Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19 / 196. szám

Könnyek cs boldogság. Fáj­dalom és lelki megnyugvás. Poi'on és nemzettudat. Rit­kán párba állíthat} fogal­mak. Aki megélte már, hogy egyszerre érezze ezt is. azt is, tapasztalt ember­nek tudhatja magát. Igaz, ez a tapasztalás néha — vagy inkább sokszor — szenvedéssel jár, még h,a a lét tárgyi feltételei adottak is. Ha-a-család háromszobás nagyvárosi lakást mondhat ugyan magáénak, de a még érintetlen lelkű kisfiú egy­szer csak azzal a kérdéssel rohan fel a játszótérről: ,,Édesanyám! Mit jelent az, hogy bozgor?” És akkor nyelni kell egy nagyot: ,.Äzt, kisfiam, hogy te az én aranyos kis magyarom vagy." Ha az apának látnia és tűrnie kell, amikor ka­masz fia egy hatalmas po­font kap vadidegen ember­től a strandon, mert ma­gyarul szólt magyar barát­jához ... Ha a szomszéd, aki addig olyan szívesen kávézott és barátkozott ve­lük, nem is túlságosan bur­kolt fenyegetésekkel kezdi rémisztgetni a családot. És akkor nagyon jó, ha a papa, egy bölcs, koros em­ber csendesen megszólal: „Gyertek velem, gyertek a magyar földre. Ott jó lesz nekünk ...” Hallgatni kell a sokat megélt öregekre. Mert tudják, hová tartoz­nak, hol számíthatnak se­gítségre, akárhányszor he­lyezik át fejük felett az or­szághatárt. A lelkek mé­lyén nem húzhat vonalat egyetlen hatalom, egyetlen politikus sem. Kovács Lajos és családja két éve települt át Nagyvá­radról először egy recski lelkész biharkeresztesi há­zába, majd Monorra. Az özvegy papa Nyírbátorban „lemaradt”, mert ráakadt MOblORI sjüíriav XXXIV. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Kevés a szakember 1992. AUGUSZTUS 19., SZERDA élete új párjára. Lajos, aki még magyar területen szü­letett, kérte visszahonosítá- sát, felesége, Éva asszony és a két fiú — Tibor, Ró­bert — a honosítását. Nem sokkal az ünnep előtt meg­hívót kaptak a monori pol­gármesteri hivatalba: dr. Marton Aurél polgármester előtt letették az állampol­gársági esküt. Éva asszony, aki egy csokor virágot is kapott, sírva mondta: „Nem gondoltam, hogy ilyen megható, szép percek lesz­nek ...” A férjnek, akár­csak a fiúknak, ugyancsak csillogott a szeme: „Ami­kor átjöttünk, és Robi fel­vételit tett, az iskolában a Himnuszt kellett elemeznie. Számunkra odaát tiltva Ügyelet Gombán, Bényén és Ká­ván: dr. Bánházi László (Káva), Gyomron, Magló­don és Ecseren: központi . ügyelet a rendelőintézetben (Gyömrő, Szent István út 15. Tel.: 190), Monoron, Monori-erdőn, Vasadon, Csévharaszton és Péteri­ben: központi ügyelet (Mo­noron, a szakorvosi rende­lőintézetben), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Űriban és Mondén: Központi ügyelet (Sülysáp, Losonczy u. 1.), Vecsésen: központi ügyelet (Bajcsy-Zs. u, 68). Üllőn: központi ügyelet (Templom tér 5.). Fogorvosi ügyelet: szom­baton reggel 8 órától 12 óráig Monor és vonzáskör­zete (Monor, Monorierdő, Péteri, Káva. Bénye, Gom­ba, Vasad, Csévharaszt, Pi­lis, Nyáregyháza, Mende, Sülysáp, Maglód, Űri és Ecser) betegeit a monori szakorvosi rendelőintézet­ben, a vecsésieket a helyi fogászaton (Bajcsy-Zs. u. 63.) látják el. Egyéb idő­pontokban Budapesten a VIII. kerületben, a Szent- királyi utcai szakrendelő­ben van sürgősségi ellátás. Gyermekorvosi ügyelet: csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap reggel 8-tól 12 óráig a mo­nori szakorvosi rendelő- intézetben. Ügyeletes gyógyszertá­rak: Monoron a főtéri, Ve­csésen a Halmy-telepi, az üllői és a gyömrői. Ügyeletes állatorvos az I. körzetben: Monor, Mo. nori-erdő, Péteri, Pilis, Nyáregyháza, Csévharaszt, Vasad, Gomba, Bénye, Ká­va: dr. Liptai Tibor Csév­haraszt, Állami Gazdaság, telefon: 5. A II. körzetben: üllő. Vecsés, Maglód, Ecser, Gyömrő, Mende, Sülysáp. Űri: dr. Laczkó Pál Mag­lód, Dózsa Gy. u. 7., tele­fon: 224. A beteg állatok bejelen­tése: az ügyeletes állator­vosok lakásán vagy tele­fonszámán. polí, de az első két sorát tudta, leírta, s hozzá az igazat. Felvették. Ma már bármikor végigmondja ... Nagy lelki megnyugvás szá­munkra. hogy nemcsak lé­lekben, hanem jogilag is magyarok vagyunk. Tud­juk, még két-három nehéz év vár ránk, de utána rendbe jövünk. Építke­zünk.” Nézem a négy megható­dott embert. Honfitársaink lettek. — Nagyon jól érezzük magunkat Monoron. A Ki­nizsi utcában lakunk, a volt Zalka Máté, a Kapiszt- rán János utcában épül a házunk. Ottani szomszé­daink hihetetlenül kedve­sek, rengeteget segítenek. Akadt, aki ebben a drága­ságban még a villanyára­mot is ingyen adta. Szeret­nénk minél előbb tető alá hozni az épületet, mert tud­juk, itt már valóban otthon leszünk. Vereszki János MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. • A sierkesztőség vezetője: Vereszki János. • Munka­társak: Gér József és Kob- Irnez Zsuzsa. • Postacím: Monor, Pf. SÍ. íí'oi. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől • péntekig l-tőj 11-ig. 8 GYAL HELYETT A Sülysáp Az oregfiúk összevon! körzeti labdarúgó-bajnok­ságától a Gyál csapata visz- szalépett, helyükre az újonnan jelentkezett Süly­sápot sorolták be. így az augusztus 31-i, első őszi fordulóban Sülysáp—Űri összecsapás lesz Sülysápon. Építkezés és hatóság Amikor mi építkezünk, merőben feleslegesnek ítél­jük az építéshatósági mun­kát. Elvégre mi nagyon jól tudjuk, mit csinálunk. Er­re fel szőrszálhasogató mó­don beavatkoznak, hogy az a két kis torony az orom­zaton nem szerepel az ere­deti tervben, és Hogy mi­nek az a bódé az utcai fron­ton. meg ez, meg az. Amikor viszont: más épít­kezik. azonnal tisztán lát­juk, hogy az építési hatóság már megint mire nem fi­gyelt oda. Holott minde­nütt ott kellene lennie, ahol csak három téglát is egy­másra raknak, mert ha azt a három téglát egymásra rakják, az vagy a mi érde­künket és ízlésünket sérti, vagy a városét. Ehhez képest Monoron az építéshatósági munkát egy szál építésügyi előadó és egy ügyviteli alkalmazott látja el. Egy kilenc négyzet- méteres iroda a „birodal­muk”, ahol a gépíróasztal már el sem fér. s az ügyfe­leket sem tudják leültetni, noha lenne kit hellyel kí­nálni: 1990 novemberétől napjainkig közel nyolcez­ren jártak ott ügyes-bajos dolgaikat intézni. Tárgyi feltételeik felsoro­lásakor ki ne felejtsük — merthogy jellemző az is —. van egy darab fényképező­gépük. egv darab 20 méteres mérőszalagjuk és egy vil­lanyírógépük. A városi önkormányzati képviselő-testület azonban nem hatódott meg különö­sebben e mostani körülmé­nyeken és feltételeken, s — mint Pogácsás Tibor szóvi­vőtől megtudtuk — Kalte- necker Mátyás építési fő­előadóra zúdította az Ösz- szes létező városépítészeti problémát. Tudniillik épp testületi üiés napirendje volt az építéshatósági mun­ka. Kissé el is fajult a do­log — mesélte Pogácsás Tibor —, de utóbb az is ki­derült: a jogszabályok sok­kal .könnyebben kikerül­hetők, mint azt bárki gon­dolná. amikor is a hivatal tehetetlennek bizonyul Ám abban is egyetértett a kép­viselő-testület: ha az ügy­fél, a szabálytalanul építke­ző megtalálja a kiskaput, legyen határozottabb az építésügyi hatóság, s talál­jon egy másik kiskaput — a város érdekében. Végül is ezzel a kiegészí­téssel, s azzal, hogy a je­lenlegi létszám nem ele­gendő a feladatok ellátására, a képviselő-testület elfo­gadta az építéshatósági munkáról szóló tájékozta­tót. —ez— Gazdagodtak Népünnepélyre készül holnap — augusztus 20-án — Péteri lakossága — írtuk korábban. Az öröm­re több okuk is van a helybelieknek: a település az idén lett 250 éves. és erre az évfordulóra elké­szült az új általános iskolájuk, ahol már igazán kultu­rált, korszerű körülmények között ismerkedhetnek meg a legifjabb nemzedék tagjai a betűvetéstől a számító- gépes programozásig a manapság legfontosabb tudni­valókkal. A pár éve megkezdett iskolaépítés befejezésé­vel az ismét önálló kis falu nagy próbát teljesített. Gaz­dagodtak általa anyagiakban, s az erkölcsi, szellemi gyarapodás is felgyorsult NOTESZLAPOK 1/vlonori m Jár-kel az ember a vá­rosban. Megállítják, mesél­nek, panaszkodnak neki, megkérik (vagy felszólít­ják): ezt írja meg! Egy csokorra valót teszek most közkinccsé a monoriak tör­téneteiből, melyekről a mo­nológok előadói úgy érez­ték: újságban a helyük. A POR — Ügy adódott, hogy az önkormányzat odafigyelt a monori utak járhatatlansá- gára. közöttük a miénkére is. Az utcabeliek nem zár­kóztak el, hogy összeadják portánként az ötezer forin­tot, így aztán kavicsré­teg került az Arany János utcába. örültünk, azt mondtuk: megint nekünk kellett a pénztárcánkba nyúlni, de megérte. És ak­kor jöttek a közmunkások, hogy kimélyít? ík az árkot. A földet az út szélére pú­pozták. Eltelt egv-két hét, az arra közlekedő autók kezdték széttűrni a föld­dombokat, rá az útra. Be­szóltam akkor a polgár- mesteri hivatalba: szállít­tassák el a földet, mert tönkremegy az utunk, me­gint nyelhetjük a port, meg tocsoghatunk a sár­ban! ígérték! meglesz. Egy hét múlva megint mentem. Megint ígérték. Harmad­szorra is. Két hónap el­telt, a kavicsos utunk be van terítve földdel. Tudja, mit mondanak arrafelé az emberek? Hogy a büdös életben tőlünk egy vasat nem lát a hivatali A VESZÉLY — Van egy nagyon for­galmas kis vegyesbolt a Kossuth és az Acsádi utca sarkán. Ismeri? No, akkor azzal sem mondok újat, hogy annak a háta mögött meg van az a cigányok lakta romos ház. Tudja? Akkor azt is tudja, hogy annak az udvarán viszont áll egy olyan méretű sze­métdomb, ami .szerintem, már a környékbeliek egész­ségét is veszélyezteti. Az ránézésre is veszélyforrás! Egy élelmiszert árusító üz­let közvetlen közelében pe­dig pláne. Az a ház egyéb­ként is teljesen alkalmat­lan emberi tartózkodásra, olyan az egész, hogy a hu­szadik században már a város szélén se lehetne el­tűrni, nem hogy a közepén, és mégse mozdul senki. Hol van ilyenkor a köjál? Hol van a hivatal? Miért tesz úgy mindenki, mintha ez a helyzet, ez a veszély- helyzet nem létezne? Miért kell megvárni, amíg kirob­ban valami járvány?! A VÍZ — Ha csak arról lenne szó, hogy egyesek a kocsi­jukat az utcai közkifolyók­nál mossák, én nem szól­nék. De azért ez már csak felháborítja az embert. Ugye, egyre drágább a víz, s egyesek ezért úgy spórol­nak, hogy az már megdöb­bentő. X. például, akinek a közkifolyó épp a háza előtt van, minden áldott este rácsatlakoztat egy slau- got, és órákon át locsolja a kertjét. Pedig nem sze­gény ember, nern lenne rá­szorulva. Más meg csak nézi ezt, tudja, hogy egye­di eset, nem kuriózum, amit lát, és forr benne a méreg. Miért van az, hogy egyesek következmények nélkül lehetnek gátlástala­nok, mások meg összeszo­rított foggal pengetik ki az egyre drágább díjakat? Ne, azt ne mondja, hogy a szomszédok is szólhatná­nak. Nem vagyunk mi ha­tóság. A hatóság viszont nem ellenőriz, nem moz­gatja a füle botját sem. Le­het, hogy nem érdekli az egész ? A RÉSZEGEK — ... hát kérem, én már nem bírtam nézni. Az a részeg nő akkor már na­ponta ott ült a Forrás Aru­ház előtti padokon, és egy­szerűen undorító volt. De nem csak ő Vannak ott mások is, akik ott ürítik az üvegeket, aztán gusztusta­lankodnak. Az egy nagyon forgalmas hely, és aki ide­gen arra jár, arról ítéli meg a várost, amit a főté­ren is lát, ugye. Szóval nem bírtam tovább, bementem az áruház szomszédságá­ban levő rendőrkapitányság­ra. Volt egy olyan elképze­lésem, hogy a rendőrök összeszedik ezeket a gusz­tustalan részegeket, bevi­szik őket a kapitányság udvarára, legalább amíg kijózanodnak. De az ügye­letén azt mondták, hogy ők ebbe nem avatkozhatnak bele! Hát kérdem én: miért nem? Mi más ez, ha nem közbotrányokozás? Hiszen ezeknek a csúfságoknak már a létezése is botrány! No, de meg is mondtam a magamét a rendőröknek. Nem is tudtak semmit vá­laszolni, amikor azt kér­deztem: hogyan tiszteljük a rendőreinket, ha ilyen te­hetetlenek? — Cl AZ ÜNNffP ELŐTT Honfitársaink lettek

Next

/
Thumbnails
Contents