Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

XXXVI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖF.TÖK Befut-e a Tortellino? Változó szokások Ha egészséges, ha nem, egy biztos: húsevő nemzet vagyunk. A ház urai egy ki­csit furcsán néznek az asz- szonyra, amikor valami tésztafélét tesz eléjük az asztalra. Táplálkozási szo­kásaink sajnos alapvetően rosszak. Mutatja ezt a ren­geteg súlytöbblettel rendel­kező ember is. Ez férfiakra, nőkre egyaránt vonatkozik. Először csak egy-két kiló fölösleg jelentkezik, amit senki sem vesz komolyan, később viszont akár tíz-ti­zenöt kiló is lehet a túl­súly. OLASZ KAPCSOLAT Beszélni kell a fogyókú­ráról is, ami rendszeresítve igencsak megviseli a szer­vezetet. Káros a szívre és az idegrendszerre. A leg­egyszerűbb tulajdonképpen az lenne, ha nem szednénk fel fölös kilókat, és ebben a rendszeres, egészséges táp­lálkozásnak döntő szerepe lenne. A fent említett gondolat­sort elmondtam Ecsedy Pé­ternek, a Tortellino olasz— magyar tészta- és édesipari kft. ügyvezető igazgatójá­nak. Teljesen egyetértett azzal, hogy nem megfelelő a táplálkozásunk, és ezen javítani illene. — Mikas alakult a kft.? — Két éve hoztuk létre a Tortellinót. Ebben hárman vagyunk érdekelve. Az egyik az Aranygallér Kft., a másik két olasz magán­vállalkozó, a harmadik pe­dig Baktai Erika, aki kettős — olasz—magyar — állam­polgár. — Hogyan jött létre a kapcsolat az olaszokkal? — Baktai Erika révén, ő hozott össze bennünket. Az olaszok ezzel a tésztaké­szítménnyel már ismertek a nyugati országokban, és nyitni szerettek volna a kelet-európai piac felé is. Az igazgatói posztra pá­lyázatot írtak ki, és ezt én nyertem meg. Régebben a tejiparnál dolgoztam, Bu­dafokon voltam üzemveze­tő. A PIAC DÖNT — Jelen pillanatban hány dolgozójuk van? — összesen tizenegyen vagyunk, ami nem hangzik nagyon soknak, de elég. Nálunk nincsenek kötött munkakörök, már csak a létszámunkból adódóan sem. Több fronton kell helytállni. Olvasónk írja Iskolai remeklés • Mint lápjuk régi olvasó­ja, örömmel vettem, hogy a Körösi út 1. szám alatti ház homlokzatának felújí­tásáról egy fotóval és né­hány sorral is megemlé­keztek. , A munkát a 203. Számú Bem József Műszaki Szak- középiskola ipari tanulói végezték el. Szeretném kö­szönetemet kifejezni Czi- nege Imre igazgatónak, a munkát irányító Krupa Ferenc kőműves- és Her- czeg Ferenc festő szakok­tatóknak. A „Kati" Szalon fodrászai, kozmetikusai jobb érzéssel fogadják a vendégeiket. Párdyné Bujáki Katalin — Milyen termékeket gyártanak? — Főbb áruink a követ­kezők. Tortellini: gyűrű alakú tészta, ravioli: csip­kés szélű, négyszög' alakú tészta, mezzaluna: félhold alakú tészta. Ezek hatvan napig tartják meg frisses­ségüket. és öt Celsius-fok alatt kell tárolni őket. A tészták tartalmaznak fi­nomlisztet, durumdarát. tojást, színezőanyagot, spe­nótport és paradicsomport. Ehhez jönnek a töltelékek. Ilyen a gépsonka, császár- szalonna, mortadella, sajt és fűszerek. — Hogyan kell felhasz­nálni, mert gondolom, nem­csak szakavatott háziasszo­nyok veszik meg? — A felbontott tasak tar­talmát forrásban lévő, enyhén sós vízbe helyezzük, és az újabb forrástól szá­mítva tizenöt percig főzzük. Mindezek után a kifőzött tésztát kevés vajban meg­forgatjuk, és ízlés szerint meghintjük sajttal vagy paradicsomszósszal. — Találkoztam néhány emberrel, akik drágállották a tortellini és a többi tészta árát. — Ezt majd a piac dönti el. Véleményem szerint fel­tétlenül figyelembe kell venni, hogy nem egy sze­mélyre. hanem háromra vagy négyre készültek, öt­száz gramm tésztát aján­lunk négy személyre. SIKERRE ÍTÉLVE — Mire számítanak, sike­rül megvetniük a lábukat Magyarországon, illetve Cegléden? — A magyar táplálkozási szokásokat ismerve nem lesz könnyű, de rajtunk nem fog múlni. Ha Olasz­országban, Ausztriában si­kere van, miért ne lenne nálunk is? — fejezte be az igazgató. Kóbor Ervin Az Árpád-kar üzenete Templomromokkal tele a határ Talán a legtöbb titok tudója az anyaföld. Benne pihen­nek eleink földi maradványai, az adott kor rítusának megjelelő tárgyi mellékletek, öltözékek, -ékszerek, fegy­verek elenyeli, pénzek. A régészeknek kincsesbányák a szemé)gödrök is, amelyekből ugyancsak sokféle holmit felszínre hozhatnak, tanulmányozhatnak. TÁMOGATÓKRA TALÁLT Itt, az Alföldön az értő szem sorra felfedezi azokat az alig sejlő finom dombo­rulatokat. amelyeket a kó­sza pusztai, szél formált a talajfelszínt sodorva maga előtt. Évezredes templom­romok, településmaradvá­nyok. sírkertek lapulnak alant. Légi fényképezéssel, a föld elszíneződésének megfigyelésével máig nagy pontossággal behatárolhatók a régészeti lelőhelyek. A ko­rabeli oklevelek tanulmá­nyozása megerősítheti a fel­tevéseket, és amikor a ré­gész kijelöli az első kutató­árkot, rendszerint siker ko­ronázza próbálkozását. Tari Edit. a ceglédi Kos­suth Múzeum középkoros régésze eme szerencsés ku­tatók közé tartozik, aki el­sősorban hallatlan szorgal­mával és ügyszeretetével ér­demelte ki az eredményes­séget. Szerencsére az ilyen szakember támogatókra ta­lál. és hozzájuthat a mun­kájához nélkülözhetetlen anyagi fedezethez. Figyelme egyre inkább az Árpád-kori templomhelyek £el4 forduit. Nem kisebb vállalkozásba kezdett, mint hogy sorra feltárja Cegléd egykori ha­tárának ezeket az épület­emlékeit. 19f!5-ben ásott először ilyen szándékkal, majd ezt követte egy évvel később az öregszőlőkben egy templomfeltárás. Ahogy jobban belemélyedt a témá­ba, kiderült, hogy a város környékén egymástól két- három kilométerre sorakoz­nak az Árpád-kori faluhe­lyek. Majd’ mindnek volt temploma. Hídvégi Lajos Pusztabokrok című könyvé­nek gazdag forrásanyaga nagy segítséget ad munká­jához. A régész ásója iga­zolja a helytörténeti kutató összegyűjtött adatainak megalapozottságát. Az öreg­szőlőkben ásatás is az ő adatai figyelembevételével kezdődött. 1990-ben a régész minden lehetséges pályázattal meg­próbálkozott. Korábban a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságától kapott any- nyi pénzmagot, hogy évente egy templomot feltárhatott. A Magyar Hitelbank is pár­tolta szándékát, továbbá a Magyar Tudományos Aka­démia OTKA-alapjától ka­pott. négy évre szóló jelen­tősebb összeget. Ennek most a második événél tart EGYEDÜLÁLLÓ VÁLLALKOZÁS Szinte egyedülálló vállal­kozás hazai viszonylatban, hogy a város középkori bir­tokhatárán belül az összes templomhelyet megvizsgál­ják. Szántáskor, amikor kö­veket és emberi csontokat fordít ki a földből az eke, csinálnak egy-egy leletmen­tést, de ilyen eltökéltséggel még nem látott munkához rajta kívül senki. Érdekli a város környéki egykori birtok egyházi jog­állása. A váci egyházmegye fennmaradt iratai szinte semmit sem tudnak erről az időszakról. Nagyon csekély adat maradt a korabeli adó­jegyzékekből. Árpád-kori oklevél egy sincs, ami Ceg­léd környékére vonatkozna. A keleti birtokhatár vonala mentén Törtel-Besnyőben is talált ebből az időből származó templomalapo­zást. Kápolnahegyen (az új 4-es úttól balra, Abony felé menet) későn próbálkozott, mert már előtte elhordták a dombtetőt. öt a templomalapozás technikája, az épület mére­te, tájolása, szerkezete fog­lalkoztatja leginkább. Je­lenleg Üjszilvás közelében, a Ceglédi Állami Tangaz­daság határában vallatja a földet. A Gólyajáráson rá­talált egy bésnyőihez ha­sonló állapotú alapra, amelynek patkóíves a szen­télye. A huszonnegyedik órában vette pártfogásba, hiszen a talajfelszíntől mindössze 25-55 centiméte­res mélységben húzódik az alapzat hűlt helye. A kő­ben szegény vidék népe a tatárjárás során lerombolt istenháza köveit később be­építette a maga épületeibe. Az alapot és az oltár fun­damentumát is szétbontot­ták, ám lenyomatát máig őrzi á talaj, bár nagyon le­pusztult állapotban. Az akkori templomocskák masszív építmények voltak. Egy méter széles és ugyan­ilyen mélv alapon nyugod­tak. Az említett gólyajárási helyen körülbelül tizenegy méter hosszú épület állt, amelybe negvven-ötven em­ber fért be, s ha többen voltak, kívülről hallgatták a szertartást. A pap latinul misézett, úgysem értették. Székek, padok odabenn sem voltak. Levett süveggel, áll­va, időnként térdre eresz­kedve, a liturgia előírásai szerint vettek részt a szent­misén. Énekeltek, imádkoz­tak, tömjénfüst terjengett a sejtelmes fényű, apró ab- lakú teremben. Istenhez szállt minden fohász. E szerény építészeti re­likviák kutatója szeptem­berben Angliába utazik egy nemzetközi tudományos tanácskozásra, ahol a ködös Albion nyelvén tart elő­adást a Cegléd környéki Árpád-kori egyházi építé­szetről. Szaktársai többsége nyilván fényes katedráli- sokról szövi a szavakat, sok pénzzel támogatott monstre ásatásokról, ám a dolog unikális bája valószínűleg megfogja a hozzáértőket Tari Edit célja ugyanis a figyelemkeltés. Azt kívánja kollégái előtt bebizonyítani, hogy módszertanilag lehet­séges apró adatok birtoká­ban is eredményeket elérni, az Árpád-kori történeti múlthoz közelebb kerülni, KÖNYVEKBE KERÜL Az angliai konferencia an\ agát könyv formájában — benne az ő előadásának szövegével is — megjelen­tetik. Itthon a készülőiéiben levő Dél-Pest megyei törté­neti monográfiában foglal­kozhat részletesebben mun­Nem csak az Énekek éneke kertjében Nyílnak a gránátalmák Mozgássérült gyerekek Tőserdon táboroznak Mozgássérült gyermekek számára szervez nyári tá­bort a Pest Megyei Vörös- kereszt augusztus 11-e és 20-a között a Lakitelek melletti Tőserdőn. Az idén budaörsi, nagykátai, aszó­di, ráckevei, szentendrei, dabasi, százhalombattai, valamint nagykőrösi és ceglédi gyerekeket várnak a megyéből. Lesznek olya­nok, akik már évek óta visszatérő vendégei a tá­bornak. Az ellátás ingye­nes, az anyagi háttérről a megyei Vöröskereszt gon­doskodik. Az orvosok, egészségügyi dolgozók, vöröskeresztesek, illetve pedagógusok többsége a saját szabadsága terhére vesz részt a programszer­vezésben. Autósmozi Az autósmoziban Istenek fegyverzete 2. (hongkongi akciófilm). Az előadás este fél 10 órakor kezdődik. Ha még ma is igaz len­ne, ahogy Móricz Zsigmond jellemezte a ceglédi kerí­téseket, a jó szándékú bo­tanikai fürkészkedéseknek aligha lenne tere és lehe­tőségé: a magas palánk- kerítés éppoly magasan zárná a horizontot, hogy tulajdonképpen semmit se lássunk. Természetesen nem csupán a kerítések 'átláthatósága kívántatik meg, mert van kapu is, van zár iß, s annak adott pillanatban nyitva kell áll­nia. Most tulajdonképpen csak örülhetek, hogy belát­ni is lehet gyakorta a szebbnél szebb kertekbe, de talán* kicsit nyitottab- bak is az emberek; a tele­fon pedig gyakran cseng: vagy segítséget kérnek, vagy tanácsot, vagy épp megnézni való feladatot kaphat az ember. A mi időjárási körülmé­nyeink között most virág­zik épp az a gránátalma, amelyet annyira kedvelt a magyar reneszánsz kor embere, számtalan dísz­kertet ékesített. Edényes gránátalmák, sőt telt virágú fácskák nevelésében ver­senglek az udvari kerté­szek vagy éppen közembe­rek is. A gránátalma tisz­telete és művelése annak ellenére lehanyatlott a tö­rök korban, hogy maguk­nak a megszállóknak is kedveit növénye volt a grá­nátalma. A ruha és hét­köznapi tárgyak díszítésé­ben sem volt ritkaság a gránátalma-motívum. Hosszú feledés után most ismét terjedni kezd az eg­zotikus és délszaki növé­nyek termesztése. Az egyik ceglédi gránátalmabokor megyei védettséget kapott még 1985-ben, de sajnos kiveszett a Csatorna utcai két példány. A Köztársa­ság utca egyik házának kertjében viszont szépen virít az idén is, de leg­alább 50—60 db virágot bontott a Felszegi út 24/b alatti ház ékes gránátal­mája, bár a tavaszi száraz­ság nagyon meggyötörte a mediterrán fajt. Ezek mind telt virágú példányok, ezért a mi te­leinket képesek átvészelni, bár gyakorta visszafagy­nak. mint a füge vagy a szentjánoskenyérfa. A ter­mékeny virágú, azaz szimpla virágú gránátalma képes termést kötni, s eze­ket nagyon nehéz a sza­badban teleltetni. Eddig ilyen fáról nincs tudomá­sunk Cegléden, vagyis a biztonságos elhelyezés miatt célszerű dézsában nevelni, s télire védett helyre vinni. Ügyelni kell azonban arra, hogy nehogy a leander vagy a citromfa közelébe kerüljön, mert a tehetséges pajzátetűfertő- zés életveszélyt jelent a '-rfalmatövekre. Nagyon hasznos bíbelőd­ni vele, főleg akkor, ha a növénykedvelő ember „utá­na is olvas” annak, megis­meri a termesztési és mű­velődéstörténeti vonatko­zásait. Akkor megértheti, hogy miért került díszként a zsidó főpapi ruhákra, pi­ciny csengőkkel, vagy miért láthatók a legszebb reneszánsz miseruhákon r' -tetalmavirágok. Ez azonban más irányú vizsgálódások tárgya lenne, de a ceglédi gránátalmák­nak valójában örülni le­het. csak senki se válassza életfának: túl sok veszély fenyegeti a telt virágú bok­rokat is. Aki pedig babo­nás, nehogy ezért adja bú­nak a fejét, mert a fácska kiveszett, hisz épp a grá- ■ nátalma kedvre, jó hangu­latra serkentő tulajdonsága miatt kedvelték elsőként a föníciaiak, majd később a latinok, mórok, olaszok, tö­rökök és nálunk legfőkép­pen Mátyás király. Viseg­rádion ennek azonban már nyoma sincs, csak a szor­galmas és pontos udvari írók tudósítása és néhány képzőművészeti alkotás emlékeztet a függőkért gránátalmáira. A ceglédi fácskák leg­alább annyira jóérzést kel­tők, mint a református kis­temető Széchenyi út végi egyik sírkertje, az idegen nézgelődő, mintha nem is temetőben járna, annyi­ra átalakítja e bokor is a hangulatát. Eleink és sze­retteink ilyen formában szinte jobban köztünk ma­radnak. ESDÉ kája eredményével. Remél­jük, hogy a szélesebb és a ^zűkebb szakma megértéssel és figyelemmel kíséri mun­kálkodását. Az már csa;í halk óhajunk, hogy a pénz se fogyjon ki, amíg nem tel­jesíti szent elhatározását. Tamasi Tamás Ceglédi közlemények Ócsai István gimn. tanár te­metése augusztus 6-án 17 óra­kor a református öregtemető­ben lesz. Minden külön értesí­tés helyett. Öcsainé. (120 159/ 1K) CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér L ® A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. $ Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents