Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-26 / 201. szám

CSAK FEL KELL FEDEZNI A régi présgép mai üzenete A merített papírral nem lehet a piacot elárasztani. Sajátos, egyedi igényekre készül­nek — elsősorban művészeknek A manufaktúrák hangula­tát árasztó szentendrei mű­helyben óvatosan kerül szóba az üzlet — a kézmű­ves eszközök múltidéző te­kintélye mintha megbéní­taná a pénz körül forgó be­szédet. Pedig a harminchá­rom éves. Vincze László emberi léptékű üzeme igazi vállalkozás, ráadásul az or­szágban az egyetlen is. A fiatalember négy éve lépett önálló útra, akkor szánta rá magát, hogy ott­hagyja a nagyüzemet, s kézműves szinten állítja elő a papírt. Nem mérhetetlen mennyiségben és bénító gé­piességgel, hanem átlátha­tóan és különlegesen szé­pet teremtve — kézzel. Mint papíripari üzemmér­nöknek, s mint a Szentend­rei Papírgyár hajdani al­kalmazottjának megvolt a gyakorlata, s nem hiányzott a vonzalma sem e természe­tes anyaghoz. Beszerezte a kellékeket — az őrlőszer­kezetet, a merítődézsát, a présgépet —, az alapanya­gokat, s már kezdődhetett is a munka. A végtermék a merített papír, amely a to­vábbiakban művészek és restaurátorok számára esz­köz az alkotómunkában. A műhelyben ketten dol­goznak — nemrég társult a vállalkozáshoz a huszon­hét éves Bazsó Gábor, aki eredeti foglalkozását tekint­ve számítástechnikai szak­ember. Ö mutatja be a mű­veleteket, amelyek a cellu­lóz felőrlésével, festésével, vízzel hígításával kezdőd­nek, majd a dézsában a me­rítéssel folytatódnak. Ekkor kapaszkodnak össze az anyagrészecskék a szitán, hogy a szárítás és prése­lés után finom, ámbár kissé érdes tapintású anyaggá ér­jenek össze. Sok értékes tulajdonsága mellett talán a tartósság e papírfajta leg­nagyobb érdeme. Akár nyolcszáz-kilencszáz évig is fennmaradhat. Időtállóan őrizheti a művészi alkotáso­kat. az akvarelleket, a réz­karcokat. A fiatalemberek szerint jelenleg nincs konkuren­ciájuk, ez azonban koránt­sem jelenti a megszokott értelemben vett, sok előny­nyel bíró monopolhelyzetet. Ök ugyanis sajátos és spe­ciális igényeket elégítenek ki; évek során közel azonos mértékben. A restauráto­rok, a képzőművészek előre (Fotó: Vimola Károly) megbecsülhető mennyiséget használnak fel, sem többet, sem kevesebbet. Így hát nem csoda, ha e szép mesterségből csak szeré­nyen lehet megélni, lévén az üzletágnak behatárolt a piaca. Ezért is próbálkoz­nak új utakon a vállalko­zók: immár nemcsak mű­vészi, de reprezentatív cé­lokra is kínálják termékü­ket. például étlapokat, exkluzív meghívókat, igé­nyes névjegyeket nyomnak rá. No és az okleveleket — mint a Kossuth-díjat is. De olvasható házi áldás, -a Ha­lotti beszéd, s a borivók tízparancsolata is az általuk gyártott lapokon. Kaligrá- fusok munkálják tovább a papírt, s a keretezés is egyedi. Különleges, szép és kecses. S aki azt hinné, a vég­termék egy „üzemszerű” üzemben keletkezik, téved. Ez a műhely kicsiny, kéz- hezálló, emberi. Az 1852- ből való régi présgép pe­dig azt üzeni: múltunknak az iparban, a mai gazdaság­ban is van keresnivalója. Csak fel kell fedezni. Va. É. 399 Ft/xn.2 REKLÁMÁRTÓL-[ /tTa^Á-ató |­Albcrtirsa: LAKÁSTEXT.BOLT. Pesti U.5S. Alsónémcdi: RUHÁZATI Bolt, Főu,38. Biatorbágy: MŰSZAKI Bolt, BaiossG.U.2, Cegléd: Nagykőrös: FANTÁZIA Rt,Szabadság tir », Pilisvörösvár: LA KÁSTEXT .ÜZLET, Fó u.I 29. Ráckeve: TŰZ ÉP,Shillingtu, Sülysáp: DlSZKONTÁtuház, Vörösmarty tér IS. CSABA László. Pesti u.27. Dabas: LA KÁSTEXT.BOLT, Báthorll.u.3, BŰ TORNÁZ, Kossuth ti.473. Dunabaraszti: STÉH Hajnalka, Fő u.1!, Érd: RITMUS Áruház, Oiósdi u.1, EZ+ AZ Üzlet, Fehérvári u.1, Kiskunlacháza: PONTIMARK Kit, Dózsa U.70. Monor: KÁRPITOS Műhely, Gar am u.5. Szentendre: .MINDENT ITT' Üzlet, SzentLu.,24. Szob: SZŐNYEGBOLT, Parku.t, Törökbálint: VEGYES Iparcikk, Munkácsy u.23. Vác: VARÁZSLAT’92. Deákváiílóút I 3, FANTÁZIA Rt, Március IS.tér 17, Ócsa: ZEOLITGmk, Damjanich u.3 1. IMPORTÓK: PÉCSI-KER Kft. Leendő kereskedőinknek: Tel.: (72) 71-921, 71-932 Banktörténeti konferencia „A huszadik századi uni­verzális bankok nemzetközi összehasonlítása” címmel nemzetközi gazdaságtörté­neti konferenciát rendez szeptember 2—5. között a Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetem Gazda­ságtörténeti Tanszéke a Magyar Hitel Bank Rt. szponzorálásával. A konferencia a Camb­ridge;i Alice Teichova pro­fesszor által vezetett ku­tatási projekt része, mely a kisebb európai országok bankrendszerét, a kereske­delmi bankok iparfinanszí­rozó tevékenységét vizsgál­ja összehasonlító történeti módszerek alkalmazásával. Az 1986-ban indult prog­ram kezdetben Ausztria, Magyarország és Svédor­szág univerzális bankjait vizsgálta, mára azonban szinte az összes jelentős európai ország banktörlé- nészei bekapcsolódtak a ku­tatásba. PRIVATIZÁCIÓS LlZINGPÁLYÁZAT SZEPTEMBER VÉGÉN A földárverések szabályai Néhány nappal az első földárverések megtartása előtt a Magyar Közlöny 86. számában megjelentek a megyei (fővárosi) kárrende­zési hivatalok hirdetményei az 1992. szeptember 21. és október 5. között lebonyolí­tásra kerülő földárverések­ről. Ebben az időszakban mintegy 170 földárverést rendeznek az ország 19 me­gyéjében. A legtöbb árve­rést a Somogy Megyei Kár- rendezési Hivatal hirdette meg erre az időszakra — összesen huszonhármat. Szintén viszonylag nagy­számú — tizenötnél több árverést tartanak majd Bé­kés, Csongrád, Veszprém és Zala megyében. A gabona hozama Lapunk 1992. VIII. 25-i számában A tavaszi árpa tragédiája című cikkbe a szerző hibájából sajnálatos tévedés csúszott. Az említett anyagban a kenyérgabona hektáronkénti országos ho­zama úgy jelent meg, hogy az 3,5 millió tonna volt. Ez bizony .képtelenség! A he­lyes adat az ominózus szö­vegrészben így hangzik: .......Mivel már nincs a ha­tárban lábon álló kenyérga­bona, így az utóbbiak ter­mése országosan hektáron­ként megközelítette a 3.5 tonnát..A bakiért olva­sóink szíves elnézését kér­jük. Sz eptember végén írja ki az Állami Vagyonügynök­ség azokat a pályázatokat, amelyek keretében magyar vállalkozók bizonyos gyá­rak, üzemek lízingformában való privatizálására jelent­kezhetnek. Mint Vigh Ist­ván és Juhász Imre, az ÁVÜ igazgatóhelyettesei az MTI tudósítójának elmond­ták: egyelőre hat-nyolc vál­lalat kísérleti jellegű lízing­be adásáról lenne szó. Azt, hogy pontosan mely cégek lesznek az érintettek, még nem tudni. Az ÁVÜ tervei A világbank 100 millió dolláros kölcsönt nyújt a magyar belkereskedelem fejlesztésére. A hitelt a Magyar Nemzeti Bank — a magyar állam garancia- vállalása mellett — 15 éves lejáratra veszi fel. A tör­lesztést ötéves türelmi idő után kell megkezdeni. A hi­tel kamata félévenként vál­tozó, igazodik a Világbank hitelfelvételi költségeinek alakulásához. Minderről a Magyar Nemzeti Bankban tájékoztatták az MTI-t ab-, ból az alkalomból, hogy Washingtonban aláírták a belkereskedelem, valamint a fogyasztási cikkek piacá­nak fejlesztését célzó prog­ram finanszírozását segítő szerint azonban az itt szer­zett tapasztalatok tükrében januártól alanyi jogon bár­ki kezdeményezheti a wa- ximálisan 500 millió forin­tos alaptőkével rendelkező cégek lízingbe vételét, ter­mészetesen a tehnikát sza­bályozó törvény feltételei szerint. A cégek között azok a többségi állami tulajdonú vállalatok szerepelhetnek, amelyeket már társasággá alakítottak, és amelyek készpénzért — kétszeri pá­lyázat kiírása után — sem keltek el. világbanki kölcsön jogi do­kumentumait. A hitelkeretből egyaránt juthatnak pénzhez egyéni és társasvállalkozások, vál­lalatok és szövetkezetek, A kölcsön a fogyasztási cikkek piacra jutását hivatott elő­segíteni, hozzájárul a ter­mékforgalmazás műszaki feltételeinek korszerűsítésé­hez. Olyan fogyasztást cikkekről van szó, amelye­ket élelmiszer- és iparcikk- üzletekben, áruházakban forgalmaznak, és amelyek késztermékek, illetve azok komponensei. A kölcsön részletes feltételeit a közel­jövőben hozzák nyilvános­ságra a kereskedelmi ban-r kok. Százmillió dolláros kölcsön A SUZUKI SOLYMÁRON Szerény haszonra számítanak Amióta véglegessé vált, hogy Magyarországon is lesz Suzuki autógyártás, a solymári Pemüt is a lehet­séges beszállítók között em­legették. Hogy ez jő lesz-e vagy sem a cégnek, az a Pest Megyei Műanyagipari Vállalaton belül is vitatott téma volt. Akadtak, akik azt mondták, nem kellene beszállni az üzletbe. Az el­lentábor képviselői azzal érveltek, ha nem is lesz túl nagy a haszon, a nyereség, lehet, hogy az autóiparnak történő bedolgozással nívó- sabb szakmai kultúra ho­nosodhat meg a vállalatnál. Az ismert előzmények után Sarlós Bernátnál ér­deklődtünk, lesz-e Suzuki alkatrészgyártás Solymá­ron. A vezérigazgató igen­nel felelt, s hozzátette, a keretszerződést már aláír- írták a japánokkal, most a részletek kidolgozásán van a sör. Ezt követi majd a végleges egyedi szállítási Érvényben: 1992. augusztus 25. VALUTAÁR F O L Y AM OK Pénznem Vételi Eladási árfolyam I egységre forintban Angol font 148,95 151.75 Ausztrál dollár 53.44 54,68 Belga frank (190) 259,30 263,96 Dán korona 13,77 14,03 Finn márka 19,34 19,74 Francia frank 15,62 15,90 Görög drachma (100) 42.89 43,73 Holland forint 47,25 48,11 ír font 141,33 143,93 Japán jen (100) 59,99 61,19 Kanadai dollár «2,84 64.24 Kuvaiti dinár 256,45 261,95 Német márka 53.28 54,24 Norvég korona 13,46 13,70 Olasz líra (1000) 69.68 70,96 Osztrák schilling (100) 752.34 765,94 Portugál escudo (100) 60,53 61,63 Spanyol peseta (100) 82,53 84,05 Svájci frank 60,26 61,34 Svéd korona 14,59 14,85 USA-doIlár 74,83 76,39 ECU (Közös Piac) 107,66 109,62 szerződés aláírása. Várha­tóan a gyártás év vége felé kezdődhet meg. A keret- szerződés egyelőre a tökhá­rító és a műszerfal készíté­sére szól, de később — esetleg — kisebb műanyag alkatrészeket is gyártanak a Suzukihoz. Sarlós Bernát elmondta, hogy a startra a Pemü készen áll. A gépet ehhez a solymáriak' bizto­sítják, míg az anyagot és a szükséges szerszámot a japánok adják. Az üzlet hasznosságát fir­tató kérdésre válaszolva a vezérigazgató elmondta, megpróbálják költségeiket úgy alakítani, hogy az üzlet ne legyen ráfizetéses, de szavaiból kitűnt: a Pemü mint Suzuki-beszállító leg­feljebb csak szerény nyere­ségre számíthat. A gépet ugyanis, amelyen a japán autókba való alkatrészeket gyártják, a Pemü — gon­dolva a Suzuki-kapcsolalra — világbanki hiteiből vette meg, de két évvel ezelőtt még más volt a műszaki­gazdasági feltételrendszer. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azonban egy alapot kíván létrehozni, amelyből az autóipari be­szállító cégeket kívánják támogatni. A vezérigazgató­tól megtudtuk, hogy az IKM-nek erre a segítségére a Pemü is számit. H. É. íitfap 5

Next

/
Thumbnails
Contents