Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-24 / 199. szám

ne VEGYÉK KÖNNYELMŰEN! Begipszeltette a kezét, hogy tanulhasson Felvételi rendszer. Ha va­laki ezt a kifejezést hallja, nem biztos, hogy repes a boldogságtól. Talán azért, mert valaha szeretett vol­na felvételt nyerni vala­melyik egyetemre vagy fő­iskolára, de nem sikerült. S ez nem éppen kellemes emlék. Az élet más terüle­tén kellett elhelyezkednie, dolgoznia, nem az általa el­képzelt helyen. Számtalan embernek ket­tétörte az életét, a terveit a sikertelen felvételi. Er­ről, sok esetben nem ők te­hettek. Az elmúlt rend­szerben gondosan ügyeltek arra, hogy a tehetségek ne nyerjenek felvételt a felső­fokú tanintézetekbe. Így vigyáztak arra, hogy a sa­ját érdekeiket ne veszé­lyeztessék. Hiszen, milyen társadalom lett volna, ha csupa kiművelt emberfő vezette volna az orszá­got .. . Miután az előbb em­lítetteket sokan tapasztal­ták, két út állt előttük: itt­hon maradnak, vagy kül­földön érvényesülnek. So­kan az utóbbit választották, és szép pályát futottak be. Nálunk erre nem lett vol­na lehetőségük. Téved, aki azt hiszi, hogy napjainkban gyerekjáték bejutni az egyetemekre, annak ellenére, hogy most már senki nem indul hát­ránnyal a felvételinél. Ren­geteg tanulás, álmatlan éj­szaka előzi meg a sikeres felvételit. Erről és még sok másról beszélgettem Nagy Baj nabással, akit negyed- szerre vettek fel az állat­orvosira. — Gondolom, nem lehe­tett mindennapos érzés, amikor felbontotta az ér­tesítést. Négy év után... — Valóban nagyon örül­tem, hiszen már csak tit­kon reménykedtem a fel­vételben. Mindenképpen állatorvos szeretnék lenni, hiszen édesapám Abonyban ugyanezt a munkát látja el. Sokszor elkísértem, jár­tunk házról házra, és így kedvet kaptam ehhez a foglalkozáshoz. — Talán ejtsünk néhány szót a gimnáziumi évekről. Milyen tanuló volt, és hány pontot vitt az egyetemre? — Sajnos, csak közepes volt a tanulmányi ered­ményem. Akkor hatvan pontot lehetett vinni a gimnáziumból az egyetem­re. Hat tantárgynak számí­tott a harmadik és a ne­gyedik évvégi jegye. Ne­kem ez eleve kevés volt, így Debrecenbe jelentkez­tem agrármérnöknek. — Ez elég távol áll az ál­latorvositól . .. — Meg akartam szokni a felvételik légkörét, hiszen nagy volt a valószínűsége, hogv nem vesznek fel. A cé­lomat elértem, másodszor­ra már nem zöldfülűként felvételiztem. — Másodszorra az állat­orvosira jelentkezett? — Igen, elég közepes Mozi A Szabadság filmszínház- órakor: Egyik kopó. másik eb (amerikai vígjáték). ban délután 6 órakor: Az autósmoziban Örült « .... »„no Stone, avagy 8008. Az elő­Orult Stone, avagy 2008 .. , „ . , , ’ B adas este 9 orakor kezdo­(amerikai sci-fi). Este 8 dik. eredményt értem el. Saj­nos, a gimnáziumban mu­lasztottakat nem tudtam egyhamar pótolni. Közben letöltöttem egy év katonai szolgálatot, és a katonaság nem a legalkalmasabb hely a készülésre, a tanulásra. Elhatároztam, hogv szinte minden szabad időmet a tanulásnak szentelem. Meg­történt, hogy — bár sem­mi bajom nem volt — be- gipszeltettem a kezemet, így három hét egészségügyi szabadságot kaptam. — És mint a mesében, ekkor már felvették. — Nem így volt. Az elő­ző évi pontszámot eggyel felemelték, így egy ponttal a felvételi szint alatt ma­radtam Ezt iszonyúan ne­héz volt elviselni. Végül a másodikként beírt Keszt­helyre irányítottak, ahol szintén agrármérnökire jár­tam. Itt egy éven sikeresen túljutottam. Készültem az újabb felvételire, és köz­ben végeztem az első évet is. Nem volt könnyű az egyeztetés. — Milyen volt a negye­dik felvételi? — Nyugodtan mondha­tom, ide már rutinból men­tem. Természetesen renge­teget tanultam, és meg­lett az eredménye. Minél később felvételizik az em­ber az érettségi után, an­nál nehezebb a dolga. Már nem emlékszik annyira a gimnáziumban tanultakra, és az alapos felkészülés sokai nehezebb, és renge­teg időt igényel. A mosta­ni középiskolásoknak azt tanácsolnám, hogy ne ve- gvék könnyelműen a tanu­lást. Mert később, ha felvé­telt akarnak nyerni, sok­kal nehezebb dolguk lesz — fejezte be Nagy Barna­bás. K. E. Értékes fafajok és cserjék Séta a Harsasban Ha a szerencsés géppel száll fölébe, nem biztos, hogy tájképet lát, de bizonyosan lát egy furcsa, talán legin­kább a mandragóra gyöke­rére emlékeztető völgyek s magaslatok sorát. Ez a Hár- sas. Alberti felett helyezke­dik cl, azon az úton érhet­jük el, mint a hatalmas csonthéjas célültetvények egy részét, s az út végén pedig Pándot. A Fehér Kakas kisven­déglőnél kell a 4-es útról letérni, hogy elérjük a ne­vezetes völgyeket, amelyek az úttól jobbra találhatók. A földút bal oldalán is ki­sebb erdőfoltok vannak, azok nem erdőgazdasági, hanem tsz-területek a jobb oldali szántókkal együtt. Az első bejárót valaha nagyon is használt vadgesz­tenyés út uralja, innnen legalább 30-40 méteres szintkülönbséggel a csodá­ban lehet részünk. Itt, az Alföld kellős közepén úgy­mond hegyvidéki sajátságo­kat rejtő erdőket találunk. A mandragóra középső „lá­ba” is erdősült, talán a Belső-Harsas annyiban tér CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. Cl Postacím: Cegléd, Pt. 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. o Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-töl 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (53) 10-763. el az Első- és Második­völgytől, hogy nedvesebb. A nádas, valamint a fehér füzek, s az emberi kézre utaló szomorú változatú fűz sejteti, hogy itt lehet a leg­több nyirok. Némi nedves­ségnek, illetve a környék­hez képest több nedvesség­nek a jele, hogy a hárs pél­dául jól érzi magát errefelé. Innen kapta a nevét is. Egy 1457-ben kelt oklevél említi Belső-Hársas nevét. Az erdős terület a legkevés­bé romantikus az irsai vé­gén, ahol a birkák igen sok 'kárt tesznek a vegetáció­ban, a tájképi hatást nagy­ban rontják. A tanúfák vi­szont mindenütt jelen van­nak. így a kis- és nagyle­velű hársak évszázadosra tehető példányai, hatalmas tölgyek, szépséges kőrisek, s az erdő egyre sűrűbb. Ko­csányos és csertölgyek, mo­gyorós hólyagfák a cserje­szintben. ás a forróság dacá­ra kitűnő a levegő. Az erdészház helyét már csak öreg myrobalánok, magvaváló szilvafák sarjai, meggycsemeték s „dióron­csok'' jelzik. Utalva arra, hogy a diórönkön meggaz­dagodni vágyó tolvajok er­re is jártak, a haszontalan törzsek rakásban állnak, ki- odvasodtak, így csak tűzi­fának valók. Bútorfát re­méltek belőle. A nemes keményfás er­dőben az aljnövényzet sem olyan, mint megszoktuk az akácosokban, nyárfásokban. Orvosi salamonpecsét, fes­tőpipitér, medvetalp virág­zó óriásai, s magas gyöngy­perjés, az erdei gyöngyköles s közéjük húzódva közönsé­ges zsidócseresznye-tövek ér'.elgetik most még színte­len hólyagos termésüket. Az érintetlen természet ölén bizonyára nem szedték le a gyöngyvirágot, mert a pirosló bogyók már éredez- nek. Különösen a tölgyesek környékén szaporodik szí­vesen a kedves virág, amely azért annyira nem kedves, hogv ne lenne mérgező! Er­dei iszalag láttán talán ne­hezen hihető, hogy a kle- mátisznak mennyiféle ne­mesített változatát állítot­ták elő a találékony neme- sítők. A hólyagos csűdfüfoltok mögött egy kisebb tatárju­haros van. ami e völgyek­nek az endemizmusa. A magas és virágos kőris szép egyedsz'ámmal találha­tó a Hársasban. A véghasz­nosítású részeken akácos is akad, de nem sok van be­lőle. Annál több viszont a közönséges kecskerágóból, a kardinálistermésre még nemigen emlékeztető ter­mések azért már érednek. Lassan a nyár fogytát sej­teti az is, hogy az útszéli részeken kéklenek a kö­kénybogyók. Narancsosra váltanak a vadrózsa és a galagonya terméskéi... XXXVI. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Száműzték a torzsalkodást Tőlük nem költöznek el az emberek A rendszerváltás óla a fél­időben tartunk, két év telt el, és ugyancsak két év múlva lesznek az újabb választások. A demokrá­ciát is ■— mint minden mást — tanulni kell. A hirtelen ránk szakadt sza­badságban nem csak ma­rakodni, torzsalkodni kel­lene, hanem alkotni, dol­gozni is. így biztosan ha­marabb jutnánk előre or­szágos szinten is. Amikor ezeket a gondolatokat em­lítettem Fehér Pálnak. Kő- röstetétlen polgármesteré­nek — akivel még egyéb aktuális dolgokról is be­szélgettünk —, elmosolyo­dott, és úgy mondta: — Lehet, hogy azért, mert kis létszámú telepü­lés vagyunk, de nálunk, szinte ismeretlen fogalom az irigykedés, a veszeke­dés, a személyes érdekek előtérbe helyezése. Mindent igyekszünk közösen meg­oldani az emberekkel. A napilapok tele vannak klikkharcok ismertetésével, személyes torzsalkodások­kal. Mi ezeket száműztük a faluból, a gondolkodá­sunkból. — Mindig önállóak vol­tak? — Régebben még a ne­vünk sem az volt. Nagy­Madarak szívesen fész­kelnek a cserjések adta sű­rűben, a fülemüle és a ka­kukk éneke messzire hal­latszik, mint a feketerigók ricsaja a bodza lakmározá- sa közben. A kései meggy és a vadcseresznye is meg­van az erdőben, sajnos nem lehet viszont már sem itt, sem a körösi erdőkben ta­lálni csepleszmeggyet, ame­lyik ugyanolyan flóraelem errefelé, mint a tatárjuhar. Néhány szép szál gyer­tyán töri meg a kis tölgyes unalmas sorait. A szárazsá­got a tölgyek nagyon meg­érezték, megsínylették, de a visszatérő gyengítő kárte­vők sem sokat segítenek az állományon. Egy háromágú nagy tölgyfa már a múlté. Vádlóan merednek szárazon üszkös ágai az ég felé. Szin­te kiáltón, szinte könyör- gőn — elszomorító látvány, amikor a fák állva pusztul­nak el.... Itt viszont, a Hársasban sok jó jelet látni, ami arra enged következtetni, hogy az egykori löszpusztai erdők maradványai életképesek, sőt megújulva szépek. Jó lenne jobban odafigyelni az ilyen erdőértékekre is, mint azok a fiatalok, akik felfe­dezték a Hársas szépségét, megpróbálták kerékpárral végigjárni azt. Gyalogosan azonban könnyebb. A Hársas után az út Pándra visz. s itt azért akad még látnivaló, a nagy völgybeli érdekességek vi­szont már részben a szom­széd településéi, és főként egy másik kirándulás cél­pontjai lehelnek. (Surányi) kőröshöz larloztunk, Tetét- lenpuszía vök a település neve. A múlt század vé­gén alakultunk. A második világháború után önállóak lettünk,‘majd a későbbiek folyamán közigazgatási­lag Jászkarajenöhöz csa­toltak. Ez az állapot' egé­szen 1991. január elsejéig tartott, amikor is újra a függetlenség útjára lép­tünk. — A legutóbbi választá­sok 1990-ben voltak. Ami­kor megválasztották pol­gármesternek, akkor Körös- tetétlen még nem volt köz­igazgatásilag önálló? — Még nem, de azt fon­tolgatjuk, hogy azok le­szünk, néhány hónapot azonban adni kellett ma­gunknak, arra, hogy fel­mérjük a lehetőségeinket. Egy anyagilag megalapo­zatlan elválás Jászkaraje- nötői elkapkodott lépés lett volna. Mivel nekünk sem volt vezetési gyakorlatunk, latnunk kellett, hogy a ter­vünknek van-e realitása. Mivel, például a jegyzőnk is közös volt, és pénzügyi­leg is talpon tudtunk ma­radni, így az önállóság mellett döntöttünk. Azóta külön jegyzőnk van, ami óriási segítség, hiszen ren­geteg munkát kell ellát­nia. — Két év nem hosszú idő, ennyi idő alatt nem lehet csodát tenni, különö­sen nehéz gazdasági hely­zetben. Mégis megkérdez­ném, milwn eredményeket értek el. — Ami a lehetőségeink­ből telt, mindent megtet­tünk. A temetőhöz vezető hétszáz méteres út aszfal­tozásához hozzákezdtünk. és októberre szeretnénk végezni vele. Jelentősen javult az egészségügyi ellá­tás is, hiszen most már Augusztus 27-én, csütör­tökön nulla órától a Rá­kóczi és Táncsics út sarki útkereszteződést a forgalom előtt megnyitják. A Kos­suth Ferenc utcai ideigle­nes autóbusz-megállók csü­törtöktől megszűnnek. A Rákóczi úti strandmegál­ló eredeti helyére kerül vissza. Augusztus 25-én, kedden ARAMSZÜNET1 ÉRTESÍTÉS: DÉMASZ Rt, ceglédi kirendelt- sége értesíti a lakosságot, hogy hálózatépítési munka végzése miatt 1992. augusztus 28-án. 8— 15 óráig áramszünet lesz a kö­vetkező területen: Cegléd­Ugyer külterületén a 6/47. sz. Kossuth Mgtsz. Ugyer és a 6/95. sz. Búzakalász • Mgtsz. Gerje elnevezésű transzformá­torállomások ellátási területén. Csemő-Zöldhalom területén, a 8/30. sz. Tőzegtelep, 8/35. sz. mindennap lehet gyógy­szerhez jutni. Eddig csata heti két alkalommal tud­tuk ezt. A YOGO és a ter­melőszövetkezet segítségé­vel az állásproblémák is megoldódtak. — A lakosság létszáma növekszik, vagy csökken? — Régebben az volt a tendencia, hogy az embe­rek faluról a városba köl­töztek, a jobb lehetőségek reményében. Mivel nap­jainkban a városokban sorra szűnnek meg a munkahelyekhez a folya­mat megfordult, most már inkább vidékre szeret­nélek menni. A mi telepü­lésünk lélekszáma igen alacsony, de nem csökken, sőt valamit nőtt, alig né- hánnyal van ezer alatt. Tőlünk nem költöznek el az emberek, mert az előbb említett cégek segítségé­vel van munkalehetőségük. — Egy falut templom nél­kül nagyon nehezen tudok elképzelni, itt még sincs. Miért? — Ez is az önállóság hiá­nyához kapcsolódik. Ré­gebben sem építettek, mert nem tartották fontos­nak. Az általános iskolá­ban van a hétvégi szertar­tás. Szeretnénk templo­mot építeni, már a helye is megvan. — Milyen terveik van­nak? — Telefon- és gázügy­ben tervezzük az előrelé­pést, valamint a második világháborúban elhunyt kőröstetétleni áldozatok emlékére emlékművet ál­líttattunk. Ezzel, azt hi­szem, tartozunk az emlé­küknek. A hátralevő két évben pedig mindent sze­retnénk megtenni, ami a falu érdekét szolgálja — fejezte be a polgármester. Kóbor Ervin az osztrák Ramber cég megkezdi a Rákóczi és Széchenyi út javítását, csőbélelését. A munkaiatok végzésekor a Rákóczi út Jókai utca és Széchenyi út közötti szakaszát, valamint a Széchenyi út strand felő­li oldalának külső forgalmi sávját időszakosan lezár­ják. A kivitelezés előrelát­hatólag három hétig tart. Varga-dűlő, 8/19. sz. Váradi-ta- nya, 8/36. sz. Silye-dűlő. 8/10. sz. Görbe-dűlő, 8/28. Faüzem, s/29. sz. Zöldhalom-Zártkert, 3/38. sz. Csemő. Alsó erdő és a 3/9. sz. Zöldhalom megnevezésű transzformátorállomások ellá­tási területén. Kérjük a lakos­ság megértését türelmét — (121 760/1H) Időszakos útelzárás Forgalomváltozások

Next

/
Thumbnails
Contents