Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-13 / 191. szám
AZ ŐSI MEXIKÓ KINCSEI HAGYOMÁNYŐRZŐK MAGÁNYA Kultúrák olvasztótégelye Kis Jakab jól mulattatott Szobor az ősi Mexikóból Görögországból jött, Koreába megy az a kicsiny, de kultúrtörténeti szempontból «írnál jelentősebb kiállítás, amelyet a mexikói elmök magyarországi látogatásának idején nyitottak a Néprajzi Múzeum dísztermében. A kiállítás szeptember elejéig tart nyitva. A prekolumbián művé- azet gyönyörű alkotásait bemutató tárlat Az ősi Mexikó kincsei címet viseli. És azokról az esztendőkről rzól. amikor az időszámítás előtti évezredektől 1521-ig tartó sajátos, sok összetevőjű művészet kialakult. Ebben az időszakban három ■történelmi és kulturális periódust különböztet meg a történetírás. A Krisztus előtti 1800-tól az időszámítás utáni 100-ig tartó preklasszikus kor a mező-amerikai kultúrák kialakulásának időszaka. S jelen van benne az olmék, a középső Veracruz, a vasztek, valamint Nyugat-Mexikó őslakosságának művészete. Klasszikus vagy városi korszaknak nevezik az i. e. 100-tól 800-ig tarló évszázadokat, amely kor Teoti- huacan városközpontjának megépülésével vette kezdetét. A világszerte legismertebb maja kultúra fejlődése is ekkor érte el tetőpontját. A klasszikus korszakot a posztklasszikus követte 900- tól 1521-ig. Ekkor érte Mexikót az északról más élet- formájú törzsek beáramlása, új lendületet adva a kultúrának is. (Merthogy Mexikóban különös módon mindig is érvényesült a kulturális tolerancia és kontinuitás. így lehetséges, hogy a 3500 éves kultúra máig hatóan magába olvasztotta Mexikó sokféle népének és korszakának művészetét. (E korszakban virágzott a tolték állam, új filozófiai iskoláival, új építészeti módokkal. Ekkor teljesedett ki az azték művészet. Ötvennyolc agyag- és terrakottaszobor, istenek, növények, állatok ábrázolataival. kultikus és használati tárgyak, sírmellékletek, ékszerek, urnaedények sorakoznak a múzeum dísztermében. Valamennyi tárgy a rendkívül gazdag Mexikói Antropológiai Múzeum tulajdona. A mexikói múzeum pompás gyűjteményével is megismerkedhetnek a látogatók, méghozzá két videofilm segítségével, amelyeket a kiállítás ideje alatt vetítenek. (kádár) Dány faluba két úton kell bemenni... éneklik a dá- nyiak. Mindenesetre hosz- szasan megy oda a busz Isaszegtöl, a legközelebbi vasútállomással rendelkező településtől a többnyire erdők szegélyezte úton. A falu lakóinak száma négyezer körüli, a távolság, a közlekedés nehézségei ellenére a munkaképes korosztálybeliek legtöbbje eljár dolgozni. Pestre, Gödöllőre... S mintegy ezer- kétszázan nyugdíjasok. Nyugdíjasklub vendégségben Néhány hónapja Számos- völgyi Attiláné, a művelődési otthon vezetője kezdeményezte, hogy legyen nyugdíjaskluib Bányán is. Körülbelül egyidős ez a kezdeményezés a Dányi Tükör című havilap létrejöttével — annak március 3-án jelent meg az első száma. Példányszáma ötszáz. Ír bele cikkeket K. Gázár Lajos nyugdíjas is. Nekünk, a Pest Megyei Hírlapnak pedig levelet küldött: milyen jól szórakoztak, mikor falujuk búcsújakor, Szent Jakab ünMagyar írók világtalálkozója Két kulcskérdés Milyen szellemi és társadalmi feladatok várnak az egységes magyar irodalomra és mi jellemzi ma az egyes régiók magyar irodalmának helyzetét? E két kulcskérdésre igyekszik megadni a választ a magyar írók I. világtalálkozója, amelyet augusztus 17-én és 18-án, a keszthelyi Feste- tics-kastélyban rendez a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság és a Magyar Írószövetség. Irodalmi közéletünk kimagasló eseményét Göncz Árpád köztársasági elnök nyitja meg, majd a két nap során huszonöt író, költő és irodalomtörténész mondja el téziseit és „helyzetjelentését” a tárgyalandó témakörben. A találkozó alkalmával kerül sor Molnár Edit fotóművész Illyés Gyula és kortársai című tárlatának megnyitására, valamint két irodalmi kirándulásra is. NYÁRI SZÍNHÁZ népén náluk vendégeskedtek a szomszédos Kőka község nyugdíjasklubjúnak tagjai. Ülünk K. Lázár Lajossal a házuk verandáján. Csok- rosan nyílik a rózsa a veranda meiletti bokron, odébb egy magas fán körte érik. Bort kérek-e vagy málnaszörpöt, kérdi, aztán koccintunk, pedig nekem málnaszörp van a poharamban: egészségére! □ Mivel szokták tölteni az időt a nyugdíjasklubban? — Beszélgetünk, megbeszéljük az öregeket foglalkoztató dolgokat. Akik régebben az énekkarban voltak, azok énekelgetnek ... □ Megszűnt az énekkar? — Meg. Azért is örülnek a falu vezetői, hogy alakulgat a nyugdíjaskluib, mert egyedül a Szent Család csoport maradt még egyben a faluban ... Búcsúkor mint a rabszolgák □ Az meg csak karácsony előtt jár. — Igen. Járnak házról házra és éneklik: „Szállást keres a Szent Család, de senki sincs, ki helyet ád, nincsen aki befogadja azt, ki ég és földnek ura ...” Ahogy elmondom az éneket, hozzátéve, hogy a szülőfalumból, Karácsondról ismerem, Lajos bácsi felesége is közbeszól: Karácsondról nősült ide valaki... □ De nem sok helyen van már meg ez a szokás. Itt még mindig tartják — csodálkozom. S még megismerkedhe- tem olyan szokással, amelyről sosem hallottam: Kis Jakab napja megünneplésével. — 26-án volt Szent Jakab búcsúja. Másnap meg Kis Jakab. Az még nagyobb ünnep. Akkor a háziasszonyok pihennek, mert búcsúkor olyanok, mint a rabszolgák. Kis Jakabra már nemigen maradnak vendégek. A nők kiülnek a kapu elé, beszélgetnek, pihennek. Folyik a nagy vigalom is, az utcán táncolnak, mulatnak. Elmennek az erdőbe, ott hirkagulyást. főznek, meg kimennek a tóra. Ki viszi tovább ? □ Melyik napon jöttek a kókaiak? — Kis Jakabkor. Olyan jól érezték magukat, nem is akartak hazamenni. Úgy táncoltak, mint akinek semmi baja nincs. Nálunk még csak olyan tizenhatan vannak a nyugdíjasklubban, de Kókán vannak vagy hetvenen, s olyan negyven körülien jöttek el a múltkor. Bégen működik már ott a nyugdíjasklub. Tudom onnét is, hogy dolgoztam Kókán, portás voltam a Papír- és Lakatüzemben. Annak ellenére, hogy rokkant vagyok: mozgott az em bér. Lajos bácsi „mozgott”: vöröskeresztes titkár volt, tanácstag, a Káosznál — a szakmája szabó — összekötő titkár, ö elment a nyugdíjaskluibba is. de sokan, mint Szamosvölgyi Attiláné mondja, húzódoznak tőle. Akik már ott vannak, jól érzik magukat. Kimozdulnak egy kicsit otthoni magányosságukból. Most éppen augusztus 20. ünnepére készülnek, verssel, énekkel. Talán majd a fiataljaikat is sikerül megmozgatni — mint Kókán már sikerült. Arra a nevezetes Kis Jakab-ünnep- re nem csupán nyugdíjasok érkeztek, a kókai fiatalok Illyés Gyula Tüvé-tevők című színdarabját mutatták be, nagy sikert aratva a dányi közönségnél. Mint K. Lázár Lajos írta, mondta: — Gyönyörű színdarabot adtak elő a kókai fiatalok. Nagy műsor volt... Nádudvari Anna Vasárnapig látható a Macbeth A történelmi dráma műhelyeként jeleskedő gyulai Várszínház idei, 29. évadjának utolsó drámabemutatója augusztus 13-án, csütörtökön lesz: Shakespeare „Macbeth” című tragédiáját adja elő a nyári színház társulata. A darab rendelője Sík Ferenc, a címszerepben Tóth Sándor játszik, a további szerepekben színre lép Varga Mária, Tordai Teri, Csurka László, Szakácsi Sándor, Csikós Gábor, Fülöp Zsigmond és Kátó Sándor. A Macbethet csütörtöktől vasárnapig láthatja esténként a Körösparti fürdőváros közönsége. A gyulai várszínházi évad augusztus 22-én és 23-án a magyar Ura fesztiváljával folytatódik, az utolsó rendezvény pedig az augusztus 24-i „Tiszta forrásból” című népzenei fesztivál lesz. Lexikonra nincs pénz Félezer felfedező felfedezése A kétévenként ismétlődő Kátai néptáncfesztivált tavaly augusztusiban rendezték meg Nagykátán, ám az idén sem telik el tánc nélkül Szent István ünnepe. Közös úton — közös kenyéren címszóval táncegyüttesek ünnepi körműsorát szervezte meg a nagy- káfcai Bartók Béla művelődési központ. Augusztus 19- től 23-ig a Tápiómente együttes vendégei lesznek ugyanis Olaszországból az Agilla e Trasi- meno és Törökországból a Nazilli elnevezésű együttesek. A „nagy hármas" öt nap alatt öt környező településen tart előadást, vesz részt menettáncon. Nagykátán