Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19 / 196. szám

XXXVI. ÉVFOLYAM, 196. SZÄM Ára: 18,50 forint 1992. AUGUSZTUS 19., SZERDA PEST MEG YEI MAI SZAMUNKBAN Amit a hatalom elhanyagolt (0. OLDAL) \ nagy szerepvállalás (fi. OLDAL) Megismételhetik a tavalyi eredményt (7. OLDAL) Honfitársaink lettek (8. OLDAL) Szalámifiiltől n szervizig (9. OLDAL) Szobrok, képek, érmék (10. OLDAL) Az ütősök újra divatba jöttek (11. OLDAL) szent István a legendák tükrében (13. OLDAL) MAGYAROK III. VILÁGKONGRESSZUSA Megújuló nemzet Istentiszteletekkel — a Mátyás-templomban, a Kálvin téri református templomban, a Deák téri evangélikus templomban, a Nagy Ignác utcai unitárius templomban és a Dohány utcai zsinagógában — kez­dődött kedden a magyarok III. világkongresszusa. A találkozó résztvevőinek tiszteletére — az esti órák­ban — koncertet adott az Állami Hangversenyzene­kar a Karmelita udvarban. Ma a kora reggeli órákban — a találkozó nyitó napján — a kongresszus résztvevői koszorút helyeznek el a 301-es parcellában, a Bem-szobornál, a Washing­ton-szobornál és a Hősök terén. A világkongresszust Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnö­ke nyitja meg ma a Buda­pest Kongresszusi Köz­pontban, majd Antall Jó­zsef miniszterelnök kö­szönti az összegyűlteket. A határokon túl élő magyar­ság nevében Tőkés László, Király-hágó melléki refor­mátus püspök, Teller Ede atomfizikus és Ágoston András, a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Kö­zösségének elnöke mond beszédet. A kora délutáni órákban megkezdődik a Magyarok Világszövetségé­nek küldöttközgyűlése is, amely párhuzamosan a vi­lágkongresszussal ülésezik majd. A világkongresszus első napján — A magyar­ság az ezredfordulón, meg­újuló nemzet témakörben — előadást tart Gulya Já­nos (Göttingen), Jakó Klá­ra (Kolozsvár), Jeszenszky Géza, Kosáry Domokos. Lu­kács János (New York) és Nemeskürty István. A tör­ténelmi múlt és a magyar­ságtudat kapcsolatáról Benkő Samu (Kolozsvár), Czettler Antal (Svájc), Csa- podi Csaba, Csáky Móric (Graz), Kelemen Elemér és (Folytatás a 3 oldalon.) TOLMÁCS NÉLKÜL A HOTEL S0PH0HBAH MAGYAR-OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI TALÁLKOZÓ Magyar—osztrák köztár­sasági elnöki találkozó kez­dődött kedd délelőtt Sop­Elismerések, díjak; előléptetések Eredményes munkáért Á nagy ünnepek — így államalapító királyunké is — egyben módot, lehetősé­get nyújtanak arra, hogy megemlékezzenek azokról, akik áldozatos munkájuk­kal, kiemelkedő eredmé­nyeikkel megérdemlik azt. Szent István ünnepe alkal­mából tegnap a Magyar Köztársaság igazságügy­minisztere és a Büntetés- végrehajtás Országos Pa­rancsnokságának vezetője különböző elismerésekben részesítette a testület több hivat ásás és polgári dolgo- (Folytatás a 3. oldalonj A zöldborsónak már lőttek Talajtikkasztó napraforgó — Még mindig nem be­szélhetünk a termőtalaj to­tális kiszáradásáról, hiszen vannak a megyének olyan térségei, ahol a gazdaságok adottságaiknál fogva ön­tözni tudják a szántókat, az állatok takarmányozását segítő gyepes területeket, vagy éppenséggel a gyü­mölcsültetvényeket — mon­dotta dr. Tunyogi András, a Földművelésügyi Minisz­térium Pest megyei Föld­művelésügyi Hivatalának a vezetője. — Majd így folytatta: — Éppen a napokban vettem részt egy alapos határjárá­son, s meglepetésemre akadnak olyan kukoricások. például Sződligeten, ahol egy adott táblán vannak feltűnően jó állapotban lé­vő, termésüket nevelő ku­koricaszárak, s bizony lé­teznek tönkrement terüle­tek is. Ez utóbbinak számos oka lehet a tikkasztó szá­razságon kívül. így például a helytelen talajművelés, a mikrokörzeti adottságok, vagy éppenséggel a szük­séges vetéstechnológiák el­hanyagolása. Mivel, miként az az em­lítettekből is kitűnt, eléggé vegyes képet mutat a ha­tár, így érthetően dr. Tu­nyogi nem vállalkozott ar­ra, hogy a várható kukori­(F oly tatás a 3. oldalon.) ronban. Göncz Árpád és Thomas Klestil nem hivata­los munkatalálkozójának a Hotel Sopron adott helyet. Göncz Árpád a szálloda be­járatánál fogadta Thomas Klestilt és kíséretét. A hallban a fotósok kereszt­tüzében az eszmecsere le­hetséges témáiról Göncz Árpád az MTI kérdésére a következőt mondta: a ja­vasolt témákat vendégével egyeztetni kell. annyi azon­ban bizonyos, hogy n\egvi- tatják az osztrák—magyar együttműködés kérdéseit, foglalkoznak Közép-Európa problémáival, a délszláv válsággal, a menekültkér­déssel és még ami az idő­be belefér. Thomas Klestil szövetségi elnök a javaslat­tal kapcsolatban egyetérté­sének adott hangot. A Nép- szabadság kérdésére, hogy miért négyszemközt tartják a megbeszélést. Göncz Ár­pád azt válaszolta: ezúttal ismerkednek meg. és eh­hez tolmács sem kell. Egyéb­ként semmit nem kívánnak titokban tartani. Göncz Árpád és Thomas Klestil négyszemközt tár­gyalt három és fél órán át, majd nemzetközi sajtótá­jékoztatót tartottak. ÉSZT ES HORVAT GYEREKEK A PARLAMENTBEN Kedden a Magyar Vörös- kereszt. szervezésében egy hónapig hazánkban. nyara­ló 37 horvát és 50 észt kis­gyereket látott vendégül a Parlament épületében Sza­bad György. az Országgyű­lés elnöke. A házelnök rö­vid beszédben köszöntötte a gyerekeket, akik ezután a Parlament épületével is­merkedtek. Búcsúlátogatás Antall József miniszter- elnök kedden búcsúlátoga­táson fogadta Mohamed Ali El-Sherei egyiptomi nagy­követet, aki a közeljövő­ben végleg eltávozik Bu­dapestről. A látogatás al­kalmával megbeszélést folytattak Mubarak elnök tervezett magyarországi lá­togatásáról, a közel-keleti térség jelenlegi politikai helyzetéről, valamint a dél­szláv válság problémaköré­ről. A HftRTHY-CSALÁB ANTALL JOZSLLNÉL A Miniszterelnöki Sajtó­iroda kedden arról tájékoz­tatta az MTI-t, hogy An­tall József miniszterelnök kedden délelőtt dolgozószo­bájában fogadta Horthy Istvánnak, az egykori kor­mányzóhelyettesnek az öz­vegyét és fiát, ifjú Horthy Istvánt. A találkozón jelen volt Kéri Kálmán vezérez­redes, országgyűlési képvi­selő. A találkozó során termé­szetesen szóba került Hor­thy Miklós kormányzó és felesége hamvainak haza­hozatala, illetve újrateme­tése a kender esi családi sír­boltban. A hamvak elhelye­zésére — a család kívánsá­gának megfelelően — nem állami, hanem a család ál­tal rendezett ökumenikus szertartás keretében kerül sor. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök nyitotta meg a III. magyar orvostudományi találkozót, amely augusztus Ifi—13-a között zajlott le Budapesten. JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter tegnap a magya­rok III. világkongresszusa részeként megtartott, hatá­ron túli magyarság fórumán vett részt, s mondott ün­nepi beszédet. PAPAI EMLÉKHELYET avattak kedden Máriapócson, az Európa-hírű búcsújáróhelyen, ahol a szertartást Ke­resztes Szilárd megyés püspök végezte. AZ EURÓPAI EVIMUNDERMATOLÓGIAI TÁRSASÁG augusztus 20—22-én Szegeden, a Deák Ferenc Gimná­ziumban rendezi meg az V. immundermatológiai szim­póziumot, amelyre a világ számos országából várnak szakembereket, neves kutatókat. Intelmek \ J ajon hogy érzi magát Szent István királyunk az im­már örökkévalósággá vált trónján? Jut-e eszébe le­nézni az elérhetetlen messzeségből a Kárpát-me­dencére, hogy meggyőződjék államalapító tettének mai állásáról és következményeiről? Ezer év alatt megszok­hatta, hogy csodák nincsenek. Néhanapján — gondo­lom — félhangosan felsóhajtott, hogy volt-e egyáltalán értelme leborulni az esztergomi templomban az oltár előtt, ahol megfogadta, hogy igaz módon megőrzi és megtartja a hitet, hogy gyámolítója és védelmezője les* a szent egyháznak, ahol hangos szóval tett fogadalmat arról, hogy az atyák igazsága szerint fogja kormányozni és védelmezni az Isten által átengedett országot. Ezer év távlatábó1 lehet megértőén, lehet iróniával vagy tehetetlen dühvei szemlélni az utódok cselekede­teit, és az sem számít, hogy egyszer kegyesnek, bölcs törvényteremtőnek. máskor pedig szigorú, keménykezű államalapítónak kiáltották ki. Bizony jó lenne, ha többször tekintene ránk, és ami­kor azt tapasztalná, hogy bajok vannak a nemzet kis és nagy ügyei körül, nem ártana, ha nyíltan közölné vala­melyik napilapban újabb intelmeit. Pedig annyi inte­lemben volt része már a magyarságnak, hogy ezek alap­ján akár világelsők is lehetnénk. Intettek, fenyítettek minket tatárok, törökök, labancok és muszkák. Néhány bölcs és józan magyar intett az összefogás szükségessé­gére, a toleranciára, a másság türelmes elviselésére, má­sok pedig — régen és most — abban lelték és lelik lelki üdvösségüket, ha egymásnak feszül két magyar, és addig ütik-verik egymást, míg az egyik megalázottan tárja szét karjait: üssél, testvér, te vagy a hangosabb, te vagy az erősebb, és ugyebár, nem számít, hogy te nyertél, hiszen az a lényeg, hogy magyar győzte le a másik magyart. Szent István élete küzdelmek sorozata volt. és most már minden történész elkönyveli, hogy hadvezérként jeleskedett, mert valamennyi csatájából győztesként ér­kezett haza, de legfontosabb tettének azt tekintik, hogy államférfiként maradandót alkotott. A nagy mű maradandóságával sokszor voltak bajok. Elég csupán a XX. század eseményeire emlékezni, és most nemcsak Trianonra, nemcsak a Nagy Óceán túlsó földrészén új életet kezdőkre, hanem a legutóbbi idők eseményeire is gondolok. Sokan, nagyon sokan vártuk a legújabb kori demokráciát, mert azt hittük, minden meg­változik néhány hónap alatt. Demokráciánk első napjai­ban finomabb volt a kenyér, melegebbek a kézfogások, azt reméltük, most kezdődik a nagy magyar újjászületés. Aztán lecsillapodott az örömmámor, elmaradtak a ba­ráti beszélgetések, megkezdődött a hagyományos magyar acsarkodás és marakodás. A politikában és államirányí­tásban tapasztalatlan, többnyire kezdő politikusok pró­báltak szükséges és halaszthatatlan intelmeket törvény­erőre emelni, de szintén gyakorlatlan politikusok igye­keztek mindent elkövetni, hogy bebizonyítsák, semmi sem jó és semmi sem szolgálja a nép érdekeit. István király, miért hallgattál? Miért nem szóltál köz­be, hiszen téged elfogad népnemzeti és liberális, régi elvtárs és új úr, benned és tanításaidban nem kételke­dik sem az erdélyi, sem az anyaországi, de a diaszpórá­ban élő sem. Bizony, szólnod kellett volna időben, hogy: álljatok meg, magyarok, az acsarkodás nem vezet sem- mirel Aztán szólni kellett volna akkor is, amikor néhány úriember azzal fenyegetett, hogy túl sok a csapadék, túl sok a napsütés, nem lesz kenyér, az pedig már világ szégyene lenne, ha 1992-ben Magyarországon tavalyi ga. bonalisztből kéne megsütni az új cipót. István király, még nem késő, a napokban — lehet, talán tiszteletedre — sok-sok okos magyar tanácskozik a múltról, jelenről és a jövőről. Itthon van a világ ma­gyarsága. Vannak írók, vállalkozók, világkonferenciát tartanak a történészek, a filozófusok, de itt vannak az orvosok és a tudósok is. E "*’ s, ha már ilyen szép számban összegyűltek, akkor al­kalmad lenne, István király, elmondani, hogy le­gyen vége egyszer a marakodásnak, felejtsék el a törzsi torzsalkodást és keressenek közös, járható utat a világ minden magyarja számára, mert csak így lehet és csak így érdemes örvendezni az újszülöttnek, a kár­pátaljai rokonnak, egy megszületendő új napilapnak, a bölcs kompromisszumnak és a ropogósra sült friss ke­nyérnek. Fapp János

Next

/
Thumbnails
Contents