Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-22 / 198. szám
Egy asszony meg a lánya Amikor az asszonyt meg a lányát kerestem egy monori utcában, és megláttam a házat, amelyben élnek, már tudtam: ez most megint egy olyan találkozás lesz, amikor bennem szorulnak az összes előre megfogalmazott kérdések, és csak egyet szeretnék megtudni, de arra az egyre rákérdezni rendkívül kínos. Mert hát nem más az, mint hogy: tessék mondani, élet ez? És ha igen: mivel képesek elviselhetővé, élhetővé tenni? Mi segít felülemelkedni a tragédián, a sors megmagyarázhatatlan kegyetlenségén? Az, hogy nem tépelődnek, nem filozofálnak rajta, csak teszik a dolgukat, ahogyan állapotuknál fogva képesek erre, s rakosgatják a hétköznapokat, mint az építőköveket: napra nap, napra nap... Deákkor is: mi az az erő, ami ebben segít? Egyszerűen az cletösztön? Vagy valami más? Megkérdeztem. Az asz- szony elmosolyodott. Ekkor arra is rádöbbentem, mekkora értéke lehet egy mosolynak, Az ilyen mosolyokért előre meg kell küzdeni. Ezeknek már többször is megfizetett ára van. — Én a lányomért élek — mondta az asszony. — Mi lenne vele nélkülem?. És nekem olyan jó, hogy ö van. Négy évig vártam rá, már azt hittem, nekem item is lehet gyerekem. És akkor lett egy kislány ... A kislány ép csecsemőnek született. Aztán agy- velőgyulladást kapott, s azóta, ha teljesen nem is magatehtetlén, de önmagát ellátni nem képes. Végtagjai hol bénán csüngnek, hol szinte önálló életet élve mozognak, arca eltorzult, beszéde halk, rekedt, nehezen érthető. — A mamával mi egymásért élünk — mondja a lány. — <5 énértem, én meg őérte. Éjszaka sokszor jelkelek, megnézem, nem a bal oldalán alszik-e. Mert a szíve beteg, a bal oldalán nem szabad feküdnie. Olyankor fölébresztem: mama, tessék megfordulni ... Az asszonyban hihetetlen erő lehet. Ügy ápolja, gondozza a lányát, mint egy kisgyereket. — Tudja, a keze se hajlik oda, ahová kellene, szegényemnek ... A lány megtanult olvasni, hímezni. Ujjait olyan szögben tartva, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy képes velük a tűt tartani, gyönyörű díszpárnákat hímez. Most már ugyan egyre, ritkábban. Romlik a szeme. A mamának meg a hallása egyre rosszabb. Csak úgy érti meg a lánya szavait, ha egészen közel hajol hozzá, s közben figyeli a szája mozgását. Micsoda kínjai lehetnek az ilyen kapcsolatnak? Vág-e néha, mint a legszo- rosabbra kötött gúzs? S az egjimásra utaltság által is megerősödött szeretetnél vajon létezik-e erősebb érzés? — 1924-től Pesten dolgoztam, konzervgyárban. Csak úgy tudtam ezt megoldani, hogy addig a gyereket kiadtam, ahol vigyáztak rá, én meg Pesten laktam albérletben. Amikor aztán jött a háború, és a németek rátették a kezüket a Vágány utcai nagy konzervgyárra, menesztették a régi munkásokat. Akkor a férjem azt mondta: próbáljunk meglenni egy keresetből, de a gyereket ne adjuk már máshová. Hiszen tízéves volt, amikorra megtanult járni, addig csak úgy csúszott-mászott a fenekén. Sokat szenvedtem vele együtt én is, de nem adnám oda senkinek. Mondták már: menjünk szociális otthonba. Jaj,.dehogy! Amíg én bírom magam .. . Bár mostmár a városba nem tudok bemenni. Elesnék. De hordják nekünk az ebédet, és a Dudás doktor úrnak talán sikerül elintéznie, hogy megcsinálják a tetőt... A tető. A nádfödél, ami rég kiszolgálta az idejét, és már lerogyni készül. Átenged minden csapadékot. Tele a padlás edényekkel, a szobai mennyezetgerendák rései fóliával tömköd- ve. Dr. Dudás Jenő képviselő, a szociális bizottság elnöke, aki annyit bábáskodott a Nyugodtabb Évekért alapítvány körül, úgy gondolta: ez például az a helyzet, amikor az alapítványból jó célra kerülne a pénz. Gál Lajos helybéli ácsmester vállalta a feladatot. — Már úgy várom, hogy hozzáfogjanak! — sóhajtja az asszony. — Jönnek az őszi esők, mi lesz velünk, ha eddig se fognak hozzá? Olyan nehezen megy, pedig már mindenki mondta, hogy biztos, a polgár- mester úr is tud róla ... Mondtam, terheljék rá a házra a költséget úgyse visszük magunkkal a sírba, legyen majd a városé. De addig is jó lenne biztonságban tudni magunkat. Boldog lennék, ha kész lenne a tető! Akkor hát, tisztelt hivatal, szíveskedjék kiengedni azt a kék madarat a kalitkából. Sürgős! K. Zs. MONORI ti/uriap XXXIV. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT Árverés elöli A föld elvesztette értékét, kincsképző szerepét — panaszkodtak pár évvel ezelőit a szakemberek, pedig alighanem a többség tisztában volt azzal, hogy ezt éppen „állam bácsi” akarta így. Az elképzelés valószínűleg valamikor a kolhozostlásoU idején fogant meg abból a meggondolásból: ha a tüld elértéktelenedik, a parasztember nem ragaszkoUk hozzá, könnyen beadja a közösbe... Meg is lett — egyéb „nyomós érvvel” egyetemben — az eredménye. Csak akkoriban kezdődött alig tapasztalható változás, amikor kialakult a háztáji rendszer, illetve mikor egyes vezetők rájöttek, hogy bizonyos területeket kimentve jobban tudnak hasznosítani, mint a közösben. A politikai prés ellenére bebizonyosodott, hogy a földet nem lehet megerőszakolni — csak megtermékenyíteni. A mezőgazdasági ágazat feladata pedig politikai, társadalmi berendezkedéstől független: neki kell megtöltenie az ország éléskamráját. S ezt csak önmaga belső törvényei szerint képes tartósan és maradéktalanul teljesíteni. Amit pedig éppen olyan területeken bizonyítottak legfényesebben, ahol a pártállami gazdaságpolitika legkevésbé várta. Térség günkben maradva: az olyan gyenge minőségűnek tartott földeken például* mint amilyénen a vasadi gazdák robotoltak. Ahol a hagyományos, illetve favorizált szántóföldi kultúra, a tömegtermelés nem vált be. A helyiek nyakassága is kellett ahhoz, hogy a faluban — a környéken egyedül — csak a szakszövetkezeti formáig jutottak el, de kellett hozzá a politika lenéző kézlegyintése is: úgysem jutnak semmire. A . szakszövetkezet jutott, ahová jutott — fölszámolták. De az egyénileg gazdálkodó falusiak — csak szét kell nézni Vasadon — egyről a kettőnél jóval tovább értek. Pedig keveseknek — s főleg az időseknek — volt a gazdálkodás a főfoglalkozásuk. A többség kétlaki életet élt: volt állami vagy szövetkezeti munkahelye, és volt a ház körüli vagy távolabbi gazdasága. Aki ismeri a fővárosi nagybani vagy kisebb piacokat, tudja, hogy a vasadi felhozatal mennyiségét, minőségét tekintve is az élmezőnybe tartozik. A földnek — kiderült — igen is értéke van. A rendszerváltozás óta született különböző szintű törvények, rendeletek sok hiányosságuk ellenére visszaadták a termőföld becsületét. Ennek a folyamatnak egyik állomása a földárverések most kezdődő sorozata. Igaz az állítás: a volt elit egy része lehetőleg minél jobb minőségű földet elhappolva harapta ki magának a közös kenyér legzsírosabb részét. A földeladásra vonatkozó moratórium szerencsére megakadályozta, hogy ismét teljesen kihúzzák a parasztság talpa alól a földet. Az említett árveréseken is a kárpótlásra jogosultak lesznek előnyben. Nem véletlenül említet-' tem az előző példákban Va- sadot: Pest megyében — tudtommal — elsőként ezen a településen kerül sor földárverésre, augusztus 25-én, kedden délelőtt 9 órakor a helyi klubkönyvtárban. Különböző művelési ágú, nagyságú és eltérő aranykorona-értékű földek találhatnak vevőre. Az érdeklődés nagy, kérdés, hogy hasonló lesz-e a vásárlási kedv? A vasadiakat ismerve, az utóbbival sem lehet baj. S talán egy-két nehéz év után nemcsak értéke, ára lesz a földnek, hanem haszna is ... Annak javára, aki értően megműveli. Vcreszki János Monor város önkormányzati képviselő-testü- lete legutóbbi ülésén új önkormányzati rendelete- ket alkotott, és egy rendeletét módosította. Közérdekűségükre tekintettel közöljük ezek témáját, és azt, hogyan ismerhetik meg tartalmukat az egyes állampolgárok. Monor város önkormányzati képviselő-testü- lete 18/1992. (VIII. 6.) számú rendeletével módosította a megemelt törlesztő- részletű. kedvezményes kamatozású hitelek szociálpolitikai támogatásáról szóló 4/1991. (III. 14.) sz. rendeletét. E rendelet hivatalos ügyfélfogadási időben a monori polgármesteri hivatal családvédelmi irodáján megtekinthető. Monor városi önkormányzati képvisélő-testü- lete megalkotta 19/1992. (VIII. 6.) számú rendeletét a képviselő-testület bizottságai munka- és ügyrendjéről. E rendelet hivatalos ügyfélfogadási időben a monori polgármesteri hivatal képviselő-testületi irodáján megtekinthető. Monor város önkormányzati képviselő-testü- lete megalkotta 21/1992. (VIII. 6.) számú rendeleMONOR1 HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki Jáiros. • Munkatársak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. • Postacím: Monor, PL SÍ. 2301. Telefon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig l-től U-lg. 8 Hangverseny a parkban Jöttek, láttak és győztek. Mármint a budapesti rendőri ezred fúvószenekara, amelynek bemutatkozása fényesre sikeredett Gyomron. A többszörös világfesztivál-győztes együttes Japánban és Olaszországban már felállhatott a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. Gyömrői műsoruk — a parkban és a sportcsarnokban —, amely komoly- és dzsesszmuzsikából állt, vastapsot csalt ki a nézőkből. Elter János százados — karnagy — legényei ezekben a napokban a német- országi Kasselben szerepelnek, ahonnan szintén nem szeretnének üres kézzel hazatérni. Gyömrői fellépésük volt a főipróba. Rájuk nem igaz a mondás: a főpróba nem sikerült .... mert igenis fényesen sikerült. Megígérték, máskor is szívesen jönnek Gyömrőre, mert ők is jól érezték magukat. G. J. (Bagóczky Sándorné felvétele) Pinceszerek betörő módra A rendőrök természetesen örülnek, a hírlapíró azonban értetlenkedve hallgatja az információt. Igaz — ahogy a nyomozók egymás között mondják — a folyamatban levő ügyek miatt „bolondok háza” van náluk, de az utóbbi egy, másfél hét során meglepően kevés bejelentést kaptak tolvajlásokról, betörésekről vagy egyéb bűncselekményekről. Talán a környékbeli nehéz fiúk is nyaralnak, vagy őket is „el- szipkázta” az idegenforgalom? Hál’ istennek... Mostanában — talán a nagy meleg miatt is — valószínűsíthetően idevalósi tettesek legszívesebben a bgrospincéket, italboltokat és az élelmiszerüzleteket látogatják. Természetesen nem becsületes állampolgár módjára vendégként vagy vásárlóként, a gazda jelenlétében, illetve nyitvatartási időben: Pilisen például a Hegye- ki dűlőben augusztus 11-én virradóra két borospincébe is benézett a? ismeretlen tettes a zsalugátereket ki- íeszítve. Ila már bent volt,- vitt: magával, gázpalackot, használati tárgyakat, falidíszeket, hat, illetve tízezer forint kárt okozva a tulajdonosoknak. Monoron a Lapos-hegyen másnap, augusztus 12-én hasonló bűncselekmény történt, itt is két pincében jártak a betörők, de ezeknél az ajtókat feszítették föl. Természetesen a gázpalackokat, szódásballonokat és. szifonokat, étkészletet és használati tárgyakat e helyekről is megfújtak. A kár tetemesebb: 35. illetve 40 ezer forint. A rácsot felfeszítve jutott be ismeretlen tettes, aki egyáltalán nem lehetett babonás, augusztus 13-án, az Alsó-Tápió Menti ÁFÉSZ Mende, Főúti italboltjába. Kilencezer forint értékű italt, cigarettát és másféle árut vitt magával. A szép nevű Gyöngyvirág téren levő vegyesbolt rácsát is felfeszítették, ablakát betörték ismeretlen tettesek Üllőn augusztus 15-én szombaton virradóra. Szinte természetes, hogy onnan is szeszes italt, cigarettát és élelmiszert pakoltak ki 32 ezer forint értékben a betörők. A rendőrség valamennyi ügyben folytatja a vizsgálatot. (v. j ) Gombán szombaton u autós kertmoziban 21 óra 30-tól Elemi ösztön (színes, szinkronizált amerikai erotikus krimi). Vasárnap 21.30-tól: Only You — Csak téged (színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték). Eesercn vasárnap a művelődési házban 14 órától a nyugdíjasklub foglalkozása. Maglódon szombaton 14- től 15-ig a művelődési házban művészi torna, 15-től 16-ig aerobic, 16-tól 21-ig tinidiszkó. Értéke lesz a földnek Új rendeletek tét az adóigazgatósági feladatot ellátó dolgozók anyagi érdekeltségéről. E rendelet hivatalos ügyfélfogadási időben a monori polgármesteri hivatal irodáján megtekinthető.