Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1993. AUGUSZTUS 10., HÉTFŐ Németországba vezetnek a bátorlécek A rönktől a reexportig Katonás József, a bagi Faép Kft. ügyvezetője kétkezi munkával kezdte faipar! pályafutását és két évtized alatt annyit haladt előre, mint a legtöbben nyugdíjas korukig sem. Ma — mondhatni — kisujjában van az eredeti szakmája amit technikumi tanulmányokkal egészített ki és az üzleti, pénzügyi ismeretek tara is. És még nem töltötte be a negyedik ikszel. Változatos az életpályája. Vezetett részleget ipari szövetkezetnél. Végzett termelőszövetkezet keretén belül bedolgozómunkát majd dolgoztak átalánydíjas rendszerben. A termékek, melyek irányításával készültek, eljutottak Hollandiába, Belgiumba, Franciaországba. Ezeket az aszódi Ferromechanikánál gyártották, míg profilt nem váltottak Azután az általa tervezett laborbútorokat készítették, és szállították Nigériába. Bedolgozóként az Agria Bútorgyárnak készítettek különböző termékeket. Volt olyan esztendő, amikor a bagi Petőfi Tsz legnyereségesebb tevékenysége volt az, amit Ka- tonás József vezetett. Mindez csak része a leltárnak, de talán érzékelteti, mennyit ér, ha az ügyvezető azt mondja, ezek a tevékenységek nagyban hozzásegítették a hazai termelőkkel való kapcsolat- építéshez, s az ismerkedéshez a külkereskedelemmel, az üzleti élettel. Mint vallja, a gazdaságot — kicsiben és nagyban is — a változó körülmények között kitartással lehet működtetni: A megfelelő szemlélet mellé olyan szakemberek is kellenek mindenütt, akik a feltáruló — néhanapján felkínálkozó — lehetőségeket meg tudják valósítani a gyakorlatban is. Ezt persze nem katedra mögül mondja, hanem olyan emberként, aki maga is vállalkozó A Faép Kft.-t 1990-ben alakították Ebben a formában az ipari mellett a lakossági igényeket is kielégítik. A telephelyen komoly beruházással sokféle célgépet helyeztek el, gondolva arra is, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok csak átmenetiek lesznek. A kft. termelési lehetőségei sokoldalúbbak, mint a hazai piac pillanatnyi igényei. A rönktől a késztermék előállításáig mindenféle géppel — így a lapmegmunkáláshoz szükségesekkel is — rendelkeznek. Ezáltal a kft. minimális kooperációs munkára szorul. Az Oser márkájú osztrák rönkvágó géppel fűrészárui, illetve tetőanyagokat készítenek (A szerző felvétele) • Katonás József több hazai céggel termeltet német, olasz exoortra. Bútorléceket gyártanak. További magyar partnereket is keres, mivel például a német piac többéves távlattal rendelkezik, megnyugtató pénzügyi háttérrel. Ügy látja — és ezen érdemes elgondolkozni —, hogy a keresleti oldalon nagyobbak a lehetőségek, mint a kínálatin. Az előbbi persze a külföldi, az utóbbi pedig a magyar. Szerinte egyrészt az a baj, hogy a magyar cégek tőkeszegények így olyan piacokon próbálkoznak, melyek számukra nem kialakultak, nem folyamatosak, másrészt olcsón — rönk formájában — eladják azt, amit legalább félkész termékké feldolgozva több pénzért értékesíthetnének. Mi több, az utóbbi esetben a hulladék is jobban fizetne! Katonás József szerint javulást hozhat az állami gazdaságok privatizációja, a szövetkezetek átalakulása. Termelésben, gazdálkodásban önálló, felelős vezetők kellenek a jó üzletekhez. Az ipari termelésen, termeltetésen túl az ügyvezető a cseh, orosz, román export-import lehetőségeket is kutatja. Ahogy mondja, ezeken a területeken — akár a reexportban is — a magyaroknak sok keresnivalójuk van. Visszatérve az Egres-patak partjára. a Faép Kft.-nek nem ez az ipar- telepítő tényezője, hanem általában a főváros közelsége, közvetlenül pedig az M3-as autópálya tőszomszédsága, a bagi csomóponttal koronázva. Megkereste több nyugati cég, befektetési lehetőséget látva. Egy olasz vállalkozás például a fűrészüzem melletti területet szeretné megvásárolni. Komoly fatelep kialakítására nyílhat itt mód. Mindebbe Katonás József be kívánja vonni az önkormányzatot és a termelőszövetkezetet is. Egyáltalán: ő jóval szorosabb együttműködést lát szükségesnek általában és konkrétan is az előbbivel. Az adókból gazdagodjanak a települések, vallja, de fordítsanak is vissza azokból a vállalkozások fejlesztésére, ami munkahelyteremtéssel is járna. Balázs Gusztáv Amikor a sokadik Icizzadás után is a hőguta kerülgeti az embert a lakásában, arra gondol, de jó lenne ezt a íreleget megőrizni a télre. Ez azonban még jó sokáig csak álom marad. Jó lenne összegyűjteni a napfényt is a hosszabb estékre. Amíg nem megy, mást kell kitalálni. Petőfi nyomán kívánhatjuk: alkossunk érdekképviseleti szervezeteket, százat, ezeret! Tesszük is a piacgazdaságra való átmenet során. De hogyan jön ez az energiagondjainkhoz? Hát ügy. hogy márciusban megalakult a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége. Az elnökség gödöllői tagjával, Jáky Kálmánnal e szervezet céljairól beszélgettünk. — Hasonló szervezetek a fejlett, ipari országokban régóta működnek — mondta elöljáróban a nyugalmazott villamosmérnök, aki több évtizedes nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik: a Ganz vállalkozási főosztályvezetője volt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, melynek tagja, kérte fel még 1990-ben, hogy vegyen részt a szövetség szervezésében. B Mi 11 célja a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének? — Természetesen az energiafogyasztók — legyenek azok háztartások, vagy nagy ipari vállalatok, villamos energiát, gázt, hőenergiát felhasználók — érdekeinek képviselete, védelme és érvényesítése a piacgazdaság körülményei között. Az energiatermelők, -szolgáltatók — a dolog természeténél fogva — előnyben vannak velünk szemben. Mondhatjuk úgy is, hogy kiszolgáltatottak vagyunk. Ezért a fogyasztókat érintő törvények, rendeletek, szabályzatok kidolgozásánál, az árak és árrendszerek meghatározásánál hallatni kívánjuk hangunkat. A véglegesítés alatt álló alapszabályban is le kívánjuk szögezni, hogy szükség esetén elősegítjük az egységes fogyasztói magatartás kialakulását. ■ De hát érdekellentétek lehetnek a kis- és nagyfogyasztók között is! — Igen, de meg lehet találni a közös nevezőt, egyetértésre tehet jutni, ahogyan reményeink szerint a termelőkkel, szolgáltatókkal is. Másrészt, aki égy iparvállalatot képvisel, az otthon háztartási fogyasztó. Persze, nem lesz egyszerű a munkánk, sok fájdalmas „kiigazítás” vár ránk, amit a szövetség tagjaként sem utasíthatok el. Magyarországon szociálpolitikai megfontolásból a lakossági energiafogyasztás kevesebbe került, s kerül ma is. mint a közületi. (De összességében úgyis megfizetünk mindent!) Ez Európa-szerte fordítva van. Ott a legnagyobb fogyasztók fizetik a legkisebb egységárat. Ezt az ellátó vezetékek eltérő veszteségei indokolják. Az ár- és bérarányok közismert, öröklött torzulása miatt persze egyelőre nehezen megvalósítható a változtatás. 11 Kik lesznek a partnerei a szövetségnek? — A másik oldalon felállt a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetsége, melyben erőművek, áram- szolgáltatók képviseltetik magukat. Örömmel tapasztaltuk, hogy korrekt partnerre találtunk Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter személyében. Kapcsolatot kívánunk tartani olyan — más — érdekképviseletekkel is, melyek közvetve kapnak információkat a fogyasztóktól. Sajnos mivel nemrégiben alakultunk meg, a legutóbbi áremeléssel kapcsolatban még nem tudtunk érdemben részt venni az azt kialakító tárgyalásokon. H Lehet, hogy még korai a kérdés, de vállal-e a szövetség regionális munkái? — Vállal, s ahogyan létszámunk gyarapodni fog, mindinkább. Megkerestem dr. Gémest György gödöllői polgármestert. aki „energiakörökben’' a táv- hőfórum szervezésével vált ismertté. Szeretném, ha a szövetség tagja lenne a város is. Ö megígérte, hogy szoros kapcsolatot ápolnak majd a szövetséggel. ★ A szövetségnek bárki tagja lehet. Az egyéni tagdíj 500 forint, a jogi tagoknak minimum tízezer forintot kell évente fizetniük. Most mondhatják: már ezért is fizetni kell? Bizonyosan megtérül. Valahogy úgy, hogy majd az energiaszámla reális lesz. Kívánatos a minél nagyobb taglétszám mert nagyobb szervezetnek nagyobb a ráhatása. A szövetség címe: Budapest, Kossuth tér 6—8. 1055. B. G. Kábeltévé Helyi műsor A gödöllői kábeltelevízió információs csatornáján hétfőn és szerdán 19 órakor jelentkezik az STV műsora. A tartalomból: fogyasztói érdekvédelem; testvér- városunkról, Csíkszeredáról; városi híradó. Mozi Városi filmszínház: Freddy halála. Színes, amerikai horror. 18 és 2(1 órakor. A vetítés térhatású. Tájékoztatjuk azokat a szövetkezeti tagjainkat, akik célrészjegy-elhelyezéssel segítik gazdálkodásunkat, hogy a pénzintézeti kamatokhoz igazodóan, augusztus 1-jétől szövetkezetünknél a célrészjegy kamata 1 éven belüli elhelyezésnél 24%. 1 éven túli elhelyezésnél 30%. GALGA ÁFÉSZ igazgatóság Régi szokások helyett új vágyak Ültess fát, dolgozz! Gyerekkoromtól messzire eltávolodva, az ezredfordulóhoz közeledve egyre gyakrabban veszem észre, hogy az elmúlt évtizedekben életformánk átalakult, s régi szokásaink Helyett új vágyaink támadtak. Kezdjük mindjárt a reggeli ébredéssel. Milyen sokan vannak, akik az ágyból kikelve nyomban azon töprengenek, hogy mit lehetné kapni, elfogyasztani, élvezni, megemészteni. És milyen alacsony azoknak a száma, akik adni akarnak, teremteni és termelni, vagyis az ébredés után csak keveseknek jut eszébe a munka, amit az elkövetkezendő órákban kell végezniük. Ma reggel — szokásomhoz híven — még az olvasás előtt átlapoztam három napilapot. Nem olvastam a cikkeket, tudósításokat. Csak szemezgettem, csipegettem. Már így is felfedezhető, hogy alig van írás, amely azt sugallná az ol-. vasónak, az embernek, hogy ültess fát, dolgozz, és' az unokáidnak bőven lesz gyümölcs. Inkább arra biztatnak, hogy a pénzemet valamilyen jól jövedelmező üzletbe fektessem bele, kertemet műveltessem a Zöld Mező Kft.-vei, autómat javíttassam a Nagy Mogul Szervizzel, lakásomat taka- ríttassam a Minden foltot fehérítek! jeligével hirdető magánvállalkozó özvegy asszonyokból verbuvált csapatával. És mit tegyek addig én, amíg mások dolgoznak helyettem? Akadnak izmokat megmozgató, testsúly-fölösleget apasztó tornaklubok, masszázsszalonok, . és természetesen teniszezhetek, ha végeztem a Blüfti cégtáblát viseli kutyakozmetikában. Asszonyainkat több újság — különösen a képes magazinok exkluzív fotói — győzködik: — a magára valamit is adó nő nem mos, nem főz otthon, nem teszi el télire a lekvárt és uborkát, mindezek helyeit irányítja a bejárónőt, színházba, fényes-rangos bálokba jár, s férje rangjához, az APEH-nek be nem vallott jövedelméhez, illő és méltó társasági életet él. Ha marad egy kis ideje, akkor autót vezet, flörtöl, kutyát sétáltat és így tovább. Üdültem az elmúlt hetekben. Két unokám naponta nyafogott palacsintáért. Elmentünk a lángos- és palacsintasülő bódéjához. Diós palacsinta — ez a legdrágább — 14 forint. ízes (lekNem akarok, én senkit pálacsintasütésre kötelezni, még biztatni sem. Csak a régi mozdulatainkat keresem, azokat a mozdulatokat, amelyek elviselhetővé, biztonságossá, kényelmessé és széppé tették az életet, Már mi is megöregszünk, akik apáinknak, nagyapáinknak szólíthattuk azokat a parasztembereket, akik munka végeztével letisztogatták lapátjukról, kapájukról a sarat, mert a szerszámot társuknak tartották. „aki” megérdemelte a törődést, a gondoskodást. Tegnap még láttam a kar- tali Urban János bátyámnál egy ilyen mozdulatot. Amikor dicsértem, ő szomorúan mondta: — Engem sokan kinevetnek ezért. Az emberek többsége ma már nem szeret dolgozni. Csak rúgd föl, csapd oda, csessze a gazdája! Közeleg az ezredforduló. Jó lenne megélni. Az ősi mozdulatok akkorra meg- ifjodhatnak, s nem lesznek felásatlan kertek, elhagyott szőlősorok, és a falvak asz- szonyai nem állnak sorba a zöldségesnél egy kiló krumpliért. Fercsik Mihály GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőséi vezetője : Balázs Gusztáv. • Munkatársak: Pillér Éva és didi Szilveszter. • Postacím: Gödöllő, Pf. H. 2100. Telefax és telefon: (28) 20- 758. O Szerkesztőségi fogadóóra : hétfőn 10-től 15 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.50-tói 15 óráig a szerkesztőségben. Energiafogyasztók szövetsége Vigyáznak a pénzünkre város) palacsinta (ez a legolcsóbb) 12 forint. Ha öt-öt palacsintát megesznek, már odaveszett egy százas. Feleségem számol. Otthon ebből az összegből egy fél óra alatt 30 darabot is megsüt. Két fiatal anyuka vezeti két-két gyerekét. Tíz-tíz palacsintát kérnek. Vegyesen. Ök már leszoktak a palacsintasütés természetes mozdulatáról. Lehet, meg sem tanulták. Vagy elfelejtették. A modern nő nem süt palacsintát. Sokáig tart. És kellemetlen, zavaró az égő olaj nehéz illata. BJzért inkább hozza- viszi a gyereket a bódéhoz. Közeleg az ezredforduló. Változnak a szokások, mások lesznek az elvárások. Tényleg változnak? Várjunk csak! Én inkább annak a nőnek (kismamának, nagymamának) emelek kalapot, csókolok kezet, aki megsüti a palacsintát a gyerekeinek, unokáinak, s közbén több nyelvet beszél, egyetemen tanít, kórházi osztályt vezet vagy éppen zöldséget termel. Mások eközben nem sütnek palacsintát. Vendéglőben esznek, presszóban kávéznak, s „modernül ’, a közelgő ezredfordulóhoz méltóan élnek, de eg.v napon nyomtalanul tűnnek el az életből.
