Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-28 / 203. szám
ZINHAZILEVEL Mármint ha a nyári színházi szezon felől tekintjük. Előadások még vannak. A Városmajorban szorgalmas a Vidám Színpad. Játszik a Madách Kamara (mint egész nyáron), bár itt nem szabadtéri produkció van színen. Kigyúlnak még a fények egy-két vidéki helyszínen. Ez azonban már csak a nyári évad utóvédharca. Sorra tartják évadnyitó társulati üléseiket a kőszínházak, elkezdődtek az 1992/93-as évad első bému- tatónak a próbái, nyilatkozatok, interjúk jelennek meg a színházak vezetőivel — tehát visszavonhatatlanul elmúlt a nyár. Ha elmúlt, akkor készíthető egy kis számvetés is. Meg lehet kérdezni: milyen is volt ez az idei nyári évad? Régi igazság, hogy a nyári évadok nemigen különböznek a kőszínházi évadoktól. Nagyjából ugyanazok nagyjából ugyanazt csinálják — s aligha várható, hogy egy decemberben szerény képességű rendező vagy színész júliusban vagy augusztusban világbajnoki szintet fusson. Másfelől meg, akik az évad (a főévad) legjobbjai, gyakran és gondosan távol is maradnak a szabadtéri színpadoktól. Tehát egy nyári szezon eleve nem ad valós képet — mert tán nem is feladata azt adni — a honi színházművészeti állapotokról. S mégis tükrözi ezeket az állapotokat, A nyár természetesen most is hozott néhány figyelmet érdemlő produkciót. A szegedi Carmen, a margitszigeti Rigoletto ide sorolható. És ide sorolható — igen örvendetesen! — a Szentendrei Teátrum Sevillai borbély és Honvéd Táncszínház előadása. Általuk a már-már eltemetett Teátrum fényesen bizonyítani tudja: életképes, életben kell tartani, mert olyan sajátos színfoltja a nyári művészeti eseményeknek, amelyet sehol máshol az országban nem lehet megtalálni. Csak az sajnálható, hogy olyan kitűnő produkció, mint a Sevillai, a nyár elmúltával maga is elmúlik. Érdemes lenne azon gondolkodni, hol s hogyan élhetne tovább. Rossini-év van, s ahogyan az Operaház műsortervét meg a vidéki operaegyüttesek terveit is elnézzük, nemigen sorakoznak a pesaroi mester művei. A Sevillai, úgy is, mint vitán felül a legnépszerűbb operák egyike, s mint a Rossini-életműnek is a legtöbbet játszott darabja, jól illeszkedhetne a jubileum, a bicentenárium ünnepi, emlékező előadásai sorába. Az egyébként is közreműködő Honvéd Együttes vagy a szintén érdekelt Budapesti Kamara- opera esetleg támogathatná ezt a produkciót, megtalálhatná a további előadások lehetőségeit. A nyár, közhiedelmek szerint, a könnyű műfajok szezonja. Az idei műsorok több helyen eléggé cáfolták ezt. Vegyük csak Gyulát, az egyik legpatinásabb nyári játszási helyet. Itt zenés műveket illetően Erkel Bánk bánja és Kacsóh János vitéze volt műsoron. A drámák közül pedig az egyáltalán nem könnyű nyári szórakozást jelentő Páskán- di mű, a Tornyot választok, és Shakespeare véres tragédiája, a Macbeth került színre. Ezt a komorságot oldotta némiképp a Mikszáth-dramatizáció, A Noszty-fiú esete Tóth Marival. A Bánk bánt kivéve a többi produkció tulajdonképpen a Nemzeti Színház égisze alatt jött lére. Takács István ECCE HOMO "K * « i A ' . -jíN* r Az augusztus végi, szűnni nem akaró kánikula korántsem tárlatlátogatásra biztatja az embert. Tegnap délután öt órára mégis telt ház, művészi fotókat kedvelők népes tábora várta lapunk munkatársa, Apáti-Tóth Sándor Ecce homo című fotókiállításának megnyitóját a budapesti Duna Galériában. Ecce homo — íme az ember — keze nyoma o fotóművész szemszögéből, negyvenbálom alkotás t&krcben. A tárlatot Bor Ambrus író nyitotta meg. A mesteri fotótechnikával, művészien megkomponált képekből álló kiállítás szeptember 13-ig tekinthető meg tó-dór Leányfalun folytatódtak a Móricz Zsigmond halálának 50. évfordulója alkalmából rendezett Móricz - emléknapok. Szerdán az irodalmi és művészeti társaságok találkozójára került sor. Lezsák Sándor, a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának elnöke — számos induló újság, társaság, kör támogatója — az irodalmi és művészeti társaságok szerepéről szólt. Mint mondta, el kell jönnie az önszerveződő csoportok reneszánszának, mert a kultúrmocsok elönti az aluljárókat. Ugyanakkor, hangsúlyozta: nagy szükség van egy szövetségre, amely összefogja ezeket a társaságokat. Kiss Dénes, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkára, egy kérdést intézett a hallgatóság felé: léteznek-e ma a szabadság fórumai ? Nagy népi, szellemi összefogásra szólította föl a jelenlevőket, kiemelve, hogy a szellemi értékek ne válhassanak tetszhalottá! Majd a Berzsenyi Társaság megalakulásának (1983) nehéz körülményeiről beszélt. Czine Mihály, a Móricz Társaság elnöke az irodalom megosztottságáról, a sajnálatosan mindenütt tapasztalható közönyről szólt. A társaságok összefogásának fontosságát ő is hangsúlyozta beszédében. A felszólalások. után a Petőfi, a Berzsenyi, a Kölcsey, a Bessenyei, a Radnóti, a Kazinczy, a Móricz, a Németh László és a Kovács Imre Társaság, a Pest- Budai Petőfi Egyesület, a Magvető Irodalmi Klub, a Krúdy Irodalmi Kör, a Tompa Mihály Emlékbizottság, a Remsey Jenő Művészeti Alapítvány, a World Ügy tűnt, hogy 1896. júniusában sínen van a turulszobor ügye. Feszty Árpád már felkérte a kivitelezési munkák elvégzésére a Zellerin M.-féle Gyári Részvénytársaságot. A gyár által adott költségvetés 3950 Ft-ra rúgott. Ez lényegesen olcsóbb, mint »mit Steiner Armin és Fe- rencz Érczáru- és Hor- ganydiszítmények Gyára tett 1895 novemberében. Steinerék 6000 Ft-ért vállalták volna a kivitelezési munkákat. Hozzátették azonban, „... hogy ha a mintát látni fogjuk, lehetséges, hogy mi vagy olcsóbbak vagy valamivel drágábbak leszünk.” Donáth eközben dolgozott, 1896 szeptemberére elkészült a turul segédmintájával, amit a turulbizottság át is vett, Donáth ezt követően megkapta a munkája fejében járó 1600 Ft-ot. Az emlékmű azonban csak nem akart készülni. Ennek oka anyagi természetű volt. Erre utal Sárközt/ Aurél főispán 1896. szeptember 8-án kelt levele is. Ebben „. ..mindön a község közönségének a jelzett hazafias czélra kifejtett áldozat készségéért...” elismerését fejezi ki, és felszólítja az adakozókat,' .. hogy a megszavazott asszegeknek ... beküldése iránt késedelem nélkül intézkedjenek, nehogy a munkálatok foganatosítása ^ ífAflci ^ Tg Egy pogány szobor története (II.) pénzhiány miatt fennakadást szenvedjen”. Szenvedett. Az összegyűlt 10 000 Ft kevésnek bizonyult. A Zellerin-gyár ugyanis nem kapta meg októberig a „szükséges mintát”. Ez a tény a ......költsé gvetési összegre döntő befolyással bír ...”. mint az a gyár 1897. január 28-án kelt leveléből kiderül. Zel- lerinék optimális kapacitáskihasználásra törekedtek. A bádogosműhelynek november végéig volt munkája. November, december és január hónapokban viszont „igen kevés”. Ennek következtében, illetve a réz árának 10 százalékos emelkedése miatt a gyár új árajánlatot tett. Ez mar megközelítette a Steiner- féle gyár által javasolt ösz- szeget, mivel 5800 Ft volt. Ráadásul „... a munkákra nézve azonban semmiféle záros határidőt nem jelölhetünk ki...” A munkálatok csak vontatottan haladtak. 1897 júliusára ugyan már majdnem kész volt a mű, de az augusztusi felállítás mégis elmaradt. Ennek műszaki okai voltak. Hátráltatta a munkálatokat az is, hogy az 1897 június—júliusi árvízkárok helyreállítása érdekében, a turulbizottságtól pénzt vontak el. Az „érezmű” ugyan elkészült a következő év márciusára, de a felállításra nem volt pénz. Pontosabban: volt, de 1000 Ft-ból nem lehetett fedezni a felállítás költségeit. Sárközy Aurél főispán ezért levelet írt a miniszterelnöknek. Miután Komárom vármegye „hazafias közönségének” az áldozatkészsége már „kimerhetett” ez késztette a főispánt, hogy „...a Nagyméltóságod bölcs vezérlete alatt működő kormányhoz forduljak azon tiszteletteljes kéréssel, hogy ezen szobormű fölállítási költségeihez az országos műemlék alapból 2000 irtot kegyesen kiutalványozni méltóztas- sék.” Az már nem derül ki a forrásokból, hogy a kért összeget a vármegye meg- kapla-e vagy sem. Pontosabban egy 1901. március ll-én kelt. a kereskedelemügyi miniszter által írt levélből fény derül arra, hogy a „.. .Turul emlékmű még ezidő szerint fedezetlen költségeinek fedezésére a pápa bánhida-kisbéri h.é. vasút létesítési költségeire törzsrészvények vásárlása ellenében megszavazott összeg kiegyenlítése czáljából felveendő kölcsönnek törlesztésére 1900. évre előirányzott de 1900. évben igénybe nem vett összegét felajánlja, a fennforgó körülményekre való tekintettel ezennel kivételesen jóváhagyom.” Eszerint a turul végső munkálataira már nem volt pénz, s ennek költségeit csak később egyenlítette ki a vármegye. Az alapozási munkák 1898 tavaszára készültek el. Májusban az emlékművet darabokban szállították a helyszínre. Júliusra a szobor is a helyére került. A munka utolsó fázisaként az aranyozott kardot és koronát helyezték el. Felavatására azonban nem kerü't sor még a századfordulón sem. Kesereg is miatta a korabeli cikkíró: „Pogány ez a szobor mint egy újszülött, aki még nincs megkeresztelve”. 1907-ben — Árpád fejedelem halálának .1000. évfordulóján — végre ez is megtörtént. Az ünnepséget a Tata, Kisbér Vidéki Néptanítók Egylete szervezte, mivel XII. évi rendes közgyűlésük székhelye éppen Bánhida volt. így már nem volt pogány a szobor, viszont hányattatásai nem értek véget. A Zellerin-gyár által készített mű nem bizonyult időtállónak. A vasszerke- zet korrodálódása, a szakszerűtlen javítások már- már megpecsételték a turul sorsát. Remélhetőleg a mostani kivitelezők már jobb munkát végeznek. A szobor restaurálása folyamatban van — az átadás 1992 őszére várható. (A szerk.) Tóth Attila S. F. Magyar Tagozata, a Néppel a Nemzetért Mozgalom és a Magyar Szellemi Védegylet megalakította az Irodalmi Társaságok Szövetségét. Céljaik között szerepel az irodalmi és művészeti feladatokat vállaló, önszerveződő társadalmi közösségek tevékenységének támogatása, koordinálása, az irodalmi és művészeti hagyományok ápolása — pályázatok kiírása, előadások, műsorok szervezése. A Szövetség együttműködésre törekszik a Magyar írószövetséggel, az Olvasókörök Szövetségével, könyvtárakkal és más művészeti és irodalmi jellegű társadalmi szervezetekkel. A déli órákban a közgyűlés ideiglenes vezetőséget választott. így az ideiglenes ügyvivő testületbe a Berzsenyi, a Kölcsey, a Radnóti, a KaJ zmczy, a Móricz, a Bessenyei és a Veres Péter Társaság delegálhat egy-egy főt. Lezsák Sándor bejelentette, hogy a Lakitelek Alapítvány a megalakult Irodalmi Társaságok Szövetségét 250. ezer forinttal támogatja, ősszel pedig 5 millió forint értékben pályázatot hirdet az induló társaságok, klubok, körök támogatására. Csütörtökön a Móricz-em- léknapok részvevői kiránduláson vettek részt, ma pedig Budapesten 10 órakor (VI., Eötvös u. 12.) Móricz- és a Kelet Népe-emléktáb- la avatására kerül sor. Az emléknapok befejezéseként a Kerepesi temetőben megkoszorúzzák Móricz Zslg- .mond sírját. (Frigy esy) Szigeti József nemzetközi hegedűverseny Szigeti József világhírű magyar hegedűművész születésének 100. évfordulójának tiszteletére nemzetközi hegedűversenyt rendeznek Budapesten szeptember 1. és 12. között. A nyitó gálakoncertet a Bartók Quartett fellépésével, a régi Zeneakadémia Liszt Ferenc kamaratermében szeptember 1-jén este fél 8-tól tartják, a műsoron Haydn: g-moll vonósnégyese és Bartók: 4. vonósnégyese szerepel. A versenyen fellépő 49 fiatal magyar és külföldi művészt rangos nemzetközi zsűri bírálja el. Ezt látni, hallani kell Leányfalu: Pénteken, augusztus 28-án zárulnak a Móricz Zsigmond-emlékna- pok. A nagyszabású rendezvény résztvevői Budapestre utaznak, hogy a Kelet Népe volt szerkesztőségénél emléktáblát helyezzenek el. Az Eötvös utcai redakció előtt Cseres Tibor író, a Móricz Zsigmond-cm'ék bizottság elnöke mond beszédet. Szentendre: A szentendrei képtár kiállítótermeiben a Block-csoport munkái láthatók. Bangócs Gábor, Katona Zoltán. Kopasz Tamás, Nayg István, Palkó Tibor, Sebestyén Zoltán festőművészeket a helyi Fe- renczy Múzeum hívta meg tárlatra, amely szeptember 20-ig tekinthető meg. A Vajda Lajos pinceműhelyben 30-ig Lukács Tibor festményei láthatók (Péter- Pál utca 6.). A Hunyadi utcai V. L. Emlékmúzeum az Európai Iskola szentendrei mestereinek a kiállítását rendezte meg ebben az időszakban. Nagykáta: Augusztus 29-ig, szombat estig tart nyitva a gödöllői születésű festőművész, Gesztesi Szilvia képeiből rendezett tárlat. Érd: A városi művelődési központ a következő szakköröket, művészeti csoportokat és' klubokat működteti: képzőművész kör gyerekek és felnőttek számára (vezeti: Eőry Emil szobrászművész). bukovinai székely népdalkör (Káka Rozália Irányításával), székely versmondó kör (Dónkó Ig- nácné vezetésével), citera- együttes (oktató: Köhler Erzsébet), Tücsök néptáncegyüttes (Deffend Irén vezetésével), valamint a Szirmok pedagógus női kar (Szabóné Bozóki Flóra vezetésével) ; van környezet- védelmi szakkör, tevékenykedik a nyugdíjasok, valamint a kertbarátok klubja. Visegrád: A hét végén Konkoly Gyula festőművész kiállítása látható a Sala- mon-toronyban. Zsámbék: zsámbéki témájú látványkiállítás nyílt a fővárosi Vigadó Galériában. A Missouri Egyetem újságíró fakultásának a támogatásával néhány fotóművész Zsámbékon és környékén töltött pár napot, az így megörökített képek kerültek kiállításra. Csobánka: Harmadik alkalommal kerül megrendezésre Csobánkán az Ózon kempingben a Szivárvány- találkozó — hazai és határainkon túli írók, költők, e.sszéírók. szerkesztők jelenlétével. A háromnapos rendezvény során egy Fáy Fe- renc-versestélyre hívják meg az érdeklődőket (Császár Angela és Szélyes Imre színművészek előadásában hangzanak el a költemények), majd a Torontóban elhunyt költő életművének a bemutatása következik. Közben zenei előadások hallgathatók és tárlatok tekinthetők meg. Szombaton, 29-én délelőtt a szivárványosok a Holmi című folyóiratot látják vendégül. Lapunk fotóművész munkatársának, Apáti-Tóth Sándornak a képkiállítására került sor a tegnap (Ecce homo címen) Budapesten, a XIII. kerületi (Pannónia u.) Duna Galériában. A kiállított képsorok szeptember 13-ig tekinthetők meg. Megalakult az Irodalmi Társaságok Szövetsége Leányfalun folytatódtak a Móricz-napok Elmúlt a nyár