Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-29 / 204. szám

Ismer otthonukban Írga Imasok Az idei ünnepi eszten­dőnek számít a Szatmári Irgalmas Nővérek eszter- gomi k izössége számára. Azzal kezdődött, hogy az esztergomi főegyházmegye anyagi áldozatot vállalva a nővérek egykori tartomá­nyi házából máshova he­lyezte az addig abban mű­ködő Hittudományi Főisko­lát, valamint a szemináriu­mot és az épületet vissza­adta a nővéreknek. Majd, hogy az 1950-ben feloszla­tott rend 150 tagja saját otthonhoz jutott — többsé­gük eddig plébániákon, szeretetotthonokban, illetve családoknál húzta meg ma­gát — újrakezdték szerze­tesi életüket, szolgálatukat. Valamennyin megerősítet­ték egykor tett fogadalmu­kat s további öt nővérjelölt is beöltözött apácának. Az esztergomi nővérek most a Kám János szatmá­ri püspök által 1842-ben megalapított Szatmári Ir­galmas N "vérek anyaházá­nak 150. évfordulójára ké­szülnek. Ebből az alkalom- bili ma, augusztus 29-én az esztergomi felújított zárda­templomukban hálaadó szentmisét, iskolájuk dísz­termében pedig ünnepséget tartanak. Az ok ismeretlen Merénylet Négy halálos áldozata és harminckét sebesültje van a Fülöp-szigeteki Zamboan­ga városában egy katolikus kegyhelyen történt me­rényletnek. Mintegy két­ezer hívő gyűlt össze a kegyhelyen, hogy gyertyát gyújtson Szent Mária tisz­teletére. amikor felrobbant az ott elhelyezett hatalmas keresztnél egy szögeket és törött üvegeket tartalmazó, késleltetett hatású robbanó szerkezet. A merénylet oka ismeretlen. VI ai társadalmunkban sajnos, egyre inkább az anyagi javak birtoklása válik az élet minőségének egyedüli mércéjévé, így nagyon fontos, hogy a kor­társ nemzedék a lényegbe­vágó erkölcsi értékrendről is képet kapjon. A legré­gibb magyar könyvkiadó — a Szent István Társulat — most rangos útmutatót ad közre a Szentírás olvasásá­hoz. Ez az útmutató — sok évi tudományos munka és különféle körökben foly­tatott több megbeszélés gyümölcseként — minden­kinek segítséget akar nyúj­tani a Bibliával kapcsola­tos tájékozódáshoz. A szer­ző — Jacob Kremer — cél­ja, hogy minél többen örö­met találjanak az Isten szavában és megértsék az 6 üzenetét. Az újonnan megtalált kéziratok és a korszerű módszereket alkalmazó bib­liamagyarázatok az utóbbi évtizedekben még inkább fölkeltették az érdeklődést a Biblia iránt. A II. Vati­káni Zsinat óta pedig a katolikusok részére új len­Évközi huszonkettedik vasárnap A helyes alázat Az országfelajánlás Boldogasszony anyánk Nagyboldogasszony-ábrázolás pénz hátlapján lékeztetünk, a Benczúr re, amely a budapesti Ba- Gyula festette Szent István zilikában látható. felajánlja a koronát című- Cs. K. Johanniták új lovagja A segítés jegyében Az alázat szó kimondása­kor még látványszerű kép­zettársításaink támadnak: leboruló, görnyedő szentek képei, szobrai tűnnek föl előttünk, .vagy arra gondo­lunk, alázatos az, aki ma­gát lenézi, lekiesinyli, alá­zatos az, aki eltitkolja te­hetségét, értékeit. Pedig ne merről van szó! Nem gyávaság, nem mulyaság, nem meghunyász'kodás az igazi alázat. Bibliai értelemben alá­zatosnak lenni annyit je­lent: helyes önismeretre szert tenni Isten látásmód­jával. Se többnek, se keve­sebbnek nem tarthatom magam annál, ami vagyok. Ha bármelyik szélsőség fe­lé sodródom, ez azzal a ve- széll. el járna hogy vagy nagyot buknék egy megmé­rettetéskor, vagy tétlen, munkátlan lennék, leki­csinyelve önmagam. De a helytelen, hamis önisme­retnek van egy másik tor­zulása is: rosszul, hiányo­san, vagy sehogysem is­merném föl a lélek által adott ajándékokat. (Legye­nek azok a teremtés ál­tal adott jó képességek, vagy esetleg alkalmi, rend­kívüli adományok.) És nehogy azt higgyük, hogy az alázat útja vala­miféle száraz, precíz ön­megfigyelés, egyéni lelki tréning! Hiszen ez sem ve­zetne igaz önmegismerés­re, hanem megintcsak túl egyénieskedő, szükségképp hibás lenne a felmérés. Is­mét mennyi veszély, kudarc Katolikus egyház és szo­cialista állam címmel doku­mentumgyűjtemény jelent meg a lipcsei Sankt Benno kiadónál. A több mint száz írás áttekintést ad a ka­tolikus egyház sorsáról 1945 és 1990 között. A kiadvány elsősorban azoknak a hí­vőknek szánt emlékeztető, akik a szocialista NDK-ban Isten zarándok népeként haladtak útjukon — írja dületet adott a Biblia hasz­nálata. A katolikus egyház most éppen arra hívja fel hívei figyelmét, hogy rend­szeresen : az istentisztelet során folyó igehirdetéshez kapcsolódva, kézbevéve ol­vassák maguk is a Szent­írást. Ehhez a könyv kitű­nő tájékoztatási segédlet­ként használható. Alkal­mas lehet a vallásos elmé­lyülés. a belső áhítat fel­keltésére, imádságos lelkű­iét kialakítására. De nem­csak a hívő katolikus olva­sók figyelmébe ajánlható, hanem a tudományok mű­velői, a történészek, a kul- túrhisto ikusok, a filozó­fiában járatos olvasók ér­deklődésére is számíthat. Ez a könyv — az egyházi hagyománynak s az újabb kutatások eredményeinek szellemében — kíván segí­teni a legszélesebb körök­nek, hogy a Bibliát, mint Isten szavát olvashassák. Az első fejezet tájékoz­tat az újabb bibliatudo­mány értékes segítségéről, mely a Szentírás megérté­sét szolgálja; újabb ma­forrása a közösségi élet­ben. Jézus egv igen képletes „ötletet” ajánl. (Lk 14,7— 14) Ha vendégségbe hív­nak, foglaljam el az utolsó helyet. A házigazda úgyis észreveszi ezt, ő tudja a helyes „ültetési rendet”, majd kiigazítja, elsimítja a vendégek helyfoglalásában keletkezett zavart. És ak­kor a nekem valóban meg­felelő helyre ülhetek. És ez a lényeg: a házi­gazda-isten tudja, hogy hol az igazi helyem, tudja mi van bennem, milyen va­gyok, milyen értékekkel ál­dott meg. Vele, általa, igé­jének tükrében ismerhetem meg a legjobban önmagam és foglalhatom el a világ­ban rám "áró helyet. Ez ál­landó önvizsgálatot igényel. Az utolsó hely említésével egy kis gyakorlati tanácsot is ad az Úr: jobb, ha egy kicsit mindig alacsonyabb­ra értékelem önmagam (és ez itt nem álalázatosság!) Azért jó ez, mert így tudok Isten szemében és ember­társaim jószándékú véle­ményében megmérettetni. Az „utolsó h ’yről” köny- nyebb máshová ülni, mint a gőgösen elfoglalt „első­ről”. Egy kis figyelmeztetéssel zárul a részlet: azoknak szolgáljunk inkább, akik ezt viszonozni nem tudják. („ ... hívd meg a szegénye­ket, bénákat, sántákat, va­kokat. S boldog leszel... ) Molnár Béla lelkész előszavában Berlin püspö­ke, Georg Sterzinsky bíbo­ros. A gyanúsítások újabb hullámára válaszolva a ke­letnémet katolikus püspö­kök ismét megerősítették, megalapozatlan az az állí­tás, amely szerint a volt NDK állambiztonsági appa­rátusában „nem hivatalos munkatársként” 23 pap részt vett volna. * gyarázatokat nyújtva. A második rámutat, hogy aki a mintegy 2-3000 évvel ez­előtt írt Bibliát olvasni akarja — egy saját nyelvé­re fordított Biblián kívül — különféle elemi ismere­tekre is szert kell tennie, a szöveget, szerzőt, a nyelvet, a kifejezőeszközt s az ak­kori történelmi helyzetet és az akkori időszerű kér­déseket illetően. A harma­dik részben a bibliaolvasás jogosultságáról és korlátái­ról lehet tájékozódni. Aki napjainkban hivatásánál fogva vagy kora szellemi életébe bekapcsolódva ta­lálkozik a régészet, a bioló­gia, az orvostudomány, a pszichológia, a szociológia, az irodalom stb. eredmé­nyeivel, termékeivel, a Bib­lia olvasásakor ezektől nem tudja magát sokáig függetleníteni. Főleg ott, ahol a keresztények szór­ványban élnek —, mint napjaink pluralisztikus tár­sadalmában sok országban — és így akár naponta ta­lálkozhatnak a vallást, Is­tent, a Bibliát és az egyhá­A Boldogságos Szűz Má­riának, Jézus édesanyjának tisztelete hazánkban egy­idős az ezeréves magyar ki­rálysággal. Szent István 1038. augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevite­lének ünnepén ajánlotta Mária oltalmába az általa alapított székesfehérvári bazilikában koronáját és országát. Ez a nap azóta Magyarországon parancsolt ünnep. S a katolikus ma­gyarság azóta szakadatla­nul ostromolja imával, énekkel a Boldogasszonyt, ahogyan patinás magyar­sággal nevezzük. „Boldog- asszony anyánk, régi nagy pátrónánk...” — zúg a templomokban. Az ünnep régi neve: dor- mitio, azaz elalvás, tehát Mária halálának, és az azt nyomban követő mennybe­vitelének napja. A római Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek a nem­zeti jellegét, és XIII. Leó pápa 1896-ban. a milenni- umkor külön ünnepet enge­délyezett nekünk Magyarok Nagyasszonya címen. Az országfelajánlás az eredete annak, hoev hazán­kat Szent László óta neve­zik Regrum Marianumnak, Mária országának, őseink gyakran a pénzekre is Má- ria-képet vertek. A magyar katonák harci kiáltása már az Árpád-házi királyok alatt Jézus és Mária neve volt, ugyanekkor Szűz Mária volt tizenegy püspökség és 62 apátság védő asszonya. Ám elsősorban a barokk időkben érkezett virágkorá­hoz a Nagyboldogasszony tisztelete. Máriának szen­telt búcsújáróhelyek, kegy­helyek vannak szerte az országban. Se szeri, se szá­ma azoknak a köztéri Má- ria-szobroknak, amelyeket magánosok állíttattak, he­genként Magyarország ki- rálynőjeként ábrázolva, fe­jén a Szent Koronával, mint azon a nagykátai szobron, amelyet 1779-ben emeltek. De természetesen akadnak ennél régibb Má- ria-,szobrok is. Letkésre 1707 óta tekint le a Nagyboldog­asszony szobra. Az eszter­gomi 1710-ből, az ebergőci 1720-ból való. Nem csupán dalok, szob­rok tanúsítják a magyarság évszázados Mária-tisztele- tét. Számtalan festmény, oltárkép és freskó is. Kö­zülük most csak egyre em­zat illetően különféle elő­ítéletekkel. A negyedik fe­jezetben pedig néhány pél­da a kétféle olvasásmódot szemlélteti. A befejező rész hét szabályt ölel fel a Bib­lia olvasásához. Jó mód­szereket ajánlanak a közös olvasáshoz: csoportoknak vagy az iskolában való ta­nuláshoz. Ez a hét szabály azonban elsősorban az egyéni szentírásolvasáshoz nyújt segítséget. A szentírási útmutató kötet — tudományos érté­kén túl — érdekes olvas­mány mindazoknak, akik a mai katolicizmus problé­mái, a Biblia értékei iránt érdeklődnek. Nem csupán vallásos érzelmű olvasók­nak, hanem — az egyete­mes kultúrkincs részeként — a művelődéstörténeti ér­deklődéssel bíróknak is jó szívvel ajánlhatjuk. A mű jobb megértését segíti a rövid-tömör előszó, értékes jegyzetanyaga és a gazdag irodalomjegyzék. D. J. Szentágothai János pro­fesszor lett a johannita rend új lovagja. Az aka­démikus nagy sikerű elő­adást tartott ez alkalom­ból a johannita rend Pá­pán rendezett találkozóján. A tudomány és a keresz­tény etika kérdéseiről szól­va kifejtette; mindkettőnek megvan a saját terrénu­ma, soha nem szabad ösz- szekeverni a két alkalma­zási területet. A johannita rend a vi­lág 10 országából 166 tagot A horvátok szövetségének elnöke a következő levelet küldte Paskai László kar­dinális, prímásnak. Igen 'tisztelt Excellenciás Uram! A szentatya tavalyi lá­togatása során Pécsett, majd Szombathelyen hor- vát nyelven szól híveihez, köztük a Magyar Köztársa­ság területén élőkhöz is. A pápa üzenetét a hazai hor­vátok úgy értelmezték, s kívánják értelmezni, hogy joguk van a horvát nyelvű istentiszteletekhez, horvát papjaikhoz, akik anyanyel­ven keresztelik meg őket és kísérik el végső útjukra. A világban élő horvátsá- got mély vallásosság jel­lemzi, őszinte kötődés a katolikus egyházhoz. így a hazánkban élőket is, ezért — úgy vélem —, hogy az egyházi tanok anyanyelvü­kön való elsajátításához elidegeníthetetlen joguk van. Legnagyobb sajnálatunk­ra a magyarországi horvát falvakba nem jutnak el, il­letve alig-alig a horvátul tudó papok, s ott sincs hor­vát nyelvű istentisztelet, ahol horvátul tudó lelki- pásztorok élnek, például a Zala megyei három horvát községben, míg horvát ki­sebbségünkből származó, annak nyelvét tudó gyakor­ta magyar közösségekben végzik hivatásukat (Vajsz- ló, Máriagyüd, Paks). Sajnos Horvátországból nem kapunk papokat, kivé­ve a menekült lelkészeket, akik nagyon népszerűekké váltak; a horvát hívők meg­szerették őket, hisz anya­nyelvükön szólnak hozzá­számlál. Magyarországon mindössze hét lovagja van, tavaly Svájcban ütötték lo­vaggá Tőkés László refor­mátus püspököt. Négy pro­testáns lovagrend alkotja a johanniták szövetségét, melynek önálló magyar ta­gozata is van. A rend leg­főbb értékének vallott se­gítségnyújtás szellemében rendez be még az idén a Pápai Református Gimná­ziumban orvosi rendelőt, melyet a város betegei előtt is megnyitnak. juk, ami féltve őrzött kin­csük, amit meg kívánnak őrizni, amin — ez termé­szetes is — könnyebben kommunikálnak Istennel. Nem megoldott a hazai horvát nyelvű lelkészi kép­zés, s papnövendékek még mindig nem juthatnak el a Horvát Köztársaságba. Ezen a gondon Excellenciás Uram segíthetne leginkább és a horvát egyház feje Kuharic kardinális úr, aki nem hiszem, hogy elzárkóz­na ilyen törekvés elől, ha­nem segítené övéit. Excellenciás Uram, hor­vát közösségünk fájdalom­mal értesült arról, hogy Horváth Pál kópházi espe- resplébánost 21 évi lelki­pásztori tevékenység után a győri püspök ebből a fa­luból máshová kívánja kül­deni. Horváth főtiszteléndő úr jól beszéli a horvát nyelvet, hisz maga is hor­vát, bírja a hívők bizal­mát, a horvát szövetség je­les egyénisége. Kérem őt jogaiba visszahelyezni szí­veskedjék. Mélyen tisztelt Excellen­ciás Uram, az ön segítsége nélkül a magyarországi horvát közösségek elpusz­tulnak, horvát szellemisé­günk tovább erodáló­dik ... Segítségét kérem ll. Já­nos Pál pápa szellemiségé­ben és magatartásában egy­aránt, aki magyarországi látogatása során reményt ébresztett egy kis nép, an­nak kicsiny diaszpórája szívében. Őszinte keresztény tiszte­lettel : Frankovics György elnök Az egyház az NDK-ban Dokumentumgyűjtemény RANGOS ÚTMUTATÓ A Biblia mindenkinek Magyarországi horvátok kérelme Levél a bíboroshoz

Next

/
Thumbnails
Contents