Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-24 / 199. szám

a vám- es pmmcYomm momoi Bevizabüatettek A Vám- és Pénzügyőrség 1992 első félévében az előző év azonos időszakához ké­pest 7,5 százalékkal keve­sebb — összesen mintegy 8000 — jogsértő cselek­ményt derített fel, a jog­sértések által érintett érték azonban több mint 80 szá­zai ékkai emelkedett, és meg­haladta a 8 milliárd forin­tot — hangzott el a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsokságának sajtótájé­koztatóján. Jelentősen emelkedett az első félévben a devizdbűn- cselekmények száma. 1416 személy próbált meg kül­földi fizetőeszközt külföld­re csempészni, mintegy 230 millió forint értékben. A felderített illegális forint- kivitel értéke 93 millió fo­rint volt. Kiemelten foglal­kozott a Vám- és Pénzügy- őrség az olyan bűncselek­ményekkel, amikor csak névlegesen léptetnek ki bi­zonyos nagy értékű magyar árukat — többségében ciga­rettát és alkohol tartamú italokat — az ország terü­letéről. de utána azokat itt­hon értékesítik. Ez a tevé­kenység a szigorított határ- ellenőrzésekkel együtt hoz­zájárul ahhoz, hogy meg­szűnjön a KGST-piacok áruszállításának utánpótlá­sa. Az utóbbi időben csök­kent a lengyelek és romá­nok által behozott és eze­ken a piacokon árusított csempészáruk mennyisége, azonban az illegális szállí­tók között megjelentek a kínaiak. Szintén kiemelten foglal­kozik a vámhatóság araiul­Lelkesen licitálnak Hétfőn rendezik az első földárveréseket, amelyeken kárpótlási jegyért vásárol­hatnak földet az arra jogo­sultak. Nógrád, Békés és Vas megyében az első hé­ten még nem licitálhatnak, a többi megyében azonban már készen állnak a rajtra — tájékoztatta Sepsey Ta­más, az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hiva­tal elnöke az MTI-t. Csak ott rendeznek árve­réseket, ahol a termőföld­re bejelentett igények aranykorona-értékének 30 százalékra nézve • jogerős halározatot hozott a megyei kárpótlási hivatal. Eddig az első kárpótlási törvény alapján benyújtott, mintegy 830 ezer kárpótlási igényből 170 ezer ügyben hoztak ha­tározatot a kárpótlási hiva­talok. Az elbírált kérelmek benyújtóinak csaknem 30 százaléka, vagyis mintegy 50 ezer kárpótlásra jogo­sult jelezte földvásárlási szándékát. Amikor az ár­verésekre kijelölik a földe­ket, akkor nemcsak arra figyelnek, hogy az ne ha­ladja meg a teljes kárpótlá­si földalap 30 százalékát, hanem arra is, hogy a megmaradó földek minősé­ge és művelési ágak sze­rinti megoszlása is hasonló legyen az árverésre kijelölt földekével. így nem kerül­nek hátrányba azok, akik még nem jutottak hozzá kárpótlási jegyeikhez, s így nem vehetnek részt az ár­verésen. A kárpótlási hivatalok az elmúlt hetekben próbaárve­réseket tartottak, főként azokban a körzetekben, ahol mostanában rendeznek árveréseket. A tapasztala­tok szerint az emberek, mi­után az alapvető szabályok­kal megismerkedtek, már igen lelkesen vettek részt az árveréseken. Gyorsan rájöttek arra, mikor érde­mes licitálniuk, mikor jobb hallgatni, és mikor a meg­egyezés a legelőnyösebb számukra. A próbaárveré­seken általában 1000 forintot adtak aranykoronánként. Ez természetesen egy súlyo­zott átlag. Volt, ahol 6-700 forintig is lement az ár, de 1500-2000 forintos árak is kialakultak a próbaárveré­seken. A tapasztalatok alapján állítható: nem iga­zolódtak be azok az előze­tes állítások, hogy a licitá­lás nagyon nagyfokú ellen­érzést vált ki az érintettek­ből. Némi bizonytalanság érezhető, de megfelelő tá­jékoztatással ez is leküzdhe­tő — mondotta Sepsey Ta­más. A próbaárveréseken kívül e célt szolgálják azok az oktatófilmek is. amelyek a közelmúltban készültek el, és hamarosan láthatók lesznek a Magyar Televí­zióban. számlázás problémájával. Ez leginkább a gépkocsi- importnál jelentkezik. Ez­zel párhuzamosan halad lopott, illetve csempészett gépkocsik felderítése. Az első félévben több mint 400 gépkocsit foglaltak le csempészés miatt, és mint egy 15 volt a felderített lo­pott gépkocsik száma. A Vám- és Pénzügyőrség szervezeti átalakítással is próbálja hatékonyabbá ten ni tevékenységét, ennek ke rétében szeptember 1-jétől 1(1 megyeszékhelyen állíta­nak fel nyomozóhivatalo­kat, egyelőre 15-20 szemé­lyes állománnyal. Termé­szetesen a fővárosi nyomo­zóhivatal is tovább folytat­ja működését, mintegy 50-60 fővel. Amint az a saj­tótájékoztatón elhangzott, a Vám- és Pénzügyőrség erő­teljesen szeretné bővíteni nyomozóinak létszámát, er­re azonban nem rendelkez­nek megfelelő anyagi lehe­tőségekkel. A nyomozati munka hatékonyságát az is növelhetné — mondották a sajtótájékoztatón —. ha az 1993-tól remélhetőleg életbe lépő új vámtörvény megszüntetné azokat a jog­szabályi kiskapukat, ame­lyeket most még számos jogsértő cselekménynél fel­használnak az elkövetők. Tisztelik a magyar zsírórendszert A Magyar Nemzeti Bank és a francia—német—ma­gyar BKD bank részvéteié-, vei megkezdődött a bank­kártyák széles körű ma­gyarországi elterjesztésére szolgáló zsírórendszer tesz­telése — jelentette be Vas­vári György, a Giro Rt. vezérigazgatója az új auto- ri/.ációs és hálózatfelügyelő rendszer sajtóbemutatóján. A két és fél milliárd fo­rintos projekt fővállalkozó­ja a francia Bull, alvállal­kozóként részt vesz a fran­cia Giro-vállaiat, a GSIT és az SG2 szoftverház. Az átadás-átvételi tesztelés — amely a funkciók kipróbá­lására és a lehetséges hibák kiküszöbölésére szolgál — várhatóan novemberig tart, és ezután megindul a rend­szer tényleges működése. Valószínűleg a közeljövőben a Postabank és a Takarék­bank is csatlakozik a zsi.ró- hálózathoz. Az előkészületekben részt vesz a Giro Rt. 26 részvé­nyese — mind bankok — és még nyolc további pénzin­tézet is. Vasvári György azt is elmondta: tudomása szerint az MNB állásfogla­lást kíván kiadni, mely szerint 1994-ig valamennyi magyar banknak csatlakoz­nia kell a készpénzmozgás jelentős részének kiküszö­bölésére lehetőséget adó rendszerhez. Ezt megtehetik akár külön bankfiókjaik, akár kizárólag központi fiókjuk bekapcsolásával. Sok banknak majd ne­hézséget okoz a csatlakozás, mivel a zsírórendszer hasz­nálatának előfeltétele, hogy kiépítsék saját belső infor­mációs rendszerüket, ami a modern bankszerű műkö­déshez ma már elengedhe­tetlen. .Azoknak a bankok­nak, melyek még nem vál­tak le a Magyar Nemzeti Bank számítógépes rend­szeréről, ezt meg kell ten­niük. Mivel a különböző pénzintézetek különböző áthidaló megoldásokra ké­pesek, a jegybank nemso­kára valószínűleg bekéri a bankoktól a bekapcsolódás ütemtervét. A csatlakozás­kor az új jelentkezőnek is alá kell vetnie magát a teszlek egy részének, és vállalnia a többíokozalú SlVA minősítő rendszer vizsgálatát, amely megálla­pítja, alkalmas-e a pénzin­tézet a bekapcsolásra. A Giro kiépített privát távközlési hálózatába — melybe eddig 313 bankfió­kot kapcsoltak be. s melyen keresztül a rendszer működ­ni fog — a tervek szerint a jövőben más pénzügyi szer­vezetek is bekapcsolódhat­nak. Itt bonyolódhatna a tőzsde pénzforgalma, és szeretnék bevonni a vámo­sok országos rendszerét, va­lamint az APEH-et. Az MTI kérdésére a Giro Rt. vezetője azt is elmondta: ha igény lesz rá, a társa­ság felveheti alaptevékeny­ségébe egy bankközi adós­nyilvántartó rendszer fenn­tartását is. ELADJÁK AZ ÁLLAM! KOCSMÁKA T Privatizáció — pénz nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) tot jelent az országban, a megyében mindössze csak húszat. (Az adat összegsze­rűen jelzi, hogy az állam vállalkozói vagyonának 20 százalékát máris magán­kézbe adták.) Üjabb privatizációs meg­oldásokat is bevezettek, megteremtődött a lízing- privatizáció törvényi felté­tele. Ennek az a lényege, hogy a befektetők induló tőke nélkül juthatnak álla­mi vagyonhoz. A lízing in­dulásakor az állam kötele­zettséget vállal arra, hogy a futamidő végén magán- tulajdonba kerül a lízingelt állami vagyonrész. (Azé lesz a tulajdon, aki rend­szeresen fizeti a bérleti dí- jat.Jf Ha valaki a lízingtör­lesztéseket nem teljesíti időben, elveszti az addigi befizetéseit, és a lízing tár­gya visszaszáll az államra. Ez a konstrukció nem koc­kázatmentes. Az Állami Vagyonügynökség a lízin­gelést felkért szakértő cé­gekkel és bankokkal telje- sítteti. Minden olyan álla­mi vagyon lízingbe kerül­het, amelynek a jegyzett tőkéje nem nagyobb 500 millió forintnál, és eddig nem sikerült valamilyen privatizációs technikával tulajdonba adni. Az ÁVÜ olyan tulajdonosokat keres, akik az államnál hatéko­nyabban működtetik az ál­lami vagyont. A törvény úgy szól, hogy azok a ter­mészetes belföldi személyek szállhatnak ringbe, akik a személvi jövedelemadó sze­rint adóznak. Jelenleg a külföldi befek­tetők aránya a magyar vál­lalkozói piacon 15 százalék körül van. Ennek a duplá­ját akarják elérni, hogy a piacgazdaság normálisan működni tudjon. Az élelmi­szeripar egyes gyárai nehe­zebben kelnek el. A közel­múltban a megyében sike­rült privatizálni a Szobi Szörp Vállalatot, a Nagykő­rösi Konzervgyárat. Rosszul áll a gépgyártás szénája. Sajnos az Állami Vagyon­ügynökség nem tudott idő­ben beavatkozni a Csepel Autógyár ügyébe, ezért pri­vatizáció helyett felszámol­ják. A megyei kisboltok bérlői gyakran panaszkodnak, mert nem teszik lehetővé számokra az üzlet megvá­sárlását. Azt is mondogat­ják. hogy így több jut majd a külföldiek tulajdonába. Pest megyében a lakosság kiskereskedelmi ellátását' a múlt év végén 9958 bolt és 3605 vendéglátóegység biz­tosította. Múlt év végén a boltok 67 százaléka volt magántulajdonban. A ven­déglátásban az egyéni tu­lajdonú üzlet az összes vendéglátóegység 69 szá­zalékát tette ki. A szakem­berek remélik, hogy ez a szám emelkedni fog. A privatizációs törvény ha­tálybalépését követően a kereskedelmi és vendéglá­tó-ipari üzletek közül va­gyonértéken vásárolhatják meg ezeket a bérlők, fő­ként azokat részesítik előnyben, akik eddig szer­ződéses ügylet keretében üzemeltették ezeket a* egységeket, A boltokat és a kocsmákat verseny nélkül fogják eladni. Ilonka Mária FELLEBBEZTEK A JOGSÉRTÉS ELLEN Bírói döntés után termelnek Püspökszilágyon rossz idők járnak az Arany Ka­lász Tsz-re. A legutóbbi közgyűlésükön megszavaz­ták, hogy felszámolás után jogutód nélkül megszűnnek. Ezt megvétózták azok a tagok, akik a tsz egy ko­rábbi vállalkozásába, a Zöld Mező Kft.-be tömö­399 Ft/joa2 REKLÁMÁRTÓL Pi^ILí6^(fíMMM5 — ■ ■ ■■ «rzZr/fe-/r |-----------­Albertirsa: LAKÁS TEXT. BOLT, Pestiu.S3. Alsónémcdi: RUHÁZATI Boll, Fő u.U. Biatorbágy: MŰSZAKI Bolt, Baross G.U.2. Cegléd: DISZKONTÁruház, Vörösmarty lér 15. Dabas: LAKÁSTEXT.BOLT, Báthorll.y.}. BÚ TORHÁZ. Kossuth ü ,47 3. Dunaharaszti: STÉH Hajnalka, Fő u.U. Érd: RITMUS Áruház. Diósdi u.1. EZ+ AZ Üzlet. F rváfl u. I, Kiskunlacháza: PONTIMARX Kit, Oóaa u.FÍ. Monor: KÁRPITOS Műhely,Garam u.5. Nagykőrös: FANTÁZIA Rt, Szobadsig tét 9. Pilisvörösvár: IAKÁSTEXT.ÜZLET, Fő u.l 29. Ráckeve: TÜZÉP.Shillinglu, Sülysáp: CSABA László, Pesti u.27. Szentendre: .MINDENT ÜT’ Üzlet, Szent L.u.24. Szob: SZŐNYEG BOLT, Parku.l. Törökbálint: VEGYES Iparcikk, Munkácsy u.23. Vác: VARÁZSLAT'92, Deákvátilóúl I 3. FANTÁZIA Rt, Március 15.tét 12, Ócsa: ZEOLITGmk, Damjanich u.31. IMPORTŐR: PÉCSI-KIiR Kft. Leendő kereskedőinknek: Tel.: (72) 71-921, 71-932 rültek. Ók úgy érzik, nye­reségesen képesek lenné­nek fennmaradni, ha ren­dezni tudják a tartozásukat az alapítójukat. Kratkóczki Tibor ügy­vezetőt úgy is titulálják hivatalosan, hogy végelszá­moló. Jobban örülne, ha a 80 millió forintnyi állóesz­köz és az állatállomány, amellyel úgymond tartoz­nak, az ő tulajdonukba ke­rülne. Így meg tudnák te­remteni a társaság hetven alkalmazottjának kenyerét. Az ügyvezető szavaival él­ve, a közösség „szent elha­tározása”, hogy mindenkép­pen talpon maradnak. A községben kevés a munka- alkalom. Úgy vélik, ha a tsz volt vezetősége kellően piac-érzékeny, még mindig működnének. De így csak mások „vagyonelherdáló” magatartásának levét isz- szák meg. A Zöld Mező Kft.-hez 1700 hektár föld­terület tartozik, ebből 20 hektár területet jelöltek ki a kárpótlásra, amelyet el­különítettek. Fellebbezésük folytán a cégbíróság is megállapítot­ta, hogy törvénysértés tör­tént, de még mindig nem lehetnek biztosak abban, hogy miként alakul az ügyük. Remélik, a jogerős bírósági határozat végre pontot tesz erre a különös tulajdonviszonyokról és joghézagokról árulkodó ügyre, s végre termelhet­nek. A rendezetlenség miatt ez is késlekedik. I. M. renciája a Classic Betéti Társaságnak. Laukó Ágnes alapító tulajdonos másod­magával varrja a környék­beli asszonyoknak az egye­di szabású kosztümöket, blúzokat és nadrágokat. 1981-ben végezte az Egri Tanárképző Főiskolát; a matematika—fizika szakot választotta. Laukó Ágnes azért vál­tott profit, mert az alkotó­munka örömet okoz neki. A tanításhoz elfogyott a tü- reime. Három varró- és szegőgépe van, lassanként belejön a szabászatba is. Az idén ősiszel az Iposz iskolájára jelentkezett, mes­tervizsgát szeretne tenni, hogy minél színvonalasabb női ruhákat varrhasson. Egyre szélesedik az ügyfél­köre. Mint mondja, a fi­gyelemfelhívásban az is se­gít, hogy a stranddal szem­ben van a kirakat, amely- utón nem fizet semmiféle adót. A saját telkükön fog­lal helyet a cégtábla. Az egyik ismerősétől ka­matmentes hitelt kapott. Elkötelezte magát, szeret­né mihamarabb törleszteni az adósságot. A vállalkozás biztonságának megteremté­séhez jó ötletnek tűnik a franchise-rendszer, szeret­né megismerni ezt az üzleti módszert, hogy ne csak ta­nítani tudja a matemati­kát, hanem jó üzletasszony is legyen. Rajzolvasásban és széndioxid-hegesztésben jártas lakatos munkatársakat keresek. Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet reqgel 7 és 9 óra között, a (28J-30 971-es telefonon. Varga Miklós géplakatos, Gödöllő, Esze Tamás u. 38. 2100­^ßfffCTP 5 FRA NCHISERENDSZERREL A matematikus varrónő Sajátos egyéni utat járt be egy verőcei hölgy, aki magánvállalkozó lett. A je­len gazdasági helyzetben lassan már törvényszerűvé válik, hogy azok lesznek vállalkozók, akiknek nincs munkájuk. Verőcén nincs konku-

Next

/
Thumbnails
Contents