Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-21 / 197. szám

Elhunyt Inke László Életének 68. évében — hosszan tartó, súlyos beteg­ség után — elhunyt Inke László Jászai Mari-díjas kiváló művész, az Arizona Színház tagja. Temetéséről később intézkednek. Pályázati felhívás Nincs szabványméret Jövőre, 1993-ban rende­zik meg Budapesten a XV. Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti Kiállítást, amelyet idén, késő ősszel egy megyei kiállítás előz meg. A részvételi feltételek azonosak az országos pá­lyázatéval. Bár a zsűrizés egyetlen szempontja a minőség, nem lehet eltekinteni bizonyos formai követelményektől. Például a pályázaton azok vehetnek részt, akik elmúl­tak 16 évesek, és nem tag­jai a Magyar Alkotóművé­szek Egyesületének. Egyé­nenként és műfajonként 3-3 műtárggyal lehet benevez­ni. olvasom a felhívásban, az azonban nem derül ki, hogy ha valaki három mű­fajban indul, háromszor három művet adhat-e be. A eímet. a technikát és a mé­retet mindegyik tárgyon kérik feltüntetni, szabvány­méretet egyedül a passepar- tout-val ellátott grafikáknál állapítanak meg: ez 50-szer 70 centiméter, vagy 70-szer 100 centiméter. A hagyo­mányos kategóriákon túl az új vizuális műfajok is te­ret kapnak, mint a perfor­mance, vagy a videoins- tallació. A csoportosan kiállítók választhatnak, hogy önálló ísűrit kérnek-e fel az elbí­rálásra, vagy a helyi mű­velődési központban je­lentkeznek. Utóbbi esetben maximum 15 műtárggyal szerepelhetnek. Nevezési űrlapot és csekket szeptember else­jétől lehet igényelni a Pest Megyei Közművelődési In­formációs Központ portá­ján (2000 Szentendre, Pát­riárka u. 7.). ugyanitt ad­hatók be a kiállításra szánt pályaművek is szeptember 28-án, 29-én és 30-án 10-től 16 óráig Hangai Lászlónak. A nevezési díj személyen­ként 300 forint. Magára a kiállításra november 20. és december 6. között kerül sor az Aktív Art Galériá­ban. <P> Ekszcrkidllítds Tízszeres Oscar-díjas A világhírű genfi ötvös­művész, Gilbert Albert mű­veiből nyílt kiállítás Buda­pesten a Hadtörténeti Mú­zeum tüzértermében szer­dán. Az 1930-ban született mű­vész 25 éves korától terem­ti és forradalmasítja az ék­szer világát. Az egyetlen ékszertervező, aki ennek az üzletágnak a legnagyobb kitüntetését, a Nemzetközi Gyémántdíj Oscarját tíz alkalommal megkapta. Egyedi, művészi értékű ék­szereit — gyűrűket, fül - be%7alókat, nyakláncokat, medálokat, kövekkel dí­szített órákat — nem rajztáblán tervezi, hanem egy kézen, vagy nyakon a modellhez igazítva, úgy ahogy azt viselik. Műtár­gyainak anyaga is rendkí­vül sokféle, egyaránt fel­használ féldrága- és drága­köveket, különböző színű és formájú tengeri gyöngyö­ket, megkövesedett csonto­kat, kövületeket. Gilbert Albert augusztus 20-án egy Szent István-kö- keresztet adományozott a Mátyás-templomnak. A ke­reszt anyagának jelentős részét az államalapító ki­rály életéhez, működési te­rületéhez, valamint a ma­gyar történelemhez kötődő területekről szerezte be, az­zal a szándékkal, hogy az emlékmű anyagában is 'tör­ténelmi gondolatot hordoz­zon. A szeptember 20-áig nyit­va tartó kiállítást Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára nyi­totta meg. Római kerámia művészet Aquincumban Eredeti környezetben A római császárkori ke­rámiagyártást bemutató ki­állítás nyílt a Budavári Pa­lotában kedden. A római kerámiaművészet Aquin­cumban című tárlat meg­rendezésének aktualitását az adja, hogy ez év szep­temberében Magyarorszá­gon rendezik meg a XVIII. nemzetközi római kerámia­kongresszust. A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Mú­zeumának anyagából össze­állított kiállítás az anyag előkészítésének, a formázás­nak, a korongozásnak, a szárításnak és az égetésnek a munlcafázisait, valamint a korszakra jellemző speciális díszítésmódokat, a tömeg- gyártást elősegítő eljáráso­kat mutatja be. A mintegy 250 négyzetméteres kiállító- térben elhelyezett 400 ke­rámiatárgy és számos raj­zos-szöveges, illetve fotós tabló az Aquincumban mű­ködött 9 nagyobb fazekas­műhelyben gyártott termé­keket kronológiai sorrend­ben tárja az érdeklődők elé. Érzékelteti a műhelyek egy­másra hatását és azt a fo­lyamatot, amint a kis ma­nufaktúrákból kialakult a nagyüzemi gyártás és az exportra való termelés. A háztartásban, az építőipar­ban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, illetve a vallási szertartásoknál hasz­nált kerámiatárgyak — diorámaszerű megvalósítás­ban — eredeti környezetük­be helyezve láthatók. A kiállítást egy kerámia­edényekben elkészíthető, ró­mai ételrecepteket tartal­mazó leporelló egészíti ki. A római kori konyhát idéző ételeket a híres ínyencként ismert Marcus Gavivus Apicius szakácskönyvéből válogatták a rendezők. A tárlat jövő év február­jáig tekinthető meg. LAKODALOMTOL TEMETÉSIG Kálvin János hangszerei Kakucsot a költészet és a zene tette ismertté: Ró- nay György Kakucsi ró­zsái, az Inárcs-kakucsi nép­dalkor és a Kálvin-fúvósze- nekar. A zenének régi ha­gyományai vannak ezen a tájon, a kakucsi zenekar is legalább 100 éves múltra tekint vissza. Kálvin János, a „rezesbanda” vezetője egy Raha nevű, cseh szár­mazású karmestert említ elsőként, aki az 1800-as években volt itt a zenei élet egyik kulcsfigurája. Öt Altstetter Jakab követte, majd két testvér, Csiszá- rik Mihály és Pál vette át a zenekar vezetését. Ami­kor Kálvin János — gye­rekfejjel — eljegyezte ma­gát a zenével, náluk kezdett játszani. Abban az időben egy másik cseh muzsikus is szervezett zenekart a fa­luban. bizonyos Valikovsz- ki, bár a neve inkább !en- gyelesen hangzik, és Kál­vin János öblös oroszsággal ejti. Kakucson akkor már két zenekar is húzta — pontosabban fújta — a lalpalávalót. és a kis Kál­vin gyerek Valikovszki mestert választotta. Kiirt, balalajka cs leventesapka ■ Önöknél volt-e családi hagyománya a muzsikálás­nak? — kérdezem a 67. életévén már túl lévő Kál­vin Jánostól. — Azonkívül, hogy nagyapám, Kálvin József az osztfák—magyar hadse­regben kürtös volt, semmi! Apám ugyan az orosz fog­ságból hazatérve csinált egy balalajkát, de nem ze­nélt, ő amolyan igazi ezer­mester volt. ■ Hogyan került köze­lebbi kapcsolatba a zené­vel? — Énnekem, gyerekként egy citera volt az első hangszerem, amit egyik rokonom padlásán talál­tam, és magam húroztam fel. Aztán más hangszerek­kel is megismerkedtem, 1938-ban, 13 évesen kezd­tem zenekarban játszani, éppen úgy, mint most az unokám. \ í ■ Mindenféle otthoni biztatás nélkül? — Igen, ez valami belső kényszer volt! Az asztalra kirakott em­lékek közül egy régi, recés szélű, barnás árnyalatú fénykép kerül elő, rajta, egy leventesapkás gyerek kandikál ki a felnőtt zené­szek közül. A kép hátán kicsit elmosódott a dátum: 1938. július 18. — Komoly kulturális élet volt itt, Kakucson — idé­zi a régi időket Kálvin Já­nos. — A KALOT-KALÁSZ mozgalom keretében zene-, tánc- és énekkar működött, rengeteg műsort rendez­tünk. A feleségemmel egy ilyen közös műsor (a Gyön­gyösbokréta) alkalmával is­merkedtem meg! Megvá­lasztottak a KÁLÓT (Kato­likus Agrár Ifjúsági Le­gényegylet) elnökének, és játszottam az egylet zene­karában is. A csonka zenekartól az oktatásig A képek, mint egy nagy regény fejezetcímei, újabb és újabb emlékeket ébresz­tenek : — A két „felnőtt”-zenekar, a Cslszárik- és a Valikovsz- ki-féle, erősen megfogyat­kozott a második világhá­ború kitörésekor, a férfiak nagy része bevonult kato­nának. A megmaradt ta­gokkal közösen játszottunk, x amikor a katonák haza­tértekor újból kettévált a zenekar, már nem végleg vált el, egy-egy nagyobb fellépésen együtt szerepel­tünk. Két bizonyítványt is ta­lálok a fényképek között, egy 1987-ben kiállított elő­adóművészi és egy 1909-re datált művészeti oktatói engedélyt. Szerencsére ezen a tájon nem a „papírok” rabjai az emberek, Kálvin János — engedély nélkül ugyan, de — 1946 óta vezeti a helyi rezesbandát. Volt ott minden, a trombitától a szárnykürtig, s a zene­karvezető mindegyikhez ér­tett, mert muszáj volt. — Amikor az öcsémet behívták katonának, beáll­tam helyette pisztonosnak. Aztán ebből gyakorlat lett, ha valakinek hosszabb idő­re ki kellett maradnia a zenekarból, én erőt vet­tem magamon, és kitanul­tam a hangszerét, ■ Hány hangszeren ját­szik? — Hegedűn, klarinéton, trombitán, pozaunon, szárnykürtön és xnély- szárnykürtön, citerán. pisz­tonon. Aztán zongorán, mert kötelező volt a kar­nagyképzőben. ahová négy évig jártam a Népművelési Intézet tehetségkutató programja jóvoltából. ■ Csak ennyi??? — Igen ... tubán is! — jut eszébe. És még: — Do­bon is, majd elfelejtettem. De a dobot nem kedvelem, mert én zenélni szeretek! A tárgyi emlékek után kazetták kerülnek elő, pár éves felvételek. Régebben gyakran felléptek a rádió­ban a népdalkörrel együtt, Kispista István és Béres János műsoraiban. Egy idő óta nem hallani őket, a környéken viszont töretlen népszerűségnek örvende­nek, lakodalomtól a te­metésig minden nagyobb eseményre őket hívják. „Örülök, hogy nem támogattak!”. Kálvin János büszke ki­jelentése vegyül egy kis keserűséggel: „Annak örü­lök, hogy soha egyetlen fil­lérrel nem támogattak minket!” Most ugyan az önkormányzat vett egy erősítőt, de közös haszná­latra. Néhány elejtett szóból kiderül, hogy elkelne egy­két új hangszer, egy fellé­pésre való egyenruha. Hiá­ba emlegetem a pályázati lehetőségeket. Talán túl büszke, talán nem tudja, hogyan fogjon hozzá. Saj­nos nem lehet mindent kottázni ... A kakucsi zenekar in­kább úgy dönt, hogy nem törődik a külsőségekkel, inkább készülnek a követ­kező fellépésre. (pachncr) A gyermekvárás örömei Új könyv kismamáknak A gyermekvárás, az élet hordozása a nő legnagyobb, semmihez sem hasonlítható boldogsága, melynek fénye, öröme kisugárzik a család­jára, környezetére is — olvasható Barbara Dale és Johanna Roebér Kismama­torna című könyvének ajánlásában. A közelmúltban a Holis­tic Kiadó gondozásában megjelent kiadvány céljá, hogy a gyermekvárás örö­mét még teljesebbé tegye, segítse a kismamák kon­6 . díciójának megőrzését és a harmonikus szülést. A fényképpel is illusztrált gyakorlatsorok elvégzése megkönnyíti, hogy a fiatal anya a szülés után gyorsan visszanyerje „eredeti” alak­ját. A könyv a kiadó szán­déka szerint egy sorozat első kiadványa. A további kötetek a csecsemőgondo­zásban és a gyermekneve­lésben nyújtanak majd se­gítséget. A Kismamatorna — lévén „próbaszám” — bolti forgalomba nem ke­rül, az érdeklődők a Holstic Kiadó címén (1155, Buda­pest, Ozmán u. 3.) rendelhe­tik meg. A Pest Megyei Gyermek- és ifjúságvédő intését felvételre keres belső ellenőrt (felsőfokú számviteli végzettséggel és költségvetési területen szerzett gyakorlattal rendelkezőt), irattárost (érettségizettet, előny az irattározási munkában való jártasság), munkaügyi előadót (középfokú munkaügyi végzettséggel, a munkaügyi gyakorlat előnyt jelent). Ai állások azonnal elfoglalhatok. Bérezés: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet az intézetnél, cím: Pomóz, Templom tér 3. 2013, telefon: (26)-25-511, 25-321. Bábok, atléták, kötélláncosok Kolibri-fesztivál Az idén májusban önálló­sult bábtársulat — a Jókai téren játszó Kolibri Szín­ház —- most formálódó ar­culatát akarja bemutatni az augusztus 2J-24-én rende­zendő I. nemzetközi Kolibri utcai bábjátékos fesztivá­lon — mondta Novak János igazgató, a programot is­mertető sajtótájékoztatón a társulat székházában. Novak közölte: a megnyi­tó a Jókai téri Kolibri báb­játszótéren lesz, ahol neves külföldi és magyar csopor­tok szórakoztatják a közön­séget. Ízelítő a programból: Dan Bishop kezén kelnek életre a világszerte ismert angol bábok, míg Indali Mihály Franciaországban élő festő- és marionett­művész műsorában a bábo­kon kívül atléták, kötéltán­cosok is szerepelnek. Az 1797-ben alapított olasz Ma- rignana nagy színházacska commedia del’ arte dara­bokat mutat be az ősi mó­don készült bábokkal. Ausztráliából és Romániá­ból is érkeznek vendég­együttesek. A hazai bábművészetet a világszerte ismert Kemény Henrik: Vitéz László újra itthon című előadása fém­jelzi. A Maskarások a Páz­mány lovagot, az Ort-Ilci a Tetejetlen fa, Kinn is va­gyunk, benn is vagyunk című produkciót, a Tér- Színház a Bakarasz királyt, a Márkusszínház zl helység kalapácsát játssza a Kolib­ri bábjátszótéren és a bu­dai Várban. Rostand Cyranója látható 24-én este a kőszínházban, a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház társulatának tolmácsolásában. Ugyanitt zenés filmeket is vetítenek mindkét napon, többek kö­zött a híres Beatles-fümek újra láthatók-hallhatók lesznek. Az Andrássy út 77. szám alatti Kolibri Pincé­ben pantomimműsort, báb monodrámát tekinthetnek meg az érdeklődők, míg az Andrássy út 74.-ben otthon­ra lelt Kolibri Fészekben a vásári bábjátékok történeté­ből ízelítőt adó kiállítást nyitnak. A kőszínházi évad műsor­tervéről elhangzott: évad­nyitó bemutató előadás a Ijocspocs és a bolygó hol­landi című produkció lesz augusztus végén. Az új be­mutatók egyike: A nap szü­letése összefoglaló címet viselő Pilinszky-mesékből készült zenés bábjáték. A műsorterv egyik érdekessé­ge: Pogány Judit színmű­vész cigány népmesékből összeállított gvermekdara- bot rendez a Kolibri Szín­házban — mondta Novak János igazgató. A Vigadó Galériában Adottságok-lehetőségek Adottságok — lehetősé­gek címmel nyílt kiállítás szerdán a Vigadó Galériá­ban. A II. nemzetközi fo­tóriporteri alkotótelep ösz- szefoglaló tárlatán 28 alkotó egy-egy adott témakörben készített kísérleti munkáit ismerheti meg a nagykö­zönség. Az Adottságok — lehetőségek című fotókiál­lítás szeptember 6-áig te­kinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents