Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

A múltkori négynapos ünnep ideje alatt jócskán megszaporodtak a nyomo­zati iratok a városi rendőr- kapitányságon. Ezekben jó­formán mindenféle gazem­berkedésről olvashatunk., de főként a vagyon elleni bűncselekmények rontották a város közbiztonságának a statisztikáját. Üjabban a strandfürdő a korábbinál is mozgalma­sabb napokat hagyott ma­ga mögött, már ami a lo­pásokat illeti. Sajnálatos, hogy az itteni cselekmé­nyek nagy részéhez is el­sősorban a fiatalkorúak- nak, sőt nem egy esetben kisgyerekeknek van ..közük. Az egyik fürdőző. pokróca aló! például nem kevesebb mint 7 ezer 500 forintot emelt el egy 8 éves gyer­kőc, s köd előtte, köd utá­na. Ennek ellenére hamar felderítették kilétét, a pénz megkerült a gyerek ottho­nában. sőt még a pérfzes- táska is a Ceglédi úti lakó­telep egyik lépcsöházában eldobva.- Ugyancsak • sokasodnak az autófeltörések is. A nyílt utcán parkoló kocsik­ból, legyen éjjel vagy nap­pal, pillanatok alatt kieme­lik az értékeket. És persze nagyon kelendő a benzin is, de egyesek újabban már nem is vesződnek leszíva - tásával, egyszerűen kieme­lik a tankkal egyetemben, miként a napokban is el­követték e csúfságot egy Zsiguli tulajdonosának sé­relmére. Az egyik elektronikai szaküzletet is meglátogat­ták a napokban a tolvajok. Igaz, a boltba nem tudtak behatolni, ám leszerelték az ajtó fölött a műhold műsorát fogé parabolaan­tennát. A tettesek kézre kerültek, sajnálatos, hogy ők is a legfiatalabb kor­osztályba tartoznak, és több jel utal arra, hogy az előbb említett gépkocsi­fosztogatásokat ugyancsak fiatal- és gyermekkorúak követték el. Legutóbb nem kevesebb, mint 8 jármű ablakát billentették ki a helyéből, és rámolták ki a táskákat és más értékeket. A Petőfi utcai élelmi­szerbolt szintén bekerült a bűnügyi krónikába. Ide az udvar felől hatoltak be rács feltörése által a be­török, akiket elsősorban a cigaretta és a kávé érde­kelt. E két cikknek a pol­cát — kétszer fordulva — alaposan letakarították, mindössze egy zacskó ká­vét hagytak mutatóba.. Eb­ben a bűnügyben jelenleg még tart a nyomozás, de a hírek szerint szűkül a kör, napok kérdése csupán, hogy a tettesek horogra akadjanak. — ay ■Piaci jelentesw Vöröshagyma zsákolva ' Pénteken vöröshagymával árasztották el a piacot a termesztők. Míg bent az asztalokon 15-16 forintért mérték e terményt, addig az utánfutókról, szekerekről 13-ért adták. Mellettük a dinnye 10-12 forintért ment, a kevés, sárga fajúakat 25 forintért mérték. Uborkából keveset hoztak most. A csemegeméretűe- ket 20-24, a salátának valót 10 forintért kínálták. Papri­kából ellenben igen sokat hoztak, kilóra 12-30 forint között lehetett venni, a he­gyesek 2 forintba kerültek darabonként, vagy kilóra 80-at kóstáltak. A' krumpli 15-16, a paradicsompaprika 30, a karfiol 50-60, a fehér káposzta 20, a kel 30, a sár­garépa 40, a paradicsom 12-15, a vajbab 40-60, a fok­hagyma 130-140, a zeller da­rabra 5-10, a főzőtök da­rabja 10-12, a padlizsán kilója 25-30 forintba jött. A gyümölcsök közt az őszibarackból volt még vi­szonylag sok, 40-60-ért mérték, a kopasz fajtákat 20-70-ért. A szilva 20, az almafélék — például a jo­natán — 30-40. a szőlő 40-50. a befőzni való barack 20 forint körül volt. A baromfipiacon a rán­tani való csirke párban 200-300, kilóra 100, a sütni- valóak 360-400 forintért vol­tak eladók. A tojás 6 fo­rintért ment. T evélszekrényemből ki- ■*-J sebb-nagyobb rendsze­rességgel kerülnek ki, is­meretlen eredetű sokszoro­sított küldemények. Mások­tól is tudom, hogy ez vá­rosszerte így van. Eleddig egyiknek sem jutottam a végére. Ám most, hogy pil­lantásra méltattam az utol­só sorokat — „Ne küldj pénzt! Bízzál benne, hasz­nál!” —, nem dobtam el, amint pótoltam a három- emeletnyi lépcső légszom­ját, elmerültem előbb- ked­venc karosszékemben, majd a levél olvasatában. Elol­vastam én azt elejétől vé­gig. Nem bántam meg! Még ebből is lehetett bizonyos tanulságokat levonni, ki­szűrni. Elsősorban azt, hogy aki kitalálta, nem akármi­lyen elme. Nem lehet anal­fabéta sem! Neki más jel­legű baja van. A másik, hogy mai világunk is tele- tele van csodákkal. Ezek­ről e kis röpiraton kívül és néhanap értesülök, de aki betartja a „használati uta­sítás” előírásait, az még csodálatosabb csodáknak néz elébe. Már az első cso­da az elején be is követke­zik. „Az eredeti levél New Englandban van, már ki­lencszer körbejárta a föl­det.” Igaz, hogy időnként, NAS££ÓRÖSI ^oitop XXXVI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1993. AUGUSZTUS 31., HÉTFŐ Vajon a paradicsompaprika sem kell? Kertészkedők zsákutcában A terményfelvásárlók árait szemlélve, az ember kény­telen újra és újra elgondol­kodni azon, érdemes-e ma egyetlen szál palántát, egyetlen gyűrni) Icsfasuliun- got elültetni a körösi föld­be. Persze nem idén nyá­ron kezdődött ez a vívódás, hanem már sok évvel ez­előtt. mégis csak kevesen látták és vették tudomásul, hogy a kertészeti termesz­tés zsákutcába jutott. Az utóbbiak, ha tudták, átlépték a technikai, tech­nológiai elmaradottságból keletkezett akadályokat, ennélfogva el tudtak sza­kadni a túltelített nagykőrö­si piactól. Vannak komoly termesztési potenciállal ren­delkező zöldségesek, akik évek során jó, ha tíz kiló paradicsomot eladtak ide­haza, míg ugyanakkor a főmunkaidő mellett, másod­gazdaság fenntartására be­rendezkedett többség — akik éppen e körülmény miatt igazán minőségi ter­melést és értékesítést nem képesek folytatni — nya­ranként a rendkívül nyo­mott árakkal s idén először hetekre bezárt felvásárló­telepekkel találják magu­kat szembe. ■ Látszólag nagyon egy­szerű orvossága van e problémának: Váltani kell. Abba kell hagyni azt, ami gazdaságtalan. Csak min­denki tudja, hogy e száraz közgazdasági jó tanáccsal önmagában vajmi keveset lehet kezdeni. Váltani, de hogyan és miből? Újabban sűrűn emlegetik az úgyne­vezett harmadik típusú szö­vetkezeteket, amelyek a múltból át tudták menteni a mába rentábilitásukat. Csakhogy ez éppen az év­tizedek alatt kialakult, jól működő érdekvédelmi és kereskedelmi együttműkö­désnek köszönhető. Nagyon nehéz lesz hozzájuk ha­sonló konstrukciókat kiala­kítani ott, ahol megosztva egymás mellett, de egymás­tól teljesen függetlenül, rá­adásul másodrangú gazda­ságok voltak és próbálnak működni ma is a régi be­idegződéssel.. Az iparra alapult ter­mesztést ugyanúgy elérte a válság, ahogy az ipart. A paradicsom 4,50-es, illetve 3,50-es ára — ami évtizede kialakult szint — jól jel­lemzi e termény eladhatat- lanságát, főleg, mióta a ke­leti piac összeomlott. Egyes gyümölcsfélékkel lényegé­ben hasonló a helyzet,. sőt, talán rosszabb, mert itt már-már az eladhatatlan- sággal is számolni kellett az idei nyáron. A beszter- celi szilváért például egész­ben 8 forintot fizet a kon­zervgyár kilónként, de az ÁFÉSZ telepén csupán 6-ot adnak a portékáért. Ugyan­itt felezve is csak 13 forint, míg a feldolgozó 18 forintot kínál érte. A fúrt paprika­hüvely 17, a lecsószelet 15, a gyár átvevőtelepén, az ÁFÉSZ-nál a haszonkulcs- különbözet teszi 1 forinttal. olcsóbbá. Az uborkánál mindhárom kategóriában egyforma. 17, 10. illetve 8 forint az ár. Kár lenne bármi rosszat is elkiabálni, amiben nem vagyunk biztosak, de hogy a felvásárlók — s itt első­dén lehetséges”. Arról, hogy a lehetőségek valóra váltá­sához még kis szerencse is kell, úgy, ahogyan fentebb már olvastam erről, de nem árt sem szorgalom, sem ki­tartás, hogy a hozzáértésről és a hitről ne is beszéljek, Azonképpen az is bizonyos, hogy oly sok minden lehet­séges, hétköznapi hülyeség által is. De minden rosszindulatot, cinizmust félretéve, megka­pott az egésznek valamiféle diszkrét bája. Ezúttal nem kell egy húszast vagy öt­venest küldenem sehova. Nem vagyok lekötelezve egy „Üdvözlégy” elmondá­sával. Csak gyermeki hitem — uram bocsá’ — elmeál­lapotom van próbára bo­csátva. Dont idáig értem, mikor *• az alábbi két mondat következett: X. urat külön­böző problémák gyötörték, beleértve, hogy kocsiját na­gyon drágán javították. (Eddig stimmel. Az enyém­mel is mindig így bánnak.) „Végül újragépelte a leve­let, és kapott egy új autót.” Jó, mondjuk, legépelem, még el is küldöm. De mit csinálok egy új Trabanttal? Ami volt, azt is alig tudtam eladni...! Tóth Barnabás sorban a nem ipari értéke­sítésre gondolok — szinte kivétel nélkül aggódnak e termény miatt is. Annyi bizonyos, sok lesz belőle, s ez részben az idei kam­pánytelepítésekkel is ma­gyarázható, mert általában a paradicsompaprika vi­szonylag jól értékesíthető termény volt mindig. A ká­nikula azonban előbbre hozta az érést, a piacról pe­dig alig-alig jött eddig re­ményt keltő biztatás. M. J. Mozi Augusztus 31-én a nagy­teremben : Batman vissza­tér. Színes, szinkronizált amerikai sci-fi. Előadás 6 és 8 órakor. A fővárosban sorra ke­rült országos felnőtt atlé­tikai pályabajnokságra ver­senyszámonként az idei összkorcsoportos ranglista 1—16. helyezettjeit, így a Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi még ifjúsági korú két dobóját is meghívták. A női gerelyhajításban Pörge Rita 47,22 méteres, ifjúsági aranyszintű ered­ményével az értékes hete­dik helyen végzett. A szöuli ifjúsági világbajnokságra utazó magyar csapatba be­került Szabó Károly (éppen az ottani jobb szereplés ér­dekében) könyökérzékeny­ség miatt kihagyta e ver­senyt. Nyitrán (Cseh-Szlovákia) az ottaniak és a magyarok között felnőtt és ifjúsági válogatott dobótalálkozót rendeztek. Ifjúsági fiú ge­relyhajításban Szabó Ká­roly mindössze kétszer do­bott, s 63,58 méteres junior I. osztályú eredménnyel el­ső lett, dobása jobb volt a felnőtt magyarokénál is! Az ifjúsági nőknél Pörge Rita 47,20-szal (ifj. aranyjelvé­nyes) harmadik lett. Budapest volt a színhelye a serdülők összetett bajnok­ságának. A 13 éves leányok (40-en voltak) ötpróba A variációjában (távolug­rás, 80 m-es gátfutás, 300 m síkfutás, súly, 1000 m sík): erős mezőnyben Hajdú Krisztina 2805 pontos ered­ménnyel 15. lett. Az arany­szintet teljesítette, s ez a lényeg. Az általános iskolás diák­olimpia kisterületi, Ceglé­den sorra került atlétikai döntőjén városunkban két Kedden Kecskeméten Könyv­premier Kecskemét város az Aranyhomokon, Magyaror­szág közepén. Ez a címe annak a könyvpremiernek, amelyet a hasonló című kiadvány bemutatkozásául tartanak szeptember 1-jén, a Privát Profit Üzleti Köz­pont klubjában. A köszön­tőt Merász József polgár- mester mondja. A kiad­vány ismertetésére termé­szetesen visszatérünk. ÜHF 31., LÉNIA Helyi televíziók Az utóbbi héten vala­melyest javult a KTV mű­sorának vétele, ámbár in­formációink szerint még mindig apróbb hangolásról van szó, nem az ígért tech- nikafejlasztésről Hétfőn a gyermektorpe­dó 19 órakor, a felnőttek­nek szánt játék meg 21.15- kor kezdődik, a telefon­száma: 29-556. A , mami közbeszól című magyar fil­met 21.30-kor vetítik, ezt majd szerdán ismétlik, 20 óra 30-kor. ★ A Lénia hálózatában ma a tegnap délutáni műsort ismétlik meg, este 7 órai kezdettel. Először a soros szépséget mutatják be, majd egy interjút sugároz- - nak Karsay Istvánnéval: Lesz-e közszolgálati televí­zió Nagykőrösön címmel. A Rémálom az Elm utcá­ban 11. című filmet ezt kö­vetően vetítik. korcsoportban, a Kossuth- iskolások képviselték váro­sunkat. II. korcsoportos négy próba egyéni összetett­ben a fiúknál Bárány József, a leányoknál Hajdú Kriszti­na a 4—6. helyek között végzett, I. korcsoportos fiúk, hárompróba csapatban: 3. Nk. Kossuth-Lsk. (Kőházi, Kocsis. Majzik. Baka, Kiséri, Mondi). Egyénileg: 2. Kiséri Lajos (36 közül). Budapesten három távon mintegy 9 ezren futottak a háztömb körüli IBUSZ-ma- ratoni napon. Nagyon lelkes volt a tömeg. A „félmara­toni” (21 km-es) távon 1125-en futottak célba. Kö­zöttük volt a városunkat is képviselő veterán Bocskai László is. FOCIHÍR A Kocséri SK labdarúgói újabb halasztást kaptak, mely szerint ifjúsági csa­patuk még az 1992/93. év­ben sem szerepel az össze­vont körzeti labdarúgó-baj­nokságban. S. Z. NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykörös, Széchenyi tér 17. • A szerkesztőség ve­zetője: Ballai Ottó, Mun­katárs: Mtklay Jenő. « Postacím: 2750 Nagykőrös, Pf. 23, Telefax és telefon: (53)-51-393. 9 Hirdetésfel­vétel kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 óra között, • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. 9 T Nemzetközi dobósikerek (jCeuefeL báiailóí és bizonyos ügyekben szkeptikus vagyok, de ab­ban egy pillanatig sem ké­telkedtem, hogy ha már e levélnek van eredeti példá­nya, miért ne New England lenne a legmegfelelőbb he­lye, Balmazújváros vagy Vlagyivosztok mellőztetésé- vel. Abban már komoly ké­telyeim voltak, hogy eddig miért csak kilencszer járta körbe a világot. Ebben az a csoda, hogy a számolást nem tudták eltéveszteni. Pontosan annyi lett. Későb­biek során találkoztam egy mondattal, amely különösen szíven ütött. Mintha egye­nesen, célzatosan intézték volna hozzám: „Olyan em­bereknek küldj másolatot, akiknek szükséges a szeren­cse.” Tudom, hogy oly rit­kaság, főleg ma, aki ilyes­mire áhítozik, így semmi kétség nem férhet hozzá, hogy szerencse ügyében én kiválasztott vagyok. (Bi­zony már egy jó ideje. De ez magánügy!) Ha ez segít, mind a húsz példányt el­küldeném, magamnak. Eddig, ebben a bevezető részben, lehetett halan­dzsázni. De következtek a szigorú tények, adatok, ese­mények, nevek, címek. Csu- pa-csupa megcáfolhatatlan konkrétum. És pénzek, me­sés összegek! Például egy „jó” nevű úr, Philadelphiában elkövette azt a baklövést, hogy a le­velet csak hosszú késede­lemmel küldte tovább. Ez valahol félreértésre adha­tott okot. Minek következ­tében neje — nem tudni, hogy nézett ki, hány éves volt — nagy hirtelenséggel elhunyt. Majd nem sok idő múltával kapott 755 000 dol­lárt. (A feladó ismeretlen!) Nem tudni, melyik ese­ménnyel járt jobban. Aki kíváncsi, járjon utána! Fájdalom, de nem tudom megkérdezni Dajhau Fon- kuldot, miért volt oly fe­lelőtlen, hogy a kapott le­velet olvasatlanul s „hihe­tetlenül dobta el azt”. Ter­mészetes halállal lakolt. Pe­dig da szép neve volt sze­génynek. Isten nyugosztal­ja! Már-már kezdtek meg­fogalmazódni bennem „kis rőzse-dalok”, a levél címé­ben rejtező 'filozófiai mély­ségekről: „Szeretettel min­Fiatalkorú tolvajok Hétezer a pokróc alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents