Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-06 / 185. szám
Egykor szavuk is volt Botladozó vállalkozók Rumsics Sándor: „Most fennmaradásukért kell küzdeniük.” (Erdősi Ágnes felvétele) Nyolcszáz vállalkozójával Budaörs nem panaszkodhat: e réteget fejlődőnek, életképesnek mondhatja. Az már más kérdés, manapság nem kér- nek-követelnek maguknak olyan szerepet a közéletben, mint valaha. S közérzetük sem éppen pazar. Miért? — kérdeztük Rumsics Sándortól, a városi ipartestület elnökségi tag- jától, aki egyben képviselő is. — Valóban, régen nemcsak rangjuk és tekintélyük, de szavuk is volt az iparosoknak. S ezt kikövetelte Érvényben: 1992. augusztus 5. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam I egységre forintban Angol font 146.17 149,27 Ausztrál dollár 56.53 57,77 Belga frank (100) 251,19 255,85 Dán korona 13,45 13,71 Finn márka 18,87 19,27 Francia frank 15,33 15,61 Görög drachma (100) 42,03 42.87 Holland forint 45,90 46,76 ír font 138,15 140,75 Japán jen (100) 60,01, 61,21 Kanadai dollár 64,38 65,78 Kuvaiti dinár 260,59 266,00 Német márka 51,76 52,72 Norvég korona 13,16 13,40 Olasz líra (1000) 68,53 69,81 Osztrák schilling (109) 734,73 748,33 Portugál escudo (100) 60,76 61,86 Spanyol peseta (100) 81,19 82,71 Svájci frank 57,66 58,74 Svéd korona 14,26 14,52 ITSA-dollár 76,38 77.94 ECO (Közös Piac) 105,55 107,51 TlQfí A TIGAZ Gödöllői Üzemigazgatósága értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy a budaörsi kirendeltség új helyre költözött A kirendeltség a j'övőben TIGÁZ Diósdi Kirendeltség néven, a Diósdi, Petőfi Sándor u. 40. alatti telephelyen folytatj’a a működését. A Budaörsi Szolgáltatási üzem, Diósd Szolgáltatási üzem néven, ugyanitt fogadja a jövőben az ügyfeleit. Az átköltözés után az eddigi telefonszámokon nem hívható a kirendeitség. A kirendeltség és a szolgáltatási üzem új telefonszáma: 06-60-48-556 (rádiótelefon). Ha a telefonszám a jövőben megváltozik, idejében tájékoztatjuk a fogyasztókat. TIGÁZ Diósdi Kirendeltség magának e réteg, ők igenis formálni akarták a közéletet. Ma vállalkozóink nemigen lépnek ringbe, igaz, most fennmaradásukért kell küzdeniük. A koncepcióval és tőkével rendelkező vállalkozói kör meglehetősen szűk — és nem is rgen helybéli —. s többségben vannak a kicsik. Ha őket kérdezné, biztosan elmondanák: terheik aránytalanul nagyok, lehetőségeik csekélyek; kibontakozásukhoz nem kedveznek a körülmények. Nagy gát a hitelpolitika, hiszen pénz nélkül nem tudják átvészelni a vállalkozás felfutásához szükséges türelmi időt. Kedvezőtlen folyamatokat indított el az iparosok felhígulása is. A régi világban elképzelhetetlen lett volna a kontár feltűnése — ma általános. Amióta nincs kötelező tagság, azóta kontroll sincs: a tisztességesek nem kapnak védelmet a tisztességtelenekkel szemben. — Ez ellen is, és sok mindenért próbálunk küzdeni — folytatja Rumsics Sándor —. a város önkormányzata végül is iparosbarát. Ez azonban nem minden. Mert hiába engedünk el adónemeket, s biztosítunk számukra a helyi munkáknál előnyöket, most a gazdasági környezet sem kedvez. Sok a sodródó, botladozó vállalkozó, aki sohasem volt tehetős, s most képtelen kibírni és kivárni a pangást. Az emberek elkeseredettek. amin nem lehet csodálkozni. Éppen ezért az ipartestület minden alkalommal igyekszik hathatós érdekképviseletet kifejteni. Partnerként mindazokkal. akik a vállalkozó-' rétegért valamit tehetnek. Va. É. NYAKON ÖNTÖTT PRIVATIZÁCIÓ Szójalében fürdenek A szójás ivóiét töltő gépsort OMFB-hitelböl telepítették (Vimola Károly felvétele) A szójából készülő rostos gyümölcsléről minden bizonnyal kevesen hallottak a megyében. Pedig akik gyártják, nem ismeretlenek. Az érdi Napsugár— Nektár Kft. készíti ezt a diabetikus terméket. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hitelpályázatát is megnyerték. Kétéves visszafizetési határidővel kamatmentesen kapták meg a négymillió forintot. KEVÉSBÉ ISMERIK A gyümölcsleveket gyártó érdi céget tizenkét esztendeje alapították, azóta jegyzik a piacon. Mivel kevés volt a pénzük, hogy a tejcukorra allergiás embereknek nélkülözhetetlen szóiaterméket piacra vigyék, az OMFB négymillió forintjából speciális feldolgozó gépsort építettek. Az idén már 40 ezer flakonnal jelentkeztek, 250 milliliteres kiszerelésben, darabonként 22 forintos áron. Csomár Tibor ügyvezető igazgató -kesereg: hiába a reklám, a hazai fogyasztók kevésbé ismerik a szóját. De ha ismerik is, az íze miatt nem kedvelik. Bonyolult technológiai eljárás során tudják ezt a termék- féleséget a „mellékízektől” megszabadítani. A meggy ízű. szójás, rostos gyümölcslé gyártási techológiá- ját a Fehérjetechnológiai és Interprotein Kft. kutatóival közösen dolgozták ki, a gyártást pedig ők vállalták. A jövő év végére már szalag,szerűen legalább 100 ezer flakont kell készítenie a jelenleg 160 alkalmazottat foglalkoztató cégnek. Az értékesítésből — a számításaik szerint — két esztendő alatt vissza tudják majd fizetni az OMFB-nek a hitelt. A piackutatásra, a reklámra még több pénzt kell költeniük. Próbálkoznak a külföldi exporttal. SOKAN ÉRDEKLŐDNEK Lehetséges, hogy rövidesen privatizálják a társaságot. Sajátos helyzetben vannak. A 196 millió forintos alaptőkéből 20 millió forint a Délkeré, 29 millió a Borsodi Vegyi Kombináté, CSAK A FELTALÁLÓ HISZI? Az örökmozgó örök Ismerve a magyar találmányok gyakorta gyötrel- mes útját, a feltalálók harcát a bürokráciával, a szakmai irigységgel szemben, kellemes meglepetésként hat az a hír, mely szerint az idén Genfben rendezett Találmányi Szalonon hazánkfiai négy aranyérmet is szereztek. Van-e még feltaláló kedv, mennyi hasznosul a magyar találmányokból? Többek közt ezekkel a kérdésekkel kerestem meg dr. Vedres Andrást, a Magyar Feltalálók Szövetségének főtitkárát. 0 Talán nem mindenki tudja, hogy hivatalosan mit tekintenek találmánynak, és kit feltalálónak. Sokan csak ezt hiszik magukról. — Nagyon egyértelműen meghatározható. Találmány az a műszaki alkotás, amelyről egy objektív szervezet — nálunk ez az Országos Találmányi Hivatal — megállapítja, hogy abszolút újdonságról van.szó. amely műszaki szempontból haladó és megismételhető. Eszerint nem találmány például az, ha valaki előáll az ország energiarendszerének ésszerűsítési tervével. Lehet nagyon hasznos, de nem találmány. Ha műszaki dologról beszélünk, nem kell okvetlenül valami gépre gondolni. Találmány lehet egy gyógyszer is. Magyarországon például a találmányok fele vegyipari termék. 0 Nálunk egy időben virágzott, majd lassan elhalt az újítómozgalom. Mi a különbség újítás és találmány között? — Az újító nem produkál abszolút újat, csak bizonyos környezetben alkot valamit, ami ott nem ismert, de más üzemekben vagy országokban igen. Tehát egy technológiai rendszerben javasol valami változtatást, ami javítja a hatékonyságot, és abba beleillik. Az újítómozgalom nálunk szorosan ösz- szekapcsolódott a korábbi rendszer kampányaival. Az utóbbi időben teljesen kifulladt, s ez nagy baj. Hiba azt gondolni, hogy ilyesmi a polgári társadalmakban nem létezik. 0 Egy találmány igazán csak akkor ér valamit, ha kilép a papírról, és megvalósul. Mi lesz a sorsuk ezeknek az értékes szellemi termékeknek? — Sajnos, 1987 óta minden olyan mutató, amely a találmányokkal kapcsolatos, romló tendenciát igazol. Csökkent az egy év alatt bejelentett találmányok száma, csökkent a li- cencforsalom, vagyis amit mindebből megvesznek és megvalósítanak. Különösen nagy mértékben csökkent a szolgálati találmányok száma. Ilyesmiről akkor beszélünk, ha a találmány tulajdonosa nem a feltaláló, hanem a munkaadója, amely a találmány kifejlesztéséhez a gépeket, műszereket, nyersanyagokat adta. A szolgálati és magántalálmányok aránya kezd beállni 50-50 százalékra, míg korábban 70-30 volt. Ez a tulajdonviszonyok változását tükrözi, de a tendencia nem éppen kedvező. Nyugaton az arány 80 a 20-hoz, tehát az volna kívánatos, hogy a szolgálati találmányok aránya növekedjen. A magántalálmányok jó része elvesz a versenyben, s sokszor csak a feltaláló hiszi a kreációjáról. hogy az találmány. §A feltalálók közt mindig voltak kissé hóbortos emberek. Jönnek-e még örökmozgókkal önökhöz? Hogyne, a napokban ketten is. Egyikük kipakolta a masináját az asztalra, mi illő figyelemmel körbeáll- tuk, ő megpörgette, de ahogy sejteni lehetett, hamar leállt. Kérdő tekintetünkre így válaszolt: hát persze hogy megállt, hetvenéves vagyok, nem tudok olyan precízen reszelni, hogy a súrlódást teljesen kiküszöböljem ... Németh Géza mintegy három százalék az Ágkeré, s a nagyobb hányad, vagyis az alaptőke 73 százaléka a Törökbálinti Állami Gazdaságé. A korábban 147 miilió forintot befektető gazdaságot most privatizálják, így vele együtt az érdi Napsugár- Nektár Kft.-t is. Az Állami Vagyonügynökségnél jelentkező osztrák befektető 51 százalékos tőkerészesedéshez szeretne jutni, viszont a törökbálinti gazdaság szeretné a többségi részét megtartani. A Borsodi Vegyi Kombinát és a megszűnőben levő Ágker feltehetően eladja majd az ő vagyonrészét. Viszont a privatizáció közben is termelni kell. A közelmúltban 130 millió forintnyi hitelt vettek fel a Budapest Banktól. Ebből bővítették a folyamatos működtetéshez a forgóeszközt. Róka fogta csuka, csuka fogta róka. Az osztrák befektető szívesen átvállalná a 130 millió forintos banki tartozást. Viszont addig a hazai alkalmazottak is szeretnének jól járni. A többségi tulajdonos, a Törökbálinti Állami Gazdaság felajánlott 70 millió forintot, hogy a dolgozók részt vehessenek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programban. (Erről a közelmúltban jogszabály is született.) A gond csupán annyi, hogy a részletes végrehajtási utasítást az MRP-ben részt venni akarók maguk dolgozzák ki. Már ki is jelöltek egy háromtagú MRP- hizottságot. Az érdeklődés óriási. Ä százhatvan alkalmazott fele azonnal jelentkezett az MRP-szervezetbe. Átlagosan 20 ezer forintos tulajdonrészt vásárolnának, amelyhez a Budapest Bank egy speciális hitelkonstrukciót, az MRP-hitelt ajánlja. NEM MINDEGY Most már csak az a kérdés Érden, hogy az MRP-t az. Állami Vagyonügynökség által „ hivatalosan” támogatott privatizáció részeként. vagy a nélkül valósítsák meg. Nem mindegy ugyanis, mibe fektetik a pénzüket az alkalmazottak: egy jól jövedelmező kft.-be, amely osztrák tőkével működik majd, vagy olyan cégbe, ahonnan bizonytalan időre kiszállnának a csődbe ment résztulajdonosok. A sok pénzügyi manőver között egy biztos: az osztrákok nemcsak az MRP-t, de főként a . gyümölcslégyártást támogatják. Ilonka Mária Hilton 5