augusztus 19-én, szerdán este hét órakor a művelődési központban lesz a díszelőadás. másnap 11 órától a Dózsa György úton látványos menettánccal folytatódik a városi program. A szabadtéri színpadon délben kezdődő gálaműsor egyben a Szent István-napi ünnepség csúcspontjaként szerepel, amikor a polgármesteri köszöntő után a három nemzet tiszteletére három új kenyeret áldanak meg. Pénteken — augusztus 21-én — délután két óráitól Tápióságon menettánc és ünnepi előadás következik a település többholdas, gyönyörű, fás, ligetes iskolakénjében. Es le 6 órától Tápiószölös- látja vendégül a nemzetközi táncosokat, Pándon 22-én 16 órakor lépnek fel, majd 23-án, vasárnap délelőtt 9 órakor-7’d- piószentmártonban zárul a nagy menet. A „Közös úton — közös kenyéren” elnevezésű tánc- körműsor ismét színvonalas ünneplési lehetőséget nyújt a Tápió vidéki települések polgárai részére. Köszönhetően — immáron sokadszor az elmúlt években — a Tá- piómente nép táncegyüttesnek, az őt fenntartóknak és a támogatóknak. A nagykátai és környékbeli fiatalokból álló társulat magas szintű produkcióival a világ sok országában tette le névjegyét, szerzett újabb és újabb kapcsolatokat ennek a vidéknek, Pest megyének. A tánc, a kultúra közös útján találkozott először Nagykáta és olasz testvérvárosa, Alfon- sine. így kerülhet ide immár harmadszor a Trasi- meno-tó melletti Castiglin- ne di Lago nevű városltából az Agilla e Trasimeno néptáncegyüttes. Májusban Törökországban, a Földközi-tenger partján járt a magyar együttes: az akkori vendéglátó, Aydin . városa a velük szomszédos településről delegálta a Nazilli főiskolai táncegyüttest. A nem mindennapi találkozó jelen tőségére, a ülne embereket. közösségeket, népeket összekötő szerepére utal az a tény, hogy Tápióságon például az elmúlt évtizedekben a búcsú kivételével egyetlenegyszer sem mozgattak meg annyi embert— az egész falut —, mint amennyit ezúttal szeretnének. S bizonyára ott is lesz a falu apraja-nasyja. hiszen Ságon mostanában még menettáncot sem láttak, nem még táncoló törököket ... A körműsor kezdeteivel egy időben — 19-én, szerdán este fél hatkor — Gesz- tesi Szilvia festőművész kiállítását nyitja meg a nagykátai művelődési központban László Lilla festőművész. A festmények augusztus 29-én estig reggel nyolctól este hatig tekinthetők meg. (tóth) Erden a Magyar Földrajzi Múzeum termének falán a világ térképe látható. A mi világunké, a földé, a földrészek rajza kiterítve. A térkép alatt magyar utazók arcképei, mindegyikükhöz kapcsológomb tartozik, amelyet ha megnyomunk, a térképen kigyullad az az útvonal, amelyet ő megtett. Ott van Julianus barát, Körösi Csorna Sándor, Jelky András. Vámbéry Annin és még sokan mások. De sokan nincsenek. És jó lenne azt is tudni, hogy azon az úton mi történt velük, mit tapasztaltak. Az elkészült Magyar Utazók Lexikona csaknem félezer magyar földrajzi felfedező, tudományos utazó munkásságát ismerteti. A Magyar Földrajzi Múzeum köré csoportosult szakemberek 1986-ban határozták el, hogy összegyűjtik, közreadják a világ magyar felfedezőinek életrajzát, munkásságuk értékelésével együtt. A lexikon megjelentetését vállalta a Medicina Könyvkiadó Panoráma szerkesztősége. 1989-re elkészültek a kéziratok. 1990-ben befejeződött a szerkesztés, a szövegeket térképekkel és illusztrációkkal egészítették ki. Minden rendben is lenne. És mégsem. A Magyar Utazók Lexikona 35 íves kéziratának ugyanaz a sorsa, mint oly sok más kéziratnak manapság: nincs pénz a kiadásra Az alkotóközösség lemondott csekély tiszteletdíjáról. Anyagi támogatókat keresett, hogy a nyomdaköltséget, az értékesítéssel járó kiadásokat összegyűjthesse. Költségvetésük szerint 1 millió 200 ezer forint szükségeltetne. Ám ahogy múlik az idő, ez az összeg nyilván több lesz. És egyre csekélyebb az esély, hogy utazóink felfedezéseivel, a földrajz tudományát gazdagító eredméhyeivel megismerkedhessünk, azok leírását lexikonba gyűjtve kezünkbe vehessük. —nádudvari— SZENT ISTVÁNKOR A TÁPIÓ VIDÉKÉN Kenyéráldás törökül is
