Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-22 / 198. szám
A határnyitás egy történelmi igazságtalanság helyretétele 300 MILLIÓ DOLLÁR VESZTESÉG Az embargó okozta károk Az első felmérések alapján mintegy 300 millió dollar veszteség érheti év. végéig a magyar, gazdaságot a Szerbia-Monténegró elleni ENSZ-embargó miatt — mondta Cilyán György, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője az MTI tudósítójának. Ebből 50-60 millió dollár a be nem folyt gáz-, illetve vasúti tranzitdíj, továbbá a szerb és a montenegrói vállalati, banki tartozások összege. Ezek behajthatósága egyelőre bizonytalan. 100-120 millió dollárra tehető az embargó utáni tranzitdijak kiesésének, illetve a forgalom más útvonalra történő átterelődé- séből adódó többletkiadások összege. A fennmaradó összeg az exportkiesés, illetve importtöbblclköltsé- !/ek. Havonta 15-20 millió dollár a forgalomkiesés Szerbia-Möntehegróval leállt kereskedelemben. Az ENSZ alapokmányának megfelelően Magyar- ország június végén jelezte a Biztonsági Tanácsnak, hogy veszteségeivel kapcsolatban konzultációt kér — mondta Gilyán György. Ezenkívül az Európai Közösséget is tájékoztatta a kormány az embargó okozta károkról, de tárgyalások még nem voltak e témában. A Biztonsági Tanács külön határozata alapján lehetőség van a gyógyszereken és élelmiszereken kívül más, ún. humanitárius szükségleteket kielégítő termékek exportjára is Szerhia-Móntenegróba. A főosztályvezető tudomása szerint Magyarországról eddig bem történt ilyen szállítás. Az ilyen célú szállításokat előre jelezni kell a BT-nek. Mivel a „humanitárius szükségletet kielégítő termék” igen tág megfogalmazás, ezért a BT-szank- ciót felügyelő bizottságának hatáskörébe tartozik annak elbírálása, hogy milyen áruk férnek bele ebbe a kategóriába. Az idei első félévben a volt Jugoszlávia köztársaságaiba irányuló magyar export 182 millió dollár volt a külgazdasági minisztérium adatai szerint. Ez kisebb visszaesést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az import jelentősebb mértékben, 20 százalékkal csökkent, értéke 73,7 millió dollár volt. Gilyán György elmondta: Szlovéniával megélénkült a forgalom ebben az évben, s a magyar—horvát kereskedelemben is bizonyos bővülés figyelhető meg. Szerbiával az embargóig folytatott külkereskedelmünk pedig kis mértékben esett ' vissza 1991. hasonló időszakához képest. A magyar kivitel mintegy 80-85 százalékát a mezőgazdasági termékek, vegyipari és kohászati anyagok, félkésztermékek teszik ki. A behozatalban is elsősorban az anyagok, félkésztermékek, illetve a vegyipari cikkek dominálnak. A fogyasztási cikkek, élelmiszerek importja 12 százalékra esett vissza. H magyarok EH. Egy emberibb jövő megteremtéséért (Folytatás az 1 oldalról.) tásunk s alkotóerőnk feljogosít bennünket. A kormány — mint mondotta — azért vállalja az Expo megrendezését, hogy határozott célt adjon a változásban rejlő erőknek. Ezután Piazza Péter, az egykori Becs—Budapest Expo kormánymegbízottja lépett a mikrofonhoz. Piazza Péter ismertette a világ- kiállítás megrendezésének feltételeit, és a vonatkozó nemzetközi szabályokat. Kijelentette: az Expo egyedülálló lehetőség arra, hogy Magyarország elinduljon a felemelkedés útján. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke hozzászólásában azt hangsúlyozta: a szervezet legfontosabb feladatának tekinti a magyar kézműipar sajátos hagyományaihoz való visszatérés elősegítését, továbbá a vállalkozók és az alkalmazottak szakmai továbbképzésének szervezését. Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyar- országi képviselője optimista hangvételű elemzésében a magyar gazdaság lehetőségeit vázolta fel. A negatív tendenciák közül a nagyarányú munkanélküliséget, valamint a termelés csökkenését emelte ki. Az utóbbi szerinte elsősorban a hatalmas szovjet piac összeomlásának a következménye. Negatívumnak nevezte azt is, hogy Magyarországon még mindig nagyon erős az állam gazdasági és elosztó szerepe, s ez, mint mondotta, súlyos terheket ró a költségvetésre. Nagyra értékelte viszont a forint küszöbönálló konvertibilitását, az infláció csökkenését, s azt, hogy ha nehézségekkel küzd is, de működő bankrendszer van az országban. A következő előadó — Osváth György, az Európai Közösségek Bizottságának főosztályvezetője, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének személyes tanácsol éllovasok melegebb égöviek BUDAPEST AZ ÖTÖDIK A FÖLD „HŐHULLÁMLtSTÁJÁN” 9 51 Az. AP amerikai hírügynökség világidöjárás-jelen- tése szerint pénteken a föld nagyvárosai közül Budapesten mérték az ötödik legmagasabb hőmérsékleti értéket: 37 Celsius-fokot. Az összesítés szerint a „höhullámlistát” pénteken az Arábiai-félszigeten lévő Dhahran vezette 42 fokkal. Ezt követi a szaúdi Mekka 41 fokkal, majd az öböl menti Bahrein és a ciprusi Nicosia következik 39-39 fokkal. Mint az összesítésből kitűnik, a Budapestet megelőző városok mind a magyarországiénál melegebb égövben fekszenek. A 75 várost feltüntető listából az is kiderül, hogy a leghidegebbet az új-zélandi Aucklandben és a chilei fővárosban, Santiagóban mérték, mindkét helyen plusz 13 Celsius-fokot. Ez a két varos a déli féltekén fekszik, ahol most tél van. ZárésayilssSk&^SBt A Magyarok Világszövetsége ötvennégy év után 1992. augusztus 19—21-én megrendezte III. világkongresszusát. A világ minden részéből — 36 országból — mintegy hétezer vendég vett részt a világtalálkozó több héten át tartó rendezvényein. A III. világkongresszus közgyűlésén 195 küldött megvitatta, megszerkesztette és egységesen elfogadta a Világszövetség új alkotmányát, az alap- szabályzatot, és megválasztotta á Világszövetség új elnökét és három alelnökét. Előzőleg a három régió — az anyaországi, a kárpát-medencei a keleti szórványokkal s a nyugati országok a szórványokkal — paritásos alapon megválasztotta az elnökséget, a választmányt, az etikai és számvizsgáló bizottságot, így a demokratikusan választott küldöttségek akaratából újjászületett az a legitim testület, amely hittel vállalja a világban szétszóródott magyarság önazonosság-tudatának ápolását, összefogásának, fennmaradásának szolgálatát, Ä kongresszus szót emelt az emberi jogok és ezen belül a kisebbségi jogok betartásáért, amely a kelet-európai térség megítélésének alapvető feltétele. Ügy véli, hogy az önrendelkezés különböző formáinak megadása a nemzeti kisebbségeknek természetes velejárója az emberi jogok tiszteletben tartásának. Ezt a kongresszust a kelet-európai népek békéje és az új szellemű együttműködése jegyében valósítottuk meg. Bízunk benne, szomszédaink egy távlatos politikai építkezés reményében elfogadják kezdeményezésünket, és hasonló lépéseket tesznek. Nagyon sok egyéni és csoportos javaslat született a találkozó során (például: egy kárpát-medencei televíziós adás indításának igénye, a Nemzeti Színház felépítése 1990-ra, a magyar ifjúsági világtalálkozó megrendezése stb.). Ezeket és a további javaslatokat a Magyarok Világszövetsége új elnöksége és választmánya veszi gondozásba. A világ minden részéről összegyűlt vendégek hangsúlyozták, hogy a Magyarok Világszövetségének hatékony szervezetté kell válnia. Ügy döntöttek, hogy ez a legnagyobb létszámú magyar szervezet pártok fölöttivé és kormányoktól függetlenné alakul, hogy az alapvető célt: az összmagyarság érdekeit, erkölcsi és szellemi megújulását szolgálja. adója — kifejtette azt a Véleményét, hogy Magyar- ország ebben a régióban mindig az egyensúly és stabilitás hordozója volt. Ezután arról beszélt, hogy a megvalósuló közös Európa olj'an törvényei, mint a határok szimbolikussá válása, szabad letelepedni jog, a munkaerő és a tőke szabad áramlása, nagyban hozzájárulhat Magyarország és szomszédainak nemzetiségi jellegű problémái megoldásához is. A beszámoló a Magyar Fórum történetéről és ez évi rendezvényeiről témakör első előadója, Széles Gábor, a Vállalkozó Magyarok Fórumáról elmondta: a magyar származású vállalkozók mindig is sikeresek voltak a világban. Napjaink kihívása, hogy Magj’arország gazdasági kisugárzása minél nagyobb hatókörű legyen, s ennek érdekében a világban élő vállalkozó magyaroknak össze kell fogniuk. A fórumon elhatározták, hogy létrehozzák a világszövetségen belül működő vállalkozói tagozatot. Ficsor Ferenc, ugyancsak a vállalkozó magyarok képviseletében a vállalkozói tagozat létrehozásáról szóló nyilatkozatot ■ ismertette, majd Konkoly Tibor egyetemi ta- ftár a Magyar Fórum történetéről szólt. Nagy Károly egyetemi tanár, aki a 7. anyanyelvi konferencia munkájáról számolt be, hangsúlyozta: az anyanyelv megőrzése stratégiai fontosságú feladat. Halász Béla akadémikus, a III. magyar orvostudományi találkozóról számolt be. Szente Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a külföldön működő magyar könyvtárosok III. szakmai találkozójáról szólva hangsúlyozta: a mostani tanácskozás is példa arra: a humán értelmiség nem mindig érti egymást, majd arról szólt, hogy a magyar könyvtárak fejlesztése a Kárpát-medence térségében kiemelkedő jelentőségű' feladat. Magyar egyesületi könyvtárak láncolatát kell létrehozni a térségben — mondotta. Kardos Bea, a magyar filozófusok első világtalálkozójának jelentőségéről szólt. Kiemelte, hogy az emberi kultúra, gondolkodás fejlődésében oly fontos szerepet játszó tudományág képviselői első alkalommal tartottak eszmecserét. A fórum jelentősége, hogy nagyon sok kolléga érkezett a környező országokból, a legtöbben Erdélyből jöttek. Benda Kálmán történész hozzászólásában úgy ítélte, a magyar történészek második világtalálkozója jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy napi politikától mentesen vitassanak meg olyan témát, mint A Habsburgok uralma Magyarországon. Bégány Attila, a Határon Túli Magyarok Fórumát ismertette. Mint mondotta: első alkalommal volt lehetőség ilyen széles körű — 350 kisebbségi vezető, 12 határon túli szervezet képviselőjének részvételével zajló — eszmecserére. Szikossy Ferenc, a Leg- újabbkori Történeti Múzeum igazgatója végezetül arról szólt, hogy a millennium 1100. évfordulójára, és az 1996-os expóra készülve Magyarok a nagyvilágban címmel kiállítást szeretnének, rendezni. Ehhez kérte a jelenlevők segítségét is, hogy az évfordulón bemutathassuk mit adtak a magyarok a nagyvilágnak. Az egyházak szerepe <« magyarság történetében című témakör első előadását Ortutay Elemér tartotta. A kárpátaljai görög katolikus egyház képviseletében azt a gondolatot fejtette ki, hogy a kisebbségi magyarság számára az egyház nemcsak a hitélet funkcióit látta el, hanem döntő mértékben hozzájárult a magyar nyelv és nemzeti öntudat fennmaradásához. Schweitzer József főrabbi a maréknyi magyar zsidóság üzenetét tolmácsolva így fogalmazott: árasszon ez a kis anyaország olyan jóságos szellemet, amelyben mindenki ne csak élni, hanem boldogan tudjon élni. Szbkolay Sándor zeneszerző ígéretet tett arra, hogy a befejezésre váró hatodik operája után egy nemzeti operát ír. Fabinyi Tibor evangélikus lelkész többek között arról beszélt, hogy az anyaországtól távol, minden magyar pap megtette azt a kötelességét, amit a hívek elvártak tőle. Mindig arra törekedtek — mondotta —, hogy ahol élnek, ott egy-egy kis Magyarországot teremtsenek híveik köréből. Csilla Freifrau von Boeselager, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalapítója hozzászólásában arra kérte a világtalálkozó határon túli résztvevőit, hogy visszatérve hazájukba, adakozzanak a háború sújtotta területeken élű magyarság számára. Hegedűs Lóránt református püspök kifejtette: az egyházat ért minden nyomás ellenére tiltakoztak a diktatúrák ellen. Mert nem az az igazság, amit a tekintély állít — hangsúlyozta —, hanem az a tekintély, amely az igazságot állítja. Ha azonban valaki — folytatta a gondolatot — élete árán is az igazságot hirdeti, az legyen tekintély az ifjúság előtt is. Tempfli József, Nagyvárad püspöke az erdélyi oktatásról szólva elmondta: Ér mindszenten, abban a helységben, ahol egykoron Ady Endre született, már az 1980-as évektől nincs magyar oktatás. A gyermekek otthon magyarul, az iskolában románul beszélnek. Sok szülő a későbbi boldogulás érdekében íratja román nyelvű iskolába gyermekét. Az egyház szerepéről szólva leszögezte: fontos feladata van a magyar nyelv és kultúra megtartásában, az összetartozás erősítésében. Tőkés László, a Királyhágó melléki református püspök a világtalálkozó harmadik napjának délutánján tartott sajtótájékoztatóján igen nagy eredményként értékelte, hogv több mint fél évszázad után létrejöhetett a magj'arok III. világtalálkozója. Kifejtette, hogy a tanácskozást a világ • összimagyarsása szellemi parlamentjének tartja. Csak rajtunk múlik — hangsúlyozta —, hogy megállunk-e' a találkozás öröménél, vagy konkretizáljuk az eredményeket. 3 (Folytatás az 1. oldalról.) — E határátkelőnek és a rajta átvezető útnak — mondotta — mostantól jelentős szerepe lesz a két ország közöli gazdasági, személy- forgalmi kapcsolatokban, és a határ menti vidékek lakóin is múlik, hogy ezt a lehetőséget minél jobban kihasználják. Hozzátette: szlovén kollégájával tovább folytatják a tárgyalásokat a gazdasági együttműködésről. Mint mondotta: közös történelmi felelősségünk és lehetőségünk, hogy a magyar—szlovén barátság fejlődjék és példa legyen a volt kommunista világ számára. Ugyancsak a két köztársasági elnök és a két külügyminiszter jelenlétében avatták fel a Felsőszölnök— Marlinje közötti határátkelőt. Ott volt az ünnepségen Balogh István, hazánk ljubljanai, illetőleg Hajós Ferenc. Szlovénia budapesti nagykövete is. A mintegy 10 éve szorgalmazott, s most végre megnyílt átkelő nagymértékben megkönnyíti mind a Raba- vidéken élő 8-10 ezer szlovén ajkú. mind pedig a Mura-vidéken honos 10-12 ezer magyar nemzetiségű életét, közlekedését. Kapcsolatuk egyébként a vasi és zalai törekvések eredményeként korábban is igen jó volt. Az elmebaj halálát ünnepeljük, hiszen mától beköszönt az a hihetetlen állapot, amikor valaki gondol egyet, és felül a biciklire, átmegy vásárolni vagy iskolába. Átmegy a kereszt- mamájához a szomszédba anélkül, hogy négy pecsétet kellene előre beszereznie. Ha tőlem függne, úgy, mint a szardíniái doboz tetejét, feltekerném a határokat, mert két baráti ország közt nincs szükség határokra — mondotta avatóbeszédében Göncz Árpád. De ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy 40 éven keresztül nemhogy a határt nem lehetett megközelíteni, de még a községbe is nehezen lehetett eljutni. Milan Kucán, a Szlovén Köztársaság elnöke is egy történelmi igazságtalanság helyretételeként jellemezte a határnyitást. Itt, . ezen a határon valósággá válnak Helsinki elvei, melyek új viszonyokat alakílanak ki az államok és nemzetek között. Európában, amelynek etnikai szempontból lényegében nincs tiszta állama, az ebből eredő gondokra a megoldás csak az emberi jogok tiszteletben tartása lehet. Ennek keretében a kisebbségek magasfokú védelmére és autonómiájára is szükség van — mondotta. Az ünnepség végén a két külügyminiszter is üdvözölte a határnyitást, majd a Felsőszölnöki Általános Iskola könyvtárában aláírták a magyar—szlovén vízum- mentességi egyezményt. Az okmányt Jeszenszky Géza és Dimitrij Rupel látta el kézjegyével. A két miniszter az államelnökök jelenlétében ezután átvágta a határt jelképező, két nemzetiszín szalagot, majd a delegációk a szlovéniai Lendvára. a Mura-vidéki magyarság központjába hajtattak. Itt. a gyönyörűen felújított régi városháza dísztermében Milan Kucan köztársasági elnök az egyik legmagasabb szlovén kitüntetést, a Szlovén Köztársaság Szabadság Arany Érdemrendjét nyújtotta át Jeszenszky Gézának. a két ország .gyümölcsöző .kapcsolatainak kiépítése és Szlovénia nemzetközi elismerése érdekében kifejtett munkájáért.