Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-22 / 198. szám

ASZÁLY UTÁN Mit hozat ősz? mutatnak a kukoricatáblák. Képünk Biatorbágy hatá­rában készült (Hancsovszki János felvétele) ELVETÉLT LCYEKEZET VOLNA ? Biokörtét kér a holland Bizony ilyen siralmas képet (Folytatás az I. oldalról.) zött zsenge tengeri főzővize csillapíthatta a köhögést, tisztíthatta a tüdőt, s alka­lomadtán. ha a szükség úgy kívánta, enyhe hashajtó­ként. is jó szolgálatokat te­hetett. Panaszkodnak nemcsak a szövetkezetek növényter­mesztési szakemberei, de a farmergazdák is. Az állatok hizlalására szánt takar­mányból majd sok helyütt utánpótlásra szorulnak. Saj­nos nagy a valószínűsége annak, hogy majdan a má­jusi morzsolt kukorica má­zsánkén ti ára, némi túlzás­sal. 'csillagászati jelzőt hordoz Gondolni kell minden bi­zonnyal importbehozatalra is. Abba a hibába azonban még egyszer nem eshetnek a kereskedők, hogy silány minőségű, az USA-ból szár­mazó tengerit hoznak be az országba és kínálnak fel a hazai vásárlóknak. Az el­múlt évben, mintegy 70-100 ezer tonna kukorica egy­szerűen feldolgozásra, ta­karmányozásra alkalmat­lannak bizonyult. Az almáskertek, a szőlő­ültetvények is szomjazzák az égi áldást, de mindhiá­ba. A termés íze, zamata, no és a külleme magán hordja a csapadékhiányt. A menv- nyiség és a minőség messze alatta marad a vártnak. A gyümölcsfeldolgozók és konzervüzemek jószerével dömvinqáras terményekre tehetnek szert. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az igé­nyes nyugati piacokra ne­héz lesz a bejutás. A gaz­daságok jó része érthetően mihamarabb szabadulni kí­ván az árutól, vagyis nem vállalják a méregdrága tá­rolási, hűtőházi költségeket. Szerencsére az Alagi Ál­lami Tangazdaság gyümöl­csöse jól vészelte át a szá­razságot A 184 hektárnyi almásból. 40 hektárt öntöz­ni is tudtak a már jól be­vált csepegtetős módszer­rel. Az idared és a goi­dén, hallottuk Páros Lász­lótól, az ÁG anyagbeszer­zőjétől, mennyiségben és minőségben „hozza magát”. Ami külön szerencse még, hogy az időjárásra kényes siarkingalma küllemre és zamatban egyaránt kielégí­Az előzetes adatok szerint júliusban a korábbi hóna­pokhoz képest is gyors ütemben növekedtek a la­kossági megtakarítások. A Magyar Nemzeti Bank tá­jékoztatása szerint július­ban a pénzintézeteknél le­vő megtakarítások teljes összege elérte a 948,8 mil­liárd forintot. Egy hónap alatt ez az állomány 34.6 milliárd forinttal emelke­dett. Gyors ütemben nőtt a bankoknál elhelyezett beté­tek összege. Az előzetes adatok glapján a pénzinté­zeteknél a lakosság 512,2 milliárd forintot tart. A be­tétek összege egy hónappal ti a legkényesebb fogyasz­tói ízléseket is. Azt azonban, hogy való­jában mit hoz az ősz csak találgatni lehet. A választ a téli hónapok s az új esz­tendő első negyede adják majd meg. Addig is mi mást tehetnek a termelők, a feldolgozók, és a for­galmazók. mint remélnek, s tovább próbálkoznak. Ugyanis mindenfajta vál­lalkozás magában hordja, a rizikót, a kockázatot is. (gyócsi) ezelőtt, június végén még 493.3 milliárd forint volt. Nemcsak a forint-, a devi­zabetétek is tovább híznak. A bankbetétállományon be­lül a devizabetétek összege július végén 146.3 milliárd forintot tett ki. Június vé­gén a lakosság 142,1 mil­liárd forint értékű deviza­betétet tartott a bankokban. A pénzintézeti értékpa­pír-állomány viszonylag mérsékelten bővült, összege így is 205,4 milliárd forin­tot ért el a hetedik hónap végére. Növekedett a kész­pénzállomány is, ami meg­haladta a 231 milliárd fo­rintot. A több mint egy éve ki­(Folytatás az l oldalról.) Ezek a pesszimista gon­dolatok Nagy Gábornak. az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet elnö­kének a szájából hangzot­tak el. Ebben a közös gaz­daságban már évek óta 200— 300 hektáron próbálták megvalósítani a vegyszer- mentes gazdálkodást, a gi­lisztái! umusz-termelést. Az albertinsaiak vállalkozása, mindinkább úgy tűnik, csu­pán elvetélt igyekezet volt, de ők legalább megpró­bállak. — Az a meggyőződésem, hogy a szaktárca hanyagul kezeli a biogazdálkodásban rejlő szakmai és piaci elő­nyöket. Működésképtelenek országszerte a megyei nö­vényvédelmi és talajvédel­mi szolgálatok laborató­riumai. Gyakorta hallani, hogy nincs elegendő szak­ember. aki elvégezné a fo­gyasztóknak szánt áruk el­lenőrzését. Pedig rém egy­szerű lenne ennek a háló­zatnak a kialakítása. Nem­zetközi tapasztalataim sze­rint például Franciaország­ban. Belgiumban, Németor­szágban, Hollandiában a szaktárca idejekorán meg­találta a biogazdálkodás­ban rejlő előnyöket, s az élelmiszer-egészségügyi el­lenőrző hálózat kialakítása sem okozott fejtörést. Né­hány hétre érdemes volna öt-hat magyar szakembert kiküldeni a nyugati orszá­gokba. ahol minden bi- zonnval rövid idő alatt el­sajátítanák a szükséges alakult tendencia töretlen, mind kevésbé eladósodott a lakosság. Az állampolgá­rok a továbbra is magas kamatok miatt kevesebb hi­telt vesznek fel, mint amennyit visszafizetnek. A lakossági hitelállomány jú­lius végére 175,6 milliárd forintra csökkent. Június­ban a lakosság még 177, februárban pedig 190,8 mil­liárd forinttal tartozott a bankoknak. Így a nettó megtakarítá­sok szintje július végére 773,2 milliúrdra növekedett. Júniusban ugyanez az ál­lomány 737,2 milliárd fo­rintot tett ki. élelmiszer-ellenőrzési isme­reteket, tudnivalókat. Nagy Gábor érdekesség­ként elmondta: — A kö­zelmúltban alkalmam volt találkozni a Holland Or­szágos Filharmónia ma­gyar származású hegedű­mesterével, azzál a hölgv- gyel, akinek Albertirsán él­nek a hozzátartozói. A hölgy a biotermékek lel­kes fogyasztója. Amikor értesült arról, hogy a Sza­badság Termelőszövetkezet­ben biogazdálkodás is fo­lyik, jelezte ezt élettársának, aki egy mezőgazdasági cé­geket reklámozó újságót me­nedzsel. Ennek révén egy egész oldalas összeállítás jelent meg a holland lap­ban Albértirsáról. Egy üzletember -a cikk olvasása után Magyaror­szágra utazott, hogy az al­bertirsai téeszelnökkel ta­lálkozzon, s összekötteté­seiben bízva, arra kérje, hogy számára külpiaci for­galmazásra biokörtét sze­rezzen be. Érthetően nagy volt a csodálkozó csaló­dottság. amikor arról ér­tesült, hogy sem körtéhez, sem pedig egyéb biogvü- mölcshöz nem tud hozzá­jutni ... Megfordultak Albertirsán A Világbank 100 millió dolláros kölcsön kiutalására készül a magyar bankrend­szer korszerűsítésének tá­mogatására — mondták az MTI-nek Londonban pénz­ügyi szakértők. A program a négy legnagyobb bankot fogja segíteni klienseik hi­telképességi vizsgálatai fej­lesztésben és általános kölcsön kezelési munkájuk javításában. Ez a Világbank második pénzügy irendszer-fejlesz- tési programja (Second Fi­nancial System Moderniza­tion Project), és ugyanazok a bankok kapják a kölcsö­nöket, amelyek az 1990-ben kiutalt, 66 millió dolláros első programból részesül­tek. Londoni pénzügyi szak­emberek egyébként úgy tudják, hogy a Budapest Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Külkereskedel­mi Bank, a Magyar Hitel­bank, az OTP, a Mezőbank, az Agrobank, az Iparfej­lesztési Bank, az Invest- bank, a Postabank és az Iparbank van eddig azok között a pénzintézetek kö­zött, amelyek vállalják a olyan nyugati vendégek is, akik azon éttermek címét kérték, ahol bioételeket, -húsféleségeket lehet fo­gyasztani. Érthetően, az ő igényeik sem teljesülhet­tek. — Irdatlan összegeket öl­nek hivatali helyiségek ki­alakításába, különböző posztok vezetőinek pénze­lésébe, miközben megfe­ledkeznek az illetékesek az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen biotermé­kek meghonosításáról. Ismét csak egy külföldi példa: Izraelben például kötelező, hogy a farmokon az állati ürülékeket gi­lisztákkal dolgoztassák fel. Mind többször lehet halla­ni az 199G-OS világkiállí­tásról. Arról, hogy hazánk­ba mennyi külföldi érdek­lődőt várnak. Jó részük már hozzászokott ahhoz, hogy napi étrendjéből ne hiá­nyozzon a biotej. -joghurt, -gyümölcs vagy éppenség­gel az üdítőital. Talán még nem késő. Jó volna, ha végre lenne támogató gaz­dája az Országos Bioklub által szorgalmazott elkép­zelések gyakorlati megva­lósításának. Világbank már megítélt másik, 100 millió dolláros termékpiac-fejlesztési prog­ramjának (Hungary Pro­duct Market Development Project) szétosztását. E hitelkeretet az MNB fogja szétosztani a bankok között legfel jebb 15 éves le­járatra. A pénzintézetek át­lagosan 500 ezer dolláros, de 10 millió dollárt semmi­képpen meg nem haladó adagokban kölcsönöznek majd a keretből legfeljebb 10 éves lejáratra, kizárólag fogyasztási cikkeket gyártó vagy forgalmazó kisebb-na- gyobb magyar magáncégek­nek gépek és berendezések, alkatrészek, számítógépek vásárlására, építkezésre, ta­nácsadói szolgáltatások igénybevételére, vagy mű­ködő tőke gyanánt. A kölcsönöket olyan cé­gek kapják, ahol a pénz­ügyi megtérülési ráta átla­gosan legalább 16—44 szá­zalék között várható. A programmal a Világbank azon akar enyhíteni, hogy a magyar bankok nem szí­vesen hiteleznek az áru- forgalmazás: szektornak — mondják londoni pénzügyi szakemberek. A TENDENCIA TÖRETLEN Hízókúrán a bankbetétek Gy. L. Százmillió dolláros kölcsön­-falfnv 'Jruw 42 WOúYjÓ NA0A LEGYEN Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth /•'. u. 6, Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Hudai út 33. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, í[Hírtelepi u. 1. Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Cegléd, Szent Imre herceg u,17. Nagy hála, Petőfi S. u. 11. Tápiószele, Juhász L. tér 1, Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady T. u. 54. Tarmos, Jászberényi út 667. CL a A AFANKSriueR. Rr.-rsfff^EK-f-e^fEßeic. Aranygallér

Next

/
Thumbnails
Contents