Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-09 / 213. szám

KOMPENZÁCIÓT IGÉNYEL AKÁR TÍZ ÉVRE IS A normák —két kulccsal „Megsúgják", mi az, ami kell Az általános forgalmi adó — mint a nevéből is kitű­nik — a forgalmat, (fo­gyasztást) terheli. Tehát az állami bevételeket, mint adót, a fogyasztás szférájá­ban realizálja. A kétkulcsos áfa-rend­szer bevezetése azt jelen­ti. hogy az eddig általános forgalmi adó-tartalommal nem bíró termékek és szol­gáltatások után is forgal­mi adót kell fizetni. Ezen túlmenően az áfa-rend­szer módosítása mellett szolgáló érv, hogy adó­rendszerünk az áfa tekin­tetében is konform legyen az európai szabályozással, s nem utolsó érv a beve­zetés mellett az sem, hogy a költségvetési hiányt plusz­bevételekkel enyhítse az állam. Amikor a költségvetés ilyen széles körű finanszí­rozási feladatokat kény­szerül felvállalni, érthető, hogy az ehhez szükséges fedezetet meg kell terem­teni. Nyilvánvaló, hogy a jelenleg 0-kulcsos alapve­tő élelmiszerek, közösségi szolgáltatások és a lakás­építés általános forgalmi adóval történő megterhelé­se inflációt eredményez, azonban ez az inflációs ha­tás egyszeri lesz. Hátrányát egyrészt a szociálpolitikai kompenzációkkal tervezi a kormányzat (lakásépítés) csökkenteni, másrészt vi­szont az egységes adózta­tás adta előnyök az átme­neti inflációs hatást hosz- szú távon kiegyenlítik, ösz- szességében tehát az eu'ó- pai adónormákhoz való kö­zelítés és a költségvetés hiányának enyhítése a két kardinális ok az áfa rend­szerének módosítására. Az inflációs hatás két­ségtelen, azonban ha szem­ügyre vesszük várható ha­tásait, akkor ennek a kényszerű intézkedésnek kedvező hatása is megmu­tatkozhat az új adótörvény napi végrehajtásában. Ne­vezetesen megszűnik a sok­szor jogosan bírált, rend­szerében bármely rugal­masságát javító intézkedés­sel együtt is bürokratikus áfa-visszaigénylés. lakás­építés esetén, amely a nehéz­A botrány utórezgései? Visszatérő bizalom Az állam augusztus 1-jé- től csökkentette a bankbe­tétek kamatait. Ez a tény előnyt jelentett ott, ahol nagy összegű hiteleket vet­tek fel, mivel mérséklődtek a havi törlesztések kamatai. A lakossági betételhelye­zések a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 1 milliárd forinttal nőttek — kaptuk az információt az OTP Pest Megyei Igazgató­ságán Márton Aladárné osztályvezetőtől. Mindez annak ellenére történt, hogy nem bővült a lakos­sági ügyfélkörük. Vala­mennyi betétkonstrukció­nál — júliustól augusztusig — mintegy 350 millió fo­rinttal emelkedett a betétek értéke. Ezt a bankbotrány utórezgésének tartják az OTP-nél. cgyanis az állam a takarékszövetkezeteknél elhelyezett betétek vissza­fizetéséért komoly garan­ciát vállal. Ügy tűnik, a bi­zalom ezért tért vissza. Jelenleg 23 ezer lakossági folyószámlabetétet tarta­nak nyilván a megyében. Mivel a díjbeszedő havonta házhoz jön, így időt taka­rítanak meg a lakosok, ha a televízió díját, a bizto­sítást, a hiteltörlesztéseket „egy kalapból” fizethetik. A vállalkozók is számlave­zetésre kötelezettek. A napi 12 százalékra csökkentett kamatszint ellenére is emelkedett az OTP-nél a folyószámlabetét-megbízá- sok száma. Nagy Kálmán vállalkozási osztályvezető szerint az idén tíz száza­lékkal többen helyezték el náluk a számlájukat, mint tavaly. Jelenleg 660 millió forint a vállalkozói folyó­számlák összesített értéke. Ez 100 millió forinttal na­gyobb a tavalyi évhez vi­szonyítva. I. M. Érvényben: 1992. szeptember 8. VALUTAÁRFOLYAMOK Vétel! Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban Angol font 148,93 151,73 Ausztrál dollár 53,27 54,51 Belga frank (100) 258,35 263,01 Dán korona 13,77 14,03 Finn márka 19,31 19.71 Francia frank 15,66 15,94 Görög drachma (100) 42,71 43,55 Holland forint 47,23 48,09 Ír font 140.84 143,44 Japán jen (100) 60,57 61,77 Kanadai dollár 62,05 63,45 Kuvaiti dinár 256,86 262,36 Német márka 53,29 54,25 Norvég korona 13,47 13,71 Olasz líra (1000) 69,80 71,08 Osztrák schilling (100) 756,64 770,24 Portugál escudo (100) 60,85 61,95 Spanyol peseta (100) 81,99 83,51 Svájci frank „ 59,84 60.92 Svéd korona 14,58 14.84 IJSA-dollár 74,61 76,17 ECU (Közös Piac) 107,97 109,93 kessége mellett sok vissza­élésre adott lehetőséget (fiktív számlák érvényesí­tése, nem lakás céljára szolgáló építmények után áfa-visszaigénylése stb.). Az állam továbbra sem mond le az új otthont te­remtők támogatásáról, ezt azonban a társadalmi igaz­ságosságot jobban tükröző kompenzációs rendszerrel, az önkormányzatok útján kívánja érvényesíteni: hangsúlyozottabban támo­gatva az első önálló otthon létesítését. Az alapvető élelmisze­rek, az egészségügyi, a kommunális és a kulturális szolgáltatások kikerülnek a kedvezményezett Ó-kulcs­ból. Többségüknél a 8 szá­zalékos kulcs lesz bevezet­ve. Ez azzal jár, hogy ezen termékek és szolgáltatások ára növekszik. Ez azonban felvetheti az egyes társa­dalmi csoportoknál a kom­penzáció igényét. Más a helyzet a benzin áránál, ahol a tervezett 25 százalékos áfa a fogyasz- tásiadó-tartalom terhére lesz megoldva, tehát ben- zinárrobbanást nem ered­ményez. Ettől eltérő a gáz­olaj esete, ahol ez árnöve­lő tényező is, és ezzel a gázolaj, mint üzemanyag ára közel azonos lesz a benzinével. A kétkulcsos áfa beve­zetése — inflációs hatása ellenére is — az európai ár- és értékviszonyok ki­alakulását, és ezzel a piac- gazdaságra való gyorsabb átállást eredményezi. Dr. Bognár Péter osztályvezető, APEH Pest Megyei Igazgatósága Egyelőre a mézeshetek gondtalansága jellemzi a „házasságot”, kiszolgálta­tottságról nincs szó, noha a Mirsa Hűtőipari Rész­vénytársaságot — augusz­tustól — többségi tulajdon­nal átvette a Schöller válla­latcsoport. Mit várnak e kapcsolattól ? Kérdésünkre Albertirsáról dr. Losó Jó­zsef igazgatótól érkezett válasz. — Ez esetben jól talál­koztak az érdekek, a Schöl­ler terjeszkedni szeretne, nekünk pedig tőkeerős partner kell, lévén a régi részvényesek ereje nem fe­dezi a tervezett fejleszté­seket. Többet, jobbat és korszerűbbet szeretnénk — megcélozva újabb piacokat. A mintegy százötvenmilliós beruházás — amely jelen­tős technikai fejlődést eredményez — így egy éven belül befejeződhet, s alapot teremt a minőségi tovább­lépésre. Az igazgató szerint a be­fektető nem kötötte meg kezüket. Megmaradt a vál­lalati önállóság, megvan az értékesítési szabadság, ügyeiket — jóllehet min­dig egyeztetve a partner­rel — maguk intézhetik. Az új értékesítési lehetőségek felkutatására pedig nem­csak hogy joguk van, de ezt el is várja tőlük a másik fél. Jövőre mintegy negy- ven-ötven százalékkal nö­vekszik a feldolgozott áru mennyisége, az új piac te­hát feltétlenül kell. Ami pedig a Schöller hozzáállá­sát illeti, immár a fagylal­ton kívül az egyéb üzlet­ágakba (fagyasztott gyü­mölcs) is szeretne bekap­csolódni. A tervek biztatóak tehát, mégpedig az egész kör­nyéknek. A vidék kister­melőinek, a most induló vállalkozóknak biztos érté­kesítési piacot jelent a cég, az elképzelések szerint akár tízéves időtartamra is szerződést kötnek a far­mergazdákkal : „megsúgva”, mit érdemes termeszteni, mivel kell foglalkozni. Ugyanakkor a fejlesztések cégen belül is munkahely- teremtéssel járnak, a kol­lektíva számára biztos a jö­vő. November elsejétől például harmincöt-ötven százalékos bérfejlesztésr* lehet számítani, de nagy dolog volt a Schöller által most biztosított egyszeri, tizennégyezer forintos ju­talom is. Va. a. FÖLDÁR VERESEK Az aranykorona értéke Az eddigi összesítések alapján, amelyekben már a vasárnapi adatok is szere­pelnek, az országban 138 földárverést tartottak, és így 72 ezer 511 aranykoro­na-értékű föld talált gazdá­ra — tájékoztatta az Orszá­gos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal illetékese kedden az MTI-t. Az augusztus 24-től szep­tember 6-ig terjedő idő­szakra összesen 148 árve­rést hirdettek meg, s ezek­ből 10 maradt el érdekte­lenség miatt. Az árveré­seken 980 licitálásra jogo­sult személy vett részt, kö­zülük 862-en vettek földet kárpótlási jegyeikért. Az összesen elárverezett 72 ezer 511 aranykoronányi földből 746 aranykoronányi volt az erdő. A becslések szerint a meghirdetett földeknek mintegy 40-50 százaléka kelt el, természetesen azo­kat a földeket, amelyek most nem találtak gazdára, az elkövetkező árveréseken újra meghirdetik. Az árverések tapasztala­tai azt mutatják, hogy egy­előre még tartja magát az a tendencia, miszerint a földek többsége 500 forint/ aranykorona-értéken kerül eladásra. A megegyezések száma — amikor 1000 fo- rint/aranykorona-értéken veszik meg a földet — 38 volt ebben az időszakban. Ugyanakkor az árak most már sokkal differenciáltab­bak, mint kezdetben vol­tak. Somogy megyében pél­dául volt olyan parcella, amelyet 5700 forint/arany- korona áron vett meg új tulajdonosa. Privatizálták a Kiskunsági Á. G.-t Mentőövben a puszta Elmúlt már egy éve is annak, hogy a mezőgazda­ságban jártas brit üzletem­berek Apaj környékére utaztak. Tetszésüket meg­nyerte a táj varázsa, de leginkább az agrárterme­lésben rejlő, s eddig kiak­názatlan lehetőségek. Úgy gondolták, ha itt partne­rekre, támogatókra talál­nak, akkor a Kiskunsági Állami Gazdaságban ígé­retes vállalkozásokat va­lósíthatnak meg. A gondo­latokat tett követte, s most az ősz elején egy valóban" biztató üzleti vállalkozás keretei állnak készen. Ezt jelzi, hogy a brit befekte­tők (többségi) 51 százalé­kos részesedéssel, valamint az Állami Vagyonügynök­ség (kisebbségi tulajdonos) 49 százalékkal, közösen megalakították a Kiskun­sági Állami Gazdaság jog­utódjaként a Duna Farm Kft.-t. Ma Apajon, az állami gazdaság területén sajtótá­jékoztató keretében Mark Cherr'ington, a Duna Farm Kft. ügyvezető igazgatója, valamint a társaságában lé­vő kft.-vezérkar képviselői adnak tájékoztatást a cég üzleti és fejlesztési elkép­zeléseiről. A rendezvénnyel kapcso­latban információt kér­tünk a Hill and Knowlton, szintén angol érdekeltségű, s a fővárosban működő kommunikációs cég tanács­adójától, Gelényi Csabától, hiszen a Hill and Knowl­ton hatékonyan működött közre a kft.-vel kapcsola­tos szervezőmunkában. Gelényi Csaba elöljáró­ban elmondotta, a Duna Farm Kft. célja nem egy­szerűen az eddig az álla­mi gazdaságban végzett te­vékenység jobb, sikeresebb és már nemzetközi mércé­vel mérve is üzletszerű folytatása, hanem egy ígé­retes fejlesztési terv meg­valósítása. Méghozzá kö­zösen, a kft. vezetésében igazgatósági szinten helyet foglaló magyar szakembe­rekkel. Az A. G. privatizációjá­nak és ebben a külföldi befektetők részvételének biztosítani kell azt, hogy a korábbi Kiskunsági Állami Gazdaság megmenekül az egyébként szinte elkerülhe­tetlen csődtől. Apaj és az ott élők számára új lehe­tőség nyílik a fejlesztési tervek megvalósulásával. Gelényi Csaba szerint a vállalat vállalkozássá tör­ténő átalakításáért rövid és középtávon áldozatokat is kell hozni. A ma délután tartandó, s a helyi dolgo­zók számára tájékoztatást adó gyűlésen remélhetően az is elhangzik, hogy to­vábbra is biztosított lesz az egykori dolgozók munkahe­lye, s nem fenyegeti őket a munkanélküliség réme. Az apaji fejlesztés fő irányai a tejtermelés és -feldolgozás, a zöldség- és gabonatermesztés, vala­mint a turisztikai haszno­sítás. A Duna Farm Kft. minden termelő- és szol­gáltatótevékenységét úgy végzi majd, hogy az nö­velje az új cég bevételeit. Törekedve egyúttal arra, hogy a felhasznált anya­gok mielőbb megtérülje­nek. A meglévő, s egykoron szebb és eredményesebb na­pokat látott tejgazdasági bázisra telepítendő mo­dern tejfeldolgozás nyugat­európai minőségi követel­ményekhez igazodik. En­nek révén exportképes késztermékek előállítására lesz képes. A tervezett fel­dolgozókapacitás a jövőben módot ad arra is, hogy a kft. a környék tejtermelői­től is vásárolhasson tejet további feldolgozásra. Gy.L. Hét hónap tükrében Július végére 60 millió dollár passzívum alakult ki a külkereskedelmi forga­lomban, ami 1,3 milliárd dollárral kisebb a tavalyi első hét hónap passzívumá­nál. A Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok . Minisz­tériuma adatai alapján a kivitel 14,1 százalékkal nőtt, a behozatal pedig 8,8 szá­zalékkal mérséklődött az elmúlt év hasonló idősza­kához viszonyítva. A fize­tést maguk után nem vonó tételek — apport, lízing, bérmunka — levonása után a külkereskedelmi árufor­galom 152,5 millió dollár aktívumot ért el. A kivitel értéke megkö­zelítette a 5,9 milliárd dol­lárt. Az export legnagyobb része — 70 százaléka — a fejlett országokba irányult. Az Európai Közösség or­szágainak részesedése az összkivitelből elérte az 50 százalékot. Legjelentősebb külkereskedelmi partne­rünk Németország, ide irányult a kivitel 27 száza­léka. Az exportáruk 25 százaléka a volt szocialista országokban talált felvevő­piacra. A behozatal értéke július végén valamivel meghalad­ta az 5,9 milliárd dollárt. % 5

Next

/
Thumbnails
Contents