak neki: bunkerdiszkó. Az engedélyt megadta a helyi ön- kormányzat, de időközben a vállalkozó visszalépett. Hol lehetne még egy diszkót nyitni? — ez járt a fejében egy vállalkozó kedvű ifjúnak. Hát a község sportcsarnokában, amelynek az új tanévben új főnöke van Somogyi Károly „megtért” testnevelő tanár személyében. Többek között a sportcsarnokbeli esetleges diszkó ügye is terítékre került a gyömrői önkormányzati képviselő-testület mellett működő művelődési és sportbizottság legutóbbi ülésén. Nem tudni milyen indítta-' tásból (bár ezt nem nehéz kitalálni) a helyi polgár- mester és alpolgármester asszony is élénken támogatta azt a törekvést, hogy a sporcsarnokban diszkós hétvégék legyenek. A vállalkozó fiatalember (a Pró és Kontra című helyi orgánum felelős szerkesztője) 700 ezer forint(!?) támogatást kért a diszkó beindításához. Ebből az összegből megteremthetné a jó feltételeket a létesítményben a hétvégi zenés rendezvényekhez. A bizottság tagjainak többsége csodálkozott a polgármesteren és alpolgármester asszonyon, hogy ilyen tervet támogatnak. Mert bár nem számítanak ritkaságnak a sportcsarnokokban zajló diszkók, a gyömrői létesítmény mégsem erre való. Van ugye több mint ezer általános iskolás. legalább kétszáz aktív sportoló (kézilabdás és labdarúgó) és sok-sok amatőr, akik közül egyre többen . töltenének szívesen egy-két órát a csarnokban — futballal és pingponggal. De hát akkor miért van szükség a diszkóra? Ezt kérdezgették sűrűn a bizottsági tagok is, de a szög csak nem akart kibújni á zsákból. Amint hallottuk, az ötlet végül is nem nyerte el a bizottsági tagok (akik közül többen képviselők is) tetszését. Nem is támogatták a diszkó létesítését a gyömrői sportcsarnokban. Végleges döntés azonban csak a jövő keddi önkormányzati képviselő-testületi ülésen várható, ahol szintén tárgyalnak erről. Mindenesetre a lakosság máris ellenzi a sportcsarnok ilyen célra történő használatát. Mert véleményük szerint ez nem arra való, s különben az ő pénzükből is épült annak idején. — A sportcsarnok szolgáljon csak sportcélokat a jövőben is — mondta egyik ismerősöm. És igaza van. De vajon hogy dönt majd a képviselő-testület? Erre sem kell már sokáig várnunk. (é) SZOMBATON Új klub Allergiás és szénanáthabetegek klubja alakul szeptember 12-én szombaton Monoron a Kinizsi utca 43. számú házban, amelyre várják az érintett betegek megjelenését. Negyvenöt éve történt (III.) Szökés az ípolyon át Alzbeta D. D., vagyis édesanyám készüljön a nagy útra. A papíron egy szó nem volt magyarul. Megijedtünk. Apám a hírre átúszott az Ipolyon. és hazaszökött. Mint sokan mások is, bennünket apám egy török kori pincében bújtatott, meg a határban a kukoricacsomókban éjszakáztunk. Egyetlen tanárunk — aki velünk együtt bujkált — tartotta bennünk a remény apró szikráját. Egy ideig még próbált anyám érvelni az űj hatalom helyi gyakorlóinál, hogy a D. família anyai ágon Trianon után még magyar képviselőt is adott a szlovák parlamentbe, s író is volt a családban, de a pártoskodó, vitézkedő vezetők senkin sem könyörültek. Még azon a magyar családon sem. amelynek a családfője fontos szerepet játszott a besztercebányai felkelésben. Elvakult nacionalizmussal fordult ekkor már szembe olykor magyar a magyarral is. Hát még a szlovákok velünk! Hányszor felvertek bennünket éjszaka 1945—46- ban a fináncok, hogy beárultak bennünket, mert a szalmában bújtatunk valakit. Hosszú, szuronyszerű eszközzel a szalma- és a szénakazlat is áíszurkálták, sőt a vastagabb búzás zsákokat is, így keresték a buj- kálót, s persze elsősorban apámat. Már szokszor egymástól is féltünk mert voltak. akik megmérettek, és könnyűnek találtattak. Aztán a kitelepítéskor sokan azért mentették magukat Magyarországra, nehogy a Szudéta-vidékre meg valamelyik oroszországi fogolytáborba kerüljenek. Mert ilyen hírek járták akkor, amitől mindenki okkal félt. Valahogy a csehországi deportálástól megmenekültünk, de akkor, 1947 júniusában minket is besoroltak a Magyarországra áttelepítendők közé. Igen ám, de mi legyen apámmal, aki itt bujkált? Sikerült őt Köbölkúton egy vagonban a farönkök közé rejtetni az ismerősökkel, amit Magyarországra küldtek. Hogy mennyi ide-' gességet lenyeltünk míg Érsekújvárról, Párkányból, majd Szobról üzenetet kaptunk apám megmeneküléséről, mert az áttelepítési papíron csak anyánk és a két gyerek szerepelt, s a családot nem akartuk újra szétszakítani! Ahogy összeszámolgattuk, mintegy ötven felvidéki család került Vecsésre az áttelepítettek közül, többségük Nagy ölvedről, Köbölkútról, Üj- barsról. Fámádról. Ud- vardról. Marosfalváról, Nagyfödémesől, Kürtről, Perbetérői, Érsekújvárról, Felisztálról, Libádról, Nagymegyerről, Muzslából és Vezekényből. Sz. Sanyi bácsit például azért telepítették ki Fámádról, mert 1938-ban az anyaországhoz visszakerüléskor magyar zászlót tűzött ki a templom tornyába. Persze elég volt csak annyi, ha valaki a háború után templomba járt. őt is kitelepítésre ítélték, mert magyarul énekelte a zsoltárt. Orosz Károly (Folytatjuk.) Kézilabda Negatív mérleg
