Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-10 / 188. szám
Hűs hullámok között ifi), úgy élvezem én a strandot! (Apáti-Töth Sándor felvétele) Mozi A Szabadság filmszínházban délután 6 és esta 3 órakor: Superman L (amerikai sei-fi). Az autósmoziban Ford Fairlane kalandjai (amerikai akciófilm). Az előadás este 9 órakor kezdődik. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telelőn: (53) 10-763. <^£ítian külön busz ment értük Örök élmény 1 Augusztus első felében az országos Vöröskereszt hor- ' vátországi, szigetvári, csil- : lebérci és ceglédi gyéréke- 1 két üdültetett a Balatonnál. 1 Felvették a kapcsolatot a ■ horvát testvérszervezettel, s felkutatták a háborúban elesettek kicsinyeit, az árvá■ kát. illetve félárvákat. Az elmúlt időszakban sokat szenvedett apróságokat * Zágrábból hozták át, kü- lönbusz ment értük. A szigetváriak között is voltak horvátországi menekültek, míg a csillebérciek többsége áttelepült erdélyi családokból került ki. Ceglédről nehéz sorsú fiatalokat láttak vendégül a szántódi üdülőben. A jó szándék ellenére a nyelvi akadályok kezdetben nem kevés kellemetlenséget okoztak, mert sem a gyerekek, sem a felnőttek nem értették meg egymást. A kicsinyek hamarabb feloldódtak, de napok múltával már a felnőttek is kézzel- lábbal magyaráztak. Mulatságos helyzetek teremtődtek így, az egyik magyarul szólt, a másik horvátul „válaszolt”, megtűzdelve német kifejezésekkel, angol szavakkal. (De angolul és németül is csak egy-egy ember tudott.) Robicskó Jozsejné, a Ganz-gyermeküdülő vezetője voit az egyetlen, aki értett a horvátok nyelvén. — Tá/i odavalósi? — érdeklődtem tőle. — Tíz évig Belgrádban, illetve Zágrábban dolgoztunk a férjemmel, a követségen. Én pécsi vagyok, a férjem Bélmonostoron született. Most mi is befogadtunk az otthonunkba egy eszéki menekültet, aki nem tud hazamenni. Megfenyegették. Szörnyűségeket mesélnek itt ezek a gyerekek is. Például az egyik kislány bátyjának levágta egy akna a kezét, s érzéstelenítés nélkül műtötték... Arncla a vízparton. A fél esztendeje Szigetváron éli kislány édesanyjával érkezett Magyarországra. Édesapja és bátyja a fronton vannak. (A szerző felvétele) Zágráb ostrománál mindnyájan óvóhelyen tartózkodtak, kenyeret hetekig nem láttak ... Ezek az apróságok már mennyi mindent megéltek! — sóhajt az asszony. A gyerekekre nincs „ráírva” a sok borzalom, játszadoznak, fürdőznek, fociznak. A ceglédi kislányok pedig nagyon nyitott szí- vűek, már az első napon mindegyik választott magának egy-két horvát barátnőt. Tanítják egymást, s néha kifakadnak: „Hát nem érted?” A zágrábi gyerekek Edit néni segítségével tudatták: szívesen meghívnák ma- gvarországi pajtásaikat az Adriára ... Megkérdeztem tőlük, hogy hol szeretnének élni, ha felnőnek. .,Horvátországban”, felelték mindnyájan. De az is biztos, hogy egy életre megjegyzik ezt a balatoni élményt. s még nyugdíjas korukban is fognak emlékezni rá. T. A. Szomjas földek, emberek Már a növények is megunták biztosító alapegység, a 10 Dózsa György tüzérdandár aminek szintén én vagyok a parancsnoka. — A változások, gondolom, a honvédséget is érintik. Sok helyen létszámleépítések történtek. Üllőknél is volt hasonló tendencia? — Nálunk is voltak változások, de korántsem olyan mértékben, mint imáshol. Szerencsére a mi hivatásos állományunk biztonságban érezhette magát, nem kellett félnie a munkanélküliségtől. és ez pozitív értelemben kihatott a munkájukra is. Néhányan korkedvezménnyel nyugdíjba mentek, ez volt az összes mozgás. A mi tiszti állományunk átlagéletkora mindössze harmincegy év, ami véleményem szerint igen kedvező. — Másoktól hallottam, hogy ön a gyakorlatokon ugyanúgy aktívan részt vesz, mint a sorkatonák. Ez eddigi katonai tapasztalataim szerint, nem mindennapos dolog... — így szoktam meg, ez nekem semmi újdonságot nem jelent. Én vezetem a gyakorlatot, már hogyne vennék részt benne. Kánikulai melegben és téli fagyban ugyanannyit vagyok kint gyakorlaton, mint a sorkatonák. — Ön a Kossuth-Honvéd labdarúgó-csapatának elnöke is. Most, amikor már nem központi előírás a sport támogatása, mégis patronálja őket. Miért? — Nagyon fontosnak tartom a sport jellemformáló szerepét. A sportoló sokkal egészségesebb, munkabíróbb lesz, mint az, aki nem mozog. Azért is vállalom fel a futballt, mert számomra az is fontos, hogy Ceglédnek NB Ul-as csapata legyen. Előbb- utóbb azt szeretnénk elérni, hogy több legyen a csapatban a civil játékos, mint a katona. Élt a lehetőséggel — Amikor a katonai pályára lépett, gondolt arra, hogy milyen karriert tud befutni? — Ezen közben az em- per nem gondolkozik, hanem teszi a dolgát Nekem az volt a szerencsém, hogy az adódó lehetőségekkel élni tudtam, és így kerülhettem mindig feljebb — fejezte be a beszélgetést az alezredes. Kóbor Ervin Miklós Katonai Akadémián tanítottam két évet. Hiányzott a gyakorlati munka, így újra csapathoz kerültem. ismét Marcaliba, majd a következő állornás már Cegléd volt. — Az akkori Szovjetunióban töltött évek, menynyire voltak hasznosak szakmai szempontból? Sokan kétségbe vonják a jelentőségét. — Hozzám is eljutottak azok a vélemények, amelyek szerint nem sokat értek a kint eltöltött évek. Ügy éreztem, hogy katonai szempontból igen nagy jelentőségük voit. Tény az, hogy a Szovjetunió gazdaságilag már akkor hadilábon állt. de katonai szempontból vezető hatalom volt. Velünk pedig megismertették a csúcstechnológiát. A kint eltöltött évek során nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudásra is szert teltem. Példamutató parancsnok — Beszéljünk néhány szót a ceglédi laktanyáról. Milyen a „felállásuk”? — A3, katonai kerület parancsnokságához és törzséhez tartozunk. Nálunk van a parancsnokságot és törzset kiszolgáló és harcA honvédségi szolgálat idejének csökkenése köny- nyebb helyzetbe hozta a sorkatonákat. Már nem kell két-másfé! évet letölteniük. Elterjedt, hogy a bevonulok egészségi állapota közel sem megfelelő. Megfelel-e ez a valóságnak? — erről kérdeztem Erdődi Mihály alezredest, a ceglédi laktanya parancsnokát. Kevés a megfelelő — Sajnos, valóban így van. Évek óta visszatérő probléma a bevonulok edzetlensége, gyenge fizikuma. Ezt az is mutatja, hogy százalékosan egyre kevesebb az „A” kategóriás katonák száma, akik, teljesen egészségesek, terhelhetők. Annál több viszont azoknak a száma, akik a kgtonai szolgálat néhány területe alól felmentést kapnak. — Melyek voltak pályafutásának jelentősebb állomásai? , — A hetvenes évek elején végeztem