Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-13 / 191. szám

A kormányülés témái A kormány csütörtöki ülésén a tervezett napi­rend szerint előterjesztést vitat meg a Moldovai Köz­társaságban létesítendő nagykövetségről. Az MTI értesülése szerint a nagy- követség székhelye Chisi- neau lenne. Megtárgyalja a kabinet a magyar és a szlovén, vala­mint a magyar és horvát kormány közötti, a vízum­kötelezettség kölcsönös mellőzéséről szóló egyez­ményekkel kapcsolatos elő­terjesztést. Szerepel a na­pirenden a testnevelés és a sport megújításának kon­cepciója, valamint a vállal­kozásfejlesztés kormány­zati feladatairól szóló elő­terjesztés. A miniszterek tanácsa jelentést vitat meg a köz- alkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a közok­tatási intézményekben tör­ténő végrehajtásáról. A kormányülésen meg­tárgyalják a belügyminisz­ter előterjesztését is a ma­gyar állampolgárságról. Új környezetvédelmi törvény kellene Nemzetközi normák szerint Még az idén új környe­zetvédelmi törvényre lenne szükség — mondotta Biacs Péter, a Magyar Gazdasági Kamara .most megalakított környezetvédelmi bizott­ságának elnöke az MTI munkatársának. Az új szervezetet a Ma­gyar Gazdasági Kamara azért hozta létre, hogy a gazdaság különböző terüle­téin tevékenykedő szakem­berek segítségével miha­marabb összehangolt mó­don, a nemzetközi normák­hoz közelítően oldják meg a környezetvédelmi fel­adatokat. A testületben a kamara 25 tagszövetsége; illetőleg a szakmai kama­rák küldöttei vesznek reszt. A bizottság elenged­hetetlennek ítéli, hogy az új környezetvédelmi tör­vény olyan keretjogszabály legyen, amely megfelelő módon szabályozza a kü­lönféle területeket, anya­gokat, eszközöket, eljárá­sokat. illetékességeket, ha­tásköröket. Ehhez kapcso­lódóan olyan végrehajtási utasítások, illetőleg rende­letek szükségesek, amelyek megfogalmazzák a fokoza­tosan bevezethető határér­tékeket is. A globális kérdésekkel foglalkozó Rio de Janeiró-i világkonferencia hatására, melynek záródokumentu­mát egyébként Magyaror­szág is aláírta, hazánkban előtérbe kerültek a kör­nyezetvédelem aktuális kérdései. Ugyanakkor tu­domásul kell vennünk, hogy az infrastruktúra el­maradottsága miatt számos kérdést csak fokozatosan lehet megoldani. Az ener­giaipar szén-dioxid-kibo- csátása, vagy a vegyipar savas gázokat, gőzöket pro­dukáló üzemei, illetőleg az elektromos ipar galvanizá­ló egységei károsak ugyan a környezetre, mégsem le­het ezeket a tevékenysége­ket megszüntetni, és arra sincs pénz, hogy egyik pil­lanatról a másikra meg­oldják a problémákat. A most megalakult tes­tület szakemberei úgy vé­lik, hogy a nemzetközi ta­pasztalatok figyelembevé­telével, a készülő törvény csak akkor váltja be a hoz­záfűzött reményeket, ha reális, betartható jogsza­bály születik, és a határér­tékek nem a már Nyugat- Európában használatos normákat veszik alapul. Fontos lenne az is, hogy a regionális környezetvédel­mi gondok, mint például az ivóvíz minősége, a szennyvíz elvezetése, ille­tőleg a hulladék elhelyezé­se a jelenleginél szabályo- zottabban valósuljon meg. A mostani környezetvédel­mi törvénynek ugyanis nincs végrehajtási rende­leté, nem tartalmaz határ­értékeket, így tulajdonkép­pen nincs igazi gazdája a környezetvédelmi feladatok végrehajtásának — mond­ta végezetül Biacs Péter. gozza ki egzakt módon azo­kat a pontokat, ahol a né­zetek ütköznek. Ezenkívül pedig jogilag nagyon vilá­gosan meg kell határozni, hogy milyen helyzet alakult ki — mondotta. — Mi meg­szűntnek tekintjük az 1977-es megállapodást, de ez nem jelenti azt — ellen­kezőleg —, hogy ne akar­nánk kötni újabb szerző­dést. Tehát azt senki nem hiheti. hogy semmiféle szerződés megkötéséről nincs szó. Új szerződést kell kötni, tartalmát meg kell határozni, s arról kell tár­gyalni. Antall József az úgyne­vezett C variánsról, a Duna eltereléséről szólva megál­lapította: ez a magyar határ megsértése mind nemzetkö­zi jogi szempontból, mind pedig a két békeszerződés által megállapított határ­nak a megsértése. — Ezt mi kénytelenek va­gyunk határsértésként ke­zelni, ennek a nemzetközi jogi és politikai következ­ményeit figyelembe venni és a másik oldal figyelmébe ajánlani. A miniszterelnök — mint elmondta — hosszabb meg­beszélést folytatott Thomas Klestil osztrák köztársasági elnökkel. Lech Walesa len­gyel elnökkel, rajtuk kívül pedig hosszú időt töltöttek együtt Helmut Kohl német kancellárral. Antall József külön ki­emelte találkozóját Vártait Havel volt csehszlovák el­nökkel, aki:— mint rámuta­tott — a cseh politikának és az európai politikának kiemelkedő személyisége volt és marad. A miniszter- elnök Prágában beszélt Sodano érsekkel, vatikáni államtitkárral is. A meleg időjárás követ­keztében az idén 2-3 héttel előbb kezdődhet a szüret hazánkban, mint más évek­ben. Ez azt jelenti, hogy a szőlő szedését már szeptem­ber elején meg lehet majd kezdeni. A Földművelésügyi Mi­nisztérium szakembereinek előzetes becslése szerint mintegy 800 ezer torma sző­lőtermésre lehet számítani. Ez a mennyiség a tavalyinál mintegy 3 százalékkal, az utóbbi 5 év átlagánál pe­dig 13 százalékkal több. A jó szőlőtermésből mintegy 4,5-5 millió hektoliter mus­tot, illetve bort sajtolnak majd. A Magyar Szőlő- és Bor­termelők Szövetségének fő­titkára szerint gondot okoz­hat az a tény, hogy több pincegazdaság is csődöt je­lentett, és így felvásárlási, értékesítési gondokkal kell szembenézniük a közép- cs dél-magyarországi terme­lőknek, valamint két törté­nelmi borvidékünkön gaz­dálkodóknak, az Eger kör­nyékieknek és a tokajhegy- aljaiaknak. Ez az összter­més mintegy ötödét érinti. A minisztérium megállapí­tása szerint tovább súlyos­bítja a gondokat, hogy a feldolgozók jelenleg is még igen magas tavalyi borkész­lettel rendelkeznek, s ezért pénzügyi nehézségekkel is küzdenek. Szeptemberiéi Magánszénbánya Megkezdték az ország első nagy teljesítményű ma- gán szénbányájának kiala­kítását a Komárom-Eszter- gom megyei Oroszlány és a Fejér megyei Pusztavám között. A munkálatokat az oroszlányi székhelyű KO­SZÉN Betéti Társaság irá­nyítja, amely az Oroszlányi Szénbányáktól vásárolta meg a bányászati jogot. A csaknem 500 ezer négy­zetméternyi terület ás- ványvagyona a próbafúrá­sokra alapozott becslések szerint 150 kilotonna. A betéti társaság várhatóan két évig külszíni bányász­kodást folytat, majd a te­rület’ rekultivációja után mélyművelésű bányászko- -dásra tér át. A bt. a termelést az igé­nyekhez igazodva változ­tatja. Naponta maximáli­san 1500 tonna, lakossági felhasználásra alkalmas szenet termel, amelyet sze­zonális áron értékesít majd. A magánbánya vár­hatóan 80—110 embernek ad munkát, vállalkozási formában. Belső állandó munkatársainak száma mi­nimális lesz. A KOSZÉN Bt magán- bányájában az osztrák gyártmányú mini szénosz­tályozó és a számítógépve­zérlésű svéd közúti mérleg felszerelése után, szeptem­ber elején kezdődik meg a termelés. Segélyszállítmányok a nagyatádi tábornak Három különböző szer­vezet segélyszállítmánya is megérkezett szerdán a nagyatádi menekülttáborba. A legnagyobb szállítmányt a Shell Interag Részvény- társaság küldte. Több mint egymillió forint értékben bébiételeket, citromlevet és különböző teákat, egyszer­Leállás helyett inkább termelnek Megcsappant dolgozói lét­számai, zöldségfélék he­lyett húskészítményeket gyártva, a leállás helyett a termelés folytatása mellett döntött a felszámolás alatt álló Szegedi Konzervgyár. A Szeko Kft. vezetői ugyan­is arra az elgondolásra ju­tottak, hogy még ha fele­annyit gyártanak csak, mint korábban, legalább a napi költségeket, fedezni tudják, s talán kelendőbb a befektetők, vásárlók kö­rében egy termelő gyár, -mint egy álló üzem. A fel­számoló ez évre elkészített programja szerint azokat a termékeket gyártja to­vábbra is. melyekre szerző­dést kötöttek; olcsó ké­szítményeiket pedig rövid idő alatt el tudják adni, ami a pénz forgatását te­szi lehetővé. A gyár az idén nem vá­sárol zöldséget, csak ubor­kát, ugyanis a belőle ké­szült speciális szegedi ter­mék, a svéd ízesítésű ubor­ka mix egyre keresettebb. Húskészítményeik — kon- zervek, tubusos krémek — változatlanul keresettek itt­hon és Németországban is. használatos pelenkákat és borotvákat hoztak a cég munkatársai. A Magyar Vöröskereszt újabb szállítmánya volt a következő adomány, majd a francia La Société. Sant- Vincent de Paul szervezet küldeménye is megérkezett: az utóbbiak pólókat, dzse­kiket. iskolaszereket, élel­miszereket és gyógyszere­ket küldtek. A szóvivő el­mondta azt is: mind a fran­ciák. mind pedig a magyar szervezetek előbb megkér­dezték a tábor vezetőjét, hogy mire lenne szükség, és úgy állították össze a szál­lítmányt. Alighanem jó ideig szük­ség lesz még az adomá­nyokra. hiszen a táborban mind ez idáig semmi bizto­sat nem tudtak meg a ha­zatelepülés lehetőségéről. ^iíriap. 1 Az Országgyűlés Hivatala I szerdán az alábbi közle­mény kiadását kérte az . MTI-tői: „A pénzügyminiszter 1992. augusztus 11-i sajtó­tájékoztatóján — a híradá­sok szerint — az hangzott el, mintha az országgyűlési képviselők béremelésére G00 millió forint kerülne fel- használásra. A pontos tájé­koztatás . érdekében az Or- szá ggy ülés főkönyvelősége az alábbi adatokat hozza nyilvánosságra. Az 1992. évi költségvetési törvény a „Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény­hez kapcsolódó bérkeret’’ címén valóban 600 millió forintot különített el. . Ténylegesen azonban az érvényben lévő törvények alapján a képviselői tiszte- letdíjakra, illetve a képvi­selők és a frakciók alkalma­zottainak bérére összesen 206 millió forint az ez évi többletkifizetés, kapcsolódó egyéb kiadásokra (TB-járu­Az Országgyűlés Hivalelámk közleménye Képviselői tiszteletdíjak lék, dologi kiadás stb.) pe­dig 191 millió forint szük­séges. Mindezek együtt te­hát 397 millió forint több­letkiadást jelentenek. (Meg­jegyezzük továbbá, hogy a képviselők és alkalmazot­taik bérnövekményéből mintegy 103 millió forint bérjárulék és jövedelemadó címén elvonásra kerül. A költségvetést terhelő tényle­ges többletteher végered­ményben nem 600 millió fo­rint, hanem mintegy 294 millió forint, ami magában foglal 39 millió forint TB- járulékot is.) Az Országgyűlés mind­ezek folytán az eredeti cél­keretből 140 millió forint­ról már ez év áprilisában lemondott. A többletként jelzett összeg nagyobbik fe­lének kiutalására a fentiek értelmében sor sem kerül. Az Országgyűlés Hivatala kéri, hogy a sajtótájékozta­tón elhangzottakat a leírtak figyelembevételével érté­keljék.” Dönteni az Országgyűlésnek kell Antall József Prágában (Folytatás az 1 oldalról.) is remélem, hogy ez békés körülmények között fog végbemenni. Erre számos jel van, s mi is ezt kíván­juk. Nemcsak cseheknek, morváknak, szlovákoknak, de azt kívánjuk a magyar kisebbségnek is, hogy ez békés úton történjék. — An­tall József elmondta, hogy természetesen szóba került Bős—Nagymaros kérdése is, elsősorban a Jan Strás- ky csehszlovák szövetségi miniszterelnökkel, : tartott megbeszéléseken. Az ő he­lyettese legutóbb küldött egy levelet ez ügyben. Le­vélváltás történt, amelynek során azonban két levél keresztezte egymást. A csehszlovák fél a magyar kormányfő korábbi levelé­re válaszolt, amikor a Prá­gái magyar nagykövet ép­pen átadta a másik leve­let is. A szövetségi kor­mánynak tehát — utalt rá Antall József — ezzel a kérdéssel még foglalkoznia kell, hiszen jelen pillanat­ban nemzetközi jogalanyi­sága csak Csehszlovákiá­nak van, — Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök is úgy fogalmazott, hogy ez év végére Szlovákia nem­zetközi jogalanyisága tény- nyé válik — idézte a ma­gyar miniszterelnök. Antall József jelezte: Bős—Nagymaros kérdése is terítékre kerül a cseh kor-1 mányid, Václav Klaus, majd a szlovák miniszter- elnök budapesti látogatása alkalmával, ebben most a felekkel megállapodtak. — Nem akarnék elébe vágni a dolgoknak, hiszen a ma­gyar kormány politikáját és magatartását meghatá­rozza 02 Országgyűlés dön­tése. S az Országgyűlés­nek kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy milyen megoldások azok, amelyeket a kormány kép­viselhet. — Mi annak vagyunk a hívei, hogy a két ország tu­dományos akadémiája dől­A JÖVŐ (VI KÖLTSÉGVETÉS A LEGNEHEZEBB TÉMA dasági vezetésnek nincs miért szégyenkeznie, hiszen minden területen a megál­lapodáshoz képest sokkal jobb eredményeket sikerült elérni. Az infláció a vártnál gyorsabb ütemben lassul, a folyó fizetési mérleg hely­zete szintén sokkal kedve­zőbb a számítottnál, a pri­vatizáció megfelelően halad előre. Gondot jelent viszont, hogy a költségvetés hiánya a tervezett 70 milliárd fo­rinttal szemben az idén jú­lius végén már meghaladta a 120 milliárd forintot. Még inkább aggasztó, hogy jövő­re is meglehetősen nagy költségvetési hiány ígérke­zik. Idén nem okoz gondot a nagymértékű deficit fi­nanszírozása, hiszen a meg­takarítások is gyors ütem­ben emelkednek. Hosszabb távon azonban semmikép­pen sem tartható fenn a költségvetés ilyen nagy­mértékű egyensúlytalan­sága. így Hárshegyi Frigyes szerint az augusztusi meg­beszélésen nem elsősorban az ez évi költségvetés ala­kulása lesz a legnehezebb téma, hanem sokkal inkább a költségvetés jövő évi helyzete. A korábbi jelzéseknek megfelelően augusztus kö­zepén ismét Magyarországra jönnek a Nemzetközi Valu­taalap szakértői. Hárshegyi Frigyes, a Ma­gyar Nemzeti Bank alelnö- ke az MTI-nek elmondotta: általában februárban és augusztusban végzik el a Nemzetközi Valutaalap szakértői az úgynevezett szokásos év közi áttekintést. Ekkor vizsgálják meg, hogy Magyarország hogyan telje­síti a Nemzetközi Valuta­alappal kötött hároméves megállapodásban foglalta­kat. Mint ismeretes, e megál­lapodás 1991-től 1993-ig ter­jedő időszakra szól. Az IMF a három év során mintegy 2 milliárd dollár értékű hi­telt folyósít hazánknak azért, hogy végre lehessen hajtani a gazdasági stabili­zációt és az átállást. Az eh­hez szükséges külső finan­szírozáshoz nyújt segítséget a Nemzetközi Valutaalap. Magyarország viszont azt vállalta, hogy fokozatosan javítja a külső és belső pénzügyi helyzetét, csök­kenti az inflációt, gyorsítja a privatizációt. A vállaltak tekintetében a magyar gaz­Ériékesíiési nehézségek Előbb kezdődhet a szüret . .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents