Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-24 / 199. szám
ne VEGYÉK KÖNNYELMŰEN! Begipszeltette a kezét, hogy tanulhasson Felvételi rendszer. Ha valaki ezt a kifejezést hallja, nem biztos, hogy repes a boldogságtól. Talán azért, mert valaha szeretett volna felvételt nyerni valamelyik egyetemre vagy főiskolára, de nem sikerült. S ez nem éppen kellemes emlék. Az élet más területén kellett elhelyezkednie, dolgoznia, nem az általa elképzelt helyen. Számtalan embernek kettétörte az életét, a terveit a sikertelen felvételi. Erről, sok esetben nem ők tehettek. Az elmúlt rendszerben gondosan ügyeltek arra, hogy a tehetségek ne nyerjenek felvételt a felsőfokú tanintézetekbe. Így vigyáztak arra, hogy a saját érdekeiket ne veszélyeztessék. Hiszen, milyen társadalom lett volna, ha csupa kiművelt emberfő vezette volna az országot .. . Miután az előbb említetteket sokan tapasztalták, két út állt előttük: itthon maradnak, vagy külföldön érvényesülnek. Sokan az utóbbit választották, és szép pályát futottak be. Nálunk erre nem lett volna lehetőségük. Téved, aki azt hiszi, hogy napjainkban gyerekjáték bejutni az egyetemekre, annak ellenére, hogy most már senki nem indul hátránnyal a felvételinél. Rengeteg tanulás, álmatlan éjszaka előzi meg a sikeres felvételit. Erről és még sok másról beszélgettem Nagy Baj nabással, akit negyed- szerre vettek fel az állatorvosira. — Gondolom, nem lehetett mindennapos érzés, amikor felbontotta az értesítést. Négy év után... — Valóban nagyon örültem, hiszen már csak titkon reménykedtem a felvételben. Mindenképpen állatorvos szeretnék lenni, hiszen édesapám Abonyban ugyanezt a munkát látja el. Sokszor elkísértem, jártunk házról házra, és így kedvet kaptam ehhez a foglalkozáshoz. — Talán ejtsünk néhány szót a gimnáziumi évekről. Milyen tanuló volt, és hány pontot vitt az egyetemre? — Sajnos, csak közepes volt a tanulmányi eredményem. Akkor hatvan pontot lehetett vinni a gimnáziumból az egyetemre. Hat tantárgynak számított a harmadik és a negyedik évvégi jegye. Nekem ez eleve kevés volt, így Debrecenbe jelentkeztem agrármérnöknek. — Ez elég távol áll az állatorvositól . .. — Meg akartam szokni a felvételik légkörét, hiszen nagy volt a valószínűsége, hogv nem vesznek fel. A célomat elértem, másodszorra már nem zöldfülűként felvételiztem. — Másodszorra az állatorvosira jelentkezett? — Igen, elég közepes Mozi A Szabadság filmszínház- órakor: Egyik kopó. másik eb (amerikai vígjáték). ban délután 6 órakor: Az autósmoziban Örült « .... »„no Stone, avagy 8008. Az előOrult Stone, avagy 2008 .. , „ . , , ’ B adas este 9 orakor kezdo(amerikai sci-fi). Este 8 dik. eredményt értem el. Sajnos, a gimnáziumban mulasztottakat nem tudtam egyhamar pótolni. Közben letöltöttem egy év katonai szolgálatot, és a katonaság nem a legalkalmasabb hely a készülésre, a tanulásra. Elhatároztam, hogv szinte minden szabad időmet a tanulásnak szentelem. Megtörtént, hogy — bár semmi bajom nem volt — be- gipszeltettem a kezemet, így három hét egészségügyi szabadságot kaptam. — És mint a mesében, ekkor már felvették. — Nem így volt. Az előző évi pontszámot eggyel felemelték, így egy ponttal a felvételi szint alatt maradtam Ezt iszonyúan nehéz volt elviselni. Végül a másodikként beírt Keszthelyre irányítottak, ahol szintén agrármérnökire jártam. Itt egy éven sikeresen túljutottam. Készültem az újabb felvételire, és közben végeztem az első évet is. Nem volt könnyű az egyeztetés. — Milyen volt a negyedik felvételi? — Nyugodtan mondhatom, ide már rutinból mentem. Természetesen rengeteget tanultam, és meglett az eredménye. Minél később felvételizik az ember az érettségi után, annál nehezebb a dolga. Már nem emlékszik annyira a gimnáziumban tanultakra, és az alapos felkészülés sokai nehezebb, és rengeteg időt igényel. A mostani középiskolásoknak azt tanácsolnám, hogy ne ve- gvék könnyelműen a tanulást. Mert később, ha felvételt akarnak nyerni, sokkal nehezebb dolguk lesz — fejezte be Nagy Barnabás. K. E. Értékes fafajok és cserjék Séta a Harsasban Ha a szerencsés géppel száll fölébe, nem biztos, hogy tájképet lát, de bizonyosan lát egy furcsa, talán leginkább a mandragóra gyökerére emlékeztető völgyek s magaslatok sorát. Ez a Hár- sas. Alberti felett helyezkedik cl, azon az úton érhetjük el, mint a hatalmas csonthéjas célültetvények egy részét, s az út végén pedig Pándot. A Fehér Kakas kisvendéglőnél kell a 4-es útról letérni, hogy elérjük a nevezetes völgyeket, amelyek az úttól jobbra találhatók. A földút bal oldalán is kisebb erdőfoltok vannak, azok nem erdőgazdasági, hanem tsz-területek a jobb oldali szántókkal együtt. Az első bejárót valaha nagyon is használt vadgesztenyés út uralja, innnen legalább 30-40 méteres szintkülönbséggel a csodában lehet részünk. Itt, az Alföld kellős közepén úgymond hegyvidéki sajátságokat rejtő erdőket találunk. A mandragóra középső „lába” is erdősült, talán a Belső-Harsas annyiban tér CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin. Cl Postacím: Cegléd, Pt. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. o Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon : (53) 10-763. el az Első- és Másodikvölgytől, hogy nedvesebb. A nádas, valamint a fehér füzek, s az emberi kézre utaló szomorú változatú fűz sejteti, hogy itt lehet a legtöbb nyirok. Némi nedvességnek, illetve a környékhez képest több nedvességnek a jele, hogy a hárs például jól érzi magát errefelé. Innen kapta a nevét is. Egy 1457-ben kelt oklevél említi Belső-Hársas nevét. Az erdős terület a legkevésbé romantikus az irsai végén, ahol a birkák igen sok 'kárt tesznek a vegetációban, a tájképi hatást nagyban rontják. A tanúfák viszont mindenütt jelen vannak. így a kis- és nagylevelű hársak évszázadosra tehető példányai, hatalmas tölgyek, szépséges kőrisek, s az erdő egyre sűrűbb. Kocsányos és csertölgyek, mogyorós hólyagfák a cserjeszintben. ás a forróság dacára kitűnő a levegő. Az erdészház helyét már csak öreg myrobalánok, magvaváló szilvafák sarjai, meggycsemeték s „dióroncsok'' jelzik. Utalva arra, hogy a diórönkön meggazdagodni vágyó tolvajok erre is jártak, a haszontalan törzsek rakásban állnak, ki- odvasodtak, így csak tűzifának valók. Bútorfát reméltek belőle. A nemes keményfás erdőben az aljnövényzet sem olyan, mint megszoktuk az akácosokban, nyárfásokban. Orvosi salamonpecsét, festőpipitér, medvetalp virágzó óriásai, s magas gyöngyperjés, az erdei gyöngyköles s közéjük húzódva közönséges zsidócseresznye-tövek ér'.elgetik most még színtelen hólyagos termésüket. Az érintetlen természet ölén bizonyára nem szedték le a gyöngyvirágot, mert a pirosló bogyók már éredez- nek. Különösen a tölgyesek környékén szaporodik szívesen a kedves virág, amely azért annyira nem kedves, hogv ne lenne mérgező! Erdei iszalag láttán talán nehezen hihető, hogy a kle- mátisznak mennyiféle nemesített változatát állították elő a találékony neme- sítők. A hólyagos csűdfüfoltok mögött egy kisebb tatárjuharos van. ami e völgyeknek az endemizmusa. A magas és virágos kőris szép egyedsz'ámmal található a Hársasban. A véghasznosítású részeken akácos is akad, de nem sok van belőle. Annál több viszont a közönséges kecskerágóból, a kardinálistermésre még nemigen emlékeztető termések azért már érednek. Lassan a nyár fogytát sejteti az is, hogy az útszéli részeken kéklenek a kökénybogyók. Narancsosra váltanak a vadrózsa és a galagonya terméskéi... XXXVI. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Száműzték a torzsalkodást Tőlük nem költöznek el az emberek A rendszerváltás óla a félidőben tartunk, két év telt el, és ugyancsak két év múlva lesznek az újabb választások. A demokráciát is ■— mint minden mást — tanulni kell. A hirtelen ránk szakadt szabadságban nem csak marakodni, torzsalkodni kellene, hanem alkotni, dolgozni is. így biztosan hamarabb jutnánk előre országos szinten is. Amikor ezeket a gondolatokat említettem Fehér Pálnak. Kő- röstetétlen polgármesterének — akivel még egyéb aktuális dolgokról is beszélgettünk —, elmosolyodott, és úgy mondta: — Lehet, hogy azért, mert kis létszámú település vagyunk, de nálunk, szinte ismeretlen fogalom az irigykedés, a veszekedés, a személyes érdekek előtérbe helyezése. Mindent igyekszünk közösen megoldani az emberekkel. A napilapok tele vannak klikkharcok ismertetésével, személyes torzsalkodásokkal. Mi ezeket száműztük a faluból, a gondolkodásunkból. — Mindig önállóak voltak? — Régebben még a nevünk sem az volt. NagyMadarak szívesen fészkelnek a cserjések adta sűrűben, a fülemüle és a kakukk éneke messzire hallatszik, mint a feketerigók ricsaja a bodza lakmározá- sa közben. A kései meggy és a vadcseresznye is megvan az erdőben, sajnos nem lehet viszont már sem itt, sem a körösi erdőkben találni csepleszmeggyet, amelyik ugyanolyan flóraelem errefelé, mint a tatárjuhar. Néhány szép szál gyertyán töri meg a kis tölgyes unalmas sorait. A szárazságot a tölgyek nagyon megérezték, megsínylették, de a visszatérő gyengítő kártevők sem sokat segítenek az állományon. Egy háromágú nagy tölgyfa már a múlté. Vádlóan merednek szárazon üszkös ágai az ég felé. Szinte kiáltón, szinte könyör- gőn — elszomorító látvány, amikor a fák állva pusztulnak el.... Itt viszont, a Hársasban sok jó jelet látni, ami arra enged következtetni, hogy az egykori löszpusztai erdők maradványai életképesek, sőt megújulva szépek. Jó lenne jobban odafigyelni az ilyen erdőértékekre is, mint azok a fiatalok, akik felfedezték a Hársas szépségét, megpróbálták kerékpárral végigjárni azt. Gyalogosan azonban könnyebb. A Hársas után az út Pándra visz. s itt azért akad még látnivaló, a nagy völgybeli érdekességek viszont már részben a szomszéd településéi, és főként egy másik kirándulás célpontjai lehelnek. (Surányi) kőröshöz larloztunk, Tetét- lenpuszía vök a település neve. A múlt század végén alakultunk. A második világháború után önállóak lettünk,‘majd a későbbiek folyamán közigazgatásilag Jászkarajenöhöz csatoltak. Ez az állapot' egészen 1991. január elsejéig tartott, amikor is újra a függetlenség útjára léptünk. — A legutóbbi választások 1990-ben voltak. Amikor megválasztották polgármesternek, akkor Körös- tetétlen még nem volt közigazgatásilag önálló? — Még nem, de azt fontolgatjuk, hogy azok leszünk, néhány hónapot azonban adni kellett magunknak, arra, hogy felmérjük a lehetőségeinket. Egy anyagilag megalapozatlan elválás Jászkaraje- nötői elkapkodott lépés lett volna. Mivel nekünk sem volt vezetési gyakorlatunk, latnunk kellett, hogy a tervünknek van-e realitása. Mivel, például a jegyzőnk is közös volt, és pénzügyileg is talpon tudtunk maradni, így az önállóság mellett döntöttünk. Azóta külön jegyzőnk van, ami óriási segítség, hiszen rengeteg munkát kell ellátnia. — Két év nem hosszú idő, ennyi idő alatt nem lehet csodát tenni, különösen nehéz gazdasági helyzetben. Mégis megkérdezném, milwn eredményeket értek el. — Ami a lehetőségeinkből telt, mindent megtettünk. A temetőhöz vezető hétszáz méteres út aszfaltozásához hozzákezdtünk. és októberre szeretnénk végezni vele. Jelentősen javult az egészségügyi ellátás is, hiszen most már Augusztus 27-én, csütörtökön nulla órától a Rákóczi és Táncsics út sarki útkereszteződést a forgalom előtt megnyitják. A Kossuth Ferenc utcai ideiglenes autóbusz-megállók csütörtöktől megszűnnek. A Rákóczi úti strandmegálló eredeti helyére kerül vissza. Augusztus 25-én, kedden ARAMSZÜNET1 ÉRTESÍTÉS: DÉMASZ Rt, ceglédi kirendelt- sége értesíti a lakosságot, hogy hálózatépítési munka végzése miatt 1992. augusztus 28-án. 8— 15 óráig áramszünet lesz a következő területen: CeglédUgyer külterületén a 6/47. sz. Kossuth Mgtsz. Ugyer és a 6/95. sz. Búzakalász • Mgtsz. Gerje elnevezésű transzformátorállomások ellátási területén. Csemő-Zöldhalom területén, a 8/30. sz. Tőzegtelep, 8/35. sz. mindennap lehet gyógyszerhez jutni. Eddig csata heti két alkalommal tudtuk ezt. A YOGO és a termelőszövetkezet segítségével az állásproblémák is megoldódtak. — A lakosság létszáma növekszik, vagy csökken? — Régebben az volt a tendencia, hogy az emberek faluról a városba költöztek, a jobb lehetőségek reményében. Mivel napjainkban a városokban sorra szűnnek meg a munkahelyekhez a folyamat megfordult, most már inkább vidékre szeretnélek menni. A mi településünk lélekszáma igen alacsony, de nem csökken, sőt valamit nőtt, alig né- hánnyal van ezer alatt. Tőlünk nem költöznek el az emberek, mert az előbb említett cégek segítségével van munkalehetőségük. — Egy falut templom nélkül nagyon nehezen tudok elképzelni, itt még sincs. Miért? — Ez is az önállóság hiányához kapcsolódik. Régebben sem építettek, mert nem tartották fontosnak. Az általános iskolában van a hétvégi szertartás. Szeretnénk templomot építeni, már a helye is megvan. — Milyen terveik vannak? — Telefon- és gázügyben tervezzük az előrelépést, valamint a második világháborúban elhunyt kőröstetétleni áldozatok emlékére emlékművet állíttattunk. Ezzel, azt hiszem, tartozunk az emléküknek. A hátralevő két évben pedig mindent szeretnénk megtenni, ami a falu érdekét szolgálja — fejezte be a polgármester. Kóbor Ervin az osztrák Ramber cég megkezdi a Rákóczi és Széchenyi út javítását, csőbélelését. A munkaiatok végzésekor a Rákóczi út Jókai utca és Széchenyi út közötti szakaszát, valamint a Széchenyi út strand felőli oldalának külső forgalmi sávját időszakosan lezárják. A kivitelezés előreláthatólag három hétig tart. Varga-dűlő, 8/19. sz. Váradi-ta- nya, 8/36. sz. Silye-dűlő. 8/10. sz. Görbe-dűlő, 8/28. Faüzem, s/29. sz. Zöldhalom-Zártkert, 3/38. sz. Csemő. Alsó erdő és a 3/9. sz. Zöldhalom megnevezésű transzformátorállomások ellátási területén. Kérjük a lakosság megértését türelmét — (121 760/1H) Időszakos útelzárás Forgalomváltozások