a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, és ölső szolgálati. . helyem Marcali volt. A . hetvenes évek végén az akkori Le- ningrádban jártam katonai akadémiára, majd a Zrínyi Nem vesztek kárba az évek Fiatal tisztek Július utolsó napjától van miért izzadni, van miről beszélni, van miről vitatkozni (az árakon kívül) és van miért sóhajtozni. Ezzel is úgy vagyunk, mint a téllel. Az a bizonyos cég felkészült rá, mégis minden tekintetben váratlanül érte. Kicsit hasonló a közember viszonya is a kánikulához, amit sem a földi, sem az égi kutya nem hajlandó elvinni. Januárban, februárban, vág legyek kicsit önző, a gyümölcsfák virágzása, kötődése idején bizony jó lenne néhány tartalék fok. amely épp megmentené a kajszifákon, ringlókon és őszibarackfákon a picinyke gyümölcsöket. Sajnos, ebben még nincs rendelkezési képességünk, viszont tényleg kétségbeejtően váratlanul érte Cegléden azt a többséget a nagy meleg, akik saját lakásukban vakációznak. Annak ellenére, hogy a rádió, a televízió, sőt a legtöbb újság figyelmeztette a lakosságot, hogy ilyen, olyan, amolyan ember vigyázzon magára. Ah, nem! Hogy jönnek ahhoz, hogy nekem valaki parancsoljon — igaz, csak tanácsot adnának annak, aki elfogadja. Ez az a bizonyos eset: akinek füle van, az ... Nehéz viszont soknak ennyire bölcsnek lenni, főleg íorró- ság idején. Amikor a húsos Varjúháj, a szőrös disz- nóparéj az örömét centiméterekben mérhető napi hajtásnövekedéssel nyilvánítja ki. ígv azután sok a menni- valója a mentőknek, sok a rosszullét, sok az ideges babrálás a gyógyszeres fiolák után, s mégis sokan nem hisznek a jótanácsnak sem. elmennek a meleget leönteni. Lehet, hogy ma vagy holnap, holnapután még nincs gond, de esetleg máskor, amikor épp nem gondolna senki rá — drámai esemény következik. Nem riogatás ez, csak tényközlés. Ilyenek vagyunk, így nem gondolunk arra, hogy ilyenkor az óvatos szájöblögetés néha többet jelentene, mint a liternyi jéghideg lé bezúdílása. Különben sem jó a sok folyadék. megterheli a szívet, az érrendszert és felesleges vesetornáztatást idézünk elő. Mindezt azért bátorkodom leírni, mert az elmúlt években a Gondviselés kegye folytán sivatagi élményeket. gibraltári forró majomkalandot, valamint a 47 fokos andalúziai katlant is módom volt — többször is kipróbálni. Nekem kedvencem mégis e meleg idő, mert szeretek következetes lenni magamhoz. Ha tehát januárban epekedtem a forróságért, volt időm lelkileg is felkészülni a próbáló napokra, s így lehet élvezni ennek az örömeit. Például ami a magam és mások lenge öltözetéből, kicsit kevésbé vesébe gyalogló viselkedéséből eredően — engem boldoggá tesz. Látszólag tehát nem bizonyos, hogy nagy dolgoktól célszerű remélni, s várni az örömöket A 35—36 fokos maximum hőmérséklet szinte több napon kérésziül még sem jó, mert ezt kezdik a növények is unni. Azok pedig „igen türelmesek”, s érdemes rájuk figyelni, mert ők tartanak bennünket is életben oxigénjükkel. — A környékben már mindenütt hallhattuk, volt eső. Nagy zuhogás. Meg- ázott alaposan a kukorica levele... Végre Ceglédre is megjött az eső. Igaz szerényen, de most két hét után mégis több hullott a szomjas földekre, mint ami a legtöbb lötiyöt ivó polgártárs homlokáról gördülhetett le az elmúlt napokban. ESI>fí
