Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-18 / 195. szám
VÁ CLA V KLA US LÁ TO GA TÁS A Kölcsönös o bizalom Áz idegenforgalom első féléves adatai Kanadától Hollandiáig (Folytatás az 1. oldalról.) rült ezenkívül közép-kelet-európai térség helyzetének értékelésére is, különös tekintettel a volt Jugoszláviában kialakult helyzetre. A visegrádi hármast hazánk olyan „politikai klubnak” tekinti, amely alkalmas arra, hogy benne a tagállamok összehangolják politikájukat az olyan nagyobb regionális és nemzetközi szervezetek iránt, mint a NATO, a Közös Piac, a Nyugat-európai Unió, vagy akár olyan fontos regionális tényezők felé, mint a volt Szovjetunió utódállamai, illetőleg a volt Jugoszlávia. Ezt hangsúlyozta Antall József miniszterelnök a hétfő délelőtti plenáris tárgyaláson, amelyről László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta az MTI munkatársát. A visegrádi hármas megfelelő keret arra, hogy a felek kialakítsák az egymás közötti regionális szolidaritást; abból a célból — hangsúlyozta a magyar miniszterelnök —, hogy „ne történhessenek meg esetleg a fejünk felett minket érintő dolgok”. Václav Klaus is jónak tartotta a regionális szolidaritás kifejezést, mert — mint fogalmazott — e köré lehetne felépíteni a visegrádi együttműködést. A tartalmát azonban még „elég törékenynek” nevezte. Kételyét fejezte ki, hogy a regionális szolidaritás él-e igazán a három ország lakosságában. A visegrádi hármaknak pozitív, dinamikus tartalmat kell adni — hangsúlyozta a cseh miniszterelnök, —, mert a közös piaci hatóságok véglegesen a társult tagság pasz- szív állapotába kívánják zárni a három országot. Václav Klaus elégedetlen a szabadkereskedelmi övezet felé tett lépésekkel. A két fél egyetértett azzal, hogy egymás adó- és vámrendszerének, gazdasági gyakorlatának pontos felmérése elengedhetetlen. A tárgyaláson szó volt Bős—Nagymarosról is, habár a felek hangsúlyozták: ez nem elsősorban magyar —cseh kérdés. Antall József rámutatott: jogi értelemben ez a szövetségi kormány, tartalmilag pedig egyre inkább Szlovákia ügye. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: hazánk számára a C-változat elfogadhatatlan, de Magyarország reális alapon igyekszik tárgyalni a másik fél illetékeseivel. A szomszédos ország esetleges szétválása esetén egyik fél sem kívánja Szlovákia bármilyen elszigetelését — hangsúlyozta a két miniszterelnök. Az előzetes várakozásokat felülmúlva növekszik a Mazda Motor Hungary Kft. magyarországi szervezete ■— tájékoztatta az MTI-t a társaság illetékese. Az 1991 júliusában megalapított importcég eredetileg azt tervezte, hogy szolgáltatói hálózatát két év alatt 20 szerződéses partnerrel tudja kibővíteni. Ezzel szemben már ma 13 kereskedővel és szervizzel rendelkeznek, s szinte bizonyosra vehető, hogy a 20 fős hálózatot még ebben az évben sikerül kialakítaniuk. A jelenlegi MazdaAntall József leszögezte: hazgnk — ha a szétválás megvalósul — jó viszonyra törekszik a leendő Szlovákiával, és elő kívánja segíteni, hogy a független Szlovákiát minél előbb elfogadják a független államok soraiban. Ugyanakkor a magyar miniszterelnök leszögezte: hazánk bízik abban, hogy az úgynevezett magyar kártyát sem cseh, sem szlovák oldalon nem fogják kijátszani, mert — mint Antall József fogalmazott: — „mi erre nem is adunk okot”. A miniszterelnök a tárgyalások után a sajtó képviselőinek elmondta: hazánk távol akarja magát tartani még annak a gyanújától is, hogy a cseh és szlovák szétválásban bármilyen szerepet játsz- szon, de a szétválással, mint realitással számolni kell, és hazánk ezt — mint feltehetően kész tényt — elfogadja. ★ Kölcsönös bizalom jellemezte az Antall József és Václav Klaus hétfői tárgyalását — jelentette ki a két politikus azon a sajtó- tájékoztatón, amelyet a megbeszélés-sorozat lezárásaként tartottak hétfő délután a Duna Intercontinental Szállodában. Václav Klaus rámutatott: miniszterelnökként első külföldi útja Budapestre vezetett. A cseh és magyar kapcsolatok a cseh fél számára igen fontosak, és ezek fejlesztéséért személy szerint hajlandó mindent megtenni. Antall József hangsúlyozta: a Klaus miniszterelnök által elmondottakból kitűnik, hogy a két fél egyformán értékeli a találkozó jelentőségét és tartalmát. A visegrádi hármast hazánk fontos politikai klubnak tekinti, amely alkalmas a politikai kérdések megvitatására. Mint a miniszterelnök fogalmazott: „Együtt ülünk az EK fogorvosi várószobájában,” ezért kell egyeztetni a közös érdekeket és gazdaság- politikai törekvéseket. Mivel valószínűnek tűnik, hogy a Cseh Köztársaság és Szlovákia szétválik, ezért Magyarország célja, hogy ez a válás rendezetten és békésen menjen végbe, majd az, hogy külön kapcsolata legyen Csehországgal és Szlovákiával. Antall József kijelentette: a szétválás esetén is valószínűleg azonos nagyságrendű áruforgalom lesz Magyarország és a két köztársaság között. Mindkét fél sajnálattal állapította meg, hogy az utóbbi években rohamosan csökkent a két ország közötti külkereskedelmi forgalom. Ezt az abnormális kereskedők közül öt működik Budapesten, kettő Miskolcon, s további egy- egy található Szegeden, Pécsett, Nyíregyházán, Szombathelyen, Ajkán, Cegléden, Egerben, Szigetszent- miklóson, valamint Debrecenben. A 18 százalékos behozatali vám feloldásának és a virágzó kisvállalkozói kedvnek köszönhetően, jelenleg különösen sikeres a Mazda E 2200-as típusú teherautó, de nagy népszerűségnek örvendenek a 121, 323 és 326 típusú személy- gépkocsik is. tendenciát meg kell változtatni — hangsúlyozta egybehangzóan Antall József és Václav Klaus. A visegrádi hármak helyett ma már a visegrádi három és félről lehet beszélni, amely hamarosan átalakul visegrádi négyekké — mutatott rá Václav Klaus. Sem a tagországok, sem a Cseh Köztársaság, sem pedig Magyarország nem szándékozik izolálni Szlovákiát, hanem az a közös érdekük, hogy Szlovákia is megtalálja a helyét az integrálódó Európában. Ugyanakkor Klaus hangsúlyozta: felesleges spekuláció, azt hinni, hogy 5 személy szerint, vagy a Cseh Köztársaság közvetíteni akar Magyarország és Szlovákia között. Antall József ehhez hozzáfűzte: nem szükséges és nem is lehetséges a közvetítés, hiszen külön-külön kell megoldani a bilateriális kapcsolatokat érintő problémákat. Antall József és Václav Klaus sajtókonferencián közölték: megtárgyalták a térség biztonságpolitikai kérdéseit, így a volt Jugoszlávia államaiban kialakult helyzetet. A magyar és a cseh fél érdeke, hogy minél gyorsabban és határozottabban vége legyen a háborúnak, mert ez befolyásolja töbek között a térség gazdasági befektetéseit is. A miniszterelnök újra kijelentette, hogy ő érzésekben és lélekben akar 15 millió magyar kormányfője lenni. Mint mondta: senki nem tartja gyanúsnak vagy problematikusnak, ha Németország a volgai németek helyzete iránt érdeklődik, így nem érti, miért ,,gyanús”, ha ő miniszterelnökként odafigyel a határokon túl élő magyarok problémáira. Václav Klaus a sajtótájékoztatót követően elutazott Magyarországról. Harmadízben találkoznak a magyar történészek, de első alkalommal tarthatnak tudományos tanácskozást, olyan szimpóziumot, amelyet nem befolyásolnak politikai vélemények, mindenki őszintén és szabadon mondhatja el gondolatait. Bár kongresszusokon, konferenciákon vitás kérdések még soha nem oldódtak meg, de egymás véleményét megismerve az álláspontok közelebb kerülhetnek egymáshoz — ezekkel a szavakkal nyitotta meg Benda Kálmán a magyar történészek II. világkonferenciáját, a magyarok III. világkongresszusának társrendezvényét. A Magyar Történészek Világszövetségének elnöke hangsúlyozta: a Habsburgok és Magyarország a történelemben téma választását az tette aktuálissá, hogy elérkezett az az idő, amikor már teljes objektivitással, számos, újonnan előkerült eredménynek a tükrében vizsgálhatják a történészek ezt a korszakot. Reményét fejezte ki, hogy megszűnt az a szemlélet, miszerint a magyar történelemről csak egy felfogás és egy nézet létezhet, s ez a történészkongresszus az eddigi kutatási .eredményeket összegezve utat mutat a jövőbeni kutatások számára. Egy egységes történ ész- társnönlom egvüttműködéÁtlagkeresetek júniusban A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a június havi bruttó átlagkereset — az 50 főnél nagyobb létszámú vállalatok esetében, a költségvetési gazdálkodók és a mező- gazdasági ágazatok nélkül — átlagosan 22 ezer 310 forint volt, ami 671 forinttal több, mint májusban. A fizikai dolgozók átlaga elérte a 17 ezer 968 forintot, míg a szellemi foglalkoztatottaké a 32 ezer 531 forintot. A fizikai foglalkoztatottak közül a legmagasabb átlagkeresetet, 24 ezer 784 forintot a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatás területén regisztrálták, míg a legalacsonyabbat, 12 ezer 706 forintot a textil-, ruházati és bőrtermékek gyártásánál. A szellemi foglalkoztatottak körében a legnagyobb bruttó átlagkeresetet a bányászat területén figyelték meg, itt 41 e?,er 449 forintot mutatott ki a statisztika. A legalacsonyabb keresettel a szellemi dolgozók körében is a textil-, ruházati és bőrtermékek gyártásával foglalkozók rendelkeznek. Az Állami Vagyonügynökség szorgalmazza, hogy az állami gazdaságok dolgozói még a gazdaságok értékesítése előtt, legkésőbb szeptember közepéig kapják meg a kárpótlási törvény értelmében nekik járó 20 aranykorona értékű földet — tájékoztatta Rácz Ernő, az ÁVÜ igazgatója az MTI-t. sével valóra válhat a nemzeti múltunk minél való- sághűbb feltárása és bemutatása. Kosáry Domokos, az MTA elnöke a konferenciát köszöntő szavaiban elismerően szólt az elmúlt évtizedekben emigrációban élő és kutató magyar történészekről. Ügy vélte, a konferencia témája hozzájárul a magyar történelem európai és nemzetközi beágyazódásában történő vizsgálatához. — Nemzeti tudomány nincs, csak nemzeti célú tudomány — mondta Glatz Ferenc. Szerinte a magyar történettudománynak is fel kell sorakoznia a nemzeti célú tudományok közé, amelyek célja, hogy egy adott társadalmi közösséget, így a magyarságot — az államhatártól is független kultúrnemzetet — megfelelő szinten tartsa, szellemi műveltségét, hagyományokhoz való ragaszkodását világszínvonalon megőrizze. A Magyar Történészek Világszövetségének elsődleges feladata: felhívni a történészeket az ilyenfajta, nemzeti célú történettudomány ápolására — mondta a Történettudományi Intézet igazgatója. Ezt követően a hazai és külhoni történészek tartottak előadásokat a világkonferencián. Az első félévben összesen 12 millió 594 ezer külföldi látogatott Magyarországra, ugyanakkor 5 millió 603 ezer magyar állampolgár utazott határainkon túlra. Ezek az adatok lényegében megegyeznek a tavalyi év hasonló időszakában regisztráltakkal, bár a külföldi látogatók száma kismértékben. azaz 1,1 százalékkal visszaesett. Az eltérések inkább a látogatók megoszlásában jelentkeznek. az idén ugyanis 21,5 százalékkal több volt az átutazó, viszont 5,3 százalékkal kevesebb a turista — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentéséből. A hazánkba érkező külföldiek a tavalyi év hasonló időszakához képest kevésbé vették igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket, viszont a szállodákban eltöltött, úgynevezett vendégéjszakák száma valamelyest emelkedett. A legtöbben a jugoszláv utódállamokból érkeztek, szám A kárpótlási törvény, amely a 20 AK értékű föld kiadásáról szól, nem rendelkezik arról, hogy milyen határidővel kell kiosztani ezeket a földeket. Ez több állami gazdaságnak bizonytalanságot okozott. Egyes gazdasági vezetők kormányhatározatra vártak a törvény előírásának végrehajtására. Az ÁVÜ igazgató- tanácsa szerint azonban a törvény rendelkezése elegendő annak végrehajtásához, és előreláthatólag igazgatótanácsi határozat születik majd arról, hogy a földeket legkésőbb szeptember közepéig megkapják a dolgozók. A földek kiosztásának egyelőre még az is akadályt szab, hogy nincs pontosítva, mely dolgozók jogosultak a 20 aranykoronás földalapból való részesedésre. Az Állami Vagyonügynökség és az érdekvédelmi szervezetek között előrehaladottak a tárgyalások, és hamarosan megszülethet a megállapodás a jogosultság kérdésében. — A földek kiosztása azért is sürgető, mert ösztönzőleg hathat a dolgozók részvéteÁz Állami Vagyonügynökség az idén július 31-ig összesen 49,3 milliárd forint privatizációs bevételt könyvelt el — tájékoztatták az ÁVÜ-iben az MTI munkatársát. Június 30-.ig, az első félév végéig az ÁVÜ bevétele 40,6 milliárd forint volt, tavaly pedig összesen 31,38 milliárd forintot tett ki, azaz az év végi banki átfutási idő és zárlat miatt az ÁVÜ számláján ténylegesen ez az összeg jelent meg. Több mint 8,7 milliárd forint bevétel az idén érkezett meg. Az ÁVÜ az eredeti tervek szerint ez évre összesen 57 milliárd forint szerint 2 millió 903 ezren. Romániából 2 millió 670 ezren, Ausztriából 2 millió 242 ezren, Csehszlovákiából 1 millió 470 ezren látogattak Magyarországra. A legnagyobb mértékben a Hollandiából érkezeitek száma növekedett, körükben 35,6 százalékos emelkedést regisztráltak, őket a délszláv országokból érkezők követik 31,6 százalékkal. Az 1991-es adatokhoz képest jelentős, 28,8 százalékos növekedést mutat az Olaszországból érkezők száma, de mintegy 24 százalékkal többen jöttek az USA-ból, Kanadából és Franciaországból is. Jelentős visszaesés tapasztalható viszont Lengyelországból. valamint a szovjet utódállamok turistái részéről, a csökkenés mindkét ország esetén meghaladja a 40 százalékot. Az idegenforgalom bevételei a januártól májusig terjedő időszakban 24,08 milliárd forintot, dollárban számolva 297 millió dollárt tettek ki. lére az állami gazdaságok privatizációjában — mon. dotta Rácz Ernő. — Az állami gazdaságok privatizációjánál a vagyonügynökség elsődlegesnek azt tartja, hogy a vagyon mihamarabb kerüljön az új tulajdonosok kezébe. Ezért a privatizáció, az értékesítés során az igazgatótanács döntése szerint a kereslethez igazodó árakat kell kialakítani. Első lépésben az állami gazdaságok decentralizációs tervet készítenek, amelynek alapján működőképes egységekre bontják a gazdaságokat. A közel 100 állami gazdaság közül mintegy 50 gazdaság koncepcióját fogadja el a napokban az igazgatótanács. Számos olyan gazdaság van, ahol az egyes egységekre mar vevők is jelentkeztek. A vásárolni szándékozók többségükben a dolgozók köréből kerülnek ki. Ez természetesen nem változtat azon, hogy a jóváhagyott eladásoknál az ajánlatokat nyilvánosan meg kell hirdetni, és értékhatártól függően pályázat, illetve árverés útján kerülnek értékesítésre. privatizációs bevételre számít. Az előprivatizációban meghirdetett üzletek száma ez év június 31-én egy híján 5500 volt. Az árverésre 4966 üzletet bocsátottak, közülük 4550 kelt el. A privatizációs tranzakciók során megjelent külföldi tőke nagysága 81,43 milliárd forintot tett ki. Ez tavaly, az év végén 58,68 milliárd forint volt. Fölülmúlja a várakozást Terjeszkedik a Mozda Magyar történészek II. világkonferenciá/a Őszintén és szabadon Földosztás az állami gazdaságokban Ami a dolgozóknak jár Privatizációs bevételek
