Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-08 / 187. szám
Gregvricot felmentették Váltás Zágrábban Franjo Tudjman horvát elnök aláírta azt a dokumentumot, amelynek értelmében felmenti tisztségéből a jelenlegi kormányt, Franjo Greguric miniszter- elnökkel az élén,. Erre a lépésre az egy héttel ezelőtti választások kötelezik az államfőt, Tudjman már ki is jelölte az új. kormányfőt, Hrvoje Sarinic személyében. A politikus, aki augusztus 12-én veszi át a tisztséget Gregurietóí, eddig az elnöki hivatal vezetője volt. Franjo Greguric felmentése az új kormány kinevezésétől számított nyolc nap A magyar álláspont Varga György magyar nagykövet pénteken átadta Antall József levelét Bős— Nagymaros ügyében Rudolf Filkus csehszlovák miniszterelnök-helyettesnek. Ebben a magyar kormányfő kifejti a magyar fél álláspontját a vízlépcsőrend-, szerrel kapcsolatos további eljárásra, vonatkozólag. Véres harcok Karabahban Karabah északi részén az örmény csapatoknak pénteken sikerült megállítaniuk az azeriek ellentámadását. Örmény források szerint hatvan azeri katona meghalt, és jelentős technikát is zsákmányoltak. Saját veszteségeik: nyolc halott, húsz sebesült. Megsebesült egy kisfiú A jugoszláv—albán határon egyre inkább éleződik a helyzet. A legutóbbi fegyveres összetűzés következtében egy kilencéves albán nemzetiségű kisfiú szenvedett sebesülést elteltével lép majd életbe. A kormányfő távozása már hónapokkal ezelőtt eldöntött kérdés volt — zágrábi értesülések ,szerint csak azért nem menesztették korábban, mert a döntéssel megvárták a választásokat. Megfigyelők felhívják a figyelmet, arra is, hogy Franjo Tudjman elnök, lépésével nyilvánvalóan csökkenteni kívánta Franjo Greguric és Milan Panic jugoszláv kormányfő pénteki találkozójának a jelentőségét: Panic így már csak egy leváltott” miniszter- elnökkel tárgyalt a horvát—szerb kapcsolatokról. Jeszenszky Géza Rigába érkezett Három balti, köztársaságot érintő körútja első állomására, Rigába érkezett pénteken Jeszenszky Géza külügyminiszter. Új görög külügyminiszter Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnök pénteken a külügyminiszteri posztra Mihálisz Papa- 'konsztantinu, egykori igaz- iságügyminisztert nevezte iki. Indonéz központ Budapesten Indonézia két hónapon belül megnyitja Budapesten közép-kelet-európai kereskedelmi központját — jelentette pénteken a The Jakarta Post című, angol nyelvű idonéz lap. Rudy Legkong, az indonéz országos exportfejlesztési iroda elnöke elmondta a lapnak adott nyilatkozatában, hogy a budapesti központ feladata a közép-kelet- európai térségbe irányuló indonéz export előmozdítása lesz. Kormánynyilatkozat „A Magyar Köztársaság kormánya az aratás eredményes befejezését értékelve köszönetét és őszinte elismerését nyilvánítja minden .mezőgazdaságban dolgozónak, vállalkozónak. Örömmel s nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy hazai termésű búzából készült kenyeret fogyaszthatunk ősszel, s a jövő évben is, A tavaszi munkák során jelentkező pénzügyi nehézségek és a májusi aszály terheinek enyhítésére a kormány két alkar lommal is soron kívül intézkedett. Részben ezeknek is köszönhető, hogy végül mintegy' 5,4,—5,5 millió tonna kalászos gabona termett, melyből .3,4—3,5 millió tonna a búza. ■ Nemcsak az ország jövő évi kenyere kerül magtárakba. hanem a kétkedők véleménye ellenére, jut belőle bőven a külpiacokra is. Amikor a kormány megköszönt a mezőgazdaságban dolgozók, köztük az agrárértelmiség eredményes munkáját, nem hallgatható el az sem, hogy a magyar társadalom átalakulásának jelentős terheit kellett az ágazatnak, az ebből élő lakosságnak viselnie. A szövetkezeti átalakulás zökkenői, a kárpótlás kérdései az állami gazdaságok szükségszerű privatizációja, egyes térségek kirívóan hátrányos helyzete esetenként bizonytalanságot, egzisztenciális aggodalmat váltott ki az érintettek körében. Látnunk kell azonban, hogy az agrárgazdaságban folyó történelmi átalakulás gazdasági szükségszerűség. A tulajdon rendezését, szövetkezetek átalakulását, az új vállalkozások létrejöttét segítő törvények egy új, versenyképes agrárágazat megteremtése érdekében születtek, és ez a gyöke- , rés, sokrétű struktúraváltozás sokak „előrejelzése” ellenére békésen, a megegyezést keresve zajlik. A kormány tisztában Van azzal, hogy az agrár- gazdaság eredményének megőrzésében, az ágaz.atot érintő rendszerváltozásban a államnak fokozott szerepet kell vállalnia. Az agrárszektor sajátosságaiból adódóan szükséges a szabályozott agrárpiac megteremtése, amelynek alapja a parlament elé terjesztett agrárpiaci rendtartástörvény lesz. Többek között ennek segítségével érhető el, hogy az Európai Közösséghez való csatlakozásunk idejére felkészült, jogi és intézményi rendszerében megújult gazdasággal rendelkezzünk. A kormány kamatpreferenciákkal és állami garancia vállalássa! kívánja javítani az agrárgazdálkodók hitelhez jutási esélyeit. Kezdeményezzük a parlamentnél a növénytermesztéshez felhasznált gázolaj fogyasztási adójának visszaigényelhetőségét. Élünk a piaci zavarokat mérséklő állami intézkedési lehetőségekkel, s megfelelő időben hatékony importvédelmi rendszert léptetünk életbe agrártermelésünk érdekében. Az új intézkedések a mezőgazdaság minden szereplőjére vonatkoznak, függetlenül attól, hogy magángazdálkodóként, új típusú szövetkezeti vagy társasági formában tevékenykedik. A privatizációs bevételekből a mezőgazdaság is részesedik biológiai és technikai alapjainak megújítására. Folyik a földjelzá- log-hitelintézet és a vidéki bankhálózat létrehozásának jogi és technikai megalapozása is. A kormány e szándékai azon a meggyőződésen alapulnak, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbra is fontos stabilizációs szerepet tölt be a magyar gazdaságban, hiszen a sikeres agrárgazdaságnak döntő szerepe van a falusi település egzisztenciateremtő és népességmegtartó erejében.” FELHÁBORODÁS a BOSZNIAI LÁGEREK MIATT. A háború a héten tovább dúlt Boszniában, s a szarajevói repülőteret, amely a segélyszállítmányokat fogadta, a béke- fenntartó ENSZ-erők parancsnokságának le kellett zárnia 72 órára, mert a környező hegyekből állandó tűz alatt tartották a szerb ütegek. Amikor pedig egy francia tábornok érkezett, hogy a helyszínen győződjön meg a Párizsból küldött kék sisakosok helyzetéről és arról, hogy nem nyilhat-e meg újra a légikikötő. az annyira szükséges élelmiszer- és gyógy- szérszállítmányok* előtt, lövedékek csapódtak be az ENSZ-békefenntartók főhadiszállásának épületébe. Ezek után. amikor felvetődött, hogy nem kellene-e újabb kék sisakosokat küldeni Szarajevóba, a világsajtó vezető cikkírói keserűen megjegyezték: ahol nem lehet a háború miatt a tűzszünetet sem megteremteni, mi szükség van egyáltalán békefenntartókra? A héten egyébként a legnagyobb megdöbbenést az keltette, hogy lelepleződött: a szerbek megszállta területeken koncentrációs táborokat létesítettek, s ott nem csak fogva tartanak polgári lakosokat, hanem éheztetik, kínozzák őket, és egyeseket közülük kivé2 VILÁGPOLITIKAI FIGYELŐ CSAK KORLÁTOZOTT AKCIÓK geztek. Karadzsics szerb vezető tagadta a hírt, s azt állította, hogy csupán kihallgatásra tartanak fogva bosnyákokat, hogy „kiszűrjék közülük” a szélsőségeseket, akik esetleg terror- cselekményeket követhetnek majd el, és a mohamedán fegyveresek állítólagos haláltáborairól beszélt, ahol — szerinte — szerbeket ölnek meg. A Biztonsági Tanács ezek után nem határozatban, hanem csak nyilatkozatban szólította fel a harcolókat, : hogy a Nemzetközi Vörös- kereszt képviselőinek tegyék lehetővé e táborok meglátogatását. A megbízottak, akiket újságírók is elkísértek, csupán „tisztes távolból'’ láthattak egy észak-boszniai táborban lévő foglyokat, akiket az angol Guardian riportere „éhségtől elgyötörteknek és halálosan megfélemlített kiílsejüeknek” jellemzett. Gyilkosságokról és kínzásokról még nem sikerült bizonyítókokat szerezni, de angol lapok idézik egy koncentrációs táborból szabadon engedett, most még megfélemlített bosnyák megnyilatkozását, aki egyelőre csak annyit mert elmondani. hogy nem akar ’ovább élni, ha később nem tárhatja a világ elé mindazt a sok szörnyűséget, aminek szemtanúja volt. Igaznak bizonyult egyébként a Newsday című amerikai lapnak az az értesülése, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már egy hónapja memorandumot készített a boszniai lágerekről, s " ezt New Yorkba, Genf be és Washingtonba is eljuttatta. Ebben megbízható forrásokra hivatkozva idézte olyan szabadon bocsátott bosnyákok vallomását, akik kínzásokról és kivégzésekről számoltak be. Mégiscsak késve adtak hitelt ezeknek a közléseknek, amikor már mindenhonnan érkeztek a megerősítő hírek. A felháborodás világszerte most rendkívüli, s Bush elnök Colorado Springs-i választói gyűlésén élesen, tiltakozott a polgári személyek elleni kegyetlenkedések miatt, s bejelentette, hogy a Biztonsági Tanácsban az Egyesült Államok olyan határozati javaslatot terjeszt elő, amely felszólít minden harcoló felet valamennyi tábor megnyitására a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői előtt. MILYEN KATONAI BEAVATKOZÁS? Bush egyébként csak most — fél évvel azután, hogy az Európai Közösség és más államok ézt megtették — jelentette be Bosznia, Horvátország és Szlovénia teljes jogú diplomáciai elismerését. Az amerikai elnök azt is közölte, hogy a Biztonsági Tanácsban Washington szorgalmazni fogja olyan javaslat, elfogadását, amely szükség esetén a Boszniába eljuttatandó élelmiszer- és gyógyszersegély biztosítására katonai eszközöket is engedélyez. ■ Bush azonnal hozzátette, hogy Csupán korlátozott akció jöhet számításba, hiszen nem kívánnak beavatkozni egy etnikai háborúba csak a, polgári lakosság mérhetetlen szenvedéseit próbálják csökkenteni a nemzetközi közösség tagjaival való közös fellépés során. Bushra ugyanis nagy nyomás nehezedik, hogy valamilyen katonai akcióval, például a szerb állások amerikai bombáztatá- sával segítse elő a boszniai vérontás befejeződését. Katonai szakértők szerint azonban ez csak fokozná a háború hevességét, és elkerülhetetlen volna szárazföldi erők odaküldése is, amely pedig oda vezetne, hogy Washington és szövetségesei egy vietnamihoz hasonló háborúba bonyolódnának. Ettől az Egyesült Államok európai NATO- szövetségesei is visszariadnak. Ezért egyelőre csupán az a cél, hogy a Biztonsági Tanácstól olyan határozatot érjenek el, amely feljogosítja őket katonai erő alkalmazására ahhoz, hogy mindenképpen Boszniába juttassanak élelmiszer- és gyógyszer szállítmányokat.. Arkus István Antall József levele Göncz Árpádnak Antall József miniszter- elnök a Magyar Rádió és a Mágyar .Televízió ügyével kapcsolatban levelet intézett Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, amelyet pénteken közlésre eljuttattak a távirati irodához. „Tisztelt Elnök Ür! A Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnökéi felmentésének elutasításával kapcsolatos, 1992. július 10-én kelt levelemben részletesen kifejtett álláspontomra emlékeztetve, a két intézmény működéséért viselt kormányzati felelősség alapján kötelességem felhívni Elnök Űr figyelmét azokra á veszélyekre, amelyek a köz- szolgálati médiumokon belüli ' politikai feszültségek kiéleződésében rejlenek. Sajnálatosnak tartom, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke Elnök Úrnak a felmentésükre vonatkozó politikai döntését követően mind műsorpolitikai, mind személyi kérdésekben olyan adminisztratív intézkedéseket tesznek, amelyek aligha segítik elő a különböző ízlésirányok és politikai tendenciák közötti egyensúly megteremtését. Hasonlóan sajnálatosnak, sőt elfogadhatatlannak . tartom, hogy a Magyar Televízió egyik csatornái gazgatója egy más szinten folyó vitában minősíthetetlen formában támadja a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, az Országgyűlésnek döntését, és azt »magyarságellenesnek« minősítse. Tekintettel arra, hogy a kormány nem nyújthat egyoldalú garanciát a médiatörvény gyors elfogadására, bár ezt kívánja, az átmeneti időben is gondoskodni kell a szabályozott működésről. Erre szolgál az Alkotmánybíróságnak az 1974. évi kormányhatározat hatályban tartására vonatkozó döntése is. Ez alapján rendelkezik a kormány az alapító-felügyeleti jogkörrel, ugyanakkor Elnök Űr politikai , döntése következtében a kormánynak nem áll módjában a két médium működéséért felelősséget vállalni. Természetesen az Alkotmánybíróság azon állásfoglalása, amely szerint a köz- társasági elnök kinevezési és felmentési jogkörével kapcsolatos 36/1992. (VI. 10.) AB határozata alkotmány- jogi szempontból teljesen egyértelmű, megegyezik az általam vallott felfogással. Miután a két médium működése felett jelenleg semmilyen ellenőrzés nem érvényesül, ahhoz, hogy az átmeneti időszak ne váljék »•törvényen kívüli- állapottá, valamint biztosítható legyen a Magyar Rádió és Magyar Televízió tárgyilagos és pártatlan működése, szükséges a két közszolgálati médiumon belüli viszonyok normalizálása, a műsorpolitika tartalmi értékét veszélyeztető adminisztratív (szervezeti és személyi) döntések megakadályozása, amelyek a feszültségeket fokozzák, és előnytelenül befolyásolják a média- törvény vitáját. Kérem a fentiek figyelembevételével Elnök Űr állásfoglalásának kialakítását és ennek nyilvánosságra hozatalát. Köszönti: Antall József” A miniszterelnök válasza Borisz Jelcinnek Antall József miniszterelnök . pénteken fogadta Ivan Aboimgv budapesti orosz nagy követet,"aki átadta Borisz Jelcin elnök válaszát Antall József július 14-i levelére. A Miniszterelnöki Sajtóiroda ezzel kapcsolatban az MTI-hez eljuttatott közleménye rámutat: Az eddigi tárgyalások és a levélváltós alapján létrejött egyetértés a szovjet hadsereg kivonulásával ösz- szefüggésben egymással szemben támasztott követelésekről történő lemondásáról, az erről tervezett megállapodás a két ország viszonyában lezár egy korszakot, és teljesen új alapra helyezi az orosz—magyar kapcsolatokat. Antall József miniszterelnök megerősítette Aboimov nagykövet előtt: szívesen veszj, ha a megállapodást Budapesten írják alá. A miniszterelnök rámutatott arra is: a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése mindkét fél számára fontos, így a megállapodást követően remélhetően a külkereskedelmi forgalmunkban keletkezett magyar aktíyum folyamatos és gyors felszámolására is sor kerül. A Gazdasági Kamara nem ért egyet Nem ért egyet a kilenc munkaadói szervezet pénzügyminiszterhez intézett nyílt levelével a Magyar Gazdasági Kamara — tájékoztatta a szervezet ügyvezető elnöksége pénteken az MTI-t. Mint közölték: annak ellenére. hogy a levélben szereplő megállapítások részben megegyeznek a Kamara Szövetségi Tanácsának májusi értékelésével, az akciót az ügyvezető elnökség nem támogatja, s arról nem is volt tudomása. A kamara májusi állás- foglalása felhívta a figyelmet a gazdaságban tapasztalható negatív tendenciákra és azokra a jelenségekre is, amelyeket úgy értékelt, mint a Kupa-programtól való lényeges eltéréseket. Sürgette a gazdaság élénkülését elősegítő gazdasági feltételek megteremtését, ugyanakkor elhatárolta magát a megalapozatlan gazdaságélénkítő törek'ésektől. A kamara független szakértők bevonásával széles körű felmérést végez, s ennek birtokában októberben — a pénzügyminiszter meghívásával — ismételten visszatér a gazdaságpolitika értékelésére.
